Más néven
KOH (kálium-hidroxid) reakció
Gomba kenet
Gombatenyésztés
Mikológiai vizsgálat
Molekuláris gomba vizsgálat
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 23.09.2022.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Gombás fertőzés kimutatására, a kórokozó gombafajta azonosítására, továbbá irányadó lehet a kezelési stratégia megtervezésében.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

A bőrt, a tüdőt vagy az egész szervezetet érintő (szisztémás) gombás fertőzés gyanúja esetén. Egyes esetekben a kezelés hatékonyságának nyomon követésére alkalmazható.

Milyen mintára van szükség?

A minta típusát a fertőzés által érintett terület határozza meg. Lehet például bőrkaparék, köröm- vagy hajminta, vér, testfolyadékok és/vagy szövetminta.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs szükség előkészületre.

Mit vizsgálunk?

A természetben a gombák egysejtű, sarjadzó (élesztő) vagy elágazó szálakból álló, fonalas (penész) formában léteznek. A gyakoribb humán infekciókért mindössze 20-25 gombafajta felelős.

Gombás megbetegedés alatt a felületes bőrfertőzésektől a súlyos, mélyszöveti betegségekig, a tüdőt, a vért vagy az egész szervrendszert érintő fertőzésig terjedő spektrumot értjük.

  • A felszíni gombás fertőzések igen gyakoriak. Következményük lehet a körömgomba, a vörös, viszkető, pikkelyes bőrelváltozások (pl.: atlétaláb, ótvar, tinea cruris) vagy a sarjadzó gombás fertőzésekre jellemző fehér foltok a szájban (afta), valamint a hüvelyi viszkető érzés és váladékozás. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) felmérése szerint a nők közel 75%-a élete során legalább egyszer átesik gombás fertőzésen.
  • Ritkábban a gombák súlyos tüdőfertőzést, vérmérgezést (szeptikémia) vagy szisztémás infekciót okoznak, amelynél bármelyik szerv érintett lehet. A gombás tüdőfertőzések jellemzően mikroszkopikus méretű gombaspórák belélegzésével kezdődnek. Az érintettek többsége enyhe vagy mérsékelt influenzaszerű tüneteket produkál, azonban az immunhiányos állapotok (pl. HIV/AIDS, szervtranszplantáció) és a komorbiditások (pl. cukorbetegség, tüdőbetegség) fokozzák a súlyos, a szisztémás és/vagy a visszatérő gombás fertőzések rizikóját.

 

A gombavizsgálat célja a fertőzést okozó gombafajta azonosítása, ezzel megkönnyítve a diagnózis felállítását és a kezelés megszervezését.

A teszt jellemzően a minta tárgylemezen történő mikroszkópos vizsgálatát foglalja magában, amit festés vagy egyéb kezelés előzhet meg, így részletesebb információk is nyerhetők. Ez többnyire elegendő arra, hogy a fertőzés gombás eredetét igazolják, felszíni fertőzés esetén további vizsgálat nem szükséges.

Ezzel ellentétben a tartósan fennálló, mélyszöveti vagy szisztémás infekciók esetében átfogóbb diagnózisra van szükség. Ilyenkor a mikroszkópos vizsgálatot követheti tenyésztés, antimikotikum (goma ellenes szer) érzékenységi vizsgálata, antigén vagy antitest teszt, valamint molekuláris vizsgálattal kimutatható a gomba genetikai anyaga.

 

Hogyan történik a mintavétel?

A mintavételt a fertőzés helye határozza meg. A felszíni fertőzéseket tekintve a bőrfelszínről vett kaparék, levágott vagy lereszelt körömminta, vattapálcával vett hüvelyváladék vagy vizeletminta lehet jellemző. A mélyebb szöveteket, szerveket vagy szervrendszert érintő fertőzés esetén gyűjtött vizelet, vénás vér, köpet, csontvelő és/vagy biopsziás szövetminta vétele is szóba jöhet. Agyhártyagyulladás (meningitis) gyanúja esetén agy-gerincvelői folyadék (likvor) vétele szükséges.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A gombavizsgálat gombás fertőzések diagnosztizálására alkalmas, továbbá elősegítheti a kezelési stratégia megtervezését és a kezelés hatékonyságának nyomonkövetését.

    • A legtöbb felszíni fertőzés esetén az érintett testtájak klinikai vizsgálata és a gyűjtött minta mikroszkópos vizsgálata elegendő a gombás eredet igazolásához. Az adott gombafajta azonosítása nem feltétlenül szükséges. A kezelőorvos számára számos helyi és orális gombaellenes kezelési lehetőség kínálkozik, melyek közül gyakorlati irányelvek és szakmai tapasztalatai alapján választ.
    • A tartósan fennálló, mélyszöveti vagy szisztémás infekciók diagnosztikáját és monitorozását több vizsgálati lehetőség segíti.
      • A tenyésztés célja a jelenlévő gombafaj azonosítása. A legtöbb gomba lassan növekszik ezért az eredmény kiadása több hétbe is telhet. Az érzékenységi vizsgálat során a tenyészetből izolált gombákon tesztelik a gombaellenes szereket, így lehetőség nyílik a leghatékonyabb kezelés kiválasztására.
      • Antigén vagy antitest vizsgálattal meghatározható, hogy az egyénnél jelenleg fennáll vagy korábban átesett-e gombás fertőzésen. Ez lényegesen gyorsabb a tenyésztésnél, viszont ezek a tesztek egy adott gombafajra specifikusak, így a kezelőorvosnak előzetes információra van szüksége a megfelelő vizsgálat kiválasztásához. Gombaellenes antitestek korábbi kitettség miatt is jelen lehetnek a szervezetben, ezért egyetlen antitest vizsgálat a jelenleg zajló fertőzést nem erősíti meg. Ilyen esetben 2-3 hetes időközönként szükséges vérmintát gyűjteni az antitest szint változásának nyomonkövetéséhez. Ilyenkor az eredmények kiadása több hetet vesz igénybe.
      • Molekuláris vizsgálattal a tenyészetből vagy a mintából származó gombák fajspecifikus azonosítása történhet.

     

    A különböző gombavizsgálatok felhasználását az alábbi táblázatok foglalják össze:

    Vizsgálat Mintatípus Leírás Felhasználás ERedmény elkészülés
    KOH (kálium-hidroxid) reakció Bőrkaparék, haj-, köröm- vagy szövetminta, hüvelyváladék, testfolyadékok, köpet A mintát tárgylemezre viszik fel. A kémiai oldat feltárja a sarjadzó gombasejteket és hifákat (a gombafonalat alkotó, elágazó szálak), melyeket egészségügyi szakember vagy képzett laboratóriumi technikus vizsgál mikroszkóp segítségével. Elsődleges szűrővizsgálat; alkalmas gombák kimutatására, de az adott gombafajta azonosítására nem. Gyors
    Kalkofluor fehér festés Bőrkaparék, haj vagy köröm, hüvelyváladék, testfolyadékok, köpet A festék a mintában található gomba alkotóelemeihez kötődik, ultraibolya fényben fluoreszkál. Érzékenyebb módszer a gombák tárgylemezen történő láthatóvá tételére. Alkalmas gombák kimutatására, de a gombafajta azonosítására nem. Gyors
    Gombatenyésztés Bőr, köröm, haj, testfolyadékok, szövetminta, hüvelyváladék, köpet, vér A mintát táptalajra vagy tápközegbe helyezik, majd inkubálják a mintában jelenlévő gombák növekedése érdekében. A gombás fertőzés elsődleges diagnosztikai eszköze; gombák tenyésztése azonosítási és érzékenységi vizsgálatokhoz. Hetek

    Átfogóbb diagnózis igénye esetén – tartósan fennálló, mélyszöveti vagy szisztémás fertőzéskor – kiterjedtebb vizsgálatra lehet szükség a gombafaj azonosítása és a hatékony terápia kiválasztása érdekében. Ez gyakran a fent említett eljárások kombinációját jelenti, egyéb esetekben:

    Szisztémás gombás fertőzések vizsgálata

    Vizsgálat Mintatípus Leírás Felhasználás ERedmény elkészülés
    Érzékenységi vizsgálat Tenyészetből izolált gombát tartalmazó minta. Gombatenyésztést követő kiegészítő vizsgálat; a kórokozó gomba azonosítását követően érzékenységi vizsgálatra kerülhet sor a leghatékonyabb gombaellenes szer(ek) meghatározására. A kezelési stratégia kiválasztásának elősegítése. Napokkal-hetekkel a tenyésztés után.
    Antigén teszt Vér, vizelet, agy-gerincvelői folyadék, testfolyadékok Egy adott gombára jellemző fehérje kimutatása. Számos gombafajra specifikus teszt érhető el. Adott gomba által okozott fertőzés diagnosztizálása. Napok; gyorstesztek csak bizonyos gombafajtákra érhetők el (pl. Cryptococcus, Histoplasma fajok).
    Antitest vizsgálat Vér, agy-gerincvelői folyadék, testfolyadékok Egy adott gomba hatására fellépő immunválasz kimutatása. Elvégezhető egyetlen mintából vagy 2-3 hetes időközönként vett mintákból. Egy adott gomba által okozott fennálló vagy közelmúltban lezajlott fertőzés kimutatása; a kezelés nyomon követése. Napok vagy hetek.
    DNS/RNS molekuláris vizsgálatok Tenyészetből izolált gombát tartalmazó minta, vér, agy-gerincvelői folyadék, testfolyadékok Egy adott gomba genetikai anyagát mutatja ki. Néhány gombafajta kimutatása; nem széleskörben elérhető, egyes vizsgálatok csak kutatási célra. Napok, hetek.

     

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Amikor a páciens gombás fertőzésre utaló tüneteket produkál. A gombás és a bakteriális vagy vírusos fertőzés jelei sok tekintetben hasonlóak lehetnek, ezért ismeretlen kórokozó esetén is előfordulhat gombavizsgálat elrendelése.

    Felszíni fertőzéseknél a bőrön, körmökön vagy nyálkahártyákon jelentkező tünetek indikálhatják a vizsgálat szükségességét. Például:

    • Vörös, viszkető, pikkelyes elváltozások a bőrön
    • Megvastagodott, töredezett és/vagy deformálódott körmök
    • Fehér foltok a szájban (afta)
    • Hüvelyi viszketés és váladékozás (sarjadzó gombás fertőzés)

    Mélyszöveti és szisztémás fertőzésre sokféle tünet utalhat az érintett testrésztől függően. Néhány példa:

    • Tüdőfertőzésre utalhatnak az influenzaszerű tünetek, úgymint köhögés, láz, izomfájdalom, fejfájás és kiütések.
    • A vérmérgezés (szeptikémia) jele lehet a hidegrázás, a láz, a hányinger és a szapora szívverés.
    • A központi idegrendszert érintő fertőzés (meningitis) súlyos, tartósan fennálló fejfájással, nyakmerevséggel és fényérzékenységgel járhat.

    A fentieken túl a gombavizsgálatok elrendelése történhet a kezelés után vagy meghatározott időközönként a kezelés alatt, a terápia hatékonyságának ellenőrzésére vagy a fertőzés kiújulásának kimutatására.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Az eredmények kiértékelése, illetve a minták és a tenyészetek tanulmányozása általában magas fokú mikológiai (gombatani) szakértelmet kíván. A vizsgálati eredmények kizárólag a tünetek és a kórtörténet összevetésével értelmezhetők, egyes esetekben a páciens korábbi utazási céljai is befolyásolhatják az eredmények interpretációját.

    Felszíni fertőzések

    Számos felszíni gombás fertőzés diagnosztizálható fizikális vizsgálattal. Az általános tünetek mellett ilyenkor jellegzetes elváltozások észlelhetők (pl. gombás köröm megjelenése) jellegzetes testtájékon (pl. atlétaláb jelei a lábujjak közötti területen). A fizikális vizsgálat ugyanakkor nem nyújt információt a kórokozó gomba fajtájáról, ezért a kezelési stratégia érdekében mikroszkópos vizsgálatra vagy tenyésztésre lehet szükség.

    Példák felszíni gombafertőzésekre:

    • Candida fajok által okozott fertőzések
    • atlétaláb
    • tinea cruris
    • a fejbőr vagy a haj gombásodása
    • az ujjak vagy a lábköröm gombásodása
    • ótvar

    Mélyszöveti-, tüdőfertőzések, vérmérgezés és szisztémás infekciók

    Tartósan fennálló, mélyszöveti vagy szisztémás fertőzés esetén egzakt diagnózis és a kórokozó gomba jellemzőinek átfogóbb vizsgálata szükséges, amely a terápiát is meghatározza. Ilyenkor általában többféle tesztet végeznek el az adott mintából, ami többek között lehet köpet, tüdőszövet, vér, vizelet vagy agy-gerincvelői folyadék.

    Példák széleskörű kivizsgálást igénylő, súlyos gombás fertőzésekre:

    • aspergillózis (aspergillosis)
    • blasztomikózis (blastomycosis)
    • kokkoidiomikózis (coccoidiomycosis)
    • kriptokokkózis (cryptococcosis)
    • hisztoplazmózis (hystoplasmosis)

    Általánosságban, a negatív vizsgálati eredmény arra utal, hogy nem áll fenn gombás fertőzés, a tüneteket hátterében más ok feltételezhető. A gombás fertőzés kezelését követően kiadott negatív eredmény a terápia sikerességére utal.

    A pozitív vizsgálati eredmény gombás megbetegedést jelezhet, egyes esetekben a kórokozó gomba fajtáját is tartalmazza a lelet.

    • Mikroszkópos vizsgálatok (KOH reakció, kalkofluor fehér festés): a gomba alkotóelemeinek jelenléte a mintában arra utal, hogy a tüneteket gombafertőzés okozza. Ezekkel a vizsgálatokkal az adott gomba fajtája nem határozható meg.
    • Tenyésztés (kultúra): az eredmények kiértékelése alapos mérlegelést kíván, gyakran a minta típusa is meghatározó jelentőséggel bír.
      • A nem steril testtájékról vett minták esetében a pozitív eredmény gomba jelenlétére utal, amely lehet kórokozó (patogén), opportunista kórokozó, amely csak immunhiányos állapotban okoz betegséget vagy a normál flóra tagja, de akár a fentiek keveréke is.
      • A steril mintákat – mint például a vér, az agy-gerincvelői folyadék vagy a megfelelő körülmények között vett szövetminta – nem szennyezi a normálflóra. A vizsgálati eredmény ebben az esetben a fertőzést okozó gombát azonosítja.
    • Pozitív antigénteszt esetén valószínű, hogy a vizsgált gomba a fertőzés okozója.
    • A pozitív antitest teszteredmény (egyetlen vérmintából) egy adott gombafajtával való érintkezésre utal, azonban nem nyújt információt arról, hogy korábbi kitettségről van szó vagy az jelenleg is fennáll-e. Ezzel szemben kettő, 2-3 hetes időközönként vett vérmintából kimutatott antitest szint emelkedés friss vagy jelenleg is fennálló gombás fertőzésre utalhat.
    • Molekuláris vizsgálatok: amennyiben steril tájékról vett mintából (pl. vér, agy-gerincvelői folyadék, szövetminta) történik a meghatározás, a pozitív eredmény a vizsgált gombatípus okozta megfertőződés valószínűségére utal.
  • Mit kell még tudnom?

    A gombavizsgálatok eredménye álnegatív lehet, ha a fertőzést okozó gomba nincs jelen megfelelő mennyiségben a mintában.

    Az antitest vizsgálatokat tekintve, egyes immunhiányos állapotokban az antitestek termelése a fertőzés fennállásának ellenére elmaradhat a várt szinttől.

    A gombás fertőzéseket el kell különíteni egyéb mikróbák által okozott – például bakteriális –  fertőzésektől. Esetenként bakteriális és gombás infekció együttesen fennállhat. Néhány a fertőzés okainak azonosítására vagy kizárására alkalmazott teszt:

    • Gram-festés: rövid időt igénylő vizsgálat, mely során mikroszkóposan azonosítják a mintában jelenlévő baktériumokat és/vagy gombákat.
    • Baktérium tenyésztés: aktuális bakteriális infekció kizárására vagy megerősítésére szolgál.
    • AFB vizsgálat (saválló pálca vagy Ziehl-Neelsen festés): mikobaktériumok okozta fertőzés, például tuberkulózis gyanúja esetén szükséges elvégezni.
    • Hemokultúra: szeptikémia gyanúja esetén.

    A gombák nedves környezetben szaporodnak, például nyilvános uszodák és edzőtermi öltözők felületein, átizzadt cipőkben és zoknikban, bőrredőkben, továbbá kedvező számukra minden bőrfelület, melyet a zárt ruházat nedvesen tart. A gombás bőrfertőzés esélye minimalizálható papucs vagy szandál viselésével a medencék és öltözők területén, a zokni és fehérnemű legalább napi egyszeri lecserélésével, a cipők szárazon tartásával, valamint a bőrfelületek tisztán és szárazon tartásával.

  • Tartós köhögésem és lázam van. Miért érdeklődik a kezelőorvos a korábbi utazásaim és tevékenységeim felől?

    Egyes gombák eltérő földrajzi régiókban találhatók meg, például az Egyesült Államok délnyugati vagy középnyugati részén. Ha például ásatáson vett részt vagy barlangászott, előfordulhat, hogy szervezete gombaspóráknak volt kitéve. Ennek akkor is lehet információértéke, ha nem a közelmúltban történt. Egyes gombák által okozott tüdőfertőzések hónapokkal vagy évekkel az expozíciót követően is megjelenhetnek.

  • Gombás fertőzés gyanújával miért tesztelnek tuberkulózisra?

    A tüdő gombás megfertőződésével járó és a tuberkulózis okozta tünetek hasonlóak lehetnek. A kezelőorvos elrendelheti a tuberkulózis kivizsgálását (pl. saválló pálca festés vagy tenyésztés) a Mycobacterium tuberculosis (a tuberkulózis kórokozója) fertőzés kizárásának céljából. Legyen szó gombás tüdőfertőzésről vagy tuberkulózisról, a kórokozó mikroorganizmusok mindkét esetben lassan növekednek, a szervezetben és a laboratóriumi tenyésztés során is.

  • Gombás fertőzés esetén várható-e gyógyulás kezelés nélkül?

    Alkalmanként igen, de legtöbbször tartóssá válik kezelés hiányában. A tüdő és szisztémás fertőzések fokozatosan súlyosbodnak és maradandó szövet- és szervkárosodást okozhatnak abban az esetben is, ha a tünetek nem súlyosak. Egyes mélyszöveti fertőzések kezelés nélkül szinte mindig halálos kimenetellel járnak.

  • Valóban szükséges hosszú időn keresztül folytatni a kezelést?

    Igen, akkor is, ha rövid időn belül enyhülnek a tünetei. Kövesse kezelőorvosa tanácsait! Egyes gombás fertőzések napokon vagy heteken belül megszűnhetnek, azonban előfordulnak olyan infekciók, amelyek több hónapig, akár évekig tartó folyamatos kezelést igényelnek.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Centers for Disease Control and Prevention (December 2, 2014 updated). Types of Fungal Diseases. Available online at http://www.cdc.gov/fungal/diseases/index.html. Accessed August 27, 2016.

Blackwell M. The Fungi: 1, 2, 3 … 5.1 Million Species? American Journal of Botany. 2011; 98(3): 426–438.

American Thoracic Society (October 2013 updated). Aspergillosis. Available online at http://www.thoracic.org/patients/patient-resources/resources/aspergillosis.pdf. Accessed September 5, 2016.

American Thoracic Society (October 2013 updated). Candida Infection of the Bloodstream– Candidemia. Available online at http://www.thoracic.org/patients/patient-resources/resources/candidemia.pdf. Accessed September 5, 2016.

American Thoracic Society (October 2013 updated). Coccidiodomycosis. Available online at http://www.thoracic.org/patients/patient-resources/resources/coccidioidomycosis.pdf. Accessed September 5, 2016.

American Thoracic Society (October 2013 updated). Histoplasmosis. Available online at http://www.thoracic.org/patients/patient-resources/resources/histoplasmosis.pdf. Accessed September 5, 2016.

Mayo Medical Laboratories. Aspergillus (Galactomannan) Antigen, Serum. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/84356. Accessed September 5, 2016.

Centers for Disease Control and Prevention (November 13, 2015 updated.) Aspergillosis. Available online at: http://www.cdc.gov/fungal/diseases/aspergillosis/index.html. Accessed August 27, 2016.

Centers for Disease Control and Prevention (December 28, 2015 updated.) Blastomycosis. Available online at http://www.cdc.gov/fungal/diseases/blastomycosis/index.html. Accessed August 27, 2016.

Centers for Disease Control and Prevention (June 12, 2015 updated.) Candidiasis. Available online at http://www.cdc.gov/fungal/diseases/candidiasis/index.html. Accessed August 27, 2016.

Centers for Disease Control and Prevention (February 13, 2014 updated.) Genital/Vulvovagial Candidiasis (VVC). Available online at http://www.cdc.gov/fungal/diseases/candidiasis/genital/index.html. Accessed August 27, 2016.

Centers for Disease Control and Prevention (June 12, 2015 updated). Invasive Candidiasis. Available online at http://www.cdc.gov/fungal/diseases/candidiasis/invasive/index.html. Accessed August 27, 2016.

Centers for Disease Control and Prevention (June 29, 2015 updated). Valley Fever (Coccidioidomycosis). Available online at http://www.cdc.gov/fungal/diseases/coccidioidomycosis/index.html. Accessed August 27, 2016.

Centers for Disease Control and Prevention (November 28, 2015 updated). C. neoformans Infection. Available online at http://www.cdc.gov/fungal/diseases/cryptococcosis-neoformans/index.html. Accessed August 27, 2016.

Centers for Disease Control and Prevention (December 16, 2015 updated). C. gatti Infection. Available online at http://www.cdc.gov/fungal/diseases/cryptococcosis-gattii/index.html. Accessed August 27, 2016.

Centers for Disease Control and Prevention (November 21, 2015 updated.) Histoplasmosis. Available online at http://www.cdc.gov/fungal/diseases/histoplasmosis/index.html. Accessed August 27, 2016.

Centers for Disease Control and Prevention (February 13, 2014 updated.) Pneumocystis Pneumonia. Available online at http://www.cdc.gov/fungal/diseases/pneumocystis-pneumonia/index.html. Accessed August 27, 2-16.

Korábbi áttekintések során használt források

Wu, A. (2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, Fourth Edition. Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri. Pp 1569, 1570, 1532, 1616.

Forbes, B. et. al. (© 2007). Bailey & Scott’s Diagnostic Microbiology, Twelfth Edition: Mosby Elsevier Press, St. Louis, Missouri. Pp 629-716.

(2008 March 27, Modified). Candidiasis. CDC, Division of Foodborne, Bacterial, and Mycotic Diseases [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/nczved/dfbmd/disease_listing/candidiasis_gi.html. Accessed on 8-14-08.

(2008 March 27, Modified). Aspergillosis (Aspergillus). CDC, Division of Foodborne, Bacterial, and Mycotic Diseases [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/nczved/dfbmd/disease_listing/aspergillosis_gi.html. Accessed on 8-14-08.

(2008 March 27, Modified). Blastomycosis. CDC, Division of Foodborne, Bacterial, and Mycotic Diseases [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/nczved/dfbmd/disease_listing/blastomycosis_gi.html. Accessed on 8-14-08.

(2008 March 27, Modified). Coccidioidomycosis. CDC, Division of Foodborne, Bacterial, and Mycotic Diseases [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/nczved/dfbmd/disease_listing/coccidioidomycosis_gi.html. Accessed on 8-14-08.

(2008 March 27, Modified). Cryptococcus. CDC, Division of Foodborne, Bacterial, and Mycotic Diseases [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/nczved/dfbmd/disease_listing/cryptococcus_gi.html. Accessed on 8-14-08.

(2008 March 27, Modified). Dermatophytes (Ringworm). CDC, Division of Foodborne, Bacterial, and Mycotic Diseases [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/nczved/dfbmd/disease_listing/dermatophytes_gi.html. Accessed on 8-14-08.

(2008 March 27, Modified). Histoplasmosis. CDC, Division of Foodborne, Bacterial, and Mycotic Diseases [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/nczved/dfbmd/disease_listing/histoplasmosis_gi.html. Accessed on 8-14-08.

(2008 March 27, Modified). Sporotrichosis. CDC, Division of Foodborne, Bacterial, and Mycotic Diseases [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/nczved/dfbmd/disease_listing/sporotrichosis_gi.html. Accessed on 8-14-08.

Lehrer, M. (2006 October 26, Updated). Fungal nail infection. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001330.htm. Accessed on 8-14-08.

Lehrer, M. (2006 October 16, Updated). Tinea Corporis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000877.htm. Accessed on 8-14-08.

Berman, K. (2007 April 12, Updated). Athlete’s Foot. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000875.htm. Accessed on 8-14-08.

Lehrer, M. (2006 October 16, Updated). Tinea capitis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000878.htm. Accessed on 8-14-08.

Berman, K. (2007 April 12, Updated). Jock itch. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000876.htm. Accessed on 8-14-08.

Lehrer, M. (2007 April 12, Updated). Skin lesion KOH exam. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003761.htm. Accessed on 8-14-08.

Berman, K. (2006 October 13, Updated). Wood’s lamp. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003386.htm. Accessed on 8-14-08.

Stokowski, L. (2007 November 20). Fungal Skin and Nail Infections: Practical Advice for Advanced Practice Clinicians. Medscape Nursing Perspectives [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/566002. Accessed on 8-16-08.

Pappas, P. (2007 May 31). Invasive Fungal Infections: Diagnosis, Treatment, and Prophylaxis CME/CE. Medscape [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/556373. Accessed on 8-13-08.

(2005 November, Revision). Fungi. The Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmpe/sec14/ch180/ch180a.html?qt=fungal%20infection&alt=sh#sec14-ch180-ch180a-1521. Accessed on 8-13-08.

(2005 November, Revision). Fungal Skin Infections. The Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmpe/sec10/ch120/ch120a.html. Accessed on 8-13-08.

(© 2006-2008). Yeast-Associated Syndromes. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/InfectiousDz/Fungi/Yeasts.html. Accessed on 8-16-08.

(© 2006-2008). Mold-Associated Syndromes. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/InfectiousDz/Fungi/Molds.html. Accessed on 8-16-08.

Ellis, D. (2008 February 7, Modified). Calcofluor White with 10% KOH. Mycology Online [On-line information]. Available online at http://www.mycology.adelaide.edu.au/Laboratory_Methods/Microscopy_Techniques_and_Stains/calcofluor.html. Accessed on 8-16-08.

(March 2011) Mandanas R. Fungal Pneumonia. Medscape Reference Article. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/300341-overview. Accessed October 2012.

(May 21 2012) Hidalgo J. Candidiasis, Medscape Reference. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/213853-overview. Accessed October 2012.

(October 1, 2012) King J. Cryptococcocus, Medscape Reference. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/215354-overview. Accessed October 2012.

American Thoracic Society. Fungal Lung Disease. PDF available for download at http://www.thoracic.org/education/breathing-in-america/resources/chapter-9-fungal-lung-disease.pdf. Accessed October 2012.

(January 5, 2012) Centers for Disease Control and Prevention. Fungal Infections. Available online at http://www.cdc.gov/fungal/. Accessed October 2012.

(March 9, 2011) Rashid M. Tinea in Emergency Medicine. Medscape Reference. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/787217-overview. Accessed October 2012.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
CAPTCHA This question is for testing whether or not you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.