Az IgG, IgA és IgM vizsgálati eredményeket rendszerint együtt értékeljük. A kóros értékek valamilyen, az immunrendszert érintő problémára utalnak, és többnyire további vizsgálatokat tesznek szükségessé. Az immunglobulinok mennyiségi mérése önmagában nem alkalmas valamely betegség diagnózisának felállítására, de jelezheti azt. Számos kórállapotban vagy betegségben fordulhat elő, hogy az immunglobulinok szintje emelkedett vagy csökkent.
Magas immunglobulin szint
Emelkedett poliklonális immunglobulin szinttel számtalan állapot vagy kórkép járhat. Monoklonális immunglobulin szaporulat a vérsejtek, azokon belül a limfociták és a plazmasejtek daganatos betegségeiben fordul elő. Ezekre a kórképekre az a jellemző, hogy az egyik immunglobulin osztály kifejezetten magas, míg a másik kettő alacsony. Az összes immunglobulin mennyisége így lehet, hogy nagy, az ilyen betegek immunrendszere mégsem működik jól (immunhiányosak), mivel a termelt immunglobulinok nagy része kóros, amelyek nem vesznek részt az immunválaszban.
Az alábbi táblázatban felsoroltunk néhány kórállapotot, amely emelkedett immunglobulin szintekkel járhat.
Immunglobulin vizsgálat eredményeLehetséges kórképekPoliklonális emelkedés az egyik vagy mindhárom immunglobulin osztály (IgG, IgA és/vagy IgM) szintjében
• Akut és krónikus fertőzések
• Autoimmun betegségek (reumatoid artritisz, szisztémás lupusz eritematózusz, szkleroderma)
• Májzsugorodás (cirrózis)
• Krónikus gyulladás, gyulladásos kórképek
• Hiperimmunizációs reakciók
• Wiskott-Aldrich-szindróma
• Újszülöttben az anya terhesség alatti fertőző betegsége esetén (veleszületett szifilisz, toxoplazmózis, rózsahimlő (rubeola), citomegalovírus (CMV) fertőzés)
Monoklonális emelkedés az egyik immunglobulin osztály szintjében, míg a másik két osztály szintje csökkent vagy normális
• Mielóma multiplex
• Krónikus limfocitás leukémia (CLL)
• MGUS (monoklonális gammopátia nem meghatározható jelentőséggel)
• Limfóma
• Waldenström-makroblobulinémia (IgM)
Alacsony immunglobulin szint
A csökkent immunglobulin szintek oka leggyakrabban valamilyen szerzett alapbetegség, aminek következménye az immunglobulin csökkenés (tehát az másodlagos). Ezek a betegségek vagy a szervezet immunglobulin termelő képességét befolyásolják, vagy a szervezetből történő fehérjevesztést fokozzák. Immunglobulin hiányt bizonyos gyógyszerek, például az immunszuppresszánsok, a kortikoszteroidok, a fenitoin és karbamazepin, illetve mérgező anyagok (toxinok) is okozhatnak.
Az alábbi táblázatban felsoroltuk az alacsony immunglobulin szintek néhány gyakori okát.
Kórállapotok/tényezők, amelyek a szervezet immunglobulin termelő képességét befolyásolják
• Gyógyszerek, mint a fenitoin, a karbamazepin, az immunszuppresszánsok
• Veseelégtelenség vagy cukorbetegség szövődményei
• Újszülöttekben az immunglobulin termelés később indul el, különösen éretlen újszülöttekben (koraszülöttekben)
Fokozott fehérjevesztéssel járó kórállapotok
• Nefrózis-szindróma (vesebetegség, mely a vizeletben nagy mértékű fehérjevesztéssel jár)
• Égések, égési sérülések
• Fehérje-vesztő enteropátia (a gyomor-bélrendszer minden olyan betegsége, amely a fehérjék emésztését vagy felszívódását hátrányosan érinti)
Az öröklött immunhiányok ritkák; ezeket elsődleges (primer) immunhiányoknak is nevezik. Az öröklött hiány érintheti az összes immunglobulint, egy immunglobulin osztályt, illetve egy vagy több alosztály termelődését. Ide tartozó kórképek többek között az agammaglobulinémia, a közönséges változó immunhiány (CVID), az X-kromoszómához kötött agammaglobulinémia, az ataxia teleangiektázia, a Wiskott-Aldrich-szindróma, a hiper-IgM-szindróma és a súlyos kombinált immunhiány (SCID).
A likvorban (agy-gerincvelői folyadék, CSF) az immunglobulinok koncentrációja normális esetben nagyon alacsony. Emelkedett lehet például központi idegrendszeri fertőzésekben (agyhártyagyulladásban /meningitisz/, agyvelőgyulladásban /enkefalitisz/), egyéb gyulladásos kórképekben és szklerózis multiplex-ben.
Visszatérő légúti fertőzésekben szenvedő betegek nyálában az IgA mennyisége alacsonyabb lehet.
.png)