Más néven
Kardiális (szív eredetű) markerek
Hivatalos név
Kardiális biomarkerek
A cikk utoljára módosult: 30.11.2018.
Mit nevezünk kardiális biomarkernek?

A kardiális biomarkerek olyan anyagok, amelyek a szívizom károsodása vagy fokozott terhelése esetén kerülnek ki a keringésbe. A biomarkerek szintjének mérése segít az akut koronária szindróma (ACS), és a szívizom iszkémia diagnózisában, ugyanis mindkét esetben a szívzom oxigén- és tápanyagellátási zavara áll fenn. Segítenek továbbá az ACS-re és a kardiális iszkémiára való hajlam megítélésében, illetve a betegség kialakulása esetén használhatók monitorozásra és betegmenedzseléshez.

Mind az ACS, mind a kardiális iszkémia hátterében az erek falában kialakuló felrakódás (plakk), és az érfal következményes megkeményedése (ateroszklerózis, érelmeszesedés) áll. Ennek következtében a szívet ellátó erek súlyos fokú szűkülete, vagy az erek hirtelen elzáródása alakulhat ki.

 

  • a kardiális iszkémia akkor lép fel, ha a szívizom vérellátási igénye nagyobb, mint amennyi vért aktuálisan kap. Ha a szívizom vérellátása nem megfelelő, az mellkasi fájdalomhoz (angina), légszomjhoz, verejtékezéshez és egyéb tünetekhez vezethet. A típusos angina akkor lép fel, ha a koszorúserek fokozatosan, hosszabb idő alatt szűkülnek be. A fájdalom fizikai aktivitás közben kezdődik, amikor a szív munkája fokozódik, és pihenésre, vagy a szív vérellátását fokozó nitroglicerin adására megszűnik.
  • Akut koronária szindróma akkor alakul ki, ha az ateroszklerózis miatt kialakult plakk megreped (rupturál). A plakk ruptúra miatt vérrög (trombus) alakul ki a koszorúserekben, ezért a szívizom oxigén- és vérellátása hirtelen nagyon lecsökken. Ez tartós mellkasi fájdalomhoz, azaz instabil anginához vezet, mely nyugalmi helyzetben is felléphet, és a testmozgás abbahagyása vagy a nitroglicerin adása sem szünteti meg.

 

Ha a szívizmot ellátó erek elzáródnak, vagy a véráramlás bennük tartósan lecsökken (30-60 percnél tovább), az a szívizomsejtek elhalásához vezethet, amit heveny szívizomelhalásnak (akut miokardiális infarktusnak, AMI-nak) nevezünk. Az érintett szívizomrész végleg elhalhat, és hegszövet alakulhat ki a helyén, valamint szabálytalan szívverés (arritmia), emiatt pedig hirtelen szívhalál is bekövetkezhet. Az instabil angina és az akut miokardiáis infarktus az akut koronária szindróma (ACS) csoportba tartozik, mivel mindkettő a szívizom vérellátásának hirtelen csökkenése miatt alakul ki.

 

Az ACS és a kardiális iszkémia tünetei változatosak lehetnek, azonban a mellkasi fájdalom, mellkasi nyomásérzés, hányinger és/vagy a légszomj gyakori tünetek. Ezek a tünetek leggyakrabban szívinfarktushoz vagy anginához kapcsolódnak, de egyéb, nem szív eredetű okok is állhatnak a háttérben. 

 

Fontos elkülöníteni a szívinfarktust a stabil anginától, a szívelégtelenségtől és az egyéb, hasonló tünetekkel járó kórképektől, mert a kezelés és a betegmonitorozás követelményei eltérnek. A kardiális biomarkerek mérése segít kimutatni az ACS vagy a kardiális iszkémia meglétét, és megítélni az állapot súlyosságát. A kardiális biomarkerek vérszintjének emelkedése jelzi a betegben zajló ACS-t vagy szívizom iszkémiát, így segítségükkel gyors és pontos diagnózis állítható fel, és elindítható a megfelelő kezelés.

 

ACS esetében életfontosságú az azonnali orvosi beavatkozás, hogy elkerülhető legyen a beteg halála és a lehető legkisebb legyen a szívizomkárosodás valamint a szövődmények mértéke. A kardiális biomarkerek gyors mérése a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhető kell, hogy legyen az egészségügyi ellátást végző személyzet számára. Vannak olyan tesztek, amelyek a betegellátás helyén is végezhetők – a sürgősségi osztályon vagy a betegágy mellett. Rendszerint sorozatméréseket végeznek néhány óra eltéréssel, hogy mindenképpen felfedezésre kerüljön a biomarkerek szintjének emelkedése, és megítélhető legyen a szívinfarktus súlyossága.

Accordion Title
Bővebben a kardiális biomarkerekről
  • A vizsgálatok

    A mindennapi gyakorlatban egy-két fajta kardiális biomarker mérése történik. Jelenleg a szívizomkárosodás kimutatására a troponin van használatban. Az egyéb kardiális biomarkerek kevésbé specifikusak a szívizomra, és egyéb kórállapotokban, például vázizom sérülés esetén is megemelkedhet a szintjük.

     

    A jelenleg elérhető kardiális biomarker vizsgálatokhasználhatóak az akut koronária szindróma gyanú miatt vizsgált betegek diagnózisához, kivizsgálásához és monitorozásához. Ide tartoznak:

     

    • Troponin (I vagy T) – ez a leggyakrabban végzett és a legspecifikusabb kardiális marker vizsgálat. Néhány órával a szívizomkárosodás bekövetkezte után emelkedik (pozitív lesz), és akár két hétig is emelkedett maradhat a szintje. Ha a néhány óra eltéréssel végzett sorozatmérések nyomán emelkedő troponin szintek észlelhetők, az zajló szívinfarktusban diagnosztikus értékű lehet. 
    • Nagy érzékenységű (high sensitivity, hs) troponin – ez ugyanazt a fehérjét méri, mint a sima troponin teszt, csak sokkal kisebb mennyiséget is képes kimutatni. Mivel ez a teszt érzékenyebb, hamarabb lesz pozitív, és hamarabb jelzi az ACS-t, mint a standard teszt. A hs-troponin teszt azonban stabil anginás betegekben, sőt, tünetmentes egyénekben is pozitív lehet. Ha tünetmentes betegekben emelkedett a szintje, az fokozott kockázatot jelez jövőbeli kardiális események, pl. szívinfarktus kialakulására. Jelenleg ez a teszt az USA-ban nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel, de intenzív vizsgálatok zajlanak vele, és a közeli jövőben elérhetővé válhat. Európában (köztük Magyarországon is), Kanadában és egyéb országokban már rutinszerűen használják kardiális biomarkerként.
    • Kreatin-kináz (CK) és CK-MB. Az USA-ban a CK-t nagyrészt felváltott a troponin mérés. Csak bizonyos esetekben használható, például ha az első után nem sokkal egy újabb szívinfarktus lezajlásának kimutatása a cél. A CK-MB a kreatin-kináz enzim egyik, szívizomra jellemző formája; a szívizomsejtek károsodása esetén emelkedik a szintje. Emelkedett CK érték esetén második vizsgálatként mérik, illetve akkor, ha a troponin teszt valami miatt nem elérhető.
    • Mioglobin – használható a troponin méréssel együtt a szivinfarktus minnél korábbi kimutatása érdekében. Az USA-ban (Magyarországon szintén) ritkán használják.

     

    Egyéb biomarker vizsgálatok: 

    • hs-CRP – szívinfarktuson átesett emberekben mérhető, a jövőben esetlegesen előfoduló újabb infarktus kockázatának felmérése céljából.
    • BNP (vagy NT-proBNP) – általában a szívelégtelenség diagnózisának felállításához használják, de ACS esetén is emelkedhet a szintje, ekkor nagyobb az esélye az újabb kardiális eseménynek.

    Már a láthatáron:

    számos biomarker van kísérleti fázisban, amelyet az ACS betegek vizsgálata során lehetne alkalmazni. Ezek azonban csak kutatásban elérhetőek, a klinikai gyakorlatban nem.

     

    Általános laboratóriumi vizsgálatok:

    a beteg általános állapotának, valamint a vesefunkció, májfunkció, elektrolit és sav-bázis egyensúly, vércukor és vérfehérjék szintjének megítélése céljából. Ezek lehetnek:

    • vérgáz
    • teljes anyagcsere panel vagy alap anyagcsere panel 
    • elektrolitok
    • teljes vérkép

    Nem laboratóriumi vizsgálatok

     

    Ezen vizsgálatok során az orvosnak lehetősége van a működő szív méretét, alakját és funkcióját vizsgálni. Kimutatják a szívritmusban bekövetkező eltéréseket, valamint az esetleges szívizomkárosodást és az erek elzáródását.

    • EKG (elektrokardiogram)
    • Nukleáris képalkotó vizsgálat
    • Koszorúér festés (angiográfia)
    • Echokardiográfia (szív-echo, transztorakális echokardiográfia (TTE))
    • Terheléses vizsgálatok
    • Mellkasröntgen

    További információkat a Non-invazív vizsgálatok és beavatkozások című fejezetben talál.

     

  • Akut koronária szindróma diagnózisában és monitorozásában használható biomarkerek

     

    Ezek a tesztek használhatók az akut koronária szindróma gyanújával felvett betegek vizsgálatához, diagnózisához és monitorozásához.

     

    Marker Mi ez? Honnan származik? Miért emelkedik a szintje? Mennyi idő alatt emelkedik? Mennyi idő alatt normalizálódik? Mikor/hogyan alkalmazzák?

    Kardiális

    Troponin

    Fehérje komplex, szabályozó funkcióval; két szívizomspecifikus izoforma: T és I

    Szív Szívizom károsodás 3 – 4 óra 10 – 14 napig emelkedett marad a szintje Szívinfarktus diagnózis, kockázati besorolés, kezelés meghatározásában segít, károsodás mértékének megítélése

    Nagy érzékenységű (high sensitivity) kardiális troponin

    Ugyanaz vonatkozik rá mint a fentiekre, ugyanazt a fehérjét méri csak sokkal kisebb koncentrációban Szív Szívizom károsodás a tünetek kezdetétől számított 1-3 órán belül ld. fent Ld. fent; stabil anginában és tünetmentes egyénekben is emelkedett lehet, jövőbeni kardiális események (pl. infraktus) kockázatát jelzi
    CK Enzim; 3 különböző izoenzim együttesen Szív, agy, és vázizom Szívizom- vagy vázizomkárosodás a károsodás után 3 – 6 órával, maximum értékét 18 – 24 óra után éri el 48 - 72 órán belül, hacsak nincs további károsodás Gyakran CK-MB-vel együtt mérik; esetleg az első után nem sokkal lezajló újabb szívinfarktus kimutatására használható
    CK-MB A CK szívizom eredetű izoenzimjei Szív és egyéb izomsejtek Szívizom- vagy izomsejtkárosodás a károsodás után 3 – 6 órával, maximum értékét 8 – 12 óra után éri el sérülést követő egy napon belül Ritkán mériik; esetleg troponinnal együtt, a minnél hamarabbi diagnózis felállításához
    Mioglobin Oxigén-raktározó fehérje Szív és egyéb izomsejtek Szívizom- vagy izomsejtkárosodás a károsodás után 3 – 6 órával, maximum értékét 8 – 12 óra után éri el sérülést követő egy napon belül Ritkán mériik; esetleg troponinnal együtt, a minnél hamarabbi diagnózis felállításához

     

  • A prognózishoz használható biomarkerek

    Ezek a tesztek a jövőbeni kardiális esemény kockázatának becslésére használhatók.

    Biomarker Mi ez? Miért emelkedik a szintje? Mikor/hogyan alkalmazzák?
    hs-CRP Fehérje Gyulladás Segíthet meghatározni a jövőbeni kardiális esemény kockázatát szívinfarktuson átesett betegekben
    BNP és NT-proBNP Szív eredetű hormon Szívelégtelenség; újabb infarktus fokozott kockázata Általában szívelégtelenség diagnózisához használják, de ACS esetén is emelkedhet a szintje, ekkor nagyobb az esélye az újabb kardiális eseménynek

     

Felhasznált források

NOTE: This article is based on research that utilizes the sources cited here as well as the collective experience of the Lab Tests Online Editorial Review Board. This article is periodically reviewed by the Editorial Board and may be updated as a result of the review. Any new sources cited will be added to the list and distinguished from the original sources used. 

Aktuális áttekintésben használt források

Coven, D. and Kalyanasundaram, A. (Updated 2015 April 2). Acute Coronary Syndrome. Medscape Drugs & Diseases [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1910735-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed April 2015

Schreiber, D. and Miller, S. (Updated 2014 December 18). Cardiac Markers. Medscape Drugs & Diseases [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/811905-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed April 2015

(© 1995–2015). ST2, Serum. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/61723 through http://www.mayomedicallaboratories.com. Accessed April 2015

(© 1995–2015). Lipoprotein Associated Phospholipase A2 (PLAC). Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/57353 through http://www.mayomedicallaboratories.com. Accessed April 2015

Henry-Okafor, Q. et. al. (2012 April 20). Soluble ST2 as a Diagnostic and Prognostic Marker for Acute Heart Failure Syndromes. Open Biomark J. 2012 Apr 20; 2012(5): 1–8. [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3578210/ through http://www.ncbi.nlm.nih.gov. Accessed April 2015

McLean, A. and Huang, S. (2012). Cardiac biomarkers in the intensive care unit. Annals of Intensive Care 2012, 2:8 [On-line information]. Available online at http://www.annalsofintensivecare.com/content/pdf/2110-5820-2-8.pdf through http://www.annalsofintensivecare.com. Accessed April 2015

Delgado, J. et. al. (2014 November).Cardiovascular Disease (Non-traditional Risk Markers) - Risk Markers - CVD (Non-traditional). ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/CVDRiskMarkerNontrad.html?client_ID=LTD through http://www.arupconsult.com. Accessed April 2015

Stone, N. J. et. al. (2013 ). 2013 ACC/AHA Guideline on the Treatment of Blood Cholesterol to Reduce Atherosclerotic Cardiovascular Risk in Adults A Report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines. Circulation. 2013;00:000–000 [On-line information]. Available online at http://circ.ahajournals.org/content/early/2013/11/11/01.cir.0000437738.63853.7a through http://circ.ahajournals.org. Accessed April 2015

Apple F, et. al. Future Biomarkers for Detection of Ischemia and Risk Stratification in Acute Coronary Syndrome. Clinical Chemistry May 2005 vol. 51 no. 5 810-824. Available online at http://www.clinchem.org/content/51/5/810.long through http://www.clinchem.org. Accessed April 2015.

Sherwood M, Newby L. High‐Sensitivity Troponin Assays: Evidence, Indications, and Reasonable Use. J Am Heart Assoc. 2014; 3: e000403 originally published January 27, 2014 doi: 10.1161/JAHA.113.000403. Available online at http://jaha.ahajournals.org/content/3/1/e000403.full through http://jaha.ahajournals.org. Accessed June 2015.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Morrow, D. et. al. (2004 April 8). Clinical: Acute Coronary Syndromes – Chapter 1. NACB Laboratory Medicine Practice Guidelines [On-line Draft Guidelines]. Available online at http://www.nacb.org/lmpg/biomark/card_biomarkers_chp1.doc through http://www.nacb.org.

Tang, W., et. al. (2004 February 27, Second Draft). NACB: Recommendations for the use of Cardiac Biomarkers in Heart Failure. [On-line Draft Guidelines]. Available online at http://www.nacb.org/lmpg/biomark/card_biomarkers_chp2.doc through http://www.nacb.org.

Canto, J. (2002 July 1) Cardiac Biomarkers in Acute Coronary Syndrome, An Update in 2002. Univ of Alabama School of Medicine Division of Continuing Medical Education and Alabama Quality Assurance Foundation [On-line CME]. Available online at http://www.cme.uab.edu/onlineCourses/CardiacBiomarkers/ID0073.htm through http://www.cme.uab.edu.

Titus, Karen. (March 2004) The Latest on IMA Levels, High and Low. CAP Today. Available online at http://www.cap.org/apps/docs/cap_today/feature_stories/0304IMA.html through http://www.cap.org.

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 1035, 319, 321, 668, 950, 670.

Clarke, W. and Dufour, D. R., Editors (2006). Contemporary Practice in Clinical Chemistry, AACC Press, Washington, DC. Pp 306-315.

Wu, A. (2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, Fourth Edition. Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri. Pp 261-268.

Christenson, R., Editor (© 2007). Biomarkers of Acute Coronary Syndrome and Heart Failure. National Academy of Clinical Biochemistry, Laboratory Medicine Practice Guidelines [On-line information]. Available online at http://www.aacc.org/AACC/members/nacb/LMPG/OnlineGuide/PublishedGuidelines/ACSHeart/ through http://www.aacc.org. Accessed on 2/24/08.

Weinrauch, L. (2007 March 30, Updated). Heart Attack. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000195.htm . Accessed on 2/17/08.

(2007 May). What is a Heart Attack. National Heart Lung and Blood Institute. Available online at http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/HeartAttack/HeartAttack_WhatIs.html through http://www.nhlbi.nih.gov. Accessed on 2/17/08.

Schreiber, D. and Miller, S. (2006 June 26, Updated). Use of Cardiac Markers in the Emergency Department. emedicine. Available online at http://www.emedicine.com/emerg/TOPIC932.HTM through http://www.emedicine.com. Accessed on 2/24/08.

(2007 April). April 2007 Clinical Laboratory News: New NACB Guidelines Emphasize Cardiac Troponin for ACS. Clinical Laboratory News April 2007: v33 (4). Available online at http://www.aacc.org/AACC/publications/cln/2007/april/cover1_0407.htm through http://www.aacc.org. Accessed on 2/17/08.

(July 2, 2008). Journal of American Medical Association, Patient page: Acute Coronary Syndrome. (JAMA, Vol 300, No. 1). PDF available for download at http://jama.ama-assn.org/cgi/reprint/300/1/132.pdf through http://jama.ama-assn.org. Accessed July 2008.

American Heart Association: What is Acute Coronary Syndrome? Available online at http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=3010002 through http://www.americanheart.org. Accessed July 2008.

Zieve, D. (Updated 2010 March 15). Troponin Test. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/007452.htm. Accessed November 2011.

Dugdale, D. (Updated 2011 February 21). Myoglobin – serum. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003663.htm. Accessed November 2011.

Grenache, D. et. al. (Updated 2011 January). Ischemic Heart Disease. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/IHD.html#tabs=0 through http://www.arupconsult.com. Accessed November 2011.

Mayo Clinic staff (Updated 2010 May 19). Myocardial ischemia. Mayo Clinic [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/myocardial-ischemia/DS01179/METHOD=print through http://www.mayoclinic.com. Accessed November 2011.

Zafari, A.M. (Updated 2011 October 11). Myocardial Infarction. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/155919-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed November 2011.

(April 28, 2004) National Academy of Clinical Biochemistry (NACB): Laboratory Medicine Practice Guidelines – Biomarkers of Acute Coronary Syndromes and Heart Failure. Accessed November 2011.

Robert H. Christenson, Ph.D., DABCC, FACB. Professor of Pathology, Professor of Medical and Research Technology. Director, Rapid Response Laboratories, University of Maryland School of Medicine, Baltimore, Maryland.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?