A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mi ez a betegség?

Hypertoniáról akkor beszélünk, ha valakinek a vérnyomása folyamatosan emelkedett szinten van. Ez az állapot megterheli a szívet, és az idő előrehaladtával károsítja a különböző szerveket is, például a veséket, az agyat, a szemeket és a szívet. A vérnyomás azzal az erővel jellemezhető, amelyet a vér gyakorol az artériák és vénák falára. A vérnyomás függ a szívösszehúzódások erejétől és szaporaságától, és az áramlási ellenállástól. Az ellenállást befolyásolja a vérerek rugalmassága és átmérője, valamint az, hogy mennyi vér áramlik át rajtuk. A vérnyomás dinamikus paraméter; emelkedik és süllyed az egyén aktivitásától, a napszaktól, valamint a fizikai és emocionális stressztől függően. Egészséges személyekben elsősorban a vegetatív idegrendszer szabályozása alatt áll. Nagyságát befolyásolják a vesék nátrium-, kálium- és folyadékkiválasztását szabályozó hormonok, a vérerek rugalmassága, tágulása vagy összehúzódása. Ha valamelyik szabályozó mechanizmus nem képes megfelelően igazodni a szervezet szükségleteihez, a vérnyomás folyamatosan emelkedett lesz.

A vérnyomás mérésénél két értéket határozunk meg. Ezek a szisztolés nyomás, azaz a nyomásnak a vérerek falát terhelő csúcsértéke a szív összehúzódásakor, és a diasztolés nyomás, az a nyomás, amely a szívösszehúzódások szünetében mérhető. Mindkettőt higanymilliméterben (Hgmm) mérik, és azokat szisztolés/diasztolés nyomásértékekként adják meg. Például egy 120/80 Hgmm vérnyomás esetén a szisztolés nyomás értéke 120, a diasztolés nyomásé 80 Hgmm, jelölése 120/80. A vérnyomás folyamatosan változó, de felnőtteknél általában a következőképp jellemezhető:

- Normális vérnyomás: 120 Hgmm-nél kisebb szisztolés, és 80 Hgmm-nél alacsonyabb diasztolés érték.

- Magas vérnyomást megelőző állapot (a normálist meghaladó vérnyomás, amely végül tartós hipertoniába mehet át): a szisztolés nyomás 120–139 Hgmm közé esik, a diasztolés 80–89 Hgmm.

- Hypertonia, 1. stádium: a szisztolés nyomás 140–159 Hgmm és/vagy a diasztolés 90–99 Hgmm.

- Hypertonia, 2. stádium: a szisztolés nyomás 160–179 Hgmm és/vagy a diasztolés 100–109 Hgmm.

- Súlyos hypertonia, 3. stádium: szisztolés nyomás 180 Hgmm vagy nagyobb és/vagy a diasztolés 110 Hgmm vagy nagyobb.

A diasztolés nyomás rendszerint a szisztolés nyomással párhuzamosan változik, de a kor előrehaladtával a diasztolés nyomás hajlamos egy adott érték körül beállni, és elsősorban a szisztolés nyomás emelkedésében megmutatkozó hipertonia (más néven izolált szisztolés hipertonia) alakul ki. Általánosságban, minél magasabb a tartósan fennálló magas vérnyomás, annál nagyobb az esélye a károsodásnak. Gyermekeknél más kritériumok alapján ítélik meg a normális vérnyomást; az életkor, a testmagasság és a nem figyelembe vételével a hasonló tulajdonságú társaiknál mérhető vérnyomásértékek 95%-os gyakorisághoz viszonyítják. (Azaz az lesz a referencia-nyomásérték, amelyhez a gyerekpopulációnál mért értékek 95%-a tartozik.)

 

A hypertonia lehetséges okai

Az esetek egy részében a hypertonia okára nem derül fény (idiopátiás hypertonia). A magas vérnyomásnak ezt a formáját esszenciális vagy primer hypertoniának is nevezik. Ez az állapot gyakrabban érinti a férfiakat mint a nőket, és a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Egyes felmérések szerint a fejlett országokban 3 személy közül egynél előbb-utóbb magas vérnyomás alakul ki, és az érintettek mintegy 1/3-a nem tud állapotáról. A legtöbb esetben a magas vérnyomás nem jár tünetekkel, amíg nem kezdi károsítani az egyes szerveket. Ezért a hypertonát némelykor „csendes gyilkosnak” is nevezik, mivel előzetes jelek nélkül növeli a szélütés (stroke), szívbetegségek, szívinfarktus, vesekárosodás és vakság kialakulásának kockázatát. Bár a hypertonia tünetszegény állapot, de mivel a vérnyomás szinte állandóan emelkedett, könnyen kimutatható, amikor a páciens orvosánál jár.

Noha az okot sokszor nem lehet azonosítani, néhány faktorról tudjuk, hogy növeli a hypertonia kialakulásának esélyét, és súlyosbítja a már fennálló magas vérnyomást. Ezek a következők:

  • Elhízás

  • Kevés mozgás

  • Dohányzás

  • Túlzott alkoholfogyasztás

  • Túlzott sóbevitel

  • Fogamzásgátlók

  • Bizonyos gyógyszerek, például szteroidok, kokain és amfetaminok szedése

A magas vérnyomás oka lehet valamely, a háttérben lévő betegség is. A hypertóniának ezt a formáját másodlagos (szekunder) hypertóniának nevezzük. A háttérben álló betegség felderítése igen fontos, mivel lehet, hogy megszüntethető és/vagy kezelhető, miáltal a vérnyomás visszatérhet normális vagy normálishoz közeli értékre. A leggyakoribb hypertóniát okozó betegségek a következők:

  • Vesebetegség vagy vesekárosodás – a sók és folyadék kiválasztása a szervezetből csökken, a vértérfogat és vérnyomás nő. Mivel maga a hypertonia is okozhat vesekárosodást, az állapot kezelés nélkül folyamatosan romolhat.

  • Szívbetegség – befolyásolhatja a szívösszehúzódások erejét és ritmusosságát. Szintén progrediálhat.

  • Cukorbetegség (diabétesz) – károsíthatja a veséket, és az idő előrehaladtával az erek károsodásához vezethet.

  • Ateroszklerózis (érelmeszesedés) – az artériák falának megvastagodása, miáltal azok egyre merevebbé válnak, és korlátozottan lesznek képesek tágulásra és összehúzódásra.

  • Cushing-szindróma – olyan rendellenesség, amely a mellékvesében a kortizolhormon fokozott termelődésével jár.

  • Hiperaldoszteronizmus (Conn-szindróma) – ezt az állapotot az aldoszteron, a vesében a nátrium visszatartásának és kiválasztásának szabályozásában részt vevő hormon túltermelése jellemzi; okozhatja mellékvesetumor (rendszerint jóindulatú).

  • Phaeochromocytoma – a mellékveséből kiinduló tumor (ritka és általában jóindulatú), amely epinefrin, a szervezet stresszre adott válaszreakcióját segítő hormon túltermelődésével jár; az érintett betegeknél gyakran vészes vérnyomáskiugrások figyelhetők meg.

  • Pajzsmirigybetegség – a pajzsmirigyhormonok túlzott vagy csökkent termelődése egyaránt vérnyomás-emelkedéshez vezethet.

  • Terhesség – hipertonia a terhesség bármely szakaszában előfordulhat, de leggyakrabban az utolsó trimeszterben, amikor praeeclampsiát (toxaemiát), magas vérnyomással és folyadék-visszatartással járó állapotot okozhat.


 

Vizsgálatok

A vizsgálatok célja többféle lehet. Az egyik a magas vérnyomás kimutatása, illetve a magas vérnyomás állandóságának igazolása. A következő cél annak megállapítása, hogy mi okozza a hypertoniát. Ha megvan az ok, meg kell vizsgálni, hogy kezelhető-e a betegség, és ha igen, hogyan kezelhető. Cél lehet még az egyes szervek állapotának megítélése, a gyógyszeres kezelés megkezdését megelőzően az általános egészségi állapot felmérése, valamint az idő haladtával a kezelés hatásosságának és a szervek állapotának ellenőrzése.

Laboratóriumi vizsgálatok
Laboratóriumi vizsgálatok önmagukban nem alkalmasak a magasvérnyomás diagnosztizálására, de az orvosok gyakran kérnek különböző meghatározásokat az egyes szervek működésének ellenőrzésére és követésére, specifikus vizsgálatokat pedig a magas vérnyomás előidézéséért felelős és/vagy azt súlyosbító állapotok kimutatására.

A gyakrabban kért általános vizsgálatok a következők:

  • Vizeletvizsgálat – a vesefunkció megítélésére

  • Hematokrit – a teljes vérkép részeként kérhető a vérben a folyadék és alakos elemek arányának megállapítására

  • Karbamid és/vagy kreatinin – a vesefunkció megítélésére és monitorozására, vagy a gyógyszeres kezelés vesefunkcióra gyakorolt hatásának ellenőrzésére

  • Kálium – az elektrolitpanel részeként a szervezet elektrolit-háztartásának értékelésére és monitorozására szolgál, amely ezenkívül magában foglalja a nátrium, klorid és szén-dioxid (CO2) meghatározását is; a magas vérnyomás kezelésére használt egyes gyógyszerek ezt az egyensúlyt túlzott nátrium- és káliumvesztést előidézve felboríthatják.

  • Éhgyomri vércukor – annak meghatározására szolgál, hogy a vércukor szintje a normális tartományon belül van-e.

  • Kalcium – annak megállapítására kérhetik, hogy mennyi az összes kalcium és ionizált kalcium mennyisége a vérkeringésben; a mellékpajzsmirigy túlműködése, amely a szérumkalcium-szintek emelkedésével jár, magas vérnyomást okozhat.

  •  TSH (Thyroid Stimulating Hormone) és FT4 – pajzsmirigy-működési zavarainak kimutatására és monitorozására kérhetik.

  • Lipidprofil – az összes koleszterin, a HDL-koleszterin, LDL-koleszterin és trigliceridek szintjének meghatározását jelenti

  • Az alap metabolikus panel (AMP) magában foglalja a fenti vizsgálatok egy részét is, így az egyes vizsgálatok helyett is kérhető.

A beteg kórtörténete, fizikális vizsgálata és laboratóriumi rutinvizsgálatainak eredményei alapján kért specifikus vizsgálatok a szekunder hypertonia kialakulásához vezető állapotok okának felderítésére, diagnosztizálására és monitorozására szolgálnak. Ilyen vizsgálatok például a következők: 

  • Aldoszteron és renin – az aldoszteron túltermelődésének kimutatására a mellékvesékben. (Okozhatja tumor.)

  • Kortizol – a kortizol túltermelődésének kimutatására, például Cushing-szindrómában.

  • Katekolaminok és metanefrinek – az epinefrin, norepinefrin és azok lebomlási termékeinek meghatározása phaeochromocytoma (a mellékveséből kiinduló tumor) kimutatására szolgál, amely súlyos vérnyomáskiugrásokat okozhat.

Nem laboratóriumi vizsgálatok
Vérnyomásmérés
Ez az elsődleges módja a magasvérnyomás kimutatásának és monitorozásának. Bár ma már különböző elektromos berendezésekkel is mérhető, a vérnyomás hagyományosan és legpontosabban sztetoszkóppal és mandzsettás vérnyomásmérővel (mandzsettából, ballonból és a nyomást higanymilliméterben (Hgmm) mérő nyomásmérőből álló szfigmomanométerrel) határozható meg. A mandzsettát a beteg felkarjára helyezzük, a mandzsettához csatlakoztatott ballonnal felpumpáljuk, és a karon addig növeljük a nyomást, amíg az artériás keringés időlegesen le nem áll. A vérnyomást mérő személy a sztetoszkópon keresztül hallgatózik (amelyet a beteg karjának artériája fölé helyez), közben lassan kiengedi a levegőt, ezáltal a mandzsettában csökkenti a nyomást. A szisztolés nyomás az az érték, ahol a pulzus ismét hallhatóvá válik. Az a nyomás, ahol a hang ismét eltűnik, a diasztolés nyomás. A nyomást szisztolés/diasztolés nyomásértékekként adjuk meg; például a 120/80-as vérnyomásérték 120 Hgmm-es szisztolés és 80 Hgmm-es diasztolés nyomásnak felel meg.

A vérnyomást általában azután mérjük, hogy a páciens néhány percig nyugodtan ült, de elvégezhető más testhelyzetekben, például állva vagy fekve is. (Megjegyzendő, hogy a fekvő testhelyzetben mért vérnyomás mindig egy kissé alacsonyabb az ülve vagy állva mértnél.) Amennyiben a betegnél a szokásosnál magasabb vérnyomásértékeket mérünk, a megerősítéshez a másik karon is tanácsos a vérnyomást megmérni. Mivel a vérnyomás viszonylag gyorsan változhat, ezért a diagnózis nem készíthető el egyetlen mérés alapján, ahhoz különböző időkben történő, sorozatos mérésekre van szükség. Az orvost általában nem egyetlen magas mérési adat érdekli, hanem a magasvérnyomás állandósága.

Az orvos olyan berendezés viselésére kérheti a pácienst, amely a nap folyamán szabályos időközönként méri és feljegyzi a vérnyomást, hogy a beteg vérnyomásának alakulását az idő függvényében értékelhessék. Ez különösen hasznos a diagnózis elkészítéséhez, és segíthet kiszűrni az olyan magas mérési értékeket, amelyek legtöbbször csak akkor mérhetők, amikor a beteg az orvosi rendelőben van. Ezt „fehér köpeny jelenségnek” is nevezik, és becslések szerint a hipertoniára gyanús esetek mintegy 10-20%-ában fordul elő. Hozzáférhetők olyan elektromos vérnyomásmérő eszközök is, amelyek otthoni használatra alkalmasak. Ezek hatékonyak, de pontosságukat rendszeres időközönként ellenőriztetni kell annak igazolására, hogy a vele meghatározott értékek megegyeznek a rendelőben mértekkel.

A vérnyomásmérésnek a fentiekben leírt módját indirekt vérnyomásnak tekintjük. Ritkán a vérnyomás direkt meghatározása válhat szükségessé. Ez oly módon történhet, hogy katétert vezetnek az artériába, ezáltal a nyomást a véreren belül mérik.

A diagnózis elkészítéséhez, a létfontosságú szervek állapotának felméréséhez az alábbi vizsgálatok is segítséget nyújthatnak:

- EKG (Elektrokardiogáfia) – a szívritmus vizsgálatára

- Szemészeti vizsgálat – az ideghártyán esetleg megfigyelhető érelváltozások (retinopathia) kimutatására

- Fizikális vizsgálat – a vesék állapotának megítélésére, hasi érzékenység kimutatására, zörejek (szűkült artériákon keresztül áramló vér okozta hang) keresése hallgatódzással, a pajzsmirigy vizsgálata a nyakon megnagyobbodás vagy működészavar jeleinek kimutatására, és bármely klinikai tünet felfedésére.

- Képalkotó eljárások, például a vesék röntgen- vagy ultrahangvizsgálata, vagy mellkasi röntgenvizsgálat.

 

Kezelések

Gyakran az életmód változtatása is elegendő a hypertonia kialakulásának kockázatcsökkentésére. Sok esetben, különösen a mérsékelten magas vérnyomásban szenvedő betegeknél normálisra csökkenthető a vérnyomás az egészséges testsúly elérésével és tartásával, rendszeres testmozgással, az alkoholfogyasztás és sóbevitel korlátozásával, a dohányzás abbahagyásával – egyéb „kezelésre” esetleg nincs is szükség. A nemmel és a növekvő életkorral kapcsolatos kockázat azonban az életmódváltással nem tűnik el, és az állandó magas vérnyomás kezelésére számos esetben gyógyszeres terápiát is magában foglaló kezelési terv felállítására van szükség. A hipertonia kezelésére több gyógyszercsoport áll rendelkezésre. Mindegyik másképp fejti ki hatását, és a vérnyomás-szabályozás specifikus mechanizmusait célozza meg. Gyakori, hogy a páciensnek többféle gyógyszert is kell szednie ahhoz, hogy megfelelő vérnyomást lehessen elérni. Az orvos a pácienssel együtt választja ki azokat a kombinációkat és dózisokat, amelyek várhatóan a legmegfelelőbbek. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoportok a következők: 

 

  • Diuretikumok (vizelethajtók) – gyakran használt gyógyszercsoport, amely a sók és folyadék kiválasztását fokozza a vesékben. Mérséklik a keringést terhelő folyadékmennyiséget, ezáltal csökkentik a vérnyomást.

  • Adrenerg gátlók (alfa-receptor-blokkolók, béta-blokkolók, alfa-béta-blokkolók) – gátolják az idegrendszert abban, hogy fizikai és emocionális stresszhatásokra túl gyorsan reagáljon

  • ACE (angiotenzin-konvertáló enzim) inhibitorok és ARB-ok (Angiotenzin II receptor-blokkolók) – az angiotenzin II – a szervezetben a vérerek összehúzódásának kiváltására és a vérnyomás fokozására termelt enzim –képződését és/vagy hatását gátolva csökkentik az arteriolák (kis artériák) összehúzódását.

  • Kalciumcsatorna-blokkolók – a vérerekbe és szívizomzatba jutó kalcium mennyiségének csökkentésén keresztül tágítják az arteriolákat.

  • Vazodilatátorok (értágítók) – hatásukat közvetlenül az erekre fejtik ki, ellazítva az artériák összehúzódását és tágulását előidéző izmokat.

Szekunder hypertonia esetében, amennyiben a magas vérnyomást előidéző állapot megszüntethető (például a mellékvesetumor eltávolításával vagy gyógyszer elhagyásával) vagy kezelhető (például cukorbetegség vagy pajzsmirigybetegség esetén), a vérnyomásértékek a normális vagy ahhoz közeli értékekre térhetnek vissza. Amennyiben az állapot nem gyógyítható, és a háttérben álló állapot (például vesebetegség) kezelése csak a további károsodás csökkentésére szorítkozik, a magasvérnyomást gyógyszerkombinációk adásával tartják ellenőrzés alatt. Ilyenkor a beteg állapotát szorosan követik, hogy az egyes szervek működőképességét megőrizzék, és az esetlegesen felmerülő akut problémákat időben megoldják.

Sürgős ellátást igénylő hypertonia (180/110 Hgmm feletti, tüneteket nem okozó magasvérnyomás) és sürgősségi esetek (malignus hipertoniával) – a magas vérnyomás súlyos formái, amikor akár 210/120 Hgmm-nél is magasabb értékek mérhetők. Azonnali ellátást, esetleg kórházi kezelést is igényelnek, ahol lehetőség van intravénás kezelésre és monitorozásra is.

Praeeclampsiás terhes nőknek pihenésre, szoros monitorozásra és gyakori orvosi ellenőrzésre van szükségük. A praeeclampsia valójában csak a szüléssel oldódik meg. A szülés időpontjának kitolása olyan késői időpontra, amennyire csak lehet, több időt hagy a magzat éretté válására. Ezeket a késleltetéssel nyerhető előnyöket kell mérlegelni az anyánál a görcsök jelentkezésének és szervi károsodások kialakulásának kockázatával szemben, amelyek mind az anya, mind a baba életét potenciálisan veszélyeztetik, ezért sürgősségi ellátást igényelnek.
 

  

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ található a http://www.webbeteg.hu/cikkek/magasvernyomas/528/magas-vernyomas-gyermekkorban címen.

 

 

 S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
(1995-2005). High Blood Pressure [55 paragraphs]. Merck Manual of Medical Information Second Home Edition Online [On-line information].Available online

S4
(2003 December). Seventh Report of the Joint National Committee on Prevention, Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Pressure (JNC 7) Express [pp xiii and 2-21 of 52 pages]. National High Blood Pressure Education Program [On-line information]. Available FTP:http://www.nhlbi.nih.gov/guidelines/hypertension/express.pdf

S5
Ben-Joseph, E. & Gidding, S., Reviewed (2003 August, Reviewed). Hypertension (High Blood Pressure) [28 paragraphs]. TeensHealth, Nemours Foundation [On-line information]. Available FTP: http://kidshealth.org/teen/diseases_conditions/heart/hypertension.html

S6
What Are High Blood Pressure and Prehypertension? [13 paragraphs]. Your Guide to Lowering High Blood Pressure, NHLBI [On-line information]. Available FTP:  https://www.nhlbi.nih.gov/files/docs/public/heart/new_dash.pdf

S7
(2005 July 1, Updated). Diuretics Best First-step for High BP in Diabetics [8 paragraphs]. MedlinePlus from Archives of Internal Medicine June 27 2005. [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/news/fullstory_25529.html Note: Source will not be available after 7/20/05

S8
(2004 August). What is High Blood Pressure? [67 paragraphs]. NHLBI [On-line information]. Available FTP:http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/Hbp/HBP_WhatIs.html

S9
(2004 September, Updated). High Blood Pressure During Pregnancy [6 paragraphs]. Familydoctor.org [On-line information]. Available FTP:http://familydoctor.org/695.xml

S10
(2004). Facts on High Blood Pressure [10 paragraphs]. CDC, CVH Blood Pressure Fact Sheet [On-line information]. Available FTP:http://www.cdc.gov/cvh/library/fs_bloodpressure.htm

S11
Bove, A., Reviewed (2000 December, Reviewed). Essential Guide to Hypertension: Accurate Blood Pressure Readings [8 paragraphs]. Medem Medical Library, AMA [On-line information]. Available FTP: http://www.medem.com/medlb/article_detaillb.cfm?article_ID=ZZZVV6DWGLC&sub_cat=74

S12
Mayo Clinic Staff (2005 March 29). Secondary high blood pressure: When another disease or condition is to blame [30 paragraphs]. MayoClinic.com [On-line information]. Available FTP: http://www.mayoclinic.com/invoke.cfm?id=HQ01345

S13
Grayson, C., Reviewed (2003 September). Understanding High Blood Pressure -- the Basics [16 paragraphs]. WebMD [On-line information]. Available FTP: http://my.webmd.com/content/article/54/61467.htm

S14
(2005). About High Blood Pressure [5 paragraphs]. American Heart Association [On-line information]. Available FTP:http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=468

S15
(2005). Your High Blood Pressure Questions Answered - Pulmonary Hypertension [3 paragraphs]. American Heart Association [On-line information]. Available FTP: http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=3025172

S16
Kasper DL, Braunwald E, Fauci A, Hauser S, Longo D, Jameson JL. Harrison's Principles of Internal Medicine. McGraw-Hill Professional; 16 edition (July 23, 2004)

Kapcsolódó idegennyelvű adatbázisok:

National Heart, Lung, and Blood Institute: Prevent and Control High Blood Pressure: Mission Possible (PDF) 
National Heart, Lung, and Blood Institute: Your Guide to Lowering High Blood Pressure

American Society of Hypertension