Hivatalos név
Autoantitestek
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 01.12.2017.
Accordion Title
Autoantitestek
  • Mik ezek?

    Az autoantitestek fehérjék, amelyek a szervezet saját szöveteiben vagy szerveiben specifikus fehérjéket vagy más molekulákat támadnak meg. Az immunrendszerben képződnek, amikor az nem képes különbséget tenni a „saját” és „nem saját” molekulák között.
    A szervezet megfelelő működéséhez fontos, hogy az immunrendszer képes legyen különbséget tenni a saját és nem saját anyagok között. Védekező rendszerünk nagyon finom egyensúlyi állapotban van: Képes felismerni a saját sejteket, ugyanakkor képes figyelmen kívül hagyni a szervezetet nem veszélyeztető környezeti anyagokat, mint például az ételeket, a különböző növényi és állati eredetű molekulákat. Fontos azonban, hogy az immunrendszer szükség esetén képes legyen antitestek termelésére is, azaz olyan fehérjék előállítására, amelyek célzottan a veszélyt jelentő idegen anyagok, mikroorganismusok ellen védik a szervezetet.
    Előfordul azonban, hogy valami meghibásodik. Valamilyen oknál fogva az immunrendszer megszűnik felismerni a szervezet egy vagy több elemét sajátjaként, autoantitesteket termel, és így a saját sejteit, szöveteit és/vagy szerveit kezdi támadni. Számos feltételézes született a meghibásodás okát illetően, de a pontosan mechanizmus még nem ismert. Egyesek szerint néhány autoantitest termelése a genetikai adottság és a környezeti tényezők (mint például vírusos fertőzés vagy mérgező anyaggokal való hosszan tartó érintkezés) együttes hatására indul el. Ha az autoimmunbetegség kifejlődésében családi halmozódás figyelhető meg, a családtagok különböző autoimmunbetegségekben szenvedhetnek, azonban az is előfordulhat, hogy soha nem alakul ki bennük a kór. A kutatók szerint a kialakulásban szerepet játszhat egy hormonalis komponens is, mivel a legtöbb autoimmunbeteg fiatal vagy középkorú nő.

    Az autoimmunbetegség típusa és a szervezetben okozott károsodás mértéke attól függ, hogy milyen szerv ellen termelődnek az autoantitestek. Egy adott szerv ellen termelt autoantitestek miatt kialakult autoimmunbetegséget, - például a pajzsmirigy elleni autoantitestek miatti Basedow kórt és a Hashimoto thyreoiditist - gyakran könnyű diagnosztizálni, mivel legtöbb esetben a szervvel összefüggő tünetek mutatkoznak.

    A autoantitestek által okozott szisztémás, a szervezet egészét érintő kórképeket sokkal nehezebb diagnosztizálni. Bár a társult autoimmunbetegségek ritkák, az általuk okozott panaszok, illetve tünetek viszonylag általánosak. A tünetek lehetnek: arthritis-típusú ízületi fájdalom, fáradékonyság, láz, kiütés vagy allergiás tünetek, testsúlyvesztés és izomgyengesség. A tárult kórképekhez tartozik a vasculitis (a vérerek gyulladása) és az anaemia. Ha a betegségeket ugyanazon autoimmunbetegség okozza, a tünetek betegről betegre, vagy időről-időre változhatnak, eltérő szervi érintettséget mutathatnak, valamint hirtelen javulhatnak vagy rosszabbodhatnak. A változatos képhez hozzáadódik az a tény is, hogy egy betegben egynél több féle autoantitest és autoimmunbetegség is felléphet. Ráadásul előfordulhat autoimmunbetegség anélkül is, hogy kimutható mennyiségben legyenek jelen az autoantitestek, ezért a kezelőorvos gyakran hosszú utat jár be, mielőtt el tudja készíteni a pontos diagnózist.

    A autoantitestek által okozott szisztémás kórképek felismerése a teljes kórtörténet felvételével és alapos fizikális vizsgálattal kezdődik. A panaszoktól és tünetektől függően a kezelőorvos egy vagy több vizsgálatot kérhet, mely segíthet az adott betegség kiderítésében. A vizsgálatok a következők lehetnek:

    • vérvizsgálat a gyulladás, az autoantitestek és a szervi érintettség kimutatására
    • röntgen vagy más képalkotó eljárás a csont, ízület vagy szervi elváltozások kimutatására
    • biopszia a szövetminta kóros elváltozásának kimutatására

    Törvényszerűen, a szisztémás autoimmun betegség diagnózisának elkészítéséhez minél több forrásból szükséges információt szerezni, nagyon ritka, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálat elegendő a betegség pontos azonosításához. A leggyakoribb szisztémás autoimmunbetegségek a következők:

    • Szisztémás Lupus Erythematodes (SLE, Lupus)
    • Scleroderma (Progressív Szisztémás Sclerosis, PSS)
    • Sjögren Szindróma
    • Dermatomyositis (DM)
    • Polymyositis (PM)
    • Kevert kötőszöveti betegség (MCTD)
    • Rheumatoid Arthritis (RA)
    • Wegener granulomatosis (WG)
  • Miért végzik ezeket a vizsgálatokat?

    Az autoantitestek kimutatására irányuló vizsgálatot kérhetik egy szélesebb kivizsgálás részeként idült progresszív arthitis és/vagy megmagyarázhatatlan láz, fáradékonyság, izomgyengesség és kiütés miatt. Elsősorban a sejtmag elleni ún. antinukleáris antitest (ANA) vizsgálatot kérik. Az ANA jó jelzője az autoimmun folyamatoknak, számos autoimmun betegségben pozitív eredményt ad, viszont nem betegség specifikus. Ebből kifolyólag, ha az ANA vizsgálat pozitív, más, az arthritisre és a gyulladásra jellemző vizsgálatot kérnek. Ilyen például a rheumatoid faktor (RF), a vérsüllyedés rátát, a C-reaktív fehérjét és/vagy complement szintet.
    Önmagában az autoantitest vizsgálat nem diagnosztikai értékű, de megmutathatja, hogy egy bizonyos kórkép valószínű-e vagy sem. Mindegyik autoantitest eredmény személyre szabottan és más vizsgálatok eredményével együtt értékelhető. Bizonyos kórképek, mint például az SLE, akkor valószínűbb, amikor többféle autoantitest van jelen, míg más kórképek, mint például az MCTD (kevert kötőszöveti betegség) akkor valószínűbb, amikor egy bizonyos autoantitest (RNP-ribonukleinsav-protein) az egyetlen jelenlévő autoantitest. Akik egynél több autoimmunbetegségben szenvednek, azokban több féle autoantitest is kimutatható.

    Az, hogy egy bizonyos autoantitest jelen van-e a szervezetben egyén és statisztika függő. Van úgy, hogy mindegyik jelen van bizonyos százalékban az autoimmunbetegségben szenvedő betegekben. Mint például az SLE-s betegek 80%-a pozitív dupla-szálú DNS elleni autoantitestre, de csak 25-30%-a pozitív az RNP ellenes autoantitestre. Néhány autoimmunbetegségben szenvedő beteg negatív autoantitestre, de későbbiek során – a betegség előrehaladtával – kifejlődhetnek autoantitestek. Az autoantitestek vizsgálata a következőkben nyújthatnak segítséget:

    • szisztémás autoimmunbetegség diagnózisában,
    • a szervi érintettség és károsodás meghatározásában (más vizsgálatokkal együtt, mint például a CBC és CMP),
    • a betegség lefolyásának és a kezelés hatékonyságának követésében. Jelenleg az autoimmunbetegség megelőzésére vagy gyógyítására nincs lehetőseg. A kezelés segít a tünetek enyhítésében és a szervezet működésében.
    • az átmeneti javulás vagy romlás követésére.
  • Gyakori autoantitestek és kórképekkel való összefüggésük

     

    Szisztémás autoantitestek:

    Sejtmag elleni antitest (Anti-Nuclear Antibody (ANA))
    Nagy gyakorisággal előfordul: SLE (Lupus); Scleroderma, Sjögren szindróma; Rheumatoid arthritis betegségekben
    Előfordulhat: Kevert kötőszöveti betegség (MCTD, Mixed Connective Tissue Disease); Dermatomyositis/Polymyositis betegségekben

    Anti-neutrophil Cytoplasma elleni Antitest (ANCA)
    Nagy gyakorisággal előfordul: Wegener granulomatosis betegségben

    Kétszálú DNS elleni anitest (Anti-Double Strand DNA (Anti-dsDNA))
    Nagy gyakorisággal előfordul: SLE (Lupus) betegségben
    Előfordulhat: Scleroderma; Sjögren szindróma; Kevert kötőszöveti betegség (MCTD, Mixed Connective Tissue Disease); Rheumatoid arthritis betegségben

    Anti-Sjögren's Syndrome A (Anti-SS-A) (Ro)
    Nagy gyakorisággal előfordul: Sjögren szindróma betegségben
    Előfordulhat: SLE (Lupus); Rheumatoid arthritis betegségben

    Anti-Sjögren's Syndrome B (Anti-SS-B) (La)
    Nagy gyakorisággal előfordul: Sjögren szindróma betegségben
    Előfordulhat: SLE (Lupus); Rheumatoid arthritis betegségben

    Rheuma Factor (RF)
    Nagy gyakorisággal előfordul: Rheumatoid arthritis betegségben
    Előfordulhat: SLE (Lupus); Scleroderma; Sjögren szindróma; Kevert kötőszöveti betegségben (MCTD, Mixed Connective Tissue Disease)

    Anti-Jo-1
    Előfordulhat: Kevert kötőszöveti betegség (MCTD, Mixed Connective Tissue Disease); Dermatomyositis/Polymyositis betegségekben

    Ribonukleinsav elleni protein (Anti-Ribonucleic Protein (Anti-RNP))
    Nagy gyakorisággal előfordul: Sjögren szindróma; Kevert kötőszöveti betegségben (MCTD, Mixed Connective Tissue Disease)
    Előfordulhat: SLE (Lupus); Rheumatoid arthritis betegségben; Scleroderma betegségekben

    Anti-Smith (Anti-SM)
    Nagy gyakorisággal előfordul: SLE (Lupus) betegségben
    Előfordulhat: Sjögren szindróma; Kevert kötőszöveti betegségben (MCTD, Mixed Connective Tissue Disease)

    Scleroderma elleni antitest (Antiscleroderma Antibody (Anti-SCL-70))
    Előfordulhat: Sjögren szindróma; Dermatomyiositis/Polymyositis; Kevert kötőszöveti betegségben (MCTD, Mixed Connective Tissue Disease)

    Cardiolipin autoantitest
    Nagy gyakorisággal előfordul: SLE (Lupus) betegségben

    Endomysium/Gliadin elleni autoantitestek
    Nagy gyakorisággal előfordul: Coeliákia betegségben

    Szervspecifikus autoantitestek:

    Máj-vese microszóma elleni antitestek (Liver-Kidney Microsomal autoantibodies)

    Thyreoglobulin elleni antitest

    Símaizom elleni antitest (Anti-Smooth Muscle Antibody (ASMA))

    Diabetes autoantitestek

    Antimitokondriális antitest (Anti-Mitochondrial Antibody (AMA))

  • Kapcsolódó idegennyelvű adatbázisok
  • Felhasznált forrásmunkák

    S1
    Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

    S2
    Pagana,Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic andLaboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

    S3
    What is Wegener's Granulomatosis [4 paragraphs]. Wegener's Granulomatosis Association [On-line information]. Available FTP: http://www.wgassociation.org/aboutwg/whatis_wg.shtml

    S4
    Abdou,N. (1992 July 20). Anti-Neutrophilic Cytoplasmic Antibodies (ANCA) inWegener's Granulomatosis [9 paragraphs]. Wegener's GranulomatosisAssociation [On-line information]. Available FTP: http://www.wgassociation.org/aboutwg/anca_in_wg.html

    S5
    Anti-NuclearAntibody (ANA), IgG [19 paragraphs]. ARUP's Guide to ClinicalLaboratory Testing (CLT) [On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_al60.htm#1142326

    S6
    ExtractableNuclear Antigen (ENA) Antibodies (RNP, Smith, Scleroderma, SSA, andSSB) [5 paragraphs]. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing (CLT)[On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a222.htm#1148141

    S7
    Lahita, R. What is Lupus? [30 paragraphs]. Lupus Foundation of America [On-line information]. Available FTP: http://www.lupus.org/education/whatis.html

    S8
    Sjögren'ssyndrome [13 paragraphs]. Hendrick Health System, AceessMed OnlineHealth Information Library [On-line information]. Available FTP: http://www.ehendrick.org/healthy/

    S9
    Systemiclupus erythematosus [29 paragraphs]. Hendrick Health System, AceessMedOnline Health Information Library [On-line information]. Available FTP:http://www.ehendrick.org/healthy/001323.htm

    S10
    Scleroderma[22 paragraphs]. Hendrick Health System, AceessMed Online HealthInformation Library [On-line information]. Available FTP: http://www.ehendrick.org/healthy/

    S11
    Vasculitis[26 paragraphs]. Hendrick Health System, AceessMed Online HealthInformation Library [On-line information]. Available FTP: http://www.ehendrick.org/healthy/

    S12
    Polymyositis[14 paragraphs]. Hendrick Health System, AceessMed Online HealthInformation Library [On-line information]. Available FTP: http://www.ehendrick.org/healthy/

    S13
    Wegener'sgranulomatosis [15 paragraphs]. Hendrick Health System, AceessMedOnline Health Information Library [On-line information]. Available FTP:http://www.ehendrick.org/healthy/

    S14
    Ankylosingspondylitis [10 paragraphs]. Hendrick Health System, AceessMed OnlineHealth Information Library [On-line information]. Available FTP: http://www.ehendrick.org/healthy/

    S15
    HLA-B27 [5 paragraphs]. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing (CLT) [On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a287.htm#1195370

    S16
    Scleroderma(Scl-70) (ENA) Antibody, IgG [2 paragraphs]. ARUP's Guide to ClinicalLaboratory Testing (CLT) [On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_182b.htm#1147337

    S17
    Locke,J. (1999 June). Strategic Directions, Update on Autoimmune Disease[38p]. Clinical Laboratory Strategies, AACC [Newsletter].Prepublication version available from Jalane, jtechwriter@yahoo.com

    S18
    Diagnosis, Symptoms, and Treatment [5 paragraphs]. Spondylitis Association of America [On-line information]. Available FTP: http://www.spondylitis.org/html/htmlpages.asp?load=diagnosis_what.htm

    S19
    (2001 June). Diagnosing SLE: what UPCMD.com says [26 paragraphs]. CAP Today, In the News [On-line information]. Available FTP: http://www.cap.org/captoday/archive/2001/feat3_0601.html

    S20
    MayoClinic Staff (2003 June 05). Ankylosing spondylitis [34 paragraphs].MayoClinic.com, Diseases and Conditions [On-line information].Available FTP: http://www.mayoclinic.com/invoke.cfm?id=DS00483

    S21
    Rheumatoidarthritis [26 paragraphs]. Hendrick Health System, AceessMed OnlineHealth Information Library [On-line information]. Available FTP: http://www.ehendrick.org/healthy/

    S22
    Kovacs,B. (2001 November 29, Updated). Reiter's syndrome [14 paragraphs].MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-lineinformation]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000440.htm

    S23
    Milone,M. (2001 November 19, Updated). Histocompatibility antigens [13paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia[On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003550.htm

    S24
    Milone,M. (2001 December 5, Updated). HLA-B27 antigen [13 paragraphs].MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-lineinformation]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003551.htm

    S25
    MatesonIII, F. (2002 February 22, Updated). Immunological blood tests [15paragraphs]. University of Washington, Orthopaedics and Sports Medicine[On-line information]. Available FTP: http://www.orthop.washington.edu/arthritis/living/labtests/03

    S26
    Dunkin,M. et. al (2002 January). [40 paragraphs]. National Institute ofArthritis and Musculoskeletal and Skin Diseases, NIH Publication No.02-4858 [On-line information]. Available FTP: http://www.niams.nih.gov/hi/topics/autoimmune/autoimmunity.htm

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe