Más néven
CHS
AChE
VVT kolinészteráz
Vörösvértest kolinészteráz
BChE
Plazma kolinészteráz
Pszeudokolinészteráz
PChE
Hivatalos név
Vörösvértest acetilkolin-észteráz; Butirilkolin-észteráz
A cikk utoljára módosult: 11.12.2017.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

​​​​

·         A növényvédőszerekben  megtalálható szerves foszfát vegyületeknek való kitettség és/vagy mérgezés vizsgálatára, illetve a kolinészteráz szint ellenőrzésére növényvédőszerekkel végzett rendszeres munka esetén.

·         Esetenként az öröklött pszeudokolinészteráz hiánnyal élő személyek azonosítására mielőtt az izomlazító szukcinilkolin alkalmazásával altatnák őket, vagy a műtéti altatás befejezését követően fellépő légzéskimaradás (apnoe) okának kiderítésére.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

·         Ha növényvédőszerrel történt mérgezés tünetei állnak fenn önnél, illetve a vizsgálat rendszeres elvégzése javasolt, ha ön a mezőgazdaságban dolgozik és/vagy gyakran alkalmaz szerves foszfát rovarölőszereket, és így a szerves foszfátoknak való kitettség kockázata nagy.

·         Ha szukcinilkolin alkalmazásával végzett műtéti altatást követően légzéskimaradás és elhúzódó izombénulás lépett fel önnél vagy egy közeli rokonánál.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérre.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs speciális teendő.

Mit vizsgálunk?

A kolinészterázok olyan enzimek, amelyek segítik  az idegrendszer megfelelő működését.

Két különböző kolinészteráz enzim található a szervezetben: (1) az acetilkolin-észteráz, ami a vörösvértestekben, a tüdőkben, a lépben, az idegvégződésekben és az agy szürkeállományában található meg és (2) a pszeudokolinészteráz (vagy butirilkolin-észteráz), ami a szérumban, a májban, az izmokban, a hasnyálmirigyben, a szívben és az agy fehérállományában fordul elő. A kolinészteráz vizsgálat során ezeknek az enzimeknek az aktivitását mérjük.

Az acetilkolin-észteráz az idegi impulzusok közvetítésében játszik szerepet úgy, hogy lebontja az acetilkolint, azt a kémiai anyagot, ami az idegvégződések között a jelzéseket közvetíti. Az acetilkolin-észteráz enzim aktivitásának csökkenése az acetilkolin felhalmozódásához vezet az idegvégződésekben, ami a különböző szervekben és szövetekben található idegek túlzott ingerlését eredményezheti. A pszeudokolinészteráznak gyógyszerek és egyéb kémiai anyagok feldolgozásában és lebontásában van szerepe.

Az enzimaktivitás mérésének két leggyakoribb oka a következő:

·         Szerves foszfát rovarölő és növényvédő szereknek való kitettség. A szerves foszfát tartalmú rovarölőszerek és növényvédőszerek gátolják a kolinészteráz és a pszeudokolinészteráz enzimek aktivitását. Ennek tünetei akut mérgezés esetén súlyosak is lehetnek, krónikus kitettség esetén pedig fokozatosan alakulnak ki. A vegyszer belélegzés, lenyelés vagy a bőrről való felszívódás útján kerülhet be a szervezetbe. A vörösvértestek acetilkolin-észteráz aktivitásának, illetve a szérum pszeudokolinészteráz aktivitásának mérésére az akut mérgezés kimutatása, illetve azon személyek ellenőrzése céljából kerülhet sor, akik munkájuk során fokozott mértékben lehetnek kitéve ilyen vegyszereknek, például a mezőgazdasági munkások vagy az ipari vegyszerekkel dolgozók.

·         Öröklött pszeudokolinészteráz hiány. Egyes emberek szervezetéből a pszeudokolinészteráz enzim öröklött módon hiányzik. Ez az enzim bontja le (metabolizálja) a szervezetben a szukcinilkolint, ami a műtéti altatás során gyakran alkalmazott izomlazító. Azoknál az embereknél, akik kevés vagy rosszul működő pszeudokolin-észterázzal rendelkeznek, a szukcinilkolin hatása tovább tarthat, így az altatást elhúzódó izombénulás és légzéskimaradás követheti. Ráadásul a káros hatások nagyobb kockázattal léphetnek fel azoknál, akik homozigóta módon hordozzák az enzimeltérést, mint akik heterozigóták. A pszeudokolinészteráz vizsgálatát akkor végzik el a műtétet megelőzően az esetleges szövődmények kockázatának felmérésére, ha szukcinilkolin alkalmazását követően elhúzódó légzéskimaradás fordult elő valamelyik családtagnál.

 

Hogyan történik a mintavétel?

A vérmintát a kar egyik könyökhajlati vénájába vezetett mintavételi tűn keresztül veszik.

 

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

 

A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

 

   Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

 

 

Nincs szükség előkészületre.

​​​​​​​

​​​​​​​

Accordion Title
Vizsgálati minta
  • Mit vizsgálunk?

    A kolinészterázok olyan enzimek, amelyek segítik  az idegrendszer megfelelő működését.

    Két különböző kolinészteráz enzim található a szervezetben: (1) az acetilkolin-észteráz, ami a vörösvértestekben, a tüdőkben, a lépben, az idegvégződésekben és az agy szürkeállományában található meg és (2) a pszeudokolinészteráz (vagy butirilkolin-észteráz), ami a szérumban, a májban, az izmokban, a hasnyálmirigyben, a szívben és az agy fehérállományában fordul elő. A kolinészteráz vizsgálat során ezeknek az enzimeknek az aktivitását mérjük.

    Az acetilkolin-észteráz az idegi impulzusok közvetítésében játszik szerepet úgy, hogy lebontja az acetilkolint, azt a kémiai anyagot, ami az idegvégződések között a jelzéseket közvetíti. Az acetilkolin-észteráz enzim aktivitásának csökkenése az acetilkolin felhalmozódásához vezet az idegvégződésekben, ami a különböző szervekben és szövetekben található idegek túlzott ingerlését eredményezheti. A pszeudokolinészteráznak gyógyszerek és egyéb kémiai anyagok feldolgozásában és lebontásában van szerepe.

     

    Az enzimaktivitás mérésének két leggyakoribb oka a következő:

    ·         Szerves foszfát rovarölő és növényvédő szereknek való kitettség. A szerves foszfát tartalmú rovarölőszerek és növényvédőszerek gátolják a kolinészteráz és a pszeudokolinészteráz enzimek aktivitását. Ennek tünetei akut mérgezés esetén súlyosak is lehetnek, krónikus kitettség esetén pedig fokozatosan alakulnak ki. A vegyszer belélegzés, lenyelés vagy a bőrről való felszívódás útján kerülhet be a szervezetbe. A vörösvértestek acetilkolin-észteráz aktivitásának, illetve a szérum pszeudokolinészteráz aktivitásának mérésére az akut mérgezés kimutatása, illetve azon személyek ellenőrzése céljából kerülhet sor, akik munkájuk során fokozott mértékben lehetnek kitéve ilyen vegyszereknek, például a mezőgazdasági munkások vagy az ipari vegyszerekkel dolgozók.

    ·         Öröklött pszeudokolinészteráz hiány. Egyes emberek szervezetéből a pszeudokolinészteráz enzim öröklött módon hiányzik. Ez az enzim bontja le (metabolizálja) a szervezetben a szukcinilkolint, ami a műtéti altatás során gyakran alkalmazott izomlazító. Azoknál az embereknél, akik kevés vagy rosszul működő pszeudokolin-észterázzal rendelkeznek, a szukcinilkolin hatása tovább tarthat, így az altatást elhúzódó izombénulás és légzéskimaradás követheti. Ráadásul a káros hatások nagyobb kockázattal léphetnek fel azoknál, akik homozigóta módon hordozzák az enzimeltérést, mint akik heterozigóták. A pszeudokolinészteráz vizsgálatát akkor végzik el a műtétet megelőzően az esetleges szövődmények kockázatának felmérésére, ha szukcinilkolin alkalmazását követően elhúzódó légzéskimaradás fordult elő valamelyik családtagnál.

  • Hogyan történik a mintavétel?

    A vérmintát a kar egyik könyökhajlati vénájába vezetett mintavételi tűn keresztül veszik.

    MEGJEGYZÉS: Ha az orvosi vizsgálatok során Ön vagy bárki szorong, aggódik vagy fél a vizsgálattól, akkor célszerű elolvasnia alábbi cikkeket: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdéseVérvétellel kapcsolatos tanácsokHogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

    Egy másik cikk: Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban

     

  • Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

    Nincs szükség előkészületre.

Accordion Title
Vizsgálat
  • Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?

    A kolinészteráz vizsgálatnak két fő alkalmazási területe van:

    ·         A szerves foszfát tartalmú rovarölő és növényvédő szereknek való kitettség és/vagy mérgezés kimutatása. Amennyiben a szerves foszfát vegyületeknek való kitettség kockázata nagy, például a mezőgazdaságban vagy a vegyiparban dolgozók esetében, a vizsgálat alkalmazható ellenőrzésre, illetve az ilyen szerekkel való érintkezés miatt éppen kezelés alatt állók követésére is. Erre a célra a vörösvértest acetilkolin-észteráz (AChE) és a szérum pszeudokolinészteráz (PChE) vizsgálat használatos.

    ·         Szukcinilkolin izomlazító szer alkalmazásával végzett műtéti altatást követő elhúzódó izombénulás kockázatának felmérése a műtétet megelőzően azoknál, akiknél személyesen, vagy valamely családtagjuknál korábban hasonló szövődmények léptek fel. Ilyenkor a pszeudokolinészteráz aktivitását mérik. Egy második vizsgálat, amit dibukain gátlótesztnek hívnak, elvégezhető annak meghatározására, hogy  az enzimaktivitás milyen mértékben csökkent. 

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A vizsgálat alkalmazható a mezőgazdaságban vagy a vegyiparban szerves foszfát vegyszerekkel dolgozók rendszeres ellenőrzésére, az esetleges egészségkárosító hatás megállapítására. Ehhez szükséges a kezdeti, a vegyszerekkel való munka megkezdése előtti enzimaktivitás szintjének ismerete is! A kolinészteráz vizsgálat az ilyen vegyszereknek való akut kitettség megállapítására is használható. Ebben az esetben idegi- és izomkárosodások jelentkezhetnek. Mérgezés akkor léphet fel, ha a vegyszer gyorsan és nagymértékben jut be a szervezetbe a tüdőkön, a bőrön vagy a gyomor-béltraktuson keresztül. A mérgezés tünetei a vegyszer összetételétől, mennyiségétől és a szervezetbe való bejutás útjától függően változóak lehetnek.

    Korai tünetek lehetnek:

    ·         fejfájás, szédülés

    ·         hányinger

    ·         nagymértékű könnyezés, verejtékezés és/vagy nyáladzás.

    A mérgezés súlyosbodásával további tünetek jelentkezhetnek:

    ·         hányás, hasmenés

    ·         homályos látás az összehúzódott pupillák következtében

    ·         izomgyengeség, izomrángások, a mozgás összerendezettségének a hiánya

    ·         lassult légzés, akár légzésleállás, ami életmentő beavatkozásként mesterséges lélegeztetést igényel

    ·         még súlyosabb esetekben rángatózás, eszméletvesztés és halál is bekövetkezhet.

    A pszeudokolinészteráz aktivitásának a meghatározása javasolt a tervezett műtét előtti kivizsgálás részeként, ha szukcinilkolin használatával végzett altatást követően elhúzódó izombénulás vagy légzéskimaradás lépett fel korábban az operálandó személynél vagy valamely közeli rokonánál. 

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A rovarölőszerek és növényvédőszerek által okozott munkahelyi ártalmak ellenőrzése esetén

    A szerves foszfát vegyületekkel történt érintkezést követően az acetilkolin-észteráz (AChE) és a pszeudokolinészteráz (PChE) aktivitása a normál szint 80%-ára eshet még mielőtt megjelennek a tünetek, illetve 40%-ára az igazán súlyos tünetek jelentkezése előtt. Azokat, akik rendszeresen ki vannak téve ezen vegyületeknek, az acetilkolin-észteráz vagy a pszeudokolinészteráz aktivitásának nyomon követésével ellenőrizni lehet. Ha a munkába lépés kezdetén megállapított szintekhez képest jelentősen csökkennek az enzimaktivitások, az mérgezés lehetőségét veti fel.

    A rovarölőszerek által okozott akut mérgezés vizsgálata esetén

    A kolinészterázok aktivitásának jelentős csökkenése rendszerint azt jelzi, hogy nagy mennyiségű szerves foszfát vegyület jutott be a szervezetbe. A pszeudokolinészteráz és a VVT acetilkolin-észteráz aktivitások általában percek vagy legfeljebb néhány óra alatt lecsökkennek a mérgező vegyületeknek való kitettséget követően. A pszeudokolinészteráz aktivitása akár napok vagy néhány hét alatt normalizálódhat, míg az acetilkolin-észteráz aktivitása akár 1-3 hónapig is alacsonyabb maradhat. Mind a plazmában, mind a vörösvértestekben található enzimek aktivitása azonnal csökkenni kezd a mérgező vegyületek hatására. Azonban a normál szintekre történő visszatéréshez szükséges idő különböző, hiszen az acetilkolin-észterázt a vörösvértestek állítják elő, melyek élettartama átlagosan 120 nap, míg a pszeudokolinészterázt a máj termeli, féléletideje pedig körülbelül 2 hét.

    A szukcinilkolinra való érzékenység vizsgálata esetén

    Az emberek kb. 3%-ának alacsony  a  pszeudokolinészteráz szintje öröklött enzimhiány miatt, aminek következtében az izomlazító szukcinilkolin hatása sokkal tovább érvényesül náluk. A pszeudokolinészteráz aktivitást azon személyek esetében mérik meg tervezett műtét előtt, akiknél vagy akiknek közeli rokonánál elhúzódó légzéskimaradás (apnoe) lépett fel a szer alkalmazását követően. Az alacsony pszeudokolinészteráz aktivitás azt jelzi, hogy az ilyen emberek esetében nagyobb kockázattal lesz az izomlazító hatása megnyúlt. Az úgynevezett dibukain gátlóteszttel a szer iránti érzékenység mértéke is meghatározható. Minél alacsonyabb értéket kapunk, annál magasabb a szer iránti érzékenység kockázata. Krónikus májbetegségek és hiányos táplálkozás (malnutríció) szintén csökkent kolinészteráz aktivitásokhoz vezethetnek. A kolinészteráz aktivitás továbbá még számos esetben lehet alacsony, például terhességben, vesebetegségben, sokkos állapotban és bizonyos rákos megbetegedésekben.

  • Mit kell még tudnom?

    Ha valakinél műtéti altatást követően váratlanul elhúzódó légzéskimaradás (apnoe) lép fel, elvégezhető a szukcinilkolin iránti érzékenység.  Azonban a mintát a műtétet követő 24-48 óra múlva kell levenni, hogy a műtét kapcsán adott szer ne befolyásolja az eredményt.

    Léteznek kolinészteráz gátló gyógyszerek is, melyeket az Alzheimer-kór terápiájában alkalmazhatnak.

Accordion Title
Általános kérdések
  • Szükséges-e mindenkinél kolinészteráz vizsgálatot végezni?

    Nem. A vizsgálat elvégzése csak akkor szükséges, ha valaki a munkahelyén rendszeresen szerves foszfát vegyszerekkel dolgozik, vagy ha valakinél,  illetve közeli családtagjánál műtéti altatást követően lélegeztetést igénylő, elhúzódó izombénulás lépett fel.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?