A Widal-teszt egy olyan módszer, amely segíthet az enterális láz, más néven a hastífusz feltételezett diagnózisának felállításában. A tesztet a fejlett országokban már nem végzik, ellentétben azokkal a fejlődő országokkal, ahol az enterális láz endémiás és a rendelkezésre álló korlátozott erőforrások miatt gyors, megfizethető tesztelésre van szükség. Bár a módszer kivitelezése egyszerű, a teszt megbízhatóságával kapcsolatban aggályok merülnek fel mivel a vizsgálat nem specifikus a hastífuszra és akkor is pozitív eredményt adhat, ha a mintát adó személy nem fertőzött.
Az enterális láz egy életet veszélyeztető betegség, melyet a Salmonella enterica fajba tartozó Typhi szerotípusú (S. typhi) baktérium okoz, ami általában széklettel szennyezett ételeken és italokon keresztül terjed. A betegség tünetei közé tartozik a magas láz, a fáradtság, a fejfájás, a hasi fájdalom, a hasmenés vagy székrekedés, a fogyás és a „rózsafoltoknak” nevezett kiütés. A korai diagnózis és kezelés azért fontos, mert néhány héten belül súlyos szövődmények, köztük súlyos bélvérzés vagy perforáció alakulhat ki. A fertőzés a fejlett ipari országokban ritka, de a fejlődő országokban, köztük Indiában, Dél-, Kelet- és Délkelet-Ázsia egyes részein, valamint Afrika, Karib-térség, Közép- és Dél-Amerika, valamint Kelet-Európa országaiban gyakrabban fordul elő. Az Egyesült Államokban előforduló enterális láz eseteit általában az ezen endémiás területekre utazóknak tulajdonítják. A fejlett országokban az enterális láz vizsgálata általában hemokultúrával, azaz a baktériumok vérből való kimutatásával (tenyésztésével) történik a láz első hetében vett mintából. Széklet-, vizelet- vagy csontvelő-tenyésztés is elvégezhető. A hemokultúra azonban eszköz-, munka- és időigényes vizsgálat, ezért nehezen kivitelezhető a világ azon részein, ahol hiányoznak az automatizált berendezésekhez szükséges feltételek. A fejlődő országokban, például Afrikában, továbbra is a Widal-tesztet használják a tenyésztés helyett, mert gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb a kivitelezése.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, a Widal-teszt eredményeit befolyásoló különféle tényezők miatt a legjobb nem hagyatkozni túlságosan ennek a tesztnek az eredményére. A WHO javaslata szerint minden esetben a tenyésztés javasolt, amennyiben lehetséges. Amíg azonban nem válik elérhetővé egy másik egyszerű, olcsó és megbízható lehetőség, a Widal-teszt használata valószínűleg továbbra is megmarad a korlátozott erőforrásokkal bíró országokban. A kereskedelemben elérhetőek újabb, gyors antitest-tesztek a hastífusz kimutatására, amelyek közül többet is bevontak a megbízhatóságukat összehasonlító vizsgálatba, például Indiában és Afrikában. Úgy tűnik azonban,hogy a megállapítások eltérőek a tekintetben, hogy a fertőzés diagnosztizálására ezen új tesztek bármelyike van -e olyan megbízható, mint a hemokultúra.