A cikk utoljára módosult: 02.03.2020.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Anafilaxia, masztocitózis vagy hízósejt-aktiválás diagnózisának megerősítésére.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha olyan tünetei vannak, mint például kipirulás, émelygés, torokduzzanat vagy alacsony vérnyomás, amelyek életveszélyes allergiás reakció következményei lehetnek; ha az orvosa azt gyanítja, hogy masztocitózisban vagy hízósejt-aktiválásban szenved.

Milyen mintára van szükség?

A kar egyik könyökhajlati vénájából vett vérmintára vagy 24 órás gyűjtött vizeletre.

Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra?

Anafilaxia esetén a vizsgálat nem igényel különleges előkészületet, de fontos, hogy a tünetek kezdetét követően nagyon hamar sor kerüljön a mintavételre. Ha más betegségek gyanúja kapcsán kerül sor a mintavételre, akkor felszólíthatják Önt, hogy a mintavétel előtt tartózkodjon antihisztamin és más gyógyszerek szedésétől. Ezt meg kell beszélnie orvosával.

Mit vizsgálunk?

A hisztamin egy olyan vegyület, amely a hízósejteknek nevezett speciális sejtekből, azok aktiválódása során szabadul fel, gyakran egy allergiás immunválasz részeként. Ez a vizsgálat a vérben vagy a vizeletben található hisztamin mennyiségét méri.

Az hízósejtek nagy szöveti sejtek, amelyek az egész testben megtalálhatók. Elsősorban a bőrben, a bél és a légutak hámjában, valamint a csontvelőben vannak jelen. Az hízósejtek részei a test sérülésekre, valamint az allergiás (túlérzékenységi) reakciókra adott fiziológiás válaszának. Granulátumot tartalmaznak, amelyek számos vegyületet tárolnak, beleértve hisztamint és triptázt, amelyek a hízósejtek aktiválódásakor szabadulnak fel. A hisztamin az allergiás reakciók számos tünetéért felelős.

A hisztamin koncentrációja a vérben és a vizeletben általában nagyon alacsony. Jelentős növekedést lehet tapasztalni súlyos allergiás reakciókban és olyan rendellenességben szenvedő betegeknél, akiknél a hízósejtek száma növekszik (szaporodik) és/vagy látszólagos allergia nélkül aktiválódik.

A tömeges hízósejt-aktiváció összefüggésben áll az anafilaxiának nevezett heveny allergiás reakcióval, amely csalánkiütést (hólyagok a bőrön), a bőr vörösödését (kipirulás), alacsony vérnyomást, a légutak súlyos szűkületét és még halált is okozhat. Anafilaxiában a vér hisztamin-koncentrációja gyorsan, a tünetek kezdetétől számított 10 percen belül növekszik, és körülbelül 30–60 perc alatt normalizálódik. Ez a megnövekedett termelődés rövidesen a vizeletben is tükröződik, a hisztamin és elsődleges bomlásterméke (metabolitja), az N-metilhisztamin kiválasztása által.

A hisztamin és a triptáz szintje tartósan emelkedett lehet a masztocitózisos betegek körében. Ez a ritka állapot a hízósejtek rendellenes proliferációjával, valamint a bőrbe történő beszivárgásukkal és felhalmozódásukkal (bőr masztocitózis) és/vagy a test egészében történő felhalmozódásukkal (szisztémás masztocitózis) társul.

Hogyan történik a mintavétel?

Vérmintát a kar egyik vénájából, tű segítségével nyerhetünk24 órás vizeletgyűjtéshez az összes vizeletet meg kell tartani a 24 órás gyűjtési időtartam alatt. A legjobb a mintát hűvös, sötét helyen, például hűtőszekrényben tárolni.

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

Anafilaxia gyanúja esetén fontos a tünetek kezdete utáni mihamarabbi mintavétel. Ha más betegségek gyanúja kapcsán kerül sor a mintavételre, akkor felszólíthatják Önt, hogy a mintavétel előtt tartózkodjon antihisztamin és más gyógyszerek szedésétől. Ezt meg kell beszélnie orvosával.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A hisztamin-teszt a hízósejtek aktiválódásának vizsgálatára alkalmas. A teszt alkalmazható lezajlott anafilaxiás reakció igazolására, vagy masztocitózis diagnosztizálására, amely egy – a hízósejtek rendellenes proliferációjával jellemezhető – ritka betegségcsoport.

    Az anafilaxia állapota általában klinikai diagnózison alapul, de a hisztamin és triptáz teszt együttesen alkalmas lehet a diagnózis megerősítésére heveny tünetek fennállásakor. Ez különösen igaz visszatérő epizódok és/vagy bizonytalan diagnózis esetén. A tünetek megjelenését követően minél hamarabb mintát kell venni a hisztamin vizsgálathoz.

    Hosszabb időszakot tekintve a vérvizsgálat helyett a 24 órás gyűjtött vizeletből elvégzett hisztamin-teszt alkalmasabb lehet a hisztamintermelés megállapítására. Bizonyos esetekben a hisztamin helyett annak bomlástermékét (metabolitját), az N-metilhisztamint vizsgálják a vizeletben.

    Masztocitózis vagy hízósejt-aktivációs rendellenességek diagnózisának felállítását segítheti a hisztamin-teszt mellett a kiegészítő triptáz-vizsgálat is. A bőr masztocitózis általában csak bőrproblémákat okoz (főként csalánkiütést). A szisztémás masztocitózisban vagy hízósejt-aktiválási rendellenességben szenvedő betegeknél előfordulhat anafilaxia és anafilaxiás tünetek.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A hisztamin-teszt nem gyakori vizsgálat. Az anafilaxiát általában hisztamin vagy triptáz vizsgálat nélkül diagnosztizálják, a masztocitózis pedig ritka. A hisztamin- és a triptáz-teszteket olyan esetekben kéri a klinikus, ha a betegnek anafilaxia-szerű tünetei vannak, különösen akkor, ha a diagnózis nem egyértelmű és/vagy a tünetek visszatérőek.

    Az anafilaxia tünetei az alábbiak:

    • légzési nehézség, asztma
    • bőrpír
    • viszketés, gyakran látható csalánkiütéssel 
    • szédülés
    • alacsony vérnyomás
    • a torok, az arc, a nyelv és/vagy a szem duzzanata

    Ezek közül a tünetek közül sok más állapotban is megfigyelhető.

    Masztocitózis vagy hízósejt-aktivációs rendellenesség gyanúja esetén is elrendelheti orvosa a vizsgálatot. Az ilyen rendellenességekkel küzdő betegek tünetei és panaszai gyakran megegyeznek a súlyos allergiában szenvedők tüneteivel, de előbbi esetben nincs különösebb kiváltó ok, mint például bizonyos élelmiszerek (pl. földimogyoró) vagy méhcsípés. A szisztémás masztocitózisos betegeknek olyan tünetei lehetnek, mint a gyomorfekély, krónikus hasmenés, ízületi fájdalom, megnövekedett máj, lép vagy nyirokcsomók, kiütések vagy jellegzetes vörös, hólyagos léziók, amelyek önmagukban vagy akár százasával is jelen lehetnek.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Anafilaxiás tüneteket mutató betegeknél mért jelentősen emelkedett hisztamin és/vagy triptáz szintek megerősítik a diagnózist.

    A hisztamin-szint normális lehet, ha a beteg tüneteinek anafilaxiától eltérő oka van, illetve, ha a mintát nem megfelelő időben vették le. Anafilaxiában a vér hisztaminszintje gyorsan emelkedik, és körülbelül 30–60 perc alatt normalizálódhat. Ha a mintavételre időablakon kívül kerül sor, az eredmény negatív lehetEgyüttes triptáz vizsgálat esetén annak értékét összehasonlíthatjuk a hisztamin szintjével. A triptáz szintje a hisztaminnál lassabban emelkedik (a tünetek kialakulásától számított 1-2 órán belül tetőzik) és normalizálódik.

    Amennyiben a megfelelő időben történt a mintavétel és sem a szérum hisztamin-, sem a triptáz-szint nem emelkedett, akkor kevésbé valószínű, hogy a betegnek anafilaxiája volt. Bár a betegnek lehet anafilaxiája és masztocitózisa emelkedett hiszamin-szint nélkül is, így a negatív vizsgálati eredmény nem zárja ki a fenti állapotok jelenlétét.

    A megnövekedett hisztamin és/vagy N-metilhisztamin-szint a 24 órás gyűjtött vizeletmintában a hízósejtek aktiválódására utal. Masztocitózis tüneteivel rendelkező betegek tartósan emelkedett hisztamin- és/vagy triptázszintje valószínűsíti ezt az állapotot, de a diagnózis felállításához más megerősítő vizsgálatokra is szükség van.

  • Mit kell még tudnom?

    A hisztamin bármely, a hízósejtek aktiválódását kiváltó állapotban emelkedhet és a hisztamin felszabadulását számos anyag kiválthatja.

    Az anafilaxia leggyakoribb oka az élelmiszerrel szembeni allergiás reakció.

    Esetenként a hisztaminban gazdag ételek elfogyasztása után kialakulhatnak olyan hisztaminhoz kapcsolódó tünetek, mint a kipirulás, fejfájás, hasmenés, viszketés stb. A hisztamin számos ételben megtalálható, különösen az „érlelt” ételekben, mint például a sajt, bor és savanyúkáposzta. A tüneteket az alkoholfogyasztás vagy olyan gyógyszerek is okozhatják, amelyek serkentik a hisztamin felszabadulását, vagy gátolják/lassítják annak lebomlását (metabolizmusát).

    Ritkán hisztaminmérgezés léphet fel romlott hal (pl. tonhal, makréla) fogyasztásával, melyek nagy mennyiségben tartalmazhatnak baktériumok által termelt hisztamint. Ez a „scombroid halmérgezésnek” nevezett állapot okozhat kipirulást, verejtékezést, hányást, fejfájást és hasmenést.

    Az emésztőrendszert érintő rosszindulatú daganatok is termelhetnek hisztamint.

  • Allergiás reakciókon kívül szerepet játszik-e még valamiben a hisztamin?

    Igen. Allergiás reakciókon kívül a hisztamin szerepet játszik a gyulladásos folyamatokban, indukálja a gyomorsav szekréciót, neurotranszmitterként hat (idegsejtek között információt közvetítő kémiai anyag), értágító hatása van, fokozza az erek permeabilitását (folyadékok számára átjárhatóvá teszi az érfalat), hatása van a bélben és tüdőben lévő simaizmok összehúzódására, továbbá a pulzusra és a szívizom összehúzódására is. A hisztamin némely hatásának ellensúlyozására léteznek többek között antihisztaminokés gyomorsav-szekréciót csökkentő gyógyszerek.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Mustafa, S. (2016 May 31, Updated). Anaphylaxis. Medscape Drugs and Diseases. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/135065-overview. Accessed on 02/18/17.

Hogan, D. and Mastrodomenico, C. (2016 August 8, Updated). Mastocytosis. Medscape Drugs and Diseases. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1057932-overview. Accessed on 02/18/17.

Henochowicz, S. (2016 March 20, Updated). Anaphylaxis. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at https://medlineplus.gov/ency/article/000844.htm. Accessed on 02/18/17.

Onnes, M. et.al. (2016 November 8). Mast Cell Clonal Disorders: Classification, Diagnosis and Management. Curr Treat Options Allergy. 2016; 3(4): 453–464. Available online at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5121168/. Accessed on 02/18/17.

Delgado, J. et. al. (2016 December, Updated). Mast Cell Disorders. ARUP Consult. Available online at https://arupconsult.com/content/mast-cell-disorders Accessed on 02/18/17.

Delgado, J. (2016 August, Updated). Anaphylaxis. ARUP Consult. Available online at https://arupconsult.com/content/anaphylaxis. Accessed on 02/18/17.

Korábbi áttekintések során használt források

Mustafa, S. (Updated 2012 February 14). Anaphylaxis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/135065-overview. Accessed August 2012.

(© 1995–2012). Histamine, 24-Hour Urine. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/57207. Accessed August 2012.

(Updated 2011 November). Mast Cell Disease. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/MastCellDz.html?client_ID=LTD#tabs=0. Accessed August 2012.

Simons, F. (2012 July 16). World Allergy Organization Guidelines for the Assessment and Management of Anaphylaxis. Curr Opin Allergy Clin Immunol. V 12(4):389-399. [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/767159. Accessed August 2012.

Linzer, J. (Updated 2011 March 29). Pediatric Anaphylaxis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/799744-overview#a1. Accessed August 2012.

Delves, P. (Revised 2008 September). Atopic and Allergic Disorders. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online through http://www.merckmanuals.com. Accessed August 2012.

Maintz, L. and Novak, N. (2007 May). Histamine and histamine intolerance1,2,3. Am J Clin Nutr May 2007 v 85 (5) 1185-1196. [On-line information]. Available online at http://www.ajcn.org/content/85/5/1185.full. Accessed August 2012.

Delgado, J. (Updated 2012 February). Anaphylaxis. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/Anaphylaxis.html. Accessed August 2012.

Mayo Clinic Staff (2010 September 3). Anaphylaxis. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/anaphylaxis/DS00009. Accessed August 2012.

Tang, A. (2003 October 1). A Practical Guide to Anaphylaxis. Am Fam Physician. v1;68(7). [On-line information]. Available online at http://www.aafp.org/afp/2003/1001/p1325.html. Accessed August 2012.

Kim, H. and Fischer, D. (2011 November 10). Anaphylaxis. Allergy, Asthma & Clinical Immunology 2011, 7(Suppl 1):S6 [On-line information]. PDF available for download at http://www.aacijournal.com/content/pdf/1710-1492-7-S1-S6.pdf. Accessed August 2012.

(© 1995-2012). N-Methylhistamine, Urine. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/print.php?unit_code=83011. Accessed August 2012.

Griffing, G. (Updated 2012 July 9). Urinary N-Methylhistamine. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2093933-overview#showall. Accessed August 2012.

Peavy, R. and Metcalfe, D. (2008 September 22). Understanding the Mechanisms of Anaphylaxis. Medscape Today News from Curr Opin Allergy Clin Immunol. V 8(4):310-314 [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/579500. Accessed August 2012.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?