Más néven
Kvalitatív vérkép
Perifériás kenet
Manuális (kvalitatív) vérkép
Vörösvértest morfológia
Hivatalos név
Perifériás vérkenet
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
15.01.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Segítségével megállapítható, hogy mennyire épek és érettek a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. Használatával elkülöníthetőek a fehérvérsejtek típusai, és meghatározható az egymáshoz viszonyított százalékos arányuk a vérben. Segíthet a vérsejtképzéssel, működéssel és pusztulással kapcsolatos betegségek és zavarok diagnózisában. Alkalmas a sejtképződés és érés nyomonkövetésére olyan betegségek esetében, mint például a leukémia.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor a vérkép kóros vagy éretlen sejtek jelenlétének gyanúját veti fel, továbbá, ha a vérsejtképzést érintő betegség vagy zavar lehetősége merül fel. Elvégezhetik vérsejtekkel kapcsolatos betegség kezelése vagy nyomonkövetése kapcsán is.

Milyen mintára van szükség?

A kar egyik gyűjtőeréből (vénájából) vett, esetleg ujjbegy-, vagy csecsemők esetében sarokszúrással nyert vérminta szükséges. A vérmintánál meg kell akadályozni a bealvadást, ezért a vért EDTA-t tartalmazó (lila kupakos) csőbe veszik le. A levételt követően a csőben lévő vért alaposan azonnal át kell forgatni, (nem összerázni!), hogy az alvadásgátló hatása érvényesüljön!

Szükség van-e mintaelőkészítésre?

Ennél a vizsgálatnál nincs szükség mintaelőkészítésre.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A vérkenet kiértékelése lehetővé teszi a fehérvérsejtek (FVS), a vörösvértestek (VVT) és a vérlemezkék (sajátos sejttöredékek) vizsgálatát. Ezek a sejtpopulációk a csontvelőben képződnek és érnek, majd szükség szerint kikerülnek a véráramba. A szervezetben a FVS-ek feladata a fertőzések elleni küzdelem, a VVT-k oxigént szállítanak a sejtekhez és szövetekhez, a vérlemezkék a véralvadásban vesznek részt. A keringésben található sejtek száma és aránya szabályozottan bizonyos határokon belül marad, de állandóan változik, és a szükségleteknek megfelelően kissé ingadozik.

A perifériás (környéki részről, értsd: nem központi nagy érből) vett  vérkenet pillanatfelvétel a mintavétel idejében a keringésben jelen levő sejtekről.  A vérkenet készítésékor egy csepp vért vékony rétegben szétterítenek egy mikroszkópos vizsgálathoz készített üveglemezen, (ügynevezett tárgylemezen), majd megszárítják, és speciális festékekkel megfestik a készítményt. A festék száradása után a kenetet laboratóriumi szakember mikroszkóp segítségével kiértékeli. A lemezen található vércsepp pár millió VVT-t, pár százezer thrombocitát és pár ezer FVS-t tartalmaz. A kenet elvékonyodó része közelében a sejtek egysoros rétegben vannak jelen a lemezen. A sejtek ezen a részen a mikroszkópban könnyen megítélhetőek, így lehetséges az egyes sejttípusok számának durva becslése, és a sejtek nagyságának, alakjának, és általános megjelenésének az elfogadott "normális" sejtekéhez viszonyítása. El lehet különíteni a FVS-ek különböző típusait és 100 darab megszámlálásával meg lehet határozni ezek egymáshoz viszonyított százalékos arányát is. A vizsgálat során megítélhető a VVT-k nagysága, alakja, és hemoglobin (oxigén szállító fehérje) tartalma, valalmint eldönthető, hogy megfelelő számú és kinézetű vérlemezke van-e jelen.

Hogyan történik a mintavétel?
A kar egyik gyűjtőeréből (vénájából) vett, esetleg ujjbegy-, vagy csecsemők esetében sarokszúrással nyert vérminta szükséges. A vérmintánál meg kell akadályozni a bealvadást, ezért a vért EDTA-t tartalmazó (lila kupakos) csőbe veszik le. A levételt követően a csőben lévő vért alaposan azonnal át kell forgatni, (nem összerázni!), hogy az alvadásgátló hatása érvényesüljön!

 

 

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék-minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A perifériás vérkenet kiértékelését régebben a rutin általános egészségügyi vizsgálat során a minőségi vérkép részeként majdnem mindenkinél elvégezték. Egy időben ez volt az általánosan elfogadott módszer a VVT-k alaktanának (méret, alak, egységesség) és a FVS-ek típusainak illetve egymáshoz viszonyított százalékos arányának vizsgálatára, valalmint annak megállapítására, hogy megfelelő vérlemezke készlet áll-e rendelkezésre a véráramban. Napjainkban azonban ezt a rutin sejtvizsgálatot, már majdnem teljesen automatákkal végzik.

Egy vérsejtszámláló automata több ezer sejt megszámlálására és kiértékelésére képes kevesebb mint egy perc alatt, - legalábbis a szokásos sejtalakok esetében. Azonban, amikor rendellenességek mutakoznak az automata sejtszámláláskor, és/vagy kóros FVS-ek, VVT-ek, vérlemezkék jelenléte gyanítható, még mindig a gyakorlott vizsgáló által kiértékelt vérkenet a legjobb módja a kóros és éretlen sejtek azonosításának és megítélésének.

Sok betegség, rendellensség és hiányállapot befolyásolhatja a képződő vérsejtek számát, típusát, működését és élettartamát. Annak ellenére, hogy általában csak érett sejtek kerülnek ki a véráramba, egyes körülmények arra kényszeríthetik a csontvelőt, hogy éretlen és/vagy hibás sejteket eresszen ki a keringésbe. Jelentős mennyiségű kóros sejt háttérben zajló betegséget sejtethet, és további vizsgálatok elvégzését indokolhatja.
A vérkenet segítségével megállapítható, hogy mennyire "normálisak" és érettek a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. Használatával elkülöníthetőek a fehérvérsejtek típusai és megbecsülhető az egymáshoz viszonyított százalékos arányuk a vérben. Ha éretlen FVS-ek vannak jelen, akkor a vérkenet vizsgálatával megállapítható, hogy mennyi FVS érintett, és mennyire éretlenek. Egy példa erre az akut limfocitás leukémiában szenvedő beteg vékenetében látható változatos és nagyszámú éretlen limfocita (az FVS-nek az egyik fajtája).

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

A vérkenetet a sejtpopulációk kiértékelésére kérik elsősorban abban az esetben, ha az automata vérsejtszámláló által mért kvalitatív vérkép kóros vagy éretlen sejtek jelenlétét jelzi. Elvégezhetik akkor is, ha a vérsejtképzést érintő betegség vagy zavar gyanúja vetődik fel, mint például vérszegénység, csökkent vagy kóros csontvelői vérsejtképződés, vagy gyorsult sejtpusztulás. Vérkenet vizsgálatot kérhetnek vérsejtekkel kapcsolatos betegség kezelése vagy nyomonkövetése kapcsán is.

Mit jelent az eredmény?
A vérkenet vizsgálatának eredményei önmagukban nem diagnosztikusak. Jelezhetik bizonyos betegség(ek) fenállását, szolgálhatnak némi információval annak lehetséges súlyoságáról, és felvethetik további vizsgálatok szükségességét. A rendellenesség típusától és aktivitásától függően egy vagy több sejtpopuláció is érintett lehet.
A vérkenet-leletek az alábbi sejttípusok vizsgálatát foglalhatják magukban: 

VVT (vörösvértest)
A normális VVT-ek egyforma méretűek, formájuk fánkhoz hasonlít (bikonkáv); kerek és ellapult, középen mindkét oldalon bemélyedéssel (de nem lyukkal). A bennük található hemoglobin miatt, a VVT-ek eléggé egységesen vörösesbarna árnyalatúak, a közepüknél, ahol a sejt kevésbé vastag, kissé halványabbak. Nem minden VVT tökéletes, azonban jelentős számú kóros sejt rendellenességet jelez. A legtöbb VVT-eltérést egy kereszttől (+, néhány kóros sejt) négy keresztig (++++, főként kóros sejtek) osztályozzák, így fejezik ki az érintett sejtek arányát. Ugyanabban az időben egy vagy több rendellenesség is jelen lehet.

FVS (fehérvérsejt)
A fehérvérsejtek - sok más sejthez hasonlóan - sejtmembránnal körülvett citoplazmából és sejtmagból állnak. A fehérvérsejtek a csontvelői őssejtek leszármazottjai. A csontvelőben két fő irányba fejlődhetnek a sejtek: mieloid  és limfoid sejtvonal. Később ezekből öt féle érett fehérvérsejttípus alakulhat ki. Az öt sejttípus a sejtmag alakja alapján két fő típusba sorolható: polimorfonukleáris sejtek (PMN, több lebenyből álló maggal), és mononukleáris sejtek (kerek vagy lekerekített, nem lebenyezett maggal).

    * A polimorfonukleáris sejtek közé a neutrofilek, eozinofilek valamint a bazofilek tartoznak. Ezek a sejttípusok granulumokat (szemcséket, ezek petty- vagy pontszerűnek látszanak mikroszkópban) tartalmaznak a citoplazmájukban (ezért granulocitáknak is nevezik őket), és lebenyezett (cérnára felfűzött szabálytalan gyöngyökhöz hasonlatos) maggal rendelkeznek.

   *A mononukleáris sejtek közé a limfociták és monociták tartoznak, ezek egynemű, egyenletes citoplazmával és kerek vagy lekerekített sejtmaggal rendelkeznek.

A FVS-ek esetében a vérkenetet elsősorban a vérsejtszámláló automata által kórosnak talált minták kiértékelésére használják. A mikroszkóp segítségével a szakember a következőket vizsgálja:

   *Mennyire látszanak normálisnak a fehérvérsejtek. (Megfigyeli általános méretüket, alakjukat és megjelenésüket, valamint, azt hogy tartalmaznak-e jellegzetes zárványtesteket.)
   *Az FVS-ek érettsége. A FVS-ek éretlensége a sejtek termelésével vagy pusztulásával kapcsolatos problémát jelez. Ha a szervezet gyorsabban használja fel a FVS-eket, mintahogy azok termelődni és érni képesek, akkor a csontvelő éretlen sejteket kezd el a véráramba bocsájtani. A termeléssel kapcsolatos problémák egy részében, például leukémiában, egy sejttípusból tekintélyes mennyiség termelődik, és ebből a típusból változatos érettségi fokú alakok kerülnek a keringésbe. Ha nagyszámú éretlen sejt látható a kenetben, vagy nagyon kevés sejt látszik, és felvetődik egy háttérben meghúzódó csontvelői rendellenesség gyanúja, akkor a csontvelői sejttermelés vizsgálatára is sor kerülhet.
   *A FVS-ek épsége. (Épek-e vagy vannak elkenődött - szétesett - sejtek. Ezt a sejtek törékenysége, vagy az elhúzódó mintafeldolgozás okozhatja.)

A vérkenet-lelet rendszerint tartalmazza a fehérvérsejttípusok egymáshoz viszonyított százalékos arányát is.

Vérlemezkék (thrombocyták)
Ezek sejttöredékek, amelyek a szervezetben az erek folytonossági hiányainak betömítésére szolgálnak; tapadóssá válnak és összecsapzódnak a sérülés helyén. A vérzések megfékezéséhez elegendő mennyiségű vérlemezkére van szükség. Előfordul, hogy egyesekben túl sok vérlemezke képződik. Ez szélsőséges esetben zavarhatja a vér áramlását, és megnövelheti vérrög kialakulásának a kockázatát. Ezek az emberek ugyanakkor vérezhetnek is; a fölös vérlemezkék normálisnak tűnnek ugyan, de soknak közülük zavart a működése.
A vérlemezke számot általában vérsejtszámláló automatával határozzák meg, de néha, óriás (nagy)  és/vagy összecsapódott vérlemezkék jelenlétében az automata tévesen mér. Az emberek egy bizonyos hányadában például in vitro ("üvegben" - a testen kívül, vérvétel után) a vérlemezkék összecsapzódása tapasztalható, anélkül, hogy ez a szervezeten belül problémát okozna. Ekkor a haematológiai automata a sok, de összacsapzódott thrombocytát egy nagy sejtnek számolja (pseudo-thrombocytopenia). Ha a vérlemezkeszám gyanúsan alacsony, és/vagy a vérsejtszámláló automata valamilyen rendellenességre figyelmeztet, akkor a vérkenet segítségével határozzák meg, hogy megfelelő mennyiségű vérlemezke áll-e rendelkezésre, illetve ellenőrzik, hogy óriás és/vagy összecsapódott vérlemezkék vannak-e jelen.

Mit kell még tudnom?
Mivel a vérátömlesztés egy másik személy VVT-inek, FVS-einek (mégha ezek nem is működnek normálisan a fogadó szervezetben), és néha vérlemezkéinek beadásával jár, egy közelmúltbeli vérátömlesztés mind az automatával meghatározott sejtszámot, mind a vérkenetet eredményét befolyásolja!

Gyakori kérdések

1. Miért nem szorította ki a sejtszámláló automata teljesen a vérkenet mikroszkópos vizsgálatát?
A napi rutin munkában nagyrészt már megtette. A sejtszámláló automaták a VVT-ket, FVS-eket és vérlemezkéket általában méretük, alakjuk és elektromos tulajdonságaik alapján értékelik ki, a szervezet által termelt sejtek azonban sohasem teljesen egyformák. A készülékek általában kiszűrik az ebből fakadó változékonyságot, előfordul azonban, hogy kóros vagy éretlen sejtek is az automata tűréshatárán belül esnek, azaz nem ismeri fel kóros mivoltukat, míg máskor ezzel ellentétben a kissé rendellenes sejteket sorolja a kórosak közé. Előfordulhat, hogy a sejt töredékek és az összecsapódott vérlemezkék sem kerülnek helyesen felismerésre. A megfelelően képzett, kellően gyakorlott szakember képes észrevenni a vérkenetben ezeket a rendellenességeket, képes azok felismerésére és megfelelő osztályozására.

Kapcsolódó oldalak

Ezen az oldalon

 VérképKvalitatív vérképVVT (Vörösvértest)FVS (Fehérvérsejt)TrombocitaszámRetikulocitaszámHemoglobin Variants

Máshol az interneten

University of North Carolina at Chapel Hill, Department of Medicine:
Overview of the Peripheral Blood Smear
MEDLINEplus Health Information:
Medical Encyclopedia: Blood Smear
American Academy of Family Physicians, Practice Management:
Blood Cell Identifications
American Academy of Family Physicians, Practice Management:
Peripheral Blood Identifications
The Internet Pathology Laboratory for Medical Education:
Hematopathology Index

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe