Kolinészteráz

A kolinészterázok olyan enzimek, amelyek segítik  az idegrendszer megfelelő működését.

Két különböző kolinészteráz enzim található a szervezetben: (1) az acetilkolin-észteráz, ami a vörösvértestekben, a tüdőkben, a lépben, az idegvégződésekben és az agy szürkeállományában található meg és (2) a pszeudokolinészteráz (vagy butirilkolin-észteráz), ami a szérumban, a májban, az izmokban, a hasnyálmirigyben, a szívben és az agy fehérállományában fordul elő. A kolinészteráz vizsgálat során ezeknek az enzimeknek az aktivitását mérjük.

Az acetilkolin-észteráz az idegi impulzusok közvetítésében játszik szerepet úgy, hogy lebontja az acetilkolint, azt a kémiai anyagot, ami az idegvégződések között a jelzéseket közvetíti. Az acetilkolin-észteráz enzim aktivitásának csökkenése az acetilkolin felhalmozódásához vezet az idegvégződésekben, ami a különböző szervekben és szövetekben található idegek túlzott ingerlését eredményezheti. A pszeudokolinészteráznak gyógyszerek és egyéb kémiai anyagok feldolgozásában és lebontásában van szerepe.

Az enzimaktivitás mérésének két leggyakoribb oka a következő:

·         Szerves foszfát rovarölő és növényvédő szereknek való kitettség. A szerves foszfát tartalmú rovarölőszerek és növényvédőszerek gátolják a kolinészteráz és a pszeudokolinészteráz enzimek aktivitását. Ennek tünetei akut mérgezés esetén súlyosak is lehetnek, krónikus kitettség esetén pedig fokozatosan alakulnak ki. A vegyszer belélegzés, lenyelés vagy a bőrről való felszívódás útján kerülhet be a szervezetbe. A vörösvértestek acetilkolin-észteráz aktivitásának, illetve a szérum pszeudokolinészteráz aktivitásának mérésére az akut mérgezés kimutatása, illetve azon személyek ellenőrzése céljából kerülhet sor, akik munkájuk során fokozott mértékben lehetnek kitéve ilyen vegyszereknek, például a mezőgazdasági munkások vagy az ipari vegyszerekkel dolgozók.

·         Öröklött pszeudokolinészteráz hiány. Egyes emberek szervezetéből a pszeudokolinészteráz enzim öröklött módon hiányzik. Ez az enzim bontja le (metabolizálja) a szervezetben a szukcinilkolint, ami a műtéti altatás során gyakran alkalmazott izomlazító. Azoknál az embereknél, akik kevés vagy rosszul működő pszeudokolin-észterázzal rendelkeznek, a szukcinilkolin hatása tovább tarthat, így az altatást elhúzódó izombénulás és légzéskimaradás követheti. Ráadásul a káros hatások nagyobb kockázattal léphetnek fel azoknál, akik homozigóta módon hordozzák az enzimeltérést, mint akik heterozigóták. A pszeudokolinészteráz vizsgálatát akkor végzik el a műtétet megelőzően az esetleges szövődmények kockázatának felmérésére, ha szukcinilkolin alkalmazását követően elhúzódó légzéskimaradás fordult elő valamelyik családtagnál.

A vérmintát a kar egyik könyökhajlati vénájába vezetett mintavételi tűn keresztül veszik.

MEGJEGYZÉS: Ha az orvosi vizsgálatok során Ön vagy bárki szorong, aggódik vagy fél a vizsgálattól, akkor célszerű elolvasnia alábbi cikkeket: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Egy másik cikk: Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban

Nincs szükség előkészületre.

A kolinészteráz vizsgálatnak két fő alkalmazási területe van:

·         A szerves foszfát tartalmú rovarölő és növényvédő szereknek való kitettség és/vagy mérgezés kimutatása. Amennyiben a szerves foszfát vegyületeknek való kitettség kockázata nagy, például a mezőgazdaságban vagy a vegyiparban dolgozók esetében, a vizsgálat alkalmazható ellenőrzésre, illetve az ilyen szerekkel való érintkezés miatt éppen kezelés alatt állók követésére is. Erre a célra a vörösvértest acetilkolin-észteráz (AChE) és a szérum pszeudokolinészteráz (PChE) vizsgálat használatos.

·         Szukcinilkolin izomlazító szer alkalmazásával végzett műtéti altatást követő elhúzódó izombénulás kockázatának felmérése a műtétet megelőzően azoknál, akiknél személyesen, vagy valamely családtagjuknál korábban hasonló szövődmények léptek fel. Ilyenkor a pszeudokolinészteráz aktivitását mérik. Egy második vizsgálat, amit dibukain gátlótesztnek hívnak, elvégezhető annak meghatározására, hogy  az enzimaktivitás milyen mértékben csökkent. 

A vizsgálat alkalmazható a mezőgazdaságban vagy a vegyiparban szerves foszfát vegyszerekkel dolgozók rendszeres ellenőrzésére, az esetleges egészségkárosító hatás megállapítására. Ehhez szükséges a kezdeti, a vegyszerekkel való munka megkezdése előtti enzimaktivitás szintjének ismerete is! A kolinészteráz vizsgálat az ilyen vegyszereknek való akut kitettség megállapítására is használható. Ebben az esetben idegi- és izomkárosodások jelentkezhetnek. Mérgezés akkor léphet fel, ha a vegyszer gyorsan és nagymértékben jut be a szervezetbe a tüdőkön, a bőrön vagy a gyomor-béltraktuson keresztül. A mérgezés tünetei a vegyszer összetételétől, mennyiségétől és a szervezetbe való bejutás útjától függően változóak lehetnek.

Korai tünetek lehetnek:

·         fejfájás, szédülés

·         hányinger

·         nagymértékű könnyezés, verejtékezés és/vagy nyáladzás.

A mérgezés súlyosbodásával további tünetek jelentkezhetnek:

·         hányás, hasmenés

·         homályos látás az összehúzódott pupillák következtében

·         izomgyengeség, izomrángások, a mozgás összerendezettségének a hiánya

·         lassult légzés, akár légzésleállás, ami életmentő beavatkozásként mesterséges lélegeztetést igényel

·         még súlyosabb esetekben rángatózás, eszméletvesztés és halál is bekövetkezhet.

A pszeudokolinészteráz aktivitásának a meghatározása javasolt a tervezett műtét előtti kivizsgálás részeként, ha szukcinilkolin használatával végzett altatást követően elhúzódó izombénulás vagy légzéskimaradás lépett fel korábban az operálandó személynél vagy valamely közeli rokonánál. 

A rovarölőszerek és növényvédőszerek által okozott munkahelyi ártalmak ellenőrzése esetén

A szerves foszfát vegyületekkel történt érintkezést követően az acetilkolin-észteráz (AChE) és a pszeudokolinészteráz (PChE) aktivitása a normál szint 80%-ára eshet még mielőtt megjelennek a tünetek, illetve 40%-ára az igazán súlyos tünetek jelentkezése előtt. Azokat, akik rendszeresen ki vannak téve ezen vegyületeknek, az acetilkolin-észteráz vagy a pszeudokolinészteráz aktivitásának nyomon követésével ellenőrizni lehet. Ha a munkába lépés kezdetén megállapított szintekhez képest jelentősen csökkennek az enzimaktivitások, az mérgezés lehetőségét veti fel.

A rovarölőszerek által okozott akut mérgezés vizsgálata esetén

A kolinészterázok aktivitásának jelentős csökkenése rendszerint azt jelzi, hogy nagy mennyiségű szerves foszfát vegyület jutott be a szervezetbe. A pszeudokolinészteráz és a VVT acetilkolin-észteráz aktivitások általában percek vagy legfeljebb néhány óra alatt lecsökkennek a mérgező vegyületeknek való kitettséget követően. A pszeudokolinészteráz aktivitása akár napok vagy néhány hét alatt normalizálódhat, míg az acetilkolin-észteráz aktivitása akár 1-3 hónapig is alacsonyabb maradhat. Mind a plazmában, mind a vörösvértestekben található enzimek aktivitása azonnal csökkenni kezd a mérgező vegyületek hatására. Azonban a normál szintekre történő visszatéréshez szükséges idő különböző, hiszen az acetilkolin-észterázt a vörösvértestek állítják elő, melyek élettartama átlagosan 120 nap, míg a pszeudokolinészterázt a máj termeli, féléletideje pedig körülbelül 2 hét.

A szukcinilkolinra való érzékenység vizsgálata esetén

Az emberek kb. 3%-ának alacsony  a  pszeudokolinészteráz szintje öröklött enzimhiány miatt, aminek következtében az izomlazító szukcinilkolin hatása sokkal tovább érvényesül náluk. A pszeudokolinészteráz aktivitást azon személyek esetében mérik meg tervezett műtét előtt, akiknél vagy akiknek közeli rokonánál elhúzódó légzéskimaradás (apnoe) lépett fel a szer alkalmazását követően. Az alacsony pszeudokolinészteráz aktivitás azt jelzi, hogy az ilyen emberek esetében nagyobb kockázattal lesz az izomlazító hatása megnyúlt. Az úgynevezett dibukain gátlóteszttel a szer iránti érzékenység mértéke is meghatározható. Minél alacsonyabb értéket kapunk, annál magasabb a szer iránti érzékenység kockázata. Krónikus májbetegségek és hiányos táplálkozás (malnutríció) szintén csökkent kolinészteráz aktivitásokhoz vezethetnek. A kolinészteráz aktivitás továbbá még számos esetben lehet alacsony, például terhességben, vesebetegségben, sokkos állapotban és bizonyos rákos megbetegedésekben.

Ha valakinél műtéti altatást követően váratlanul elhúzódó légzéskimaradás (apnoe) lép fel, elvégezhető a szukcinilkolin iránti érzékenység.  Azonban a mintát a műtétet követő 24-48 óra múlva kell levenni, hogy a műtét kapcsán adott szer ne befolyásolja az eredményt.

Léteznek kolinészteráz gátló gyógyszerek is, melyeket az Alzheimer-kór terápiájában alkalmazhatnak.

Nem. A vizsgálat elvégzése csak akkor szükséges, ha valaki a munkahelyén rendszeresen szerves foszfát vegyszerekkel dolgozik, vagy ha valakinél,  illetve közeli családtagjánál műtéti altatást követően lélegeztetést igénylő, elhúzódó izombénulás lépett fel.