Az immunrendszer állapotának felmérésére; valamelyik immunglobulin osztály (IgG, IgA és IgM) vagy osztályok túl magas szintjének vagy hiányának kimutatására és rendszeres ellenőrzésére.
Immunglobulinok
Ha önnél visszatérő fertőzések és/vagy krónikus hasmenés jelentkezik; ha orvosa arra gyanakszik, hogy önnek immunglobulin hiánya van. A vizsgálatot olyan genetikai vagy szerzett betegségek (HIV/AIDS, mielóma multiplex) rendszeres ellenőrzésére is használják, amelyek az immunglobulinok szintjét befolyásolják.
A kar könyökhajlati vénájából vett vérre; néha likvor (agy-gerincvelői folyadék, CSF) vagy nyál minta is szükséges lehet.
Nincs speciális teendő.
-
Mire való a vizsgálat?
Az immunglobulinok mennyiségi mérésének célja a három fő immunglobulin osztály (IgG, IgA és IgM) túl magas szintjének vagy hiányának kimutatása. A teszt fontos információkkal szolgál a vizsgált személy immunrendszerének állapotáról. A vizsgálat az egyik vagy több immunglobulin osztály szintjét befolyásoló kórképek megállapításában is segít.
Az immunglobulinokat ellenanyagoknak (antitesteknek) is nevezzük. Az immunglobulinok a plazmasejtek által termelt fehérjék, amelyek specifikus veszélyforrások ellen irányulnak, és kulcsszerepük van a szervezet immunrendszerében. Baktériumok, vírusok és egyéb mikroorganizmusok, illetve a szervezet által „nem saját”, tehát káros antigénként felismert egyéb anyagok megjelenésére válaszul termelődnek.
Az immunglobulin rendellenességeket általánosságban az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
- Túl magas immunglobulin szint
- Poliklonális: több, különböző immun (plazma) sejt által termelt immunglobulinok összességében túl magas szintje
- Monoklonális: egyetlen plazmasejt klónjai által nagy mennyiségben termelt immunglobulin
- Immunglobulin hiány
- Másodlagos (szerzett): többnyire valamilyen betegség vagy egyéb kórállapot áll a háttérben
- Elsődleges (öröklött): ritka rendellenességek, amelyekben a szervezet nem képes az egyik vagy több immunglobulin osztály termelésére
Előfordul, hogy az immunglobulinok mérését más vizsgálatokkal együtt kéri az orvos, például szérum és/vagy vizelet fehérje elektroforézist is rendel, ami segíthet az alacsony vagy túl magas immunglobulin szinttel járó kórképek megállapításában és ellenőrzésében. Ebben az esetben a vérminta mellett vizeletmintára is szükség lehet.
Ha valamelyik immunglobulin szintje túl magasnak bizonyul, a következő vizsgálat az immunfixáció elvégzése lehet, amellyel kideríthető, hogy az adott immunglobulint egyetlen rendellenes plazmasejt klónjai termelik-e (monoklonális gammopátia). Monoklonális gammopátia mielóma multiplex-ben fordul elő, ami a plazmasejtek rosszindulatú daganata. Ebben az esetben szabad könnyű lánc meghatározás is végezhető a szérumból.
- Túl magas immunglobulin szint
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az orvos akkor kéri ezt a vizsgálatot, ha önnek immunglobulin hiányra utaló tünetei vannak: visszatérő fertőzések, különösen légútiak (orrot, orrmelléküregeket, tüdőket érintők) vagy gyomor-bélrendszeriek, illetve krónikus hasmenés.
Az immunglobulinok vizsgálatát az orvos akkor is kérheti, ha krónikus gyulladás vagy krónikus fertőzés jeleit észleli önnél, vagy ha rendellenes vagy túl nagy mennyiségű immunglobulin termelés gyanúja merül fel. A vizsgálatot már ismert betegség rendszeres ellenőrzésére is használják.
Immunglobulinokat a likvorban (agy-gerincvelői folyadék, CSF) is lehet vizsgálni. Ezt akkor kéri az orvos, ha túl nagy mennyiségű immunglobulin termelésével járó, a központi idegrendszert érintő kórkép gyanúja merül fel.
-
Mit jelent a vizsgálati eredmény?
Az IgG, IgA és IgM vizsgálati eredményeket rendszerint együtt értékeljük. A kóros értékek valamilyen, az immunrendszert érintő problémára utalnak, és többnyire további vizsgálatokat tesznek szükségessé. Az immunglobulinok mennyiségi mérése önmagában nem alkalmas valamely betegség diagnózisának felállítására, de jelezheti azt. Számos kórállapotban vagy betegségben fordulhat elő, hogy az immunglobulinok szintje emelkedett vagy csökkent.
Magas immunglobulin szint
Emelkedett poliklonális immunglobulin szinttel számtalan állapot vagy kórkép járhat. Monoklonális immunglobulin szaporulat a vérsejtek, azokon belül a limfociták és a plazmasejtek daganatos betegségeiben fordul elő. Ezekre a kórképekre az a jellemző, hogy az egyik immunglobulin osztály kifejezetten magas, míg a másik kettő alacsony. Az összes immunglobulin mennyisége így lehet, hogy nagy, az ilyen betegek immunrendszere mégsem működik jól (immunhiányosak), mivel a termelt immunglobulinok nagy része kóros, amelyek nem vesznek részt az immunválaszban.
Az alábbi táblázatban felsoroltunk néhány kórállapotot, amely emelkedett immunglobulin szintekkel járhat.
Immunglobulin vizsgálat eredménye Lehetséges kórképek Poliklonális emelkedés az egyik vagy mindhárom immunglobulin osztály (IgG, IgA és/vagy IgM) szintjében • Akut és krónikus fertőzések
• Autoimmun betegségek (reumatoid artritisz, szisztémás lupusz eritematózusz, szkleroderma)
• Májzsugorodás (cirrózis)
• Krónikus gyulladás, gyulladásos kórképek
• Hiperimmunizációs reakciók
• Wiskott-Aldrich-szindróma
• Újszülöttben az anya terhesség alatti fertőző betegsége esetén (veleszületett szifilisz, toxoplazmózis, rózsahimlő (rubeola), citomegalovírus (CMV) fertőzés)
Monoklonális emelkedés az egyik immunglobulin osztály szintjében, míg a másik két osztály szintje csökkent vagy normális • Mielóma multiplex
• Krónikus limfocitás leukémia (CLL)
• MGUS (monoklonális gammopátia nem meghatározható jelentőséggel)
• Limfóma
• Waldenström-makroblobulinémia (IgM)
Alacsony immunglobulin szint
A csökkent immunglobulin szintek oka leggyakrabban valamilyen szerzett alapbetegség, aminek következménye az immunglobulin csökkenés (tehát az másodlagos). Ezek a betegségek vagy a szervezet immunglobulin termelő képességét befolyásolják, vagy a szervezetből történő fehérjevesztést fokozzák. Immunglobulin hiányt bizonyos gyógyszerek, például az immunszuppresszánsok, a kortikoszteroidok, a fenitoin és karbamazepin, illetve mérgező anyagok (toxinok) is okozhatnak.
Az alábbi táblázatban felsoroltuk az alacsony immunglobulin szintek néhány gyakori okát.
Kórállapotok/tényezők, amelyek a szervezet immunglobulin termelő képességét befolyásolják • Gyógyszerek, mint a fenitoin, a karbamazepin, az immunszuppresszánsok
• Veseelégtelenség vagy cukorbetegség szövődményei
• Újszülöttekben az immunglobulin termelés később indul el, különösen éretlen újszülöttekben (koraszülöttekben)
Fokozott fehérjevesztéssel járó kórállapotok • Nefrózis-szindróma (vesebetegség, mely a vizeletben nagy mértékű fehérjevesztéssel jár)
• Égések, égési sérülések
• Fehérje-vesztő enteropátia (a gyomor-bélrendszer minden olyan betegsége, amely a fehérjék emésztését vagy felszívódását hátrányosan érinti)
Az öröklött immunhiányok ritkák; ezeket elsődleges (primer) immunhiányoknak is nevezik. Az öröklött hiány érintheti az összes immunglobulint, egy immunglobulin osztályt, illetve egy vagy több alosztály termelődését. Ide tartozó kórképek többek között az agammaglobulinémia, a közönséges változó immunhiány (CVID), az X-kromoszómához kötött agammaglobulinémia, az ataxia teleangiektázia, a Wiskott-Aldrich-szindróma, a hiper-IgM-szindróma és a súlyos kombinált immunhiány (SCID).
A likvorban (agy-gerincvelői folyadék, CSF) az immunglobulinok koncentrációja normális esetben nagyon alacsony. Emelkedett lehet például központi idegrendszeri fertőzésekben (agyhártyagyulladásban /meningitisz/, agyvelőgyulladásban /enkefalitisz/), egyéb gyulladásos kórképekben és szklerózis multiplex-ben.
Visszatérő légúti fertőzésekben szenvedő betegek nyálában az IgA mennyisége alacsonyabb lehet.
-
Mit kell még tudnom?
Az IgM meghatározását néha annak eldöntésére használják, hogy az újszülött az adott fertőzést a születése előtt kapta-e el (vagyis a fertőzés veleszületett (kongenitális) betegség-e). A fejlődő magzat képes IgM termelésére a fertőzésre válaszul. Az IgM antitestek méretüknél fogva nem tudnak átjutni a méhlepényen (placentán) az anyából a magzatba a terhesség folyamán, így az újszülött vérében jelenlévő IgM nem anyai eredetű, hanem a magzatban termelődött. Ez azt jelzi, hogy a fertőzés még a terhesség során kezdődött.
Az egyébként normális immunrendszerű csecsemők IgG szintje is átmenetileg alacsonyabb, mivel a csecsemőkben az IgG termelődése később indul el. Az anyai eredetű IgG néhány hónapig védelmet nyújt, azonban szintjének csökkenésével a fertőzésekkel szembeni védelem elveszik. Az IgG szintje mindaddig alacsony marad, amíg a csecsemő saját IgM és IgG termelése fokozódni nem kezd. Ezalatt az idő alatt a visszatérő fertőzések kockázata nagyobb.
Az anyatejjel táplált csecsemők a tejjel IgA-t is kapnak. Az anyatejből származó IgA védelmet nyújthat a fertőzésekkel szemben, különösen abban az időszakban, amikor az anyai eredetű antitestek mennyisége már csökkent, a csecsemő saját antitest-termelése pedig még nem kezdődött meg.
A csökkent immunglobulin szinttel járó kórképekben szenvedő betegek gyakran nem reagálnak erős immunválasszal az oltásokra (vakcinációra), előfordul, hogy nem termelődik bennük a védelem biztosításához elegendő mennyiségű antitest. Élő kórokozót tartalmazó oltásokat sem feltétlenül kaphatnak, mint például gyermekbénulás vagy kanyaró ellenit.
Számos laboratóriumi vizsgálat során antitestek mennyiségét mérjük a vérből. Immunglobulin hiányos kórképben szenvedő betegek eredményei álnegatívak lehetnek az ilyen tesztekben. Például a cöliákia gyanújakor elvégezhető egyik vizsgálat során a szöveti transzglutamináz elleni, IgA osztályú antitestet mérjük (anti-tTG). Ha valakinek IgA hiánya van, akkor a fenti teszt eredménye akkor is negatív lehet, ha valójában cöliákia is fennáll. Ennek gyanújakor az IgA pontos mennyiségi mérése is elvégezhető.
Csökkent IgG vagy IgA koncentrációk, vagy valamelyik alosztályuk hiányának gyanúja esetén alosztály vizsgálat is végezhető a hiány kimutatása és pontos meghatározása céljából. Valamelyik alosztály hiánya akkor is fennállhat, ha az immunglobulin osztály (például IgG) szintje normális.
Az IgA hiányos emberek egy részében IgA elleni antitestek alakulhatnak ki. Ha IgA elleni antitestekkel rendelkező személynek IgA-t tartalmazó vérösszetevőt adnak be (plazma transzfúziója vagy immunglobulin kezelés), súlyos túlérzékenységi (anafilaxiás) transzfúziós reakció jöhet létre.
-
Mindenkinek meg kellene mérni az immunglobulin szintjeit?
-
Hogyan változtathatom meg a szervezetemben az immunglobulinok mennyiségét?
Életmódi változtatások hatására az immunglobulinok mennyisége a legtöbb esetben nem változik. Ha ön olyan gyógyszert szed, amelynek hatására az egyik vagy akár több immunglobulin osztály szintje csökkent, akkor – amennyiben orvosa is egyetért – gyógyszerszedése esetleg megváltoztatható. Rendkívül fontos azonban, hogy orvosa megkérdezése nélkül NE hagyja abba valamely gyógyszerének szedését vagy változtassa meg annak dózisát. Amennyiben az immunglobulinok mennyisége túl magas, orvosilag indokolt esetben plazmaferezissel átmenetileg csökkenthető a szintjük.
Az újszülöttek fokozatosan elvesztik a fertőzésekkel szembeni védelmüket, ahogy a méhlepényen (placentán) átjutott, anyai eredetű IgG szintje csökken a megszületésüket követően. A szoptatással fokozott védelem biztosítható a csecsemőknek, hiszen az anyatej IgA-t tartalmaz, ami véd a fertőzésekkel szemben.
-
Milyen tünetek utalnak arra, hogy alacsony az immunglobulinok szintje?
Specifikus tünetek nincsenek. Mással nem magyarázható, visszatérő fertőzések, többszörös fertőzések, opportunista fertőzések, krónikus hasmenés (ez utóbbi nem feltétlenül áll fenn) tehetik szükségessé az immunológiai állapot felmérését. A családban előforduló immunhiány is felvetheti ellenőrző vizsgálatok végzését. Az alapos fizikális vizsgálat és a kórtörténet körültekintő felvétele alapvető fontosságú lehet a diagnózis felállításához.
-
A vérvizsgálaton túl vizeletvizsgálatot is rendelt az orvos. Miért?
A vizelet esetleges fehérjetartalmának, a jelenlévő fehérje mennyiségének és típusának meghatározásához lehet szükség vizeletmintára. A kórtörténet, jelek és tünetek, illetve egyéb vizsgálati eredmények alapján lehet, hogy orvosa kóros vagy túlzott mértékű immunglobulin termeléssel járó betegségre gyanakszik önnél. Ebben az esetben az immunglobulinok mennyiségi meghatározása mellett gyakran más vizsgálatokat, mint szérum és vizelet fehérje elektroforézist is végeznek a diagnózis elősegítése céljából.