Más néven
Kvantitatív hCG
Béta hCG (ß-hCG)
Totál hCG
Totál béta hCG
Intakt hCG
Hivatalos név
Humán koriongonadotróp hormon, kvantitatív
A cikk utoljára módosult: 02.03.2020.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A gesztációs trofoblasztikus betegség (GTD) vagy csírasejtdaganatok diagnosztizálásának és monitorozásának elősegítésére.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor a tünetek gesztációs trofoblasztikus betegségre vagy csírasejtdaganatokra utalnak; ezen állapotokban a kezelés hatékonyságának megítélésére; a kiújulás monitorozására.

Milyen mintára van szükség?

A kar egyik könyökhajlati vénájából vett vérmintára.

Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra?

A vizsgálat nem igényel speciális előkészületet.

Mit vizsgálunk?

A humán koriongonadotróp (hCG) egy alfa- és béta-alegységből álló hormon, amelyet a placenta termel, és általában csak terhesség alatt mérhető. Egyes kóros szövete és daganatok ugyanakkor képesek hCG termelésre, így a hCG vizsgálat tumormarkerként használható. Ez a vizsgálat a teljes, intakt hCG-t és néha a béta alegység mennyiségét méri a vérben.

Gesztációs trofoblasztikus betegségben és néhány csírasejtdaganat (jóindulatú és rosszindulatú) esetén a hCG szintje emelkedett lehet, így a hCG teszt egy hasznos diagnosztikai és monitorozási eszközként szolgálhat.

gesztációs trofoblasztikus betegség (GTD) a daganatok egy csoportja, ami az embriót körülvevő sejtrétegből fejlődik ki méhen belül, amely sejtrétegből normál terhesség alatt a hCG-t termelő méhlepény (placenta, trofoblasztok) alakulna ki. A GTD általában a megtermékenyítést követően a terhesség elején jelentkezik, azonban a magzat növekedésének elősegítése helyett a sejtek egy rendellenes szövetcsoportot képeznek. Ezek a legtöbb esetben jóindulatú daganatok, csak kis százalékban rákosak. Az Amerikai Tumor Társaság szerint a GTD 1000 terhesség közül kb. 1-nél fordul elő. Jelentkezhet normál terhesség, vetélés vagy abortusz után is. A GTD elsődleges formái:

 

  • Hidatidiform mola - más néven "mola terhesség", amely lehet teljes (csak daganatos szövet) vagy a daganat és a magzati szövetek keveréke, amelyből nem fejlődik életképes csecsemő; ezek általában jóindulatúak, de műtéti úton el kell távolítani őket.
  • Invazív mola – olyan hidatidiform mola, amely a méh falában növekedik; műtéti úton kell eltávolítani; ez a helyzet azonban továbbra is fennmaradhat, ha a GTD szövetek megmaradnak.
  • Korionkarcinóma - egy ritka rák, amely a GTD tumoros szövetből alakulhat ki 100 000 terhesség közül körülbelül 2–7 esetben; ezek a tumorok gyors növekedésűek és a test más területeire is áttéteket adhatnak.
  • Placentális trofoblasztikus daganat - szintén ritka, ez a daganat a méhben a placenta tapadásánál jelentkezik. Ez a tumor általában normál vagy megszakadt terhesség után alakul ki, de az áttétképzés kevésbé gyakori.
  • Hám eredetű/epiteloid trofoblasztikus daganat - rendkívül ritka daganat, hasonlít a korionkarcinómához, de ma már különálló betegségnek tekintik. Előfordulhat, hogy akár évekkel a terhesség után fedezik fel, amikor már átterjedt a test különböző területeire.

Megjegyzés: Megfelelő kezeléssel ma már a legtöbb GTD gyógyulási aránya nagyon magas. 

csírasejtdaganatok elsősorban a petefészekben és a herékben fordulnak elő, de ritkán más helyeken, például a mellkasban is kialakulhatnak.

  • A csírasejtdaganatok kialakulásának helye a petefészek petesejteket termelő része, és fiatalabb nőkben gyakrabban fordulnak elő (bővebben lásd a „Petefészekdaganatok” részt).
  • A csírasejtdaganatok keletkezhetnek a spermiumok kialakulása/érése folytán a herékben is; ezek a hererákok több, mint 90%-át teszik ki (bővebben lásd: „A herékrák”).

 

A hCG szintje emelkedhet más betegségekben is, például máj-, emlő-, tüdő-, bőr- és gyomorrákban. Megnövekedett szintet lehet megfigyelni olyan nem rákos állapotokban, mint cirrózis, duodenalis fekély és gyulladásos bélbetegség.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A kvantitatív humán koriongonadotróp (hCG) vizsgálat, amelyet gyakran béta-hCG-nek (β-hCG) is neveznek, a vérben lévő hCG mennyiségét méri. Alkalmazzák a gesztációs trofoblasztikus betegség (GTD), vagy csírasejt daganatok diagnózisának elősegítésére, akár más tesztekkel kombinálva, mint például az AFP és laktát-dehidrogenáz (LDH) vizsgálat.

    Mivel a hCG egészséges esetben nem fordul elő férfiakban, illetve nem terhes nőkben, így a vizsgálat tumormarkerként használható. Ha a daganat hCG-t termel, akkor a hCG-teszt alkalmas a tumor aktivitásának kimutatására és monitorozására.

    Ha a hCG-t nem terhességben, hanem tumormarkerként vizsgálják, akkor fontos a teljes hCG (alfa + béta alegységek) forma vizsgálata. Bizonyos daganatokban mégis hasznos lehet a hCG béta-alegységének mérése, és a különböző laboratóriumok eltérően detektálhatják az intakt (teljes) hCG-t és a β-hCG-t. Ezért kiemelten fontos, hogy mindig ugyanabban a laboratóriumban történjen a GTD vagy csírasejtdaganatok hCG általi monitorozása.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Az orvos kvantitatív hCG-tesztet kér, ha a klinikai tünetek alapján arra gyanakszik, hogy a betegnek gesztációs trofoblasztikus betegsége (GTD) vagy csírasejt-daganata van.

    Nőkben a GTD tünetei a következők lehetnek:

    • hüvelyi vérzés a terhesség alatt
    • vérszegénység miatti fáradtság (ha a vérvesztés jelentős)
    • a has növekedése, amely nagyobb mérvű, mint egy normális terhesség esetén
    • preeklampszia a terhesség korai szakaszában
    • hányinger, hányás, amely súlyosabb, mint a normál terhesség esetén
    • pozitív terhességi teszt (kvalitatív hCG), de az ultrahang során magzat nem látható
    • ha a méh a terhesség után is megnövekedett marad

    A csírasejtdaganatok tünetei nőkben és férfiakban hasonlítanak a petefészekrák és a hererák tüneteihez.

    Ha ezen állapotok egyikét diagnosztizálják, és a hCG szintje kezdetben is emelkedett, akkor ezt a tesztet időközönként elrendelik a kezelés hatékonyságának figyelemmel kísérése és a daganat kiújulásának kimutatására.

  • Mit jelent a teszt eredménye?

    Férfiakban és nem terhes nőkben a hCG szint általában nem kimutatható.

    Ha a tesztet tumormarkerként alkalmazzák, a megemelkedett hCG-szint azt jelentheti, hogy az egyénnek csírasejt-daganata vagy gesztációs trofoblasztikus betegsége (GTD) van.

    A magas hCG-szint jellemző a GTD-re és a normál terhességre is. Normál terhesség alatt a hCG állandó és kiszámítható ütemben emelkedik a terhesség korai szakaszában, körülbelül 36-48 óránként megduplázódva. A hCG szintje a GTD esetében ettől eltérő termelődési sebességet mutat, és olyan képalkotó eljárásokkal együtt alkalmazva, mint például az ultrahang, azonosíthatja a terhesség olyan rendellenességeit, amelyek beavatkozást igényelnek. Más esetben a hCG-szint sokkal magasabb lehet egy normális terhességben vártnál, vagy nem mutatja az elvárt csökkenést a terhesség befejeződése vagy abortusz/vetélés után.

    A GTD vagy csírasejt-daganat kezelése során a csökkenő hCG-szint általában azt jelzi, hogy a betegség reagál a kezelésre (1,5 naponta kb. 50% -os csökkenés várható), míg a tartós vagy növekvő szint azt jelezheti, hogy nem reagál jól a kezelésre. A kezelés utáni megnövekedett hCG-szint a betegség kiújulására utalhat.

  • Van még valami, amit tudnom kell?

    A szérumból kimutatott fals-pozitív hCG-eredmények előfordulhatnak bizonyos gyógyszerek, például görcsoldók, Parkinson-ellenes szerek, hipnotikumok és nyugtatók jelenlétében, amelyek zavarhatják a vizsgálatot. Bizonyos antitestek, vagy a hCG molekula fragmentumai jelenlétükkel befolyásolhatják a teszt eredményeit. Ha az eredmények nem egyértelműek, akkor egy eltérő módszerrel történő megerősítő vizsgálatra van szükség.

    Ritkán a hCG vizsgálat alkalmas lehet olyan tumorok vagy rákok diagnosztizálására és monitorozására is, amelyek nincsenek összefüggésben a GTD-vel, vagy csírasejt-daganatokkal.

  • Vizsgálható vér helyett vizelet is?

    Ha a hCG szintje megemelkedik a vérben, akkor a vizeletben is emelkedni fog, viszont a két vizsgálat nem egyenértékű. Tumor kimutatása/monitorozása esetén vérvizsgálat javasolt.

  • Elkerülhető a gesztációs trofoblasztikus betegség (GTD)?

    Nem. A terhesség elkerülésének kivételével a GTD nem megelőzhető, mivel a GTD terhesség nyomán alakul ki. Mivel ritka, ezért a legtöbb nőnek soha nem lesz ilyen betegsége. A GTD a fogamzás után általában hamar észlelhető és sikeresen kezelhető, ezért nagyon ritkán tekintik jelentős oknak a terhesség elkerülésére.

  • Lehetséges-e normális terhesség a GTD után?

    A legtöbb esetben igen, bár nagyobb a kockázata annak, hogy újra kialakul a GTD. A GTD kezelése után orvosi utasítás szerint bizonyos ideig várni kell, mielőtt újra gyermeket vállalhat.

  • Azt hallottam, hogy néhány sportolónak is végeztek hCG vizsgálatot. Ez miért van?

    A sportolókat, ideértve a profi és a nemzetközi sportolókat is, időnként alá kell vetni olyan vizsgálatoknak, amelyek szteroidok és más teljesítménynövelő anyagok kimutatására alkalmasak. Ezeket a sportolókat karrierjük során gyakran vizsgálják annak érdekében, hogy ne kerüljön sor "doppingolásra”. A vizeletvizsgálat mintegy 200 vegyületet képes kimutatni, ideértve a szteroidokat és más anabolikus vegyületeket, eritropoetint és olyan anyagokat, amelyek fals-negatív eredményt („maszkírozó” szerek) okoznak a tiltott anyagok használatának elrejtése céljából. A sportszervezetek határozzák meg, mely vegyületeket kereshetik egy vizsgálat során.

    Egyes szteroidokat használó sportolók béta-hCG-t alkalmaznak/szednek a herék zsugorodásának megállítására, ami a szteroidok mellékhatása lehet. Így ezen sportolóknál meg lehet vizsgálni a hCG-szintet a szteroidhasználat azonosítása érdekében.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

2018 review performed by Kristin Hauff, PhD, FCACB, Interior Health Laboratories BC. 

Sisinni L., Landriscina M. (2015) The Role of Human Chorionic Gonadotropin as Tumor Marker: Biochemical and Clinical Aspects. In: Scatena R. (eds) Advances in Cancer Biomarkers. Advances in Experimental Medicine and Biology, vol 867. Springer, Dordrecht.

Nwabuobi C, et al. (2017) hCG: Biological Functions and Clinical Applications. International Journal of Molecular Science. 18(10) pii: E2037. Available online at https://www.mdpi.com/1422-0067/18/10/2037/htm. Accessed October 2018.

Stenman U., Alfthan H. (2013) Determination of human chorionic gonadotropin. Best Practice & Research Clinical Endocrinology & Metabolism. 27(6); 783-793.

Sokoll L.J., Rai A.J., and Chan D.W. (2012) Tumor Markers. In: Burtis C.A, Ashwood E.R and Burns D.E. (eds) Tietz Textbook of Clinical Chemistry and Molecular Diagnostics 5th edition Elsevier, St. Louis, Missouri.

Braustein GD, Buster JE, Soares JR and Gross SJ (1983). Pregnancy hormone concentrations in marijuana users. Life Science 33(2): 195-9.

Braustein GD, Thompson R, Gross SJ and Soares JR (1983). Marijuana use does not spuriously elevate serum human chorionic gonatotropin levels. Urology 25(6): 605-6.

Montagnana M., et al. (2011) Human chorionic gonadotropin in pregnancy diagnostics. Clinica Chimica Acta 412(17): 1515-1520. Available online at http://www.bccancer.bc.ca/health-professionals/clinical-resources/cancer-management-guidelines/gynecology/gestational-trophoblastic-neoplasia#Diagnosis-Gestational-Trophoblastic-Neoplasia. Accessed October 2018.

Korábbi áttekintések során használt források

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

(2004). Germ Cell Tumors: Beta-Human Chorionic Gonadotropin. Specialty Laboratories, Use and Interpretation of Laboratory Tests, Books [On-line information]. Available online at http://oncology.specialtylabs.com/books/display.asp?id=544.

American Cancer Society. What is gestational trophoblastic disease? Available online at http://www.cancer.org/Cancer/GestationalTrophoblasticDisease/DetailedGuide/gestational-trophoblastic-disease-what-is-g-t-d. Accessed March 2011. 

MedlinePlus Medical Encyclopedia. Gestational Trophoblastic Disease. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/007333.htm. Accessed March 2011. 

Enrique Hernandez, MD, FACOG, FACS. Gestational Trophoblastic Neoplasia. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/279116-overview. Accessed March 2011.

Farinde, A. (Updated 2014 July 2). Human Chorionic Gonadotropin (hCG). Medscape Drugs & Diseases [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2089158-overview. Accessed September 2014.

(Revised 2014 March 3). Gestational Trophoblastic Disease. American Cancer Society [On-line information]. Available online at http://www.cancer.org/acs/groups/cid/documents/webcontent/003104-pdf.pdf. Accessed September 2014.

(Revised 2013 October 30). Tumor Markers. American Cancer Society [On-line information]. Available online at http://www.cancer.org/acs/groups/cid/documents/webcontent/003189-pdf.pdf. Accessed September 2014.

(Modified 2014 April 25). General Information About Gestational Trophoblastic Disease. National Cancer Institute [On-line information]. Available online at http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/treatment/gestationaltrophoblastic/HealthProfessional. Accessed September 2014.

(Modified 2014 July 11). General Information About Testicular Cancer. National Cancer Institute [On-line information]. Available online at http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/treatment/testicular/HealthProfessional. Accessed September 2014.

Zhang, Y. (2013 March 13). Tumor Markers: Alpha-fetoprotein (AFP) and human Chorionic Gonadotropin (hCG). Clinical Chemistry Trainee Council Pearls of Laboratory Medicine [On-line information]. Available online through http://www.aacc.org. Accessed September 2014.

Hussain, F. et. al. (Updated 2012 August 1). Gynecologic Tumor Markers Tumor Marker Overview. Medscape Drugs & Diseases http://emedicine.medscape.com/article/269839-overview. Accessed September 2014.

Storck, S. (Updated 2012 November 8). Hydatidiform mole. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000909.htm. Accessed September 2014.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 558-560.

Sturgeon C, et. al. National Academy of Clinical Biochemistry laboratory medicine practice guidelines for use of tumor markers in testicular, prostate, colorectal, breast, and ovarian cancers. Clin Chem 2008; 54(12):e11-79. Available online through http://www.aacc.org. Accessed October 2014.

United States Anti-Doping Agency. Effects of Performance Enhancing Drugs. Available online at http://www.usada.org/substances/effects-of-performance-enhancing-drugs/. Accessed October 2014.

Quest Diagnostics. Bet-HCG, serum quant tumor marker. Available online at http://www.questdiagnostics.com/testcenter/BUOrderInfo.action?tc=20862&labCode=QER. Accessed October 2014.

Medscape. Beta human chorionic gonadotropin. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/269839-overview#aw2aab6b4. Accessed October 2014.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?