A dengue-láz olyan vírusfertőzés, amelyet trópusi és szubtrópusi éghajlaton élő és a vírust hordozó szúnyogok terjesztenek. Vérvizsgálattal kimutatható a dengue-vírus vagy a dengue-fertőzésre válaszul termelt antitestek
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint dengue-fertőzéseket több mint 100 országból jelentettek: Afrika, Amerika, a Karib-térség, a Földközi-tenger keleti része, Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán nyugati része. Az Egészségügyi Világszervezet(WHO) szerint egy gyorsan terjedő, fertőző betegség, melynek folyamatosan nő az esetszáma, ahogy az érintett országok száma is. A tényleges esetszám nem ismert, mert az esetek mintegy 75% -a tünetmentes, de egy friss becslés szerint az éves dengue-fertőzések száma eléri a 390 milliót. Világszerte évente körülbelül 50-100 millió esetben alakulnak ki tünetek.
Magyarországon a dengue-esetek többsége olyan utazóknál fordul elő, akik dengue-láz endémiás területekről térnek vissza. Európában a dengue vírus Franciaországban és Horvátországban okozott idáig kisebb kiterjedésű járványokat. További információ az NNGYK honlapján olvasható.
A dengue-vírusnak négy fajtája van. A fertőzés lezajlását követően élethosszig tartó védettség alakul ki, de csak az adott típussal szemben, a másik három szerotípussal szemben nem. A vírussal való ismételt fertőződés egyfajta hajlamot jelent a súlyosabb lefolyásra, aminek oka a fokozott immunológiai reakció. A fertőzött emberek többségénél egyáltalán nem, vagy csak enyhe tünetek alakulnak ki, amelyek néhány héten belül elmúlnak és teljes gyógyuláshoz vezetnek. Komolyabb tünetek a lappangási időszakban (3-14 nappal a fertőzött szúnyog csípését követően) alakulhatnak ki, melyek a hirtelen magas láz (akár 40 ° C) és az influenzaszerű tünetek. Ezen kívül súlyos fejfájás, különösen a szem mögött, izom- és ízületi fájdalom, bőrkiütés, hányinger, hányás és duzzadt nyirokcsomók jelezhetik a fertőzést.
Néhány esetben, a tüneteket produkáló betegek, maguktól felépülnek, míg másoknál súlyos dengue-lázzá (néha dengue-lázzal járó vérzéses lázzá) fejlődhet a fertőzés. Ha a betegség súlyosbodik 3-7 nappal a kezdeti tünetek után, miközben a láz csökken új tünetek jelennek meg: orrvérzés, vérhányás, a székletben ürülő vér, légzési nehézség és hideg, nyirkos bőr, különösen a végtagokban. A második fázisban a vírus megtámadhatja az ereket (az érrendszert), a tüdőben pleurális folyadékgyülem vagy a hasüregbe ascites jelenik meg.
A vér- és folyadékveszteség a második fázisban, ha nem kezelik, súlyosbodhat és végzetes lehet. Ezen komplikációkat (dengue-sokk szindróma) elkerülendő, kórházi kezelés indokolt a vérnyomás csökkenése, a vér- és folyadékvesztés okozta kiszáradás kezelése miatt. A dengue vérzéses lázból a gyógyulás és a lábadozás hosszú, a halálozási arány 5%.
Dengue-sokk szindróma kialakulása esetén a vérzékenység sokszervi károsodáshoz vezethet. Ennél a kórformánál 20-30%a halálozási arány.
.png)