A kalprotektin egy széklet teszt, amelyet a belek gyulladásának kimutatására alkalmaznak. Bélgyulladás kísér például bizonyos bakteriális fertőzéseket, és a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedőknél is észlelhető. A kalprotektin vizsgálat nem diagnosztikus, de segíthet elkülöníteni az IBD-t a nem gyulladásos betegségektől, valamint segít az IBD súlyosságának monitorozásában.
A kezelőorvos kalprotektin vizsgálatot rendelhet el azért, hogy segítsen kivizsgálni a tartósan vizes vagy véres hasmenéssel jelentkező betegnél ezek okát. A vizsgálatot más széklet vizsgálatokkal együtt is rendelhetik, például széklet tenyésztéssel, ami a bakteriális fertőzést mutatja ki, féregpete és parazita vizsgálattal, széklet fehérvérsejt meghatározással és/vagy székletvér kimutatással (FOBT). Ha a kezelőorvos gyulladásra gyanakszik, akkor C-reaktív fehérje (CRP), vagy vérsejtsüllyedés (ESR) vizsgálatot is kérhet, ha a CRP nem elérhető, melyek a testben zajló gyulladást mutatják ki. Vizsgálat végezhető a tünetek okának meghatározására és a hasonló tüneteket produkáló állapotok kizárására is. Ez azt jelenti, hogy további vér és széklet vizsgálatok végezhetők a gyanított okoktól függően.
Kalprotektin vizsgálat rendelhető annak meghatározására, hogy javasolt-e endoszkópos vizsgálat IBD gyanúja esetén. Az IBD diagnózis megerősítése általában endoszkópos vizsgálattal történik (kolonoszkópia vagy szigmoidoszkópia), megvizsgálva a beleket és kevés szövetmintát véve (biopszia) a gyulladás, illetve a szöveti struktúrák megváltozásának értékelésére. Ez egy invazív vizsgálat, és nem feltétlen szükséges az elvégzése, ha nincs jelen gyulladás.
Kalprotektin vizsgálat végezhető, ha az IBD-ben szenvedő betegnél olyan tünetek jelentkeznek, ami fellángolásra utal, mind a betegség aktivitása kimutatására, mind a súlyosságának a megítélésére. Például, ha a betegnél mérsékelten emelkedett kalprotektint találnak, akkor a vizsgálatot néhány hét múlva ismét elvégezhetik abból a célból, hogy azonos, emelkedett vagy normál értéket kapnak-e.
.png)