A szinoviális folyadék tartalmaz egy kevés glükózt és fehérjét, valamint tartalmazhat néhány fehérvérsejtet és vörösvértestet.
Számos ízületi rendellenesség létezik, beleértve az oszteoartritiszt, reumatoid artritiszt, köszvényt és fertőzést (szeptikus artritisz), amely gyulladást, duzzanatot, a szinoviális folyadék felhalmozódását és esetenként egy vagy több izületbe történő vérzést okozhat. Ezek a rendellenességek korlátozott mozgásképességhez, valamint kezelés nélkül, az ízületek maradandó károsodásához vezethetnek.
A szinoviális folyadékból vett mintán elvégzett vizsgálatok eredményei a következők lehetnek:
Fizikai jellemzők: Normál esetben a szinoviális folyadék:
· Szalmasárga
· Áttetsző
· Mérsékelten viszkózus –fecskendőből kicseppentve néhány centiméter hosszú szálat képez
Az alábbi, fizikai jellemzőkben beállt változások betegség jelenlétére utalhatnak:
· Kevésbé viszkózus folyadék gyulladásra utalhat.
· Zavaros szinoviális folyadék mikrobák, fehérvérsejtek vagy kristályok jelenlétére utalhat.
· A pirosas szinoviális folyadék vér jelenlétére utalhat, de emelkedett számú vörösvértest zavaros szinoviális folyadékban is jelen lehet.
Egy páciensnél az előzőekben felsorolt fizikai elváltozások közül egyszerre több is jelen lehet.
Kémiai vizsgálatok: a szinoviális folyadékmintákon elvégezhető vizsgálatok:
· Glükóz – jellemzően valamivel alacsonyabb a vércukorszintnél. A jelentősen alacsonyabb szint ízületi gyulladásra vagy fertőzésre utalhat.
· Fehérje – bakteriális fertőzés esetén emelkedett
· Húgysav – köszvény esetén emelkedett
Mikroszkópos vizsgálat: Normál esetben a szinoviális folyadék tartalmaz valamennyi fehérvérsejtet és vörösvértestet, de nem tartalmaz mikrobákat és kristályokat.
A laboratóriumok vizsgálhatják a szinoviális folyadék cseppjeit vagy használhatnak egy speciális centrifugát (citocentrifuga), amivel folyadékban található sejteket a cső aljára gyűjtik. Ezt követően a mintát egy üveglapra (tárgylemezre) helyezik, speciális festékkel megfestik, majd megtörténik a mintában található sejtek elemzése.
· Sejtszámlálás – a jelenlévő fehérvérsejtek és vörösvértestek megszámolása; emelkedett fehérvérsejtszám fertőzésre, vagy bizonyos betegségekre, például köszvény vagy reumatoid artritisz, utalhat.
· A fehérvérsejt difdferenciálás a különböző fajta fehérvérsejtek százalékos arányát adja meg. Emelkedett számú neutrofil bakteriális elváltozásra utalhat. Az eozinofilek 2%-ot meghaladó aránya Lyme kórra, parazita eredetű artritiszre, reumatoid betegségekre vagy tuberkulózisos artritiszre utalhat.
· A szinoviális folyadék polarizált fénnyel történő vizsgálata lehetővé teszi a kristályok jelenlétének és típusának kimutatását. A tű-alakú mononátrium-urát kristályok köszvényre utalnak, míg a kalcium-pirofoszfát kristályok álköszvényre utalhatnak.
Fertőzö betegségek vizsgálata: fertőzés gyanúja esetén a kémiai teszteken kívül egyéb vizsgálatok is végezhetők a mikrobák azonosítására.
· A Gram-festés lehetővé teszi a baktériumok vagy gombák közvetlen mikroszkópos vizsgálatát. Normál esetben a szinoviális folyadékban nincsenek mikrobák.
· A tenyésztés és az antibiotikum érzékenység vizsgálat lehetővé teszi a mikrobák pontos beazonosítását. Amennyiben baktérium van a mintában, annak antibiotikum érzékenységi vizsgálata segíthet a megfelelő kezelés kiválasztásában. Amennyiben nincs mikroba jelen, ez még önmagában nem zárja ki a fertőzést; előfordulhat,hogy a számuk alacsony, vagy növekedésüket a megelőző antibiotikum kezelés gátolta.
Egyéb, ritkábban alkalmazott vizsgálatok közé tartozik a saválló pálca kimutatása. Ez a vizsgálat mycobakteriumok kimutatására irányul, és a tuberkulózis diagnosztizálásában segíthet. A Mycobacterium tuberculosis kimutatására használt molekuláris vizsgálati módszerek érzékenyebbek és specifikusak, mint a hagyományos tenyésztés.
.png)