Hivatalos név
Influenza vizsgálatok
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 26.09.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat segít annak megállapításában, hogy a beteg influenza A vagy B vírusfertőzésben szenved-e; továbbá annak kimutatásában, hogy az influenza elérte-e az adott közösséget.


 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor beköszönt az influenzaszezon, és az egészégügyi szerveknek a megfelelő intézkedések meghozatalához információra van szüksége arra nézve, hogy az influenzaszerű tüneteket influenza A vagy B vírus vagy más fertőzés okozza-e.

Milyen mintára van szükség?

A minta az alkalmazott vizsgáló eljárástól függ. Rendszerint steril vattapálcával az orr-garatból vett (nasopharyngealis, NP) mintára, az orrból leszívott váladékra (aspirátumra), vagy orr mosófolyadékra van szükség. Alkalmazható még megfelelően torokpálcával levett minta is.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
Az influenza vírus okozta légúti fertőzés rendszerint szezonálisan, november végétől kora tavaszig terjedő időszakban jelentkezik. Gyakori légúti megbetegedés, amely minden évben a lakosság jelentős százalékát érinti, a betegeknél fejfájás, láz, hidegrázás, izomfájdalom, fáradtság, orrfolyás, torokfájás, és köhögés jelentkezik. Az influenza tünetei általában súlyosabbak és hosszantartóbbak, mint a közönséges nátha esetén tapasztalható, influenzaszerűnek nevezett tünetek. Az influenza és annak szövődményei esetenként – elsősorban a nagyon fiatal vagy idős populációban, legyengült immunrendszerű egyéneknél, vagy tüdőbetegségben szenvedőknél – kórházi kezelést tesznek szükségessé, és ritkán halálhoz is vezethetnek.
Az influenzavírus több típusát különböztetjük meg, ezek az A, a B és C, amelyek folyamatosan változnak, és ennek megfelelően különböző törzsekként jelenhetnek meg. Leginkább az influenza A vírus egy törzse dominál adott influenzaszezonban, bár ugyanabban az időszakban A és B vírusok együtt is okozhatnak járványt a közösségben.

Az influenza teszt a fertőzött személy légúti váladékaiba kerülő vírus kimutatásán alapul. A vírus rendszerint csak a betegség első néhány napjában kimutatható, a vizsgálatokat tehát ebben az időszakban ajánlott elvégezni. Az influenza A vagy influenza A és B kezelésére antivirális hatású gyógyszereket is kifejlesztettek. Ezek a gyógyszerek – melyek alkalmazására a betegség szempontjából különösen veszélyeztetett speciális csoportokban kerülhet sor – adagolásukat a tünetek jelentkezésétől számított 48 órán belül megkezdve, képesek csökkenteni a tünetek súlyosságát, és körülbelül egy nappal lerövidítik a betegség időtartamát. (Nem segítenek azonban, ha alkalmazásukat később kezdik el, és hatástalanok más vírusok vagy bakteriális fertőzések ellen!)

Az influenza gyorsteszt egyes országokban már a háziorvosi rendelőben is hozzáférhető módszer az influenza vírus kimutatására. Az alkalmazott eljárástól függően, kevesebb, mint 30 percen belül elvégezhető a rendelőben, vagy a minta laboratóriumba szállítható, ahonnan egy napon belül eredményeket közölhetnek. Az alkalmazott teszttípustól függően, az adott eljárás képes lehet influenza A, vagy influenza A és B együttes kimutatására, vagy influenza A és B megkülönböztetésére is. A gyorsteszt nagy hátránya, hogy sem érzékenysége, sem specifitása nem tökéletes, ezért pl. nem mutatja ki az influenzás esetek mintegy 30%-át, és az eredmény esetenként pozitív lehet akkor is, ha a beteg valójában nem influenzában szenved. Mindazonáltal, gyors választ adhat arra, hogy adott egyénnél valószínű-e az influenzafertőzés.

Az influenza vírus kimutatásának egy másik lehetősége, ha vírusizolálásra (vírustenyésztésre) kerül sor. Ebben a vizsgálatban, a betegmintát speciális laboratóriumba küldik, ott izolálják (felszaporítják) és azonosítják a vírust. Az eljárás előnye, hogy alkalmas annak megállapítására, mely vírus (A, B vagy más vírus) és mely vírustörzs van jelen. A módszer fő hátránya, hogy az eredményig több nap telhet el. Ez nem jár előnnyel a kezelőorvos számára, aki már akkor szeretné felírni a megfelelő kezelést, amikor a beteg a rendelőben tartózkodik. Alkalmas viszont annak dokumentálására, hogy az influenza (A és/vagy B) elérte a közösséget, valamint alkalmas járványok kimutatására bizonyos populációkban, például gondozó intézetekben, iskolákban vagy más, szoros együttléttel járó csoportokban. Az ilyen járványok azonosítása az adott közösségben segítséget nyújthat az egészségügyi hatóságoknak abban, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek az influenza terjedésének megakadályozására.

Hogyan történik a mintavétel?
A mintavétel a vizsgálat kritikus pontja. A legjobb minta általában az orrból leszívott váladék, de a leggyakrabban alkalmazott a vattapálcával vett nasopharyngeális (NP) minta, vagy orr-mosófolyadék. A mintavételt végző személy fecskendő segítségével kis mennyiségű steril fiziológiás sóoldatot juttat az orrba, majd enyhe szívást alkalmaz (aspirátumhoz), vagy a gravitációt kihasználva gyűjti össze a folyadékot (fiziológiás sóoldatot és nyákot) egy csészébe. Annak érdekében, hogy a mintában található organizmusokat életben tartsák, a váladékot ún. „vírus transzportközeget” (VTM) tartalmazó speciális tartályba teszik, és így szállítják a laboratóriumba.
Az orr-garat (nasopharyngeális, NP) minta levételéhez a beteget megkérik, hogy fejét hajtsa hátra, majd egyik orrlyukába óvatosan egy Dracon pálcát (egy hosszú hurokhoz hasonló eszközt) vezetnek fel, amíg az ellenállásba nem ütközik (kb. 2,5-5 cm), majd néhányszor megforgatják, és visszahúzzák. A mintavétel nem fájdalmas, de kissé csiklandozhat, és könnyezést válthat ki. Az orvos az orr-garat mintavételt általában felnőtteknél alkalmazza, de dönthet úgy is, hogy gyermekektől orr-mosófolyadékot vagy váladékot vesz le. Egyes esetekben, az orvos torok vattapálcát használhat, de ez az orr-garat váladéknál kevesebb vírust tartalmaz, ezért gyorsteszttel való vizsgálatra kevésbé alkalmas.

 

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

 

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az influenza diagnózisának felállításához az orvos általában speciális vizsgálatokat nem végeztet.
Ha az influenzaidény megkezdődött, és
- influenzában szenvedő betegekkel lényegében azonos klinikai tünetek figyelhetők meg,
- másodlagos szövődményekre utaló jel nincs,
az orvos influenza diagnózisát készíti el anélkül, hogy influenza vizsgálatot kérne. Rendszerint csupán otthoni pihenést, bőséges folyadékbevitelt, és akár vény nélkül is a patikában beszerezhető gyógyszerek szedését rendeli el a tünetek enyhítésére. (Az orvosok már akkor is így jártak el mielőtt még az influenza teszteket és vírusellenes terápiás szereket kifejlesztették volna.)
Miért végeznek akkor egyáltalán influenza tesztet? Ennek több oka is lehet: Először is mivel az influenza fatális kimenetelű is lehet. Fontos lehet annak ismerete is, hogy a betegség elérte a közösséget, valamint segítséget nyújthat abban, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a járvány terjedésének megakadályozására. Továbbá, legyengült immunrendszerű vagy fokozott kockázatnak kitett csoportok számára rendelkezésre áll gyógyszer, amellyel korai diagnózis esetén a betegség súlyossága mérsékelhető. (Hangsúlyozandó, hogy a legjobb terápia a megelőzés – az influenza elleni védőoltás). Az influenza tesztet influenza A és B vírus kimutatására, valamint más, súlyos betegséget okozó vírusos és bakteriális fertőzésektől való elkülönítésre használják. A betegség okának kiderítése fontos, mert másfajta betegségek eltérő kezelést igényelnek.

Az újonnan kifejlesztett, de nálunk még nem elterjedt influenza gyorsteszt a tünetek jelentkezését követő 48 órán belül elvégezve alkalmas lehet az influenza diagnózisának alátámasztására; segítséget nyújthat továbbá a betegség járványos terjedésének igazolására. A vírustenyésztést az orvosok által beküldött légúti mintákból az influenzajárvány követésére, és az azt okozó törzsek azonosítására alkalmazzák. Előfordulhat ugyanis, hogy az influenza vírus elegendő mértékű változáson – mutáción – megy át ahhoz, hogy az adott évben alkalmazott influenza vakcina kevésbé hatékonyan védjen ellene, és nem várt, új influenza törzs terjedhet el. A víruskimutatás (tenyésztés) más, az influenzához hasonló tüneteket okozó vírusfertőzések azonosításában is segítségünkre lehet.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az influenza vizsgálatokat az orvos szinte kizárólag „influenzaszezonban” kéri, ha a betegnél légúti fertőzésre utaló tünetek, például fejfájás, láz, hidegrázás, izomfájdalom, gyengeség, orrfolyás, orrdugulás, torokfájás és höhögés jelentkeznek. Reményeink szerint közel az idő, amikor az orvos – ha az az influenza előfordulását már igazolták a közösségben – a diagnózis megerősítésére már a rendelőben influenza gyorstesztet végezhet. Amennyiben a fertőzés oka nem tisztázott, az orvos az kérhet más vírus vizsgálatokat, például RSV (Légúti Óriássejtes Vírus, Respiratory Syncytial Virus, RSV) tesztet, továbbá egyéb vizsgálatokat baktériumok kimutatására, például Strep-tesztet (amely a torokgyulladást okozó, A-csoportú streptococcusok kimutatására szolgál).

Ritkán ugyan, de influenzafertőzés az influenzaidényen kívül is előfordulhat. (Ez megtörténhet akkor, ha valaki a világ olyan tájára utazik, ahol éppen influenzaszezon van.) Ebben az esetben, az orvos más, megbízhatóbb vizsgálatot kérhet a kórisme igazolására.

Mit jelent az eredmény?
Amennyiben influenza gyorsteszt elvégzésére került sor, és annak eredménye pozitív, nagy valószínűséggel influenza A (vagy B) fertőzéstörtént. A gyorsteszt azonban nem nyújt felvilágosítást arról, hogy mennyire súlyos a betegség, illetve számolni kell-e másodlagos szövődményekkel.
A pozitív eredménnyel elvégzett influenzavírus-kimutatás (tenyésztés) pontosabb információt nyújt arról, hogy az adott törzs várhatóan milyen súlyos fertőzést okoz. Ez az eljárás azonban túlságosan hosszú időt vesz igénybe ahhoz, hogy érdemben hasznosítható legyen a páciens gyógyításban, ugyanakkor értékes információt jelent az orvosok számára a többi beteg gyógyításához.
 
A negatív eredménnyel elvégzett influenza gyorsteszt jelentheti azt, hogy a tünetekért egy másik kórokozó felelős, de jelentheti azt is, hogy a kimutatáshoz nem volt elegendő vírus a mintában. Ez utóbbi adódhat abból, hogy a mintavétel nem volt megfelelő, vagy magyarázhatja az, hogy a betegség már több napja fennáll, (az influenza későbbi szakában ugyanis kevesebb vírus kerül a légúti váladékba). A negatív eredményt az egyéb klinikai tünetekkel értékelik, és annak megfelelően történik a kezelés.

Mit kell még tudnom?
Az influenzafertőzés megfelelő tüneti terápia mellett általában 1-2 hét alatt gyógyul, bár a gyengeség és köhögés valamivel hosszabb ideig eltarthat. Néhány betegnél azonban súlyos másodlagos szövődmények léphetnek fel. Ezek a komplikációk gyakran az influenza tüneteinek szűnésével egyidőben jelentkeznek. Ilyen szövődmények bárkinél felléphetnek, de legérzékenyebbek a nagyon fiatalok, az idősek, és az immunkompromittált vagy tüdőbetegségben szenvedő betegek. A komplikációk, például tüdőgyulladás, szepszis (a vérből is kimutatható disszeminált fertőzés), encephalitis (agyvelőgyulladás) igen súlyosak lehetnek, és azonnali orvosi beavatkozást tehetnek szükségessé.

Gyakori kérdések

1. Milyen egyéb vizsgálatokat kérhet az orvos az influenzaszerű tünetek hátterének tisztázására?
Az orvos kérhet még Streptococcus teszet Streptococcus által okozott torokgyulladás kimutatására, tenyésztést a vérből (hemokultúrát) bakteriális infekciók igazolására, RSV vizsgálatot (a gyermekeknél és időseknél gyakori Légúti Óriássejtes Vírus, más néven Respiratory Syncytial Vírus kimutatására), vagy köpettenyésztést bakteriális és/vagy gombás eredetű légúti fertőzések kizárására. Kérhet továbbá kémiai vérvizsgálatokat az egyes szervek működésének ellenőrzéséhez, így például Átfogó Metabolikus Panelt vagy teljes vérképet.

2. Miért kell komolyan venni az influenzát?
Mert az influenza halálos kimenetelű is lehet, és néhány évtizedenként különösen sok áldozatot követelő járványok alakulhatnak ki. Az eddigi legsúlyosabb feljegyzett világjárvány az 1918-as spanyolnátha volt, amely világszerte több mint 20 millió ember halálát okozta. Az 1957-es és 1968-as járványban százezrek haltak meg az ázsiai és a hongkongi influenza variánsok által okozott fertőzés következében. A súlyosabb következményekkel járó járvány a 1970-es években éppenhogy elkerült bennünket, de orvosok és kutatók egyetértenek abban, hogy csak idő kérdése, hogy egy újabb, nagyobb járvánnyal kell szembesüljünk. Az orvosok ezért hangsúlyozzák a megelőzés jelentőségét, és a kutatók ezért folytatnak kutatásokat további kezelési lehetőségek kifejlesztésére.

3. Megkaphatja valaki az influenzát annak ellenére, hogy be van oltva?
Igen. Az influenza terjedése valamennyi kontinenst érinti, és a betegség humán közösségekben terjed. Eközben a vírus spontán változásokon megy keresztül, (az ilyen lassabb változásokat „antigén drift”-nek nevezik), amelyek lehetővé teszik a vírus számára, hogy kikerülje az előző évi oltás által előidézett védelmet, és ismét fertőzzön. Az” antigén drift” mértéke évről-évre változó. Nagyobb változások gyakran súlyosabb megbetegedésekhez vezetnek. Az orvosok és kutatók világszerte gondosan nyomonkövetik az influenzavírus terjedését, és megkísérlik kikövetkeztetni, milyen törzs(ek) megjelenése várható a következő idényben. Az influenzavakcinát minden évben az összegyűjtött megfigyelések és tapasztalatok alapján, célzottan állítják elő úgy, hogy az oltás a várható törzs ellen nyújtson védelmet.

Az influenzaoltás a legtöbb esetben megakadályozza a betegség kialakulását, de néhány hét szükséges a védettség kialakulásához, és az oltás sem 100%-ban hatásos. Ezen felül, néha „áttörés” következik be, azaz elegendő mértékű „antigén drift” jön létre az idényben ahhoz, hogy a vírus a szervezet immunrendszere számára kissé másnak tűnjön, és az oltással létrehozott védettség kevésbé érvényesüljön. Előfordulhat az is, hogy az adott szezonban domináló influenzatörzs végül is nem a várt törzs lesz, és nem azok közül kerül ki, amelyek ellen a vakcinát kifejlesztették. Ilyen esetekben, az oltás általában legalábbis enyhíti a betegség súlyosságát. Magas kockázati csoportba tartozó személyeknél (például szív-, vese- és tüdőbetegeknél) az orvos antivirális gyógyszereket írhat fel, (bár magas költségek mellett, és gyógyszer-mellékhatások árán).

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?