Hivatalos név
Gyógyszerszint-monitorozás
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 01.12.2017.

 

 

Röviden
Mi a gyógyszerszint-monitorozás?

A gyógyszeres kezelések során a cél a gyógyszerek hatásos, de még nem káros koncentrációjának az állandó szinten tartása a szervezetben. Azt, hogy ezt a célt sikerül-e elérni, a gyógyszerkoncentráció gyakori mérésével ellenőrzik.
Azokat a gyógyszerszinteket szükséges monitorozni, amelyek terápiás tartománya viszonylag szűk, azaz a hatásos koncentráció nincs messze a mellékhatásokat, esetleg mérgezést okozó koncentrációtól. Az állandó gyógyszerszint fenntartása nem egyszerű feladat, és nem érhető el azzal, hogy a páciens állandó dózisban szedi a gyógyszert. Ennek egyik oka az egyéni variabilitás: Az egyes emberek szervezete eltérő módon veszi fel, metabolizálja és üríti ki a gyógyszereket. Nagyban közrejátszanak ebben a kor, a genetikai tulajdonságok, az egészségi állapot, más gyógyszerek interferáló hatása, stb. A külső és belső körülmények időről-időre, napról-napra változhatnak.

Nem minden gyógyszerelést kell monitorozni. A gyógyszerek többségének terápiás tartománya kellően széles ahhoz, hogy a gyógyszerelést hosszabb ideig folytassák gyógyszerszint kontrollálása nélkül, és csak a kezelés végén ellenőrizzék a hatást. Tipikus példa erre a magasvérnyomás kezelése vagy az antibiotikumok nagy többségének alkalmazása: Ha a gyógyszerelés hatására a vérnyomás csökken, az antibiotikum hatására megszűnik az infekció, a kezelés hatásos volt.

Mikor fontos a gyógyszerszint monitorozása?

Sok gyógyszert egész életen át kell szedni, és ennek megfelelően a vérszintjüket egész életen át kell ellenőrizni. A gyógyszert akkor is szedni kell, ha a páciens egészségi állapotában változás következik be, pl. terhesség, időszakos betegségek, érzelmi vagy fizikai stresszhelyzetek, fertőzéses megbetegedések, műtétek, balesetek, stb. Előfordulhat, hogy a páciens egy másik betegség miatt újabb egész életre szóló gyógyszerelésre szorul, amely befolyásolhatja a korábbi gyógyszer hatását. A leggyakoribb ilyen betegségek a szív-érrendszer, a vese, a pajzsmirigy, és a máj megbetegedései, valamint a HIV/AIDS.

A gyógyszerszint-monitorozásnak követnie kell a páciens állapotában beállt változásokat és alkalmazkodni kell hozzá. A monitorozással kitűnik, ha a páciens nem működik együtt az orvossal a betegség gyógyításában, nem szedi, vagy nem az előírás szerint szedi a gyógyszereket. Ki lehet mutatni az esetleges gyógyszer-kölcsönhatásokat is, amelyek az adott dózis mellett a hatékony koncentrációt emelik vagy csökkentik, és a monitorozás segít újra beállítani az aktuális állapotnak megfelelő gyógyszerszintet.  Más laboratóriumi vizsgálatokat is alkalmazva (pl. a karbamidkreatinin, vagy a máj-panel tesztjei) a monitorozás lehetőséget nyújt a gyógyszerek átalakításában és eliminálásában fontos vese- és/vagy májfunkció rendellenességeinek kimutatására is.

Hogyan történik a gyógyszerszint monitorozása?

 

A terápiás gyógyszerszint-monitorozás (therapeutic drug monitoring, TDM) rendszerint hosszú ideig, akár évekig is eltarthat. A vizsgálatok során minden egyes gyógyszerre külön-külön meghatározzák azt az optimális koncentrációt, amelynél a gyógyszer még nem okoz mellékhatásokat vagy toxikus tüneteket, ugyanakkor maximális gyógyító hatással rendelkezik. Az optimális gyógyszerdózist személyre szabottan kell megállapítani. A gyógyszerelés kezdetekor (vagy egy kis szüneteltetés utáni folytatáskor) az orvos fokozatosan egészen addig növeli a gyógyszer mennyiségét, ameddig a vérben egy állandó szintet nem tapasztal. Ha ennél a koncentrációnál mellékhatások jelentkeznek, akkor kissé csökkenti a dózist. A megfelelő terápiás dózis beállítása rendszerint több napot, esetleg hetet is igénybe vehet, különösen akkor, ha a toxicitás jelei mutatkoznak; ilyenkor viszonylag gyorsan kell csökkenteni az adagot. A gyógyszer-monitorozáskor elengedhetetlen a páciens együttműködése az orvossal, az, hogy a beteg mindenben az orvos utasítása szerint járjon el. Különösen veszélyes, ha a páciens nem az előírásoknak megfelelően szedi, vagy nem is szedi az orvosságot, és ezt nem közli az orvosával! A gyógyszerek hirtelen elhagyása ráadásul a beteg állapotát is ronthatja, és az eredeti betegségének akuttá válása következhet be.

 

 

Ha már sikerült beállítani a terápiás szintet, és a páciens szervezete is jól a dózist, akkor a gyógyszerszintet csak időszakonként szükséges mérni. Ilyenkor a hatékonyság megfigyelése mellett megvizsgálják, hogy a gyógyszernek a vérben jelentkező koncentrációja nem változott-e. (Ha igen, akkor kissé módosíthatják a gyógyszerelést.) A mérés gyakorisága a gyógyszer fajtájától és a páciens állapotától függ: Ha a kezelés nem tűnik kellően hatékonynak, vagy a gyógyszer mellékhatásai jelentkeznek, akkor a méréseket gyakrabban elvégzik, hogy kiderüljön az alul- vagy túlgyógyszerezés. Ha a gyógyszerszint nem megfelelő, akkor a gyógyszerelésen változtatni kell. ha a gyógyszerszint a vérben a kívánt tartományban van, akkor a újra kell gondolni a gyógyszerelést, amelybe beletartozhat a gyógyszerváltás is.

A gyógyszerszint monitorozásának fontos tényezője a vérvétel időzítése. A gyógyszer bevételét követően a gyógyszer mennyisége a vérben általában viszonylag gyorsan megemelkedik, eléri a legmagasabb értéket, majd fokozatosan a minimumra csökken. Rendszerint ez a minimum mérhető a következő dózis bevétele előtt. Optimális esetben a csúcsérték nem haladja meg a toxikus szintet, a minimális koncentráció pedig még a terápiás tartományban van. A szakirodalom adatai és a kezelőorvos tapasztalata alapján határozzák meg a vérvétel időpontját: A minimális érték meghatározásához közvetlenül a következő dózis bevitele előtt veszik le a vért, a csúcsértékhez tartozó vérvétel időpontja pedig a monitorozott gyógyszer lebomlási tulajdonságaitól függ. Előfordulhat, hogy véletlenszerűen kérik a vérvételt, ekkor azonban nehézkes az eredmény értékelése, ugyanis az eredmények megbízható és korrekt értelmezéshez mindenképpen ismerni kell a gyógyszer tulajdonságait és a vérvétel időpontját. Ha a páciens előre tudja, hogy nem lesz képes pontosan betartani a gyógyszerelési utasításokat vagy a vérvételi időpontokat, az a leghelyesebb, ha ezt előre közli a kezelőorvossal.

Accordion Title
Milyen gyógyszereket szükséges monitorozni?
  • Milyen gyógyszereket szükséges monitorozni?

    A monitorozni szükséges gyógyszerek több csoportba oszthatók, az alábbi táblázat összegzi a legfontosabbakat:

    Gyógyszercsoport

    Gyógyszerek

    Minek a kezelésére használják?

     

    Szívgyógyszerek         

    Digoxin, digitoxin, quinidin, procainamid, N-acetil-procainamid (a procainamid metabolitja)

    Congestivszívelégtelenség, angina, arrhythmia

     

    Antibiotikumok

    Aminoglycosidok (gentamicin, tobramycin, amikacin)Vancomycin,Chloramphenicol

    A kevésbé toxikus antibiotikumokra rezisztens bakteriális fertőzések

    Antiepileptikumok

    Phenobarbital, phenytoin, valproinsav, carbamazepin, ethosuximide, ritkángabapentin, lamotrigin

    Epilepszia, rohamok megelőzésére, alkalmanként az állapot stabilizálására

    Bronchodilatátorok

    Theophyllin, coffein

    Asthma, Chronic obstructive pulmonary disorder (COPD), újszülöttek nehézlégzése

    Immunszuppresszánsok

    Cyclosporin, tacrolimus, sirolimus, mycophenolat mofetil, azathioprin

    Szervtranszplantációnál a kilökődés megakadályozására, autoimmun betegségek

    Rákellenes szerek (Citosztatikumok)

    Methotrexat

    Psoriasis, rheumatoid arthritis, különböző daganatok, non-Hodgkinlymphoma, osteosarcoma

    Pszichiátriai szerek

    Lítium, valproinsavd, néhány antidepresszáns (imipramin, amitriptylin, nortriptylin, doxepin, desipramin)

    Tudathasadás, mániás depresszió, depresszió

    Proteáz inhibítorok

    Indinavir, ritonavir, lopinavir, saquinavir, atazanavir, nelfinavir

    HIV/AIDS

     

  • Hogyan történik a gyógyszerszint monitorozása?

     

    A terápiás gyógyszerszint-monitorozás (therapeutic drug monitoring, TDM) rendszerint hosszú ideig, akár évekig is eltarthat. A vizsgálatok során minden egyes gyógyszerre külön-külön meghatározzák azt az optimális koncentrációt, amelynél a gyógyszer még nem okoz mellékhatásokat vagy toxikus tüneteket, ugyanakkor maximális gyógyító hatással rendelkezik. Az optimális gyógyszerdózist személyre szabottan kell megállapítani. A gyógyszerelés kezdetekor (vagy egy kis szüneteltetés utáni folytatáskor) az orvos fokozatosan egészen addig növeli a gyógyszer mennyiségét, ameddig a vérben egy állandó szintet nem tapasztal. Ha ennél a koncentrációnál mellékhatások jelentkeznek, akkor kissé csökkenti a dózist. A megfelelő terápiás dózis beállítása rendszerint több napot, esetleg hetet is igénybe vehet, különösen akkor, ha a toxicitás jelei mutatkoznak; ilyenkor viszonylag gyorsan kell csökkenteni az adagot. A gyógyszer-monitorozáskor elengedhetetlen a páciens együttműködése az orvossal, az, hogy a beteg mindenben az orvos utasítása szerint járjon el. Különösen veszélyes, ha a páciens nem az előírásoknak megfelelően szedi, vagy nem is szedi az orvosságot, és ezt nem közli az orvosával! A gyógyszerek hirtelen elhagyása ráadásul a beteg állapotát is ronthatja, és az eredeti betegségének akuttá válása következhet be.

     

     

    Ha már sikerült beállítani a terápiás szintet, és a páciens szervezete is jól a dózist, akkor a gyógyszerszintet csak időszakonként szükséges mérni. Ilyenkor a hatékonyság megfigyelése mellett megvizsgálják, hogy a gyógyszernek a vérben jelentkező koncentrációja nem változott-e. (Ha igen, akkor kissé módosíthatják a gyógyszerelést.) A mérés gyakorisága a gyógyszer fajtájától és a páciens állapotától függ: Ha a kezelés nem tűnik kellően hatékonynak, vagy a gyógyszer mellékhatásai jelentkeznek, akkor a méréseket gyakrabban elvégzik, hogy kiderüljön az alul- vagy túlgyógyszerezés. Ha a gyógyszerszint nem megfelelő, akkor a gyógyszerelésen változtatni kell. ha a gyógyszerszint a vérben a kívánt tartományban van, akkor a újra kell gondolni a gyógyszerelést, amelybe beletartozhat a gyógyszerváltás is.

    A gyógyszerszint monitorozásának fontos tényezője a vérvétel időzítése. A gyógyszer bevételét követően a gyógyszer mennyisége a vérben általában viszonylag gyorsan megemelkedik, eléri a legmagasabb értéket, majd fokozatosan a minimumra csökken. Rendszerint ez a minimum mérhető a következő dózis bevétele előtt. Optimális esetben a csúcsérték nem haladja meg a toxikus szintet, a minimális koncentráció pedig még a terápiás tartományban van. A szakirodalom adatai és a kezelőorvos tapasztalata alapján határozzák meg a vérvétel időpontját: A minimális érték meghatározásához közvetlenül a következő dózis bevitele előtt veszik le a vért, a csúcsértékhez tartozó vérvétel időpontja pedig a monitorozott gyógyszer lebomlási tulajdonságaitól függ. Előfordulhat, hogy véletlenszerűen kérik a vérvételt, ekkor azonban nehézkes az eredmény értékelése, ugyanis az eredmények megbízható és korrekt értelmezéshez mindenképpen ismerni kell a gyógyszer tulajdonságait és a vérvétel időpontját. Ha a páciens előre tudja, hogy nem lesz képes pontosan betartani a gyógyszerelési utasításokat vagy a vérvételi időpontokat, az a leghelyesebb, ha ezt előre közli a kezelőorvossal.

Accordion Title
Gyakran feltett kérdések
Accordion Title
Irodalom

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe