Más néven
P
PO4
Foszfát
Hivatalos név
Szervetlen foszfát
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
19.06.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálattal megállapítható a vérben lévő foszforszint, és diagnosztizálhatóak a rendellenesen alacsony vagy magas szintet okozó körülmények.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Abnormális kalciumszint nyomon követésekor, vese-rendellenesség vagy kezeletlen cukorbetegség esetén, és kalcium- vagy foszfátkiegészítők szedésekor.

Milyen mintára van szükség?

A könyökhajlati vénából vett vérminta, vagy gyűjtött vizelet (általában 24 órás minta) szükséges.
(Vér esetében piros ("natív") vagy sárga kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Előző estétől szükséges lehet éhezés: kövesse a kapott utasításokat.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?

A szérumfoszfor-vizsgálat a vérben lévő foszfát mennyiségét méri. Normális esetben a foszfát csak nagyon kis mennyiségben (szervetlen foszfát formájában) található a vérben.

A foszfor ásványi formában található a szervezetben, oxigénnel egyesülve különféle foszfátokat képez (PO4). A foszfátok nélkülözhetetlenek az energiatermeléshez, izom- és idegműködéshez, csontnövekedéshez. Pufferként fontos szerepük van a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásában. A foszfátok 70-80%-a kalciummal egyesülve segíti a csontok és fogak képződését, 10%-uk található az izmokban, 1% pedig az idegszövetekben. A maradék a test sejtjeiben található, és az energia raktározására szolgál; a szervezetben található összes foszfor kb. 1%-a a plazmában (vér folyékony része) található.

A szervezetben lévő foszfor zöme táplálékból származik. Bizonyos ételek, mint pl. bab, borsó, dió, gabonafélék, tejtermékek, tojás, marhahús, csirke és hal kis mennyiségű foszfort tartalmaznak. A szervezet a vér foszfor/foszfátszintjét úgy tartja fenn, hogy szabályozza a belekből felszívódó, illetve a vesék által kiválasztott vagy raktározott mennyiséget.

Hogyan történik a mintavétel?
A könyökhajlati vénából tűvel vért vesznek. Amennyiben gyűjtött vizeletminta szükséges, akkor a meghatározott ideig (általában 24 órán keresztül) az összes képződő vizeletet össze kell gyűjteni.

 

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A foszforvizsgálat különösen fontos azoknál, akik alultápláltak vagy akiket ketoacidózissal kezelnek. A foszforvizsgálat segítségével diagnosztizálható és értékelhető a bélrendszert érintő betegségek és körülmények súlyossága, amelyek gátolják a foszfor, kalcium és magnézium felszívódását. A vizsgálat segítségével diagnosztizálhatóak a veséket érintő rendellenességek is, amelyek gátolják az ásványi anyagok kiválasztását és raktározását; különös gonddal vizsgálják tehát a veseelégtelenséggel küzdő pácienseket.
Ha a páciensnek olyan ismert problémája van, amely érinti a foszfor és/vagy kalciumszintet, szükség lehet a foszforszint rendszeres ellenőrzésére, hogy ezáltal a kezelés hatékonysága ellenőrizhető legyen. A vizsgálatot általában más vizsgálatokkal együtt kérik.

Bár a foszforvizsgálatot általában vérmintából végzik, kérhetik a gyűjtött vizeletből történő vizsgálatot is, hogy ellenőrizhessék a vesék foszforkiválasztását.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Foszforvizsgálatot általában azért kér az orvos, hogy diagnosztizálhatóak legyenek azok a betegségek és körülmények, amelyek kalciumhasznosítási problémát okoznak a szervezetben. A vizsgálat segítségével diagnosztizálhatóak hormonproblémák is, mint pl. mellékpajzsmirigy-hormon (PTH) és a D-vitamin, amely hormonként működve szabályozza a kalciumszintet (és bizonyos fokig a foszforszintet is).

Bár a normálistól eltérő foszforszint nem okoz tüneteket, a foszforvizsgálatot általában utólagos vizsgálatként szokták elvégezni, ha valakinek rendellenes a kalciumszintje, vagy arra utaló tünetei vannak, pl. fáradékonyság, izomgyengeség és görcs.

Foszforvizsgálatot kérhetnek akkor is, ha a tünetek vese- és emésztőrendszeri problémákra utalnak.

Ha sikerül kideríteni a rendellenes foszfor- és/vagy kalciumszint okát, kérhetik mindkét szint rendszeres ellenőrzését a kezelés hatékonyságának megállapítása érdekében.

Ha valakinek veseműködési zavara, veseköve vagy kezeletlen cukorbetegsége van, az orvos ellenőrizheti a foszforszintet, és így megbizonyosodhat arról, hogy a páciens szervezete nem tart vissza vagy nem választ ki túlzott mennyiséget.

Mit jelent az eredmény?

FIGYELEM: Mivel a referenciaérték számos tényezőtől függ (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referenciatartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referenciatartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referenciatartományok és jelentésük lapon.

A foszforhiányos étrend igen ritka, de előfordulhat alkoholizmus és hiányos táplálkozás esetén. Alacsony foszforszintet (hipofoszfatémiát) okozhatnak, vagy azzal összefüggésben lehetnek az alábbi állapotok:

Hiperkalcémia (magas kalciumszint)
Diuretikumok (vízhajtók) túlzott használata
Súlyos égési sérülések
Diabetikus ketoacidózis (kezelés után)
Hypothyreosis
Hypokalémia (alacsony káliumszint)
Savlekötők tartós alkalmazása
Angolkór vagy osteomalacia (D-vitamin-hiány miatt)

Túl magas foszforszintet (hiperfoszfatémiát) okozhat, vagy azzal összefüggésben lehetnek a következő állapotok:

Veseműködési zavar
Hypoparathyreosis (mellékpajzsmirigy alulműködése)
Hypocalcaemia (abnormálisan alacsony kalciumszint)
Diabetikus ketoacidózis (első alkalommal)
Foszfátpótlás

Mit kell még tudnom? A túlzottan magas foszforszint szervi károsodáshoz vezethet a meszesedés miatt (kalciumfoszfát rakódik le a szervekben, pl. a vesékben).

Normál esetben a gyermekek foszfátszintje magasabb a felnőttekénél az aktív csontnövekedés miatt. Gyermekeknél az alacsony foszfátszint gátolhatja a csontnövekedést.
A gyümölcslevek és készételek sok foszfort tartalmaznak, és táplálkozási szakértők szerint ez hozzájárulhat a túlzott foszforfogyasztáshoz.

A vizsgálat eredményét befolyásolhatják a nátriumfoszfát tartalmú beöntések és hashajtók, a túlzott D-vitamin-szedés, valamint az intravénásan beadott glükóz.

Gyakori kérdések

1. Tünetmentesség esetén hogyan ismerhető fel a rendellenes foszforszint?
A rendellenes foszforszintet általában a kalciumra gyakorolt, ill. azzal összefüggő hatása miatt fedezik fel. A kalcium mérése általában a rutinvizsgálat része, elvégzik az átfogó és az alapvető anyagcsere-vizsgálatok keretében. Rendellenes kalciumszint esetén az orvos általában ellenőrzi a foszforszintet is.

2. A vegetáriánusok bevihetnek-e elegendő mennyiségű foszfort hús vagy tejtermék fogyasztása nélkül?
Igen, de a növényi eredetű (pl. babból, lencséből, gabonából, mogyoróból és mandulából származó) foszfornak mindössze a felét hasznosítja a szervezet, mivel hiányzik a feldolgozáshoz szükséges enzim. Kivételt képeznek az élesztővel készült kenyerek, mert az élesztő tartalmazza a szükséges enzimeket.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe