A Down-kór különböző rendellenességeknek és tüneteknek olyan együttese, amely egy hibás sejtosztódásból adódó számfeletti 21-es kromoszóma miatt jön létre. A hibás osztódás a fogantatás előtt vagy közvetlenül utána történik, és jelentősen kihat a testi és szellemi fejlődésre. A Down-kór az egyik leggyakoribb és legismertebb kromoszóma-rendellenesség, egyben a tanulási zavarok leggyakoribb genetikai oka.
A kromoszómák tartalmazzák testünk genetikai tervrajzát. A legtöbb sejt 23 pár, összesen 46 kromoszómát tartalmaz, amelyből a 23. pár vagy két X (nőknél), vagy egy X és egy Y (férfiaknál). Ez a 46 kromoszóma akkor áll össze, amikor a 23 db-os készletet tartalmazó petesejtet megtermékenyíti egy szintén 23 kromoszómát hordozó spermium. Ekkor a megtermékenyített petesejt egymás után osztódni kezd, növekszik, és magzattá fejlődik.
Ha valakiben többlet van a 21-es kromoszóma genetikai anyagából, annak okától függetlenül valamilyen fokban kialakul nála a Down-szindróma. Az viszont egyénenként változik, hogy mely tünetek és szervi problémák milyen arányban mutatkoznak.
Hazánkban a Down-szindróma regisztrált gyakorisága másfél ezrelék körül van. Az egyetlen ismert kockázati tényező a Down-kóros gyermek születésére az anya életkora. Az anya életkorának emelkedésével jelentősen növekszik annak az esélye, hogy Down-kóros magzata lesz.
Az alábbi táblázat az anyai életkor szerinti kockázatot foglalja össze:
Anya életkoraDown-szindrómás magzat születésének kockázata20 év0,07%30 év0,1%40 év1,2%45 év2,9%
Mivel azonban a legtöbb gyermeket fiatal anyák szülik, a Down-kóros csecsemők 80%-a 35 év alatti anyától születik.
Nincs arra bizonyíték, hogy a terhesség előtt vagy alatt ható környezeti tényező vagy bármilyen tevékenység okozhatna Down-szindrómát. Bár a Down-szindróma genetikai betegség, egyedül a transzlokációs triszómia öröklődhet.