Hivatalos név
Peritoneális folyadékgyülem
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 23.09.2022.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A perinonitisz vagy más néven hashártyagyulladás diagnózisának felállításához szükséges, ami a hasüreget körbevevő savós hártya gyulladását és/vagy abban folyadékgyülem felszaporodását jelenti. Ha a folyadék a hasüregben a hasi szerveket körbevéve szaporodik fel, aszcitesznek hívjuk.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha a has megnagyobbodik és fájdalmassá válik, hányinger, és/vagy láz jelentkezik, és a kezelőorvos arra gyanakszik, hogy hashártyagyulladás vagy aszcitesz termelődés lehetősége áll fenn.

Milyen mintára van szükség?

A hasi folyadékot a hasűrbe szúrt speciális tűn keresztül szívják le a vizsgálat érdekében.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

A mintavétel előtt a húgyhólyag kiürítését kérik.

Mit vizsgálunk?

A peritoneális folyadék egy speciális folyadék a hasüregben, mely csak kis mennyiségben (általában 5-20 mL között) található a hashártya két rétege között, ami a hasfalat körbeveszi. Ez a folyadék nedvesen tartja a hasüreg szerveit, ami csökkenti az emésztési folyamatokból és a mozgásból eredő súrlódást.

Számos betegség és kórkép okozhatja a hashártya gyulladását (peritonitisz) és/vagy a hasűri folyadék felszaporodását (peritoneális folyadék vagy aszcites). A hasi folyadékgyülem laboratóriumi vizsgálata olyan méréseket foglal magába, amelyek többek között azt vizsgálják, hogy mi okozta a fokozott termelődést.

A két fő oka annak, hogy a termelődött hasi folyadékot leszívják a hasüregből a következők:

  • Eltérés alakult ki az ereken belüli nyomás (ami elősegíti a víz kiáramlását a keringésből) és a vérben keringő fehérjék mennyisége (ami pedig benttartja a vizet a keringésben) között. Ilyenkor ezt a folyadékot transzudátumnak hívjuk, melyet pangásos szívelégtenség, nefrózis vagy májcirrózis okozhat.
  • A hashártya súlyos sérülése vagy gyulladása alakult ki, ami exudátum termelődéséhez vezet. Ennek a folyadéktípusnak a felszaporodását okozhatja fertőzés, tumoros kórképek (pl. áttéttel járó daganat, limfóma, mezotelioma, stb.), hasnyálmirigy gyulladás, kiszakadt epehólyag, vagy autoimmun betegség.

A minta típusának (transzudátum vagy exudátum) meghatározása azért fontos, mert ez segíti annak kiderítését, hogy mi is okozza a folyadékgyülem kialakulását. A laboratóriumi vizsgálatok számos tesztet foglalnak magukba, úgy, mint a sejtszám meghatározást, a folyadékgyülem és a szérum albumin szintjének mérését, és a minta kinézetének értékelését, melyek nagyban segítik annak elkülönítését, hogy a levett minta transzudátum vagy exudátum. Amint ez eldöntésre került, további vizsgálatok szükségesek, hogy az folyadék termelődésének pontos okát is megállapítsák.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A hasüri folyadékminta részletes vizsgálata azt segíti eldönteni, hogy a termelődő folyadék a hasüregből származik (aszcitesz) és/vagy a hashártya gyulladásának (peritonitisz) a következménye. A kétféle hasűri folyadékgyülem termelődés két fő okának tisztázására az alábbi teszteket alkalmazzuk:

    • A folyadékgyülem albumin mérése: a szérum-aszcitesz albumin gradiens kiszámítása (a szérum albumin szintből kivonjuk a folyadékminta albumin szintjét) nagyban segíti a transzudátum és az exudátum egymástól való elkülönítését. Amennyiben az eredmény 11 g/L vagy több, akkor transzudátumról beszélünk portális hipertenzió esetén, míg, ha kisebb mint 11 g/L, akkor a minta exudátum.
    • Sejtszám és sejtösszetétel meghatározás
    • A minta kinézetének vizsgálata

    Transzudátum termelődését olyan eltérés okozza, mely az ereken belüli nyomás (ami elősegíti a víz kiáramlását a keringésből) és a vérben keringő fehérjék mennyisége (ami pedig benttartja a vizet a keringésben) között alakul ki. Ezt a folyadékgyülemet pangásos szívelégtenség, nefrózis szindróma vagy májcirrózis okozhatja. Ha transzudátum kerül megállapításra, akkor általában további laboratóriumi mérésekre nincs szükséges.

    Exudátum termelődéséhez vezethet a hashártya súlyos sérülése vagy gyulladása. Ezt a folyadéktípust okozhatja fertőzés, tumoros kórképek (pl. áttéttel járó daganat, limfóma, mezotelioma, stb.), hasnyálmirigy-gyulladás, kiszakadt epehólyag, vagy autoimmun betegség. További laboratóriumi tesztek kerülnek elvégzésre az alábbi esetekben:

    • A gyulladásos kórképeket okozhatják vírusok, baktériumok vagy gombák. A gyulladás kiindulhat a hashártyából, perforált féregnyúlványból, kiszakadt bélfalból, hasi műtét során bekövetkező átfertőződésből, vagy olyan más fertőzésekből, amelyek a szervezet más részéből indult ki, de érintik a hashártyát is.
    • Olyan gyulladásos kórképek, melyek peritonitisszel járnak, amit kémiai anyagok, besugárzás vagy ritkán autoimmun kórképek váltanak ki.
    • Daganatos megbetegedések, úgy, mint mezotelioma, májtumor, limfóma, vagy áttétet adó tumor.
    • Hashártyagyulladás, melyet bizonyos gyógyszerek, fertőzések, terápiás beavatkozások vagy a magas zsírszint okoz.

    Exudátum vizsgálatára az alábbi kiegészítő vizsgálatok állnak rendelkezésre:

    • A hasűri folyadékban mért glükóz, amiláz, tumormarker, bilirubin, kreatinin és laktát dehidrogenáz (LDH) mérések.
    • Mikroszkópos vizsgálat - ha fertőzés vagy tumor lehetősége áll fenn. Ilyenkor a minta centrifugálására kerül sor (citocentrifuga segítségével), hogy egy tárgylemezre a mintában található sejteket felvigyék. Ezt követően egy speciális festéssel a sejtek megjelölésre kerülnek, azért, hogy az abnormális sejtformákat, pl. a tumoros sejteket felismerhessék.
    • Gram festés - alkalmas a baktériumok vagy gombák direkt kimutatására mikroszkóp alatt.
    • Baktérium tenyésztés és antibiotikum érzékenység vizsgálat - a baktériumok detektálása és az eliminálásukhoz szükséges antibiotikum kezelés kiválasztása.
    • Ritkábban végzett mikrobiológiai tesztek, például a vírusok, a mikobaktérium és a paraziták kimutatására.
    • Adenozin deamináz - a tuberkolózis (TBC) kimutatására a peritoneális folyadékból.
  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Hasűri folyadék vizsgálat minden olyan esetben megkérésre kerül, amikor a kezelőorvosban felmerül annak a lehetősége, hogy a betege olyan kórképben szenved, amely peritonitiszt és/vagy aszcitesz termelődést okozhat. Ezek a vizsgálatok elvégzésre kerülnek, ha valakinek az alábbi eltérései vannak:

    • Ismeretlen eredetű aszcitesz,
    • Hasi fájdalom, puffadás, diszkomfort érzés,
    • Bélfal sérülés vagy perforáció,
    • Daganatos kórkép a hasüregben.
  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A laboratóriumi vizsgálatok jelentős mértékben segítik a hasűri folyadék típusának elkülönítését és a felszaporodás okának megállapítását. A kezdeti mérések azt teszik lehetővé, hogy eldöntsük, transzudátum vagy exudátum az adott minta. Az alábbi eredményeket kaphatjuk:

    Transzudátum esetén

    A legtöbb aszcitesz folyadék transzudátum és általában pangásos szívelégtelenség vagy májcirrózis okozza. Ilyen esetben a tipikus eltérések a következők:

    • Minta kinézete - általában tiszta vagy halványsárga színű,
    • Fehérje tartalma - kisebb mint 30 g/L,
    • Albumin szintje – alacsony (általában azért kerül meghatározásra, hogy elkülönítsék a szérum albumin és a peritoneális folyadék albumin szintjét egymástól. Ezt szérum-aszcitesz albumin gradiensnek hívják, ami 11 g/L felett transzudátumot jelent.)
    • Folyadékgyülem/szérum laktát dehidrogenáz (LDH) arány – kisebb mint 0,6
    • Glükóz – megegyezik a vércukorszint értékével,
    • Sejtszám – kevés sejt, általában lymphocyta,
    • Fajsúly – kisebb mint 1,015.

    Exudátum esetén

    Exudátum különböző kórképekben alakulhat ki és általában további laboratóriumi vizsgálat szükséges a diagnózis felállításához. Fertőzések, trauma, tumorok vagy hashártyagyulladás vezet exudátum termelődéshez.  A következő kiegészítő vizsgálatokat végezhetik el az exudátum termelődés hátterének tisztázására, melyek az alábbi jellegzetes eltéréseket mutatják:

    Minta kinézete – a normális peritoneális folyadék általában halványsárga színű vagy színtelen. Amennyiben kóros, a következő eltéréseket tapasztalhatjuk:

    • Sárga színű májbetegségben, tejszerű a nyirokrendszer érintettsége esetén és zöld színű, ha epét tartalmaz.
    • Vörös színű, ha vérrel keveredik általában valamilyen trauma miatt.
    • Ha zavaros a kinézete, akkor az általában valamilyen kórokozó jelenlétére utal, amely magas fehérvérsejtszámmal is együtt jár, ugyanakkor jelezheti a nyirokrendszer útjának elzáródását is.

    Kémiai tesztek – kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok az albumin meghatározás mellett az alábbiak:

    • Glükóz - általában hasonló értéket mutat, mint a vércukor, ugyanakkor fertőzés esetén jelentősen csökkenhet
    • Amiláz - emelkedett a szintje hasnyálmirigygyulladás esetén
    • Tumormarkerek - segítik a tumor típusának megállapítását.

    Mikroszkópos vizsgálat – elvégzendő, hogy ha fertőzés vagy daganat lehetősége merül fel. Normálisan kis mennyiségben a hasűri folyadék tartalmazhat fehérvérsejteket, de vörösvértestek és egyéb mikróbák nem lehetnek jelen. A következő eredményeket kaphatjuk különböző sejtekre vonatkozóan:

    • Összsejtszám - fehérvérsejtszám és a vörösvértestszám meghatározása. Emelkedett fehérvérsejtszámot tapasztalhatunk fertőzéses és daganatos kórképekben.
    • Fehérvérsejtek differenciálása - a különböző fehérvérsejttípusok százalékos arányának meghatározása. Az emelkedett neutrofilek aránya bakteriális fertőzésre utal.
    • Citológia - egy speciális centrifuga segítségével leülepítik a sejteket egy tárgylemezre, majd speciális festék segítségével megfestik őket és mikroszkóp alatt vizsgálják a kóros sejteket és a fehérvérsejteket. A sejtek beazonosítása lehetővé teszi, hogy eldöntsék vajon fertőzés vagy tumor áll a háttérben.

    Fertőzés specifikus tesztek – ezek a vizsgálatok azt segítik elő, hogy beazonosítsák a mikrobákat egy infekció esetén.

    • Gram festés - a baktériumoknak vagy gombáknak közvetlen vizsgálatát teszi lehetővé mikroszkóp alatt. Normálisan nem szabadna kórokozóknak jelen lenni a hasűri folyadékban.
    • Baktérium tenyésztés és antibiotikum érzékenység vizsgálat - ha a baktériumok jelenléte igazolódik, akkor érdemes elvégezni az érzékenységi tesztet, amely segíti a megfelelő antibiotikum kiválasztását. Amennyiben mikróba nincs jelen a mintában, az nem zárja ki egy fertőzés lehetőségét. Ilyenkor elképzelhető, hogy egy korábbi antibiotikum kezelés csökkentette le a számukat.
    • Gomba tesztek - ha a tenyésztés eredménye pozitív lett gombára, akkor a fertőzés hátterében ez a mikróba áll, melynek eliminálására hasonlóan érzékenységi teszt elvégzése javasolt.
    • Adenozin deamináz mérés – a jelentősen megemelkedett szintje arra utal, hogy valaki tuberkulózisban szenved. Ez különösen akkor igaz, ha valaki olyan országban él, ahol relatíve magas a TBC-s esetek száma.

    Egyéb ritkábban elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok is rendelkezésre állnak, melyek segítségével beazonosítják a vírust vagy parazitát, mely a gyulladás és a folyadékgyülem kialakulását segítette elő.

  • Van-e egyéb oka annak, hogy a hasűri folyadékot leszívják?

    Igen. Esetenként drainen keresztül eltávolítják a túlzott mértékben termelődött peritoneális folyadékot, hogy így csökkentsék a nyomást a hasüregben. A hasűri folyadék térfogata helyenként rendkívül nagy lehet, akár 3-4 liter vagy még több. Vannak olyan betegségek, melyben a folyadék leszívását rendszeresen ismételni kell.

  • Vannak-e egyéb beavatkozási lehetőségek, amelyek segíthetik a hashártya érintettségének vizsgálatát?

    Igen. Amennyiben hasűri vérzés lehetősége merül fel, ez nem mindig egyértelmű, mivel a has nem mindig nő meg, ezért szükséges a hasűri folyadékot leszívni. Ez elvégezhető a peritoneális térbe történő katéter behelyezésével úgy, hogy kis mennyiségű steril folyadékot juttatnak be, majd azt visszaszívják, hogy megvizsgálják, tartalmaz-e valamennyi vért a minta. Ilyenkor általában sejtszám meghatározás is történik a mintából.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Wolf, D. (Updated 2014 December 10). Chylous ascites. Medscape Reference. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/185777-overview#showall. Accessed 9/9/2016.

Christensen, B. (Updated 2014 December 15). Serum ascites albumin gradient (SAAG) interpretation. Medscape Reference. Available online at http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/peritonitis/basics/definition/con-20032165. Accessed 9/9/2016.

Lal, S. K. (Updated 2015 February 11). Peritoneal fluid analysis. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003626.htm. Accessed 9/9/2016.

Mayo Clinic Staff. (Updated 2015 March 23). Peritonitis. Mayo Clinic. Available online at http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/peritonitis/basics/definition/con-20032165. Accessed 9/9/2016.

Lal, S. K. (2015 August 14). Ascites. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000286.htm. Accessed 9/9/2016.

Shlamovitz, G. L. (Updated 2016 July 28). Paracentesis. Medscape Reference. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/80944-overview. Accessed 9/9/2016.

Bhutta RA, Syed NA, Ahmad A. Peritoneal fluid analysis (Ascitic fluid analysis, Peritoneal tap or abdominal paracentesis, or abdominal tap) part 3. Available online at http://www.labpedia.net/test/227. Accessed Sept 2016.

Shah, Rahil. Ascites. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/170907-overview#a5. Accessed Sept 2016.

Korábbi áttekintések során használt források

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 694-699.

Wu, A. (2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, Fourth Edition. Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri. Pp 1535-1536.

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber’s Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition]. Pp 1448-1449.

Forbes, B. et. al. (© 2007). Bailey & Scott’s Diagnostic Microbiology, Twelfth Edition: Mosby Elsevier Press, St. Louis, Missouri. Pp 904 – 913.

Van Voorhees, B. (2007 January 22, Updated). Peritoneal fluid analysis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003626.htm. Accessed on 6/21/08.

Lehrer, J. (2006 November 14, Updated). Peritonitis – spontaneous. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000648.htm. Accessed on 6/21/08.

(2002 May 13). National Cancer Institute. Mesothelioma: Questions and Answers [On-line information]. Available online at http://www.cancer.gov/cancertopics/factsheet/sites-types/mesothelioma. Accessed on 7/3/08.

(2008 March 22, Updated). ACS. Malignant Mesothelioma Detailed Guide [On-line information]. Available online at http://www.cancer.org/docroot/CRI/content/CRI_2_4_7x_CRC_Malignant_Mesothelioma_PDF.asp. Accessed on 7/3/08.

Carl Kjeldsberg and Joseph Knight. Body Fluids. Third edition. ASCP Press. Pp. 223-253.

Shlamovitz, G. and Shah, N. (Updated 2012 May 9). Paracentesis. Medscape Reference. [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/80944-overview. Accessed June 2012.

Dugdale, D. (Updated 2011 February 4). Peritoneal fluid analysis. MedlinePlus Medical Encyclopedia. [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003626.htm. Accessed June 2012.

Daley, B. et. al. (Updated 2011 March 29). Peritonitis and Abdominal Sepsis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/180234-overview. Accessed June 2012.

Zieve, D. (2011 October 16). Ascites. MedlinePlus Medical Encyclopedia . [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000286.htm. Accessed June 2012.

Wolf, D. and Raghuraman, U. (Updated 2011 March 21). Chylous Ascites. Medscape Reference. [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/185777-overview#showall through http://emedicine.medscape.com. Accessed June 2012.

Herrine, S. (Revised 2009 July). Ascites. Merck Manual for Healthcare Professionals. [On-line information]. Available online through http://www.merckmanuals.com. Accessed June 2012.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
CAPTCHA This question is for testing whether or not you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.