Vizsgálat

A tüdők külső felszínét, valamint a mellkast belülről borító savós hártyát pleurának hívjuk. A pleurális folyadék a pleura két rétege közötti vékony térben helyezkedik el, amik egymáshoz képest elmozdulnak minden légvétel során. Ez az elmozdulás segíti a normál légzés kivitelezését. Egészséges személyekben kb. 10-20 mL pleurális folyadék van, ami egyenletesen oszlik el a pleurális térben, ami folyamatosan pótlódik a vérből kis kapillárisokon keresztül. Számos betegségben megnőhet a pleurális folyadék mennyisége. Ilyenkor fontos laboratóriumi tesztekkel megvizsgálni a folyadékot, ami drainen keresztüli leszívás után lehetséges.

Számos betegség okozhat gyulladást a pleura két membránjában (pleuritisz) és/vagy okoz pleurális folyadékgyülemet (pleurális effúzió). A pleurális folyadékminta laboratóriumi vizsgálata segít kideríteni, hogy mi állhat a fokozott termelődés hátterében.

A következő fő okok állhatnak a pleurális folyadékgyülem kialakulásában:

· Eltérés alakult ki az ereken belüli nyomás (ami elősegíti a vízkiáramlását a keringésből) és a vérben keringő fehérjék mennyisége (ami pedig benttartja a vizet a keringésben) között. A folyadékot, amely ilyen esetben felhalmozódik, úgy hívják, hogy transzudátum. Ez a típusú mellkasi folyadék sokkal gyakrabban érinti a mellkas mindkét felét és kialakulása gyakran pangásos szívelégtelenségnek vagy májcirrózisnak köszönhető.

· Ha sérülés vagy gyulladás alakult ki a pleurában, ilyenkor a felhalmozódó folyadékot exudátumnak hívják. Ez esetben általában a mellkas csak egyik fele érintett. Az exudátum kialakulása a következő kórképekkel hozható összefüggésbe:

· Fertőzések – vírusok, baktériumok vagy gombák okozzák. Az infekció kialakulhat a pleurális térben, de a szervezet más területéről is átterjedhet, például tüdőgyulladáshoz kapcsoltan is kialakulhat.

· Vérzés - vérzési zavarok, trauma, vagy pulmonális embolizáció ahhoz vezethet, hogy a pleurális folyadék véres lesz.

· Súlyos gyulladás – tüdőbetegségekhez, krónikus pulmonális gyulladásos kórképekhez társultan, például azbesztózis, szarkoidózis, autoimmun betegségek, így reumatoid artritisz (RA) és szisztémás lupusz eritematózusz(SLE).

· Tumoros folyamatok – úgy, mint limfóma, leukémia, tüdőrák, más áttétet adó daganatok.

· Egyéb betegségek - lehet ismeretlen eredetű (idiopátiás), vagy bypass műtét után, szív- vagy tüdőtranszplantációt követően, hashártyagyulladás, vagy hasi tályog.

A pleurális folyadékminta típusának meghatározása nagyban segítheti a kialakulás pontos okának könnyebb kiderítését. A kezelőorvos először egy általános laboratóriumi tesztpanelt végeztet el (sejtszám, összfehérje, albumin, és laktát dehidrogenáz (LDH) szint meghatározással), és a minta kinézetének értékelésével együtt eldöntésre kerül, hogy transzudátumról vagy exudátumról van-e szó. A vizsgálat részét képezi a perifériás vérminta levétele is, hogy a fenti laboratóriumi paraméterek szintjét összehasonlítsák a vérmintában és a pleurális folyadékmintában. Amennyiben a minta exudátum, további kiegészítő vizsgálatok szükségesek, hogy kiderüljön, mi áll a pleuritisz és/vagy pleurális effúzió hátterében.

‍

Gyakori kérdések

A különböző laboratóriumi vizsgálatok segítenek elkülöníteni a pleurális folyadékminta kétféle típusát és egyben az okának a megállapítását. Az elsődleges laboratóriumi vizsgálatok az alábbi eredményeket mutathatják:

‍

Ha a minta exudátum, további vizsgálatok szükségesek, melyek az alábbi eltérésekkel függnek össze:

Minta kinézete - a pleurális folyadék általában halványsárga színű vagy víztiszta. A kóros értékek a következő betegségekre utalhatnak:

· Vörös színű (véres) folyadékminta, amely vértartalomra utal.

· Opálos, nem áttetsző, amely fertőzésre és/vagy sok fehérvérsejt jelenlétére utal. Felmerülhet annak lehetősége is, hogy nyirokfolyadékot tartalmaz. Az utóbbi trauma vagy limfóma következtében alakulhat ki, amikor a nyirok a nyirokrendszerből a vénás rendszerbe vezetődik át.

Kémiai tesztek - az összfehérje és az albumin meghatározáson kívül a következő vizsgálatokat lehet még elvégezni annak ellenére, hogy használhatóságuk még nem tisztázott:

· Glükóz - általában a vércukorszinthez hasonló értéket mutat, de koncentrációja lecsökkenhet fertőzésben vagy reumatoid artritiszben.

· Laktát dehidrogenáz (LDH) szintje emelkedhet infekció esetén.

· Amiláz szint megemelkedhet hasnyálmirigy gyulladásban, nyelőcső ruptura esetén vagy tumoros kórképekben.

· Triglicerid szint nőhet, ha a nyirokrendszerből szivárgás következik be.

· Tumormarkerek, például CEA, koncentrációja emelkedik daganatos betegségekben.

Mikroszkópos vizsgálat - az egészséges pleurális folyadékban csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen a fehérvérsejtek, ugyanakkor vörösvértestek vagy kórokozók egyáltalán nincsenek.

· Összsejtszám - emelkedett fehérvérsejtszám kialakulhat fertőzésekben, mely pleuritiszt okoz. Magas vörösvértestszám viszont traumára,tumorra, vagy tüdő infarktusra utalhat.

· Fehérvérsejttípusok differenciálása - a különböző típusú fehérvérsejtek azonosítása. Emelkedett neutrofilszám jellemző bakteriális fertőzésekben, ugyanakkor magas a limfociták aránya daganatokban és tuberkulózisban (TBC).

· Citológia - a mintában lévő sejtek tárgylemezre való felvitele és megfestése után lehetőség van a kóros sejtek vizsgálatára. Ezeket az analíziseket gyakran elvégzik, ha mezotelioma vagy áttétet adó daganat lehetősége áll fenn. A tumorsejtek, illetve éretlen vérsejtek jelenléte utalhat az alapbetegségre.

Fertőzés specifikus tesztek:

· Gram festés - normális esetben kórokozónak nem szabad jelen lenni a pleurális folyadékban.

· Tenyésztés és érzékenységi vizsgálat - ha a baktérium kimutatásra került, érdemes elvégezni az antibiotikum érzékenységi tesztet, mely segíti a megfelelő gyógyszeres kezelés elindítását. Ha nincs baktérium jelen, az nem zárja ki biztosan a fertőzést, ugyanis egy korábbi antibiotikum kezelés miatt alacsony lehet a baktériumok száma.

· Gomba tesztek - ha a tenyésztés pozitív gombára, az magyarázhatja a gyulladás kialakulását és ilyenkor érzékenységi teszt elvégzésével kiválasztható a megfelelő gomba elleni készítmény.

· Adenozin deamináz - jelentősen megemelkedhet a szintje a pleurális folyadékban, ha a betegnek tuberkulózisa (TBC) van. Ez különösen igaz akkor, ha olyan országban él, ahol relatíve magas a TBC-s betegek száma.

Egyéb ritkábban elvégzett vizsgálatok is elvégezhetőek annak igazolására, hogy vírus, mikobaktérium vagy parazita fertőzés áll a tünetek hátterében.

‍

Mire való a vizsgálat?

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Milyen mintára van szükség?

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Áttekintés

Vizsgálat

Gyakori kérdések

Kapcsolódó oldalak

Laboratóriumi vizsgálatok

Állapotok és betegségek

Máshol az interneten

Felhasznált irodalom

Kapcsolódó oldalak

Kérdése van?
Keressen minket bizalommal.

Mire való a vizsgálat?

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Milyen mintára van szükség?

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Áttekintés

Vizsgálat

Gyakori kérdések

Kapcsolódó oldalak

Laboratóriumi vizsgálatok

Állapotok és betegségek

Máshol az interneten

Felhasznált irodalom

Kapcsolódó oldalak

Kérdése van? Keressen minket bizalommal.

Kérdése van?
Keressen minket bizalommal.