Mit jelent az obezitás?
Az obezitás (elhízás) a szervezet raktározott zsírszövetének felszaporodásával járó kóros tápláltsági állapot,mely kockázatot jelent az egészségre. Epidemiológiai vizsgálatokban az obezitás megállapítására alkalmas mérőszám a BMI (body mass index; testtömeg index), mely a kilogrammban megadott testtömeg osztva a méterben mért testmagasság négyzetével (kg/m2). A World Health Organization (WHO) meghatározása szerint felnőtteknél 25 és 30 közötti BMI esetén túlsúlyról, 30 vagy afeletti BMI esetén elhízásról beszélünk. Gyermekek esetén életkori határértékek állnak rendelkezésre a tápláltsági állapot meghatározására.
Az elhízás világszerte jelentős méreteket ölt. A WHO adatai szerint 2016-ban több mint 1,9 milliárd 18 éves vagy idősebb felnőtt volt túlsúlyos. Közülük több mint 650 millióan voltak elhízottak. Az elhízás a gyermekeket sem kerüli el, ugyanezen évben az 5-19 éves korosztályból 340 millióan voltak túlsúlyosak vagy elhízottak. Egy későbbi felmérés azt igazolta, hogy a legkisebbek is növekvő számban érintettek, 2020-ban 39 millió 5 év alatti gyermek szenvedett túlsúlytól vagy elhízástól.
A zsíreloszlásnak is van jelentősége, a testzsír eloszlása az elhízás mellett a kardiometabolikus betegségek fontos kockázati tényezője az átlag népességben. Különösen a zsigeri zsírszövet mutat szoros összefüggést a kardiometabolikus kockázati tényezőkkel. Az android(férfias, alma) típusú elhízás esetén a zsírtömeg döntően a hasra, mellre, arcra raktározódik, míg a gynoid (nőies, körte) típusú elhízás esetén a zsírraktározás jellemző területe a derék és comb területe. A hasi típusú elhízás nagyobb kockázatot jelent a szív -és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából.
A túlsúly és az elhízás leggyakoribb oka az elfogyasztott és felhasznált kalóriák közötti energia-egyensúly felborulása. Általánosan elmondható, hogy a túlsúly és az obezitás kialakulásához hozzájárul a nagy energiatartalmú élelmiszerek fogyasztásának növekedése, melyek jellemzően magas zsír- és cukortartalmúak, valamint a fizikai inaktivitás térhódítása.
Milyen hatást gyakorol az egészségre a túlsúly és az elhízás?
A túlsúly és elhízás egyaránt lehet ok és következmény.
Az emelkedett BMI az egyik fő kockázati tényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek, cukorbetegségnek, különböző mozgásszervi betegségeknek (különösen az oszteoartritisznek) és egyes rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek. Ezeknek a betegségeknek a kockázata a BMI növekedésével fokozódik.
A metabolikus szindróma több anyagcsere útvonal zavarának együttes fennállása, melynek egyik komponense a magas vérnyomás, a szénhidrátanyagcsere zavara (inzulin rezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség) és a zsíranyagcsere zavara (emelkedett vérzsírszintek) mellett az elhízás.
Az elhízás nemcsak a már említett krónikus betegségek fő rizikótényezője, de más betegségeket kísérő állapot, tünet is lehet. Az elhízás hátterében inzulinrezisztencia, metabolikus-szindróma, 2-es típusú cukorbetegség, esetleg pajzsmirigy alulműködés, vagy a mellékvese működésének zavara állhat.
A gyermekkori elhízás összefüggést mutat a felnőttkori elhízás, korai halálozás és cselekvőképtelenség nagyobb kockázatával. Az elhízott gyermekeknél légzési nehézségek, a csonttörések fokozott kockázata, magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek korai megnyilvánulásai, inzulinrezisztencia és pszichológiai hatások fordulhatnak elő.
Vizsgálatok
A fizikális vizsgálat során az orvos felméri a páciens általános állapotát, kikérdezi a táplálkozási szokásairól, megméri a beteg testmagasságát és testtömegét, melyből kiszámítható a BMI. Sor kerülhet a testzsírszázalék, valamint a derékkerület és csípőkerület mérésére is.
A túlsúly és az obezitás esetén a laboratóriumi vizsgálat célja az elhízás okának kiderítése és a kóros tápláltsági állapottal összefüggést mutató betegségek feltárása.
Laboratóriumi vizsgálatok
· Általános egészségi állapot jellemzésére: Alanin-aminotranszferáz (ALAT, GPT), Albumin, Alkalikus foszfatáz (ALP), Általános vizeletvizsgálat üledékkel, Amiláz, Aszpartát-aminotranszferáz (ASAT, GOT), C reaktív protein (CRP), Gamma-glutamiltranszferáz (GGT), Húgysav, Kálium,Kalcium, Karbamid, Kreatinin, Nátrium, Magnézium, Összes bilirubin, Összfehérje, Transzferrin, Vas, Ferritin, Vérkép
· Vitamin- ellátottság megállapítására: D-vitamin(Total 25-OH D-vitamin), B-12, folsav
· Szénhidrátanyagcsere vizsgálatára: OGTT (orális glukóztolerancia teszt), Inzulin, HOMA-index, HbA1c
· Zsíranyagcsere vizsgálatára: Koleszterin, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin, Triglicerid
· Mellékvese működésének vizsgálatára: Kortizol (szérum)
· Pajzsmirigy funkció vizsgálatára: TSH(Tireoidea-Stimuláló Hormon)
Az obezitással összefüggést mutató betegségek igazolása további vizsgálatokat tehet szükségessé.
Kezelése
A túlsúly és az elhízás, valamint a velük összefüggésben lévő betegségek megelőzhetők. Az életmódbeli szokások megváltoztatása magába foglalja a magas zsír és cukortartalmú élelmiszerek bevitelének korlátozását, a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásának növelését és a rendszeres testmozgást.
A túlsúly és elhízás megszüntetése mellett kulcsfontosságú az elhízás talaján kialakult betegségek megfelelő kezelése és a szövődmények megakadályozása.
A megfelelő étrend összeállításában dietetikus szakember tud segíteni. Külön említést érdemel a túlsúlyosság és elhízás kialakulásában szerepet játszó egyéb tényezők pl. pszichológiai okok, szociális háttér, neveltetés stb. felismerése és kezelése.
.png)