Gram-festés

Mit vizsgálunk?
A Gram-festés annak megállapítására szolgál, hogy vannak-e baktériumok a szervezet normálisan steril helyén, például a gerincvelői folyadékban. A fertőzés helyéről vett mintát üveg tárgylemezre kenjük ki, és száradni hagyjuk. Erre, egymást követően különböző festékeket és színtelenítő oldatot viszünk fel. A festett kenetet mikroszkóp alatt vizsgálva a baktériumok kékek (Gram-pozitív) vagy rózsaszínűek (Gram-negatív). Az eljárást dr. Christian Gram után nevezték el, aki az eljárást kifejlesztette.

A Gram-festés eredménye alapján következtethetünk a fertőzést okozó baktériumra, például pneumococcus okozta tüdőgyulladás vagy staphylococcus okozta tályog esetén. A vírusok Gram-festéssel nem tehetők láthatóvá, mivel sejtfallal nem rendelkeznek, amely felvenné a festéket.

Hogyan történik a mintavétel?
Mintát rendszerint steril vattapálcával vesznek, hogy a fertőzésre gyanús helyről sejteket vagy váladékot (testnedvet vagy sejtes elemeket tartalmazó váladékot) nyerjenek. Testfolyadékokat steril tartályba vehetnek vagy tűvel és fecskendővel szívhatnak le.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A fertőzés okának megállapítására legáltalánosabban használt mikrobiológiai eljárások a fertőzés helyéről származó minta Gram szerinti festése és tenyésztése. Ahhoz, hogy az orvos megfelelő antibiotikumkezelést írhasson elő addig is, amíg a specifikusabb vizsgálatok eredményei megérkeznek, gyakran elegendő annak meghatározása, hogy a fertőzést okozó organizmus Gram-pozitív vagy Gram-negatív. Fehérvérsejtek hiánya vagy jelenléte a Gram-kenetben segíthet annak eldöntésében, hogy megfelelő volt-e a minta.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A Gram-festést baktériumtenyészet festésére használják, ha bakteriális fertőzés gyanúja merül fel. 

Mit jelent az eredmény?
Egy organizmus Gram-festődésének meghatározása lehetővé teszi, hogy az orvos megfelelő antibiotikumot válasszon, még mielőtt a tenyésztések eredménye megérkezett volna. A Gram-festés a mikroorganizmus azonosítására vagy antibiotikum-érzékenységének meghatározására nem alkalmas. Ezeket az információkat kizárólag a minta tenyésztésével kaphatjuk meg.   

Mit kell még tudnom?
A bakteriális fertőzések jelentőségét nem szabad alábecsülnünk, még akkor sem, ha a tünetek enyhék. Forduljon orvoshoz, hogy szükség esetén azonnal megfelelő kezelésben részesüljön, ezáltal a fertőzés terjedése vagy súlyosbodása megakadályozható legyen. Kezeletlen esetekben, a bakteriális fertőzések szétterjedhetnek a szervezetben, és szöveti vagy szervi károsodásokhoz vezethetnek.

1. Hogyan kezelik a bakteriális fertőzéseket?
A bakteriális fertőzéseket elsősorban antibiotikumokkal kezelik.

2. Mit néz az orvos a keneten?
A színen kívül, amely meghatározza, hogy az organizmus Gram-pozitív vagy Gram-negatív, további információkat nyújt a mikroorganizmusok alakja (amely lehet például pálca, spirális vagy gömb alakú), valamint jellemző csoportosulása. A staphylococcus baktériumok például szőlőfürtszerű csoportokban, míg a streptococcusok párokban vagy gyöngyfüzérre emlékeztető láncokban figyelhetők meg.

3. Mi a helyzet, ha az orvosnak a Gram-festés eredményén kívül további információkra van szüksége?
A  Gram-festést rendszerint tenyésztéssel párhuzamosan végzik. Ez utóbbi lehetővé teszi a fertőzést okozó baktérium sokkal pontosabb azonosítását és a legmegfelelőbb antibiotikum kiválasztását.

4. Elvégezhetem a tesztet otthon is?
Nem. A vizsgálatot megfelelően képzett laboratóriumi szakembernek kell elvégeznie.