A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 04.12.2018.

Korai felismeréssel számos, a későbbi években fellépő betegség elkerülhető. Fiatal felnőttkorban úgy ügyelhet egészségére, hogy ötévente rendszeres orvosi vizsgálaton vesz részt. Orvosa fizikálisan megvizsgálja, és megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat rendel el, amelyek elősegítik a leggyakoribb, mindazonáltal kezelhető betegségek korai felismerését. (Például rák, cukorbetegség vagy szívbetegség.)

Az „egészséges viziten” lehetőség van a krónikus betegségre hajlamosító esetleges kockázati tényezők megállapítására, és a szükséges tennivalók megbeszélésére. Ellenőrizhetik a vérnyomást, a koleszterinszintet, vércukorszintet, testsúlyt, testmagasságot és a fogazat állapotát is. Az orvos a kockázati tényezők alapján további vizsgálatokat kérhet. Az ebben az életkorban végzett ellenőrző vizsgálat során a páciens megbizonyosodhat arról is, hogy be van-e oltva minden újonnan bevezetett vakcinával, a szükséges emlékeztető oltásokkal, és megkapott-e minden előírt gyermekkori védőoltást. Figyelmet fordítanak továbbá a balesetek és sérülések megelőzésére, a nemi élettel kapcsolatos egészségügyi kockázatokra és olyan, fokozott veszélyt jelentő magatartási szokásokra, mint pl. a dohányzás vagy egyéb élvezeti szerek fogyasztása.

Szűrővizsgálatai
  • Emlőrák 

    Az emlőrák nőkben a második vezető halálok. Népegészségügyi szakemberek szerint a 40 évnél idősebb nőknél a kellő időben végzett mammográfiás vizsgálattal az emlőrák miatti halálozás legalább 16%-a megelőzhető lenne. A mammográfiás vizsgálattal átlagosan 1-3 évvel előbb kimutatható a csomó, mint mielőtt azt a páciens önvizsgálattal felfedezné.

    Az Amerikai Rákszövetség (American Cancer Society), az Amerikai Radiológusok Társasága (American College of Radiology), az Amerikai Egészségügyi Dolgozó Nők Szövetsége (American Medical Women's Association), és számos más nőmozgalom azt javasolja, hogy a 40 évnél idősebb, átlagos kockázati csoportba tartozó nők évente vegyenek részt szűrő célzattal mammográfiás és klinikai emlővizsgálaton. Fiatalabb felnőtt nők számára az Amerikai Rákszövetség az alábbiakat ajánlja:

    A 20-as és 30-as éveikben levő nők rendszeres egészségügyi szűrővizsgálat keretében vegyenek részt klinikai emlővizsgálaton, legalább 3 évente.

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Cancer Society. Breast cancer: early detection. Available on the Internet at http://www.cancer.org/docroot/cri/content/2_6x_breast_cancer_early_detection.asp.

    Accessed July 15, 2004.

    American Cancer Society. American Cancer Society guidelines for breast cancer screening: update 2003. CA Cander J Clin. 2003;53:141-169. Available on the Internet at http://caonline.amcancersoc.org/cg/content/full53/3/141.
    Accessed August 5, 2004.

    American College of Radiology. Breast care guidelines (press release). 2000 Nov. Available on the Internet at http://www.acr.org/dyna/?doc=departments/pub_rel/press_releases/breastcareguide.html.
    Accessed July 15, 2004.

    Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, United States Department of Health and Human Services. Healthy People 2010, increase proportion receiving mammogram objective 3.13. Available on the Internet at http://www.healthypeople.gov/document/html/objectives/03-13.htm. Accessed July 15, 2004.

    Centers for Disease Control and Prevention, National Breast and Cervical Cancer Early Detection Program, United States Department of Health and Human Services. The National Breast and Cervical Cancer Early Detection Program - reducing mortality through screening (2003 program fact sheet). Revised 2004 May. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/nbccedp/about.htm. Accessed July 15, 2004.

    Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Health Statistics, United States Department of Health and Human Services. Table 80: use of mammography for women 40 years of age and over according to selected characteristics: United States, selected years 1987-2000. Health, United States 2003. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/nchs/products/pubs/pubd/hus/womens.htm. Accessed August 6, 2004.

    United States Preventive Services Task Force. Screening for breast cancer: recommendations and rationale (release date: 2002 Feb). Ann Intern Med 2002 Sep 3;137(5 Part 1):344-346. Available on the Internet from the Agency for Healthcare Research and Quality at http://www.ahcpr.gov/clinic/uspstf/uspsbrca.htm. Accessed July 15, 2004.

  • Méhnyakrák

    A méhnyakrák (az uterus vagy méh alsó részéből kiinduló rák) miatt bekövetkező halálesetek többsége elkerülhető lenne, ha a nők rendszeres ellenőrzésen vennének részt, amely a citológiai vizsgálatot is magában foglalná. Ennek a ráknak a kialakulása több évet is igénybe vehet, és leggyakrabban a 40 évesnél idősebb nőknél fordul elő. A rutinszerűen végzett szűrés segíthet a méhnyakrák korai fázisban történő felismerésében, akkor, amikor a betegség még nagyon jó eredménnyel gyógyítható. A szűréssel akár rákot megelőző elváltozások is felismerhetők, így azok idejében eltávolíthatók, még mielőtt a rák kialakulna.

    Az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society), az Amerikai Népegészségügyi Prevenciós Szervezet (U.S. Preventive Services Task Force) és az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Társasága (American College of Obstetricians and Gynecologists) tizenéves és fiatal nők számára a következőket ajánlja:

    A rendszeres vizsgálatokat körülbelül 3 évvel az első hüvelyi közösülést követően kell elkezdeni, de nem később, mint 21 éves korban. A cytológiai vizsgálatot harmincéves korig minden évben célszerű elvégezni.

    A méhnyakrákszűrés legújabb irányelvei a legtöbb nő számára hosszabb időt javasolnak az egyes vizsgálatok között, ha egymást követő 2 vagy 3 alkalommal a cytológiai vizsgálat eredménye negatív volt. A fiatalabb nőknél gyakoribb ellenőrzést javasolnak, a középkorú nőknek pedig inkább azt ajánlják, hogy a cytológiai vizsgálatot éves gyakoriság helyett 3 évente végeztessék el. Az idősebb nőknél a citológiai ellenőrzés esetleg teljesen el is hagyható. Az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Társasága arra figyelmeztet, hogy ha nem is kell minden évben citológiai vizsgálatot végeztetni, a kismedencei nőgyógyászati vizsgálaton való évenkénti megjelenés feltétlenül ajánlott.

    Azoknak a nőknek, akiknél az utóbbi 3 évnél régebben, vagy egyáltalán nem történt méhnyakrákszűrés, feltétlenül ajánlott citológiai vizsgálattal kiegészített ellenőrzésen részt venniük.

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Cancer Society. Overview: cervical cancer: what causes cancer of the cervix? can it be prevented? Revised 2003 Nov 4. Available on the Internet at http://www.cancer.org/. Accessed August 10, 2004.

    American College of Obstetricians and Gynecologists. Cervical cancer screening: testing can start later and occur less often under new ACOG recommendations (press release). 2003 Jul 31. Available on the Internet at http://www.acog.org/from_home/publications/press_releases/nr07-31-03-1.cfm. Accessed July 15, 2004.

    American College of Physicians. New pap guidelines reduce screening, but raise concerns about compliance. Observer. 2003 Apr. Available on the Internet at http://www.acponline.org/journals/news/apr03/pap_guides.htm?hp. Accessed July 15, 2004.

    Smith RA, Cokkinides V, and Eyre HJ, for the American Cancer Society. American Cancer Society guidelines for the early detection of cancer, 2003. CA Caner J Clin. 2003;53:27-43. Available on the Internet at http://caonline.amcancersoc.org/cgi/content/full/53/1/27. Accessed August 5, 2004.

    Centers for Disease Prevention and Control, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, United States Department of Health and Human Services. Basic facts on screening and the Pap test. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/nbccedp/cc_basic.htm. Accessed August 2, 2004.

    Centers for Disease Prevention and Control, National Center for Chronic Disease Prevention and Health, United States Department of Health and Human Services. Cervical cancer and Pap test information. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/nbccedp/info-cc.htm. Accessed July 15, 2004.

    United States Preventive Services Task Force. Screening for cervical cancer (release date: Jan 2003). Available on the Internet at http://www.ahcpr.gov/clinic/uspstf/uspscerv.htm. Accessed July 15, 2004.

  • Chlamydia 

    Manapság a Chlamydia a leggyakoribb szexuális úton terjedő bakteriális fertőző betegség, a fertőzött egyének azonban legtöbbször tünetmentesek. Ez a betegség nőknél tünetmentesen progrediálva, meddőséget és egyéb komplikációkat okozhat. A férfiakat nem ellenőrzik rutinszerűen, annak ellenére, hogy leginkább a fertőzött férfiak terjesztik szexuális kontaktus útján a betegséget, vagy akár újrafertőzhetik partnerüket is, ha maguk nem részesülnek teljes kezelésben. A szexuálisan aktív felnőtteknek és tizenéveseknek kezelőorvosukkal meg kell beszélniük, milyen kockázati tényezők állnak fenn náluk. Ezek ismeretében lehet mérlegelni, hogy szükség van-e a vizsgálatra. Leginkább a fiatal és szexuálisan aktív felnőtteknél kell a fertőzés legmagasabb fokú kockázatával számolni.

    Mind az Amerikai Megelőző Orvostani Társaság (American College of Preventive Medicines), mind az Amerikai Népegészségügyi Prevenciós Szervezet (U.S. Preventive Services Task Force) a következőket javasolja:

    •  Amennyiben terhes, különösen, ha 25 évesnél fiatalabb, vagy méhnyakfertőzése van, feltétlenül szűrővizsgálatot kell végeztetni Chlamydia-fertőzés kimutatására.

    Az Amerikai Megelőző Orvostani Társaság (American College of Preventive Medicines) a szexuálisan aktív nők számára a következő ajánlásokat fogalmazta meg:

    •  Kezelőorvosával minden rutinvizsgálat alkalmával tekintsék át a szóba jöhető kockázati tényezőket, hogy tudomása legyen róla, ha a fertőzés szempontjából veszélyeztetett.
    •  Amennyiben valamelyik kockázati faktor fennáll, évente ajánlatos Chlamydia-kimutatásra irányuló vizsgálatot végeztetni.

    Az Amerikai Népegészségügyi Prevenciós Szervezet (U.S. Preventive Services Task Force) nyomatékosan ajánlja a következőket:

    •  Valamennyi 25 éves és fiatalabb, szexuálisan aktív nőnél rendszeres szűrést kell végezni Chlamydia-fertőzésre.
    •  Ugyancsak rutinszerűen szűrni kell minden szexuálisan aktív nőt, aki tünetmentes ugyan, de a fertőzés fokozott kockázatának van kitéve.

    Magasabb kockázattal kell számolnia a következő esetekben: ha valaki szexuálisan aktív, és 25 évesnél fiatalabb, új férfipartnere van, vagy az elmúlt évben két vagy annál több partnere volt, nem használ következetesen óvszert, vagy korábban átesett már szexuális úton terjedő betegségen.

    A lehetséges kockázatokról és a védekezés lehetőségeiről további információt talál az American Social Health Association honlapján: http://www.ashastd.org/stdfaqs/chlamydia.html.

    Felhasznált forrásmunkák:

    Berg AO, for the United States Preventive Services Task Force. Screening for chlamydial infection: recommendations and rationale. Am J Prev Med. 2001 Apr 20;20(3 Suppl):90-94. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/. Accessed July 19, 2004.

    Hollblad-Fadiman K and Goldman SM, for the American College of Preventive Medicine. Screening for Chlamydia trachomatis (practice policy statement). Am J Prev Med. 2003 April;24(3):287-292. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guideline.gov/. Accessed July 19, 2004.

    Centers for Disease Control and Prevention, National Center for HIV, STD, and TB Prevention, Division of Sexually Transmitted Diseases, United States Department of Health and Human Services. Chlamydia fact sheet. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/std/chlamydia/STDFact-Chlamydia.htm. Accessed July 19, 2004.

  • Magas koleszterinszint 

    A koleszterin és zsírsavak lerakódása az artériákban már gyermekkortól megkezdődik. Ezek a lerakódások a későbbiekben az erek átjárhatóságát szűkítő, merev „plakkokat” képeznek. Felnőttkorban a plakk-képződés és az azzal együtt járó egészségi problémák elsősorban a szívizomzatot vérrel ellátó artériákat veszélyezteti, de nem korlátozódik kizárólag rájuk, testszerte érelmeszesedéshez, más szóval arteriosclerosishoz vezetnek. Az Egyesült Államokban mind férfiak, mind nők között a szívbetegség az első számú halálok, és a vér koleszterinszintje nagymértékben befolyásolja a betegség kialakulásának esélyét.

    Mivel a szívbetegség az egyik legsúlyosabb népegészségügyi probléma, az egészségügyi intézmények alapvetően érdekeltek e probléma megoldásában, a következmények (szívinfarktus, stroke, súlyos fokú rokkantság vagy akár korai halál) elhárításában. Ehhez nyújthat segítséget a vérben lévő koleszterin koncentrációjának meghatározása. A koleszterinszint csökkentése valamennyi életkorban, férfiaknál és nőknél egyformán fontos. A szakértők szerint a koleszterinbevitel mérséklése már gyermekeknél és tizenéveseknél is javasolt annak érdekében, hogy a szívbetegséget felnőttkorban megelőzzék.

    Az amerikai koleszterinedukációs program (National Cholesterol Educational Program) és az Amerikai Szív Egyesület (American Heart Association) a legszigorúbb szűrőprogramok követését ajánlja, már fiatal felnőttkortól kezdve:

    Minden húszévesnél idősebb felnőttnél ajánlatos ötévente legalább egyszer elvégezni a teljes, éhgyomri lipoproteinprofil meghatározását. Amennyiben a meghatározás(ok) során a lipidszint alacsony, öt évnél hosszabb idő is eltelhet a vizsgálat megismétléséig. Ha a lipidszint a felső határértékhez közel van, tanácsos a vizsgálatot gyakrabban megismételni.

    Ha valaki 9-12 órával a vérvizsgálat elvégzését megelőzően nem eszik („éhgyomorra van”), a vizsgálat négy paraméterről fog értékelhető információt adni: 1) összkoleszterin, 2) LDL-koleszterin (mivel ez a fő plakk-képző, ezért az LDL-koleszterin szintjét célszerű minél alacsonyabb értéken tartani), 3) HDL-koleszterin (ez a koleszterinféleség megnehezíti a plakkok kialakulását, ezért az a jó, ha minél több van belőlük), és 4) trigliceridek (a zsír egyéb előfordulási formái a vérben). Az amerikai koleszterinedukációs program ajánlása szerint ez az éhezési teszt a legelőnyösebb első vizsgálatként.

    Éhezés nélkül, két hasznos mérési eredményt kaphatunk: az összkoleszterin- és a HDL-koleszterin-értékeket. Az Amerikai Népegészségügyi Prevenciós Szervezet (U.S. Preventive Services Task Force), az Amerikai Családorvosok Szövetsége (Academy of Family Physicians) és az Amerikai Megelőző Orvostani Társaság (American College of Preventive Medicines) szerint először az éhezés nélküli tesztet lehet elvégeztetni, és amennyiben a kockázati faktorok nem ismeretesek, a koleszterinszint rendszeres monitorozása később, középkorú életévekben kezdhető. Ha a két fenti mérés problémát jelez, a teljesebb vizsgálati skála elvégzésére kerülhet sor. Ajánlásaik:

    • Valamennyi 35 éves és idősebb férfinél és valamennyi 45 éves és idősebb nőnél rendszeres szűrővizsgálatokat kell végezni lipid-rendellenességekre.
    • Fiatalabb felnőtteket– 20-35 éves férfiakat és 20-45 éves nőket – akkor kell rutin módon szűrni lipid-rendellenességekre, ha szívkoszorúér-betegségek kialakulása szempontjából egyéb kockázati tényezők mutathatók ki náluk.

    Érzékenyebb és gyakoribb ellenőrzésre szorulnak azok, akik ismert kockázati tényezőkkel rendelkeznek. Ilyen tényezők lehetnek például a dohányzás, magas vérnyomás (140/90 Hgmm vagy ennél magasabb), cukorbetegség, elhízás/túlsúly, a családban szívbetegség miatt korai halálozás előfordulása, alacsony („jó”) HDL-koleszterin-szint, vagy magas össz- és LDL-koleszterinszint.

    Záró megjegyzés: már két kockázati faktor fennállása esetén is a gyakoribb ellenőrzés szükséges. Több tanulmány is kimutatta, hogy a „magas” vagy „közepes” kockázatú csoportba tartozóknál az LDL-koleszterin alacsony szinten történő tartásával a szívinfarktus kockázata csökkenthető.

    Idegen nyelvű kapcsolódó adatbázisok:

    Calculator: A calculator to determine your heart attack risk is available at http://www.healthcalculators.org/calc_index.htm from the University of Maryland Medical System

    Cholesterol: Excellent basic information is available from the National Heart, Lung, and Blood Institute at http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/Hbc/HBC_WhatIs.html

    Women: Excellent information on how heart disease affects women is available from the American Academy of Family Physicians at http://www.familydoctor.org/x5022.xml

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Academy of Family Physicians. Heart disease and heart attacks: what women need to know. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x50-22.xml.Accessed August 4, 2004.

    American Academy of Family Physicians. Heart disease: assessing your risk. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x2756.xml.Accessed July 16, 2004.

    American Academy of Family Physicians. Summary of policy recommendations for periodic health examinations. 2003 Aug. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=4183&nbr=3208. Accessed July 19, 2004.

    American Academy of Pediatrics, Committee on Nutrition. Cholesterol in childhood (policy statement). 1998 Jan. Pediatrics 101:1;141-147. Available on the Internet at http://aappolicy.aappublications.org/cgi/content/full/pediatrics;101/1/141. Accessed August 10, 2004.

    American College of Preventive Medicine. Screening for lipid disorders. Available on the Internet at http://www.acpm.org/cpslipiddisorders.htm. Accessed August 5, 2004.

    American Heart Association. Get your cholesterol checked. Available on the Internet at http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=541. Accessed July 16, 2004.

    Berg AO, for the United States Preventive Services Task Force. Screening for lipid disorders: recommendations and rationale. Am J Prev Med 2001;20(3S):73-76.

    A.D.A.M., Inc. Children can have high cholesterol, too. 2002 Jun 17. Available on the Internet from the University of Maryland Medicine web site at http://www.thoraciconcology.com/careguides/cholesterol. Accessed August 10, 2004.

    Grundy SM, Cleeman JI, Bairey Merz CN, et al, for the Coordinating Committee of the National Cholesterol Education Program. Implications of recent clinical trials for the National Cholesterol Education Program Adult Treatment Panel III Guidelines. Circulation. 2004 July 13;110:227-239. Available on the Internet at http://www.circ.ahajournals.org/content/vol110/issue2/index.shtml. Accessed August 5, 2004.

    National Heart, Lung, and Blood Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. High blood cholesterol: what you need to know. Available on the Internet at http://www.nhlbi.nih.gov/health/public/chol/wyntk.htm. Accessed July 16, 2004.

    National Heart, Lung, and Blood Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Third report of the National Cholesterol Education Program (NCEP)Expert Panel on detection, evaluation, and treatment of high blood pressure in adults (Adult Treatment Panel III). Bethesda, Md. 2001 May. NIH publication 01-3670. Available on the Internet at http://www.nhlbi.nih.gov/guidelines/cholesterol/atp3_rpt.htm. Accessed July 15, 2004.

    National Heart, Lung, and Blood Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Update on cholesterol guidelines: more-intensive treatment options for higher risk patients (press release). 2004 July 12. Available on the Internet at http://www.nhlbi.nih.gov/new/press/04-07-12.htm. Accessed August 4, 2004.

  • Elhízás 

    A fejlett államokban korunk egyik legtöbb embert érintő betegsége az elhízás. Az Egyesült Államokban a népesség több mint 60%-a túlsúlyos, és körülbelül 25%-a elhízott. Ezzel az elhízás az Egyesült Államokban az elkerülhető halálozás második fő oka.

    A komoly súlyfelesleg hozzájárulhat cukorbetegség, szívbetegség, rák, ízületi gyulladás és más betegségek kialakulásához. Mivel az emberek az életkor előrehaladtával hajlamosak súlyfelesleget felszedni, a túlsúly főleg középkorúaknál és idősebbeknél gyakori. A túlsúly mind nagyobb gondot okoz már a gyermekek körében is: mintegy 30%-uk túlsúlyos, és 15%-uk elhízott.

    Az egészségügyben a páciens testsúlyának mérése mindennapos feladat. Segítségével kiszámítható az úgynevezett testtömegindex. (Újabban elegendő paraméternek tartják a túlsúlyosság megállapításához a derék körfogatát.) Az Amerikai Megelőző Orvostani Társaság (American College of Preventive Medicines) az alábbiakat tanácsolja:

    • Minden felnőtt rendszeresen ellenőriztesse testtömegindexét orvosánál. (Javasolt a testsúly otthoni időszakos mérése, a testsúlyváltozás követése is.)
    • Minden felnőttet, a testtömegindex mérési eredményétől függetlenül, folyamatos tanácsokkal kell ellátni az egészséges étkezéssel és a testmozgás jelentőségével kapcsolatban.

    Hasznos és könnyen kezelhető számítási táblázat található a felnőttek testtömegindexének számításáról a National Heart, Lung and Blood Institute http://www/ nhlbisupport.com/bmi honlapján.

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Association of Family Physicians. Summary of policy recommendations for periodic health examinations. 2003 Aug. Brief summary from the National Guideline Clearinghouse available on the Internet at http://www.guidelines.gov/. Accessed July 19, 2004.

    American Obesity Association. Obesity in Youth (fact sheet). Available on the Internet at http://www.obesity.org/subs/fastfacts/obesity_US.shtml.Accessed July 23, 2004.

    Iannelli V. BMI calculator. Keep Kids Healthy, LLC. Available on the Internet at http://www.keepkidshealthy.com/welcome/bmicalculator.html. Accessed August 10, 2004.

    National Heart, Lung, and Blood Institute, National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Calculate your body mass index. Available on the Internet at http://www.nhlbisupport.com/bmi. Accessed July 23, 2004.

    Nawaz H and Katz KL. weight management counseling of overweight adults: American College of Preventive Medicine practice policy statement. Am J Prev Med. 2001 Jul;21(1):73-78. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/. Accessed July 19, 2004.

    United States Preventive Services Task Force. Screening for obesity in adults: recommendation and rationale. Ann Intern Med. 2003 Dec 2;139(11):930-932.Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse http://www.guidelines.gov/. Accessed July 19, 2004.

    Weise E. Medicare redefines obesity as medical. USA Today. 2004 Jul 15 (updated July 16, 2004). Available on the Internet at http://www.usatoday.com/news/washington/20004-07-15-medicare-obesity-x.htm. Accessed July 19, 2004.

  • Bőrrák 

    Anemzetközi irodalom szerint a bőrrák gyakorisága folyamatosan nő. A legújabb becslések szerint a 65 életévet megérő amerikaiak 40-50%-ánál életük során legalább egy alkalommal bőrrák alakul ki. Nemcsak az idősebbeknek kell azonban óvatosságot tanúsítaniuk a bőrrák kialakulásával kapcsolatban. Pl. a bőrrák legveszélyesebb formája, a melanóma sok fehér bőrű személynél már a felnőttkor elérésekor jelentkezik. Különösen veszélyeztetettek azok a világos bőrűek, akik sokat tartózkodnak erős napsütésben vagy túlzásba viszik a szoláriumozást. A bőrrák azonban nem csak a fehér bőrűeket veszélyezteti; bőrszíntől függetlenül mindenkinek számolnia kell kialakulásával.

    Egyes irányelvek azt ajánlják, hogy bőrét mindenki rendszeres időközönként vizsgáltassa át; mások szerint elegendő, ha az orvos csak azokat ellenőrzi, akiknél különösen magas a bőrrák kialakulásának kockázata. A 20–40 év közötti felnőttek számára a következőket ajánlják:

    • önvizsgálatot havi gyakorisággal
    • a rendszeres egészségi állapot ellenőrzésekor, a bőrdaganatok minél korábbi felismerésének érdekében, a 20–40 év közötti tünetmentes egyének számára háromévente, míg 40 év felett évente ajánlatos a bőrgyógyászati szűrővizsgálat elvégzése.

    A bőrrák megelőzése már gyerekkorban a napsugárzás elleni védelemmel kezdődik. A nem melanóma típusú bőrrákok kialakulása legtöbbször azzal függ össze, hogy gyermekkorban és fiatal felnőttkorban nem védekeznek a nap sugárzása ellen. A melanóma a leggyakrabban halálhoz vezető bőrrák, gyakran jön létre olyan egyéneknél, akik súlyos, intenzív napégéseket szenvedtek el, különösen gyermek- és fiatal felnőtt életéveikben. Már 1-2 gyermek- és tizenéves kori hólyagosodással járó napégés megnöveli a későbbiekben a bőrrák kialakulásának kockázatát. Az egészségügyi ellenőrzések, vizsgálatok mellett a megelőzés leghatékonyabb módszere, ha tudatosítják a családokban, mit tehetnek bőrük védelme érdekében. Ha valamilyen rendellenességet tapasztal a bőrén, vagy ha nagy az esélye a bőrrák kialakulásának, szakorvoshoz kell fordulni.

     

    A bőrrákkal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok száma nagyon kevés, ezeket nem minden laboratóriumban végzik.

     

    Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

    For more information, visit the web site of the National Cancer Institute at http://www.cancernet.nci.nih.gov/.

    To learn about self-exams and protecting against skin cancer at all ages, visit the web site of The Skin Cancer Foundation at http://www.skincancer.org/.

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Academy of Family Physicians. Cancer: early detection. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x2383.xml. Accessed July 16, 2004.

    American Academy of Family Physicians. Cancer screening guidelines. Amer Family Physician. 2001 Mar 15. Available on the Internet at http://www.aafp.org/afp/20010315/1101.html. Accessed July 16, 2004.

    American Cancer Society. Skin cancer. 2002 Feb. Available on the Internet at http://www.cancer.org/downloads/PRO/SkinCancer.pdf. Accessed July 15, 2004.

    National Cancer Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Skin cancer (PDQ®): screening (health professional version). Available on the Internet at http://www.cancer.gov/cancertopics/pddq/screening/skin/HealthProfessional/page2. Accessed July 15, 2004.

    National Coalition for Skin Cancer Prevention. The radiating facts. Available on the Internet at http://www.sunsafety.org/radiate.htm. Accessed July 22, 2004.

    Skin Cancer Foundation. Skin cancer: a concern for all ages. Available on the Internet at http://www.skincancer.org/older/index.php. Accessed July 15, 2004.

    Texas Children's Hospital. Overexposure to sun now can have harmful consequences. 2004 Jun 7. Available on the Internet at http://www.texaschildrenshospital.org/allabout/newscenter/ArticleDisplay.aspx?aid=1304 Accessed August 10, 2004.

  • 2-es típusú diabétesz 

    A 2-es típusú diabétesz előfordulási aránya riasztóan magas. Az elhízás, túlsúly és csökkent fizikai aktivitás mind hozzájárul ahhoz, hogy ez a betegség nemzeti problémává váljon.

    A nemzetközi szakirodalomban a vezető klinikusok és népegészségügyi szakemberek továbbra is visszafogottak abban a tekintetben, hogy szakmai irányelveikben kitérjenek arra, kinél ajánlott szűrővizsgálat elvégzése cukorbetegségre. Az alacsony kockázatú, tünetmentes populáció országos szűrése túlságosan költséges lenne. Ahhoz, hogy az általános szűrés ajánlása mellett álljanak ki, a szakértőknek több bizonyítékra van szükségük annak kimondásához, hogy a diabétesz korai felfedezése és kezelése valóban mérsékli a hosszú távon kialakuló szövődményeket. A legtöbb szakember egyetért abban, hogy a szűrés előnyei akkor érvényesülnek leginkább, ha azt rendszeres egészségügyi ellátásban részt vevő személy végzi; azaz, ha a vizsgálatot a háziorvosi vizit részeként végzik. Az állapot a vércukorszint meghatározásával diagnosztizálható.

    Az érvényes irányelvek többsége a cukorbetegség kimutatására az általános szűrés helyett inkább a szelektív szűrés elvét támogatja. Utalunk az amerikai National Institute for Diabetes and Digestive and Kidney Diseases ajánlásának megfogalmazására, ahol arra fektetik a hangsúlyt, hogy kinél tanácsos mérlegelni, és kinél nyomatékosan ajánlani a vizsgálat elvégzését.

    • A diabéteszszűrés minden 45 évnél idősebb egyénnél mérlegelendő.
    • Ha valaki 45 évnél idősebb, emellett túlsúlyos, a meghatározás elvégzése erősen ajánlott.
    • Ha valaki 45 évnél fiatalabb, túlsúlyos, és a kockázati tényezők* közül egy vagy több megtalálható, erősen mérlegelendő a vizsgálat elvégzése.

    Az Amerikai Diabétesz Társaság (American Diabetes Association) irányelvei útmutatást nyújtanak ahhoz, milyen gyakorisággal javasolt a vizsgálat elvégzése:

    • Minden 45 éves és idősebb felnőttnél 3 évente mérlegelendő a diabéteszszűrés, melyet háziorvosa végeztethet el, különösen akkor, ha a testtömegindexe 25 kg/m2-nél nagyobb.
    • Túlsúlyos egyéneknél a rendszeres szűrést korábbi életkorban ajánlott elkezdeni, és – amennyiben egyéb kockázati faktorok* is fennállnak – a tesztet gyakrabban elvégeztetni.

    * A betegség kockázatát növelő néhány tényező: elhízás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, mozgásszegény életmód, diabétesz előfordulása a családban.

    Bár az Amerikai Népegészségügyi Prevenciós szervezet (U.S. Preventive Services Task Force) bejelentette, hogy 2003-as ajánlásában nem tudott egyértelmű állásfoglalást adni arról, hogy a rutinszűrés előnyei mennyiben ellensúlyozzák annak hátrányait, a következőt ajánlja:

    • Hipertóniában (magas vérnyomásban) vagy hiperlipidémiában (magas koleszterinszint) szenvedő felnőtteket 2-es típusú diabéteszre szűrni kell.

     

    Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

    A személyes kockázatnak és a diabétesz kialakulásának esélyeit csökkentő lehetőségek jobb megértéséhez segítséget adó további információk hozzáférhetők a National Diabetes Information Clearinghouse webhelyen:http://www.diabetes.niddk.nih.gov/.

    A felnőtt-testtömegre vonatkozó hasznos, és egyszerűen kezelhető kalkulátor található a National Heart, Lung, and Blood Institute honlapján: http://www.nhlbisupport.com/bmi.

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Diabetes Association. Screening for type 2 diabetes. Diabetes Care. 2004 Jan;27(Suppl 1):S11-14. Brief summary from the National Guideline Clearinghouse available on the Internet at http://www.guidelines.gov/. Accessed July 19, 2004.

    Matfin G and Guven S. Diagnosing Diabetes Mellitus: do we need new criteria? Available on the Internet from the web site of the American Association of Clinical Endocrinologists at http://www.aace.com/clin/fcc/fcc-200001.php. Accessed July 19, 2004.

    Mayer-Davis EJ, D'Antonia A, Tudor-Locke C. Lifestyle for diabetes Prevention. In: Diabetes in the Life Cycle and Research: A Core Curriculum for Diabetes Education (5th ed.). Franz MJ, editor. American Association of Diabetes Educators. 2003; page 3.

    National Diabetes Information Clearinghouse, National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases, National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Am I at risk for type 2 diabetes? NIH publication no. 04-4805. 2004 Apr. Available on the Internet at http://www.diabetes.niddk.nih.gov/dm/pubs/riskfor%20type2/index.htm.Accessed July 19, 2004.

    Sherwin RS, Anderson RM, Buse JB, et al. Prevention or Delay of Type 2 Diabetes. Diabetes Care. American Diabetes Association. 2004 Jan;27(Suppl 1):S47-54. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/. Accessed July 19, 2004.

    National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Diabetes Public Health Resource, Centers for Disease Control and Prevention, United States Department of Health and Human Services. CDC statements on diabetes issues: screening for type 2 diabetes. 2004 Jun 18. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/diabetes/news/doc/screening.htm. Accessed July 19, 2004.

    United States Preventive Services Task Force. Screening for Diabetes Mellitus, adult type 2. 2003 Feb. Available on the Internet at http://www.ahrq.gov/clinic/uspstf/uspsdiab.htm. Accessed July 19, 2004.

  • Tuberkulózis 

    A rossz életkörülmények között élőknél, a HIV-fertőzés és a kialakuló gyógyszer-rezisztencia következtében a tuberkulózis világszerte fenyegető veszéllyé vált az elmúlt években. Az esetszám növekedése és a betegség járványos előfordulása az 1990-es évek óta aggodalomra ad okot. A tuberkulózis egyelőre viszonylag ritka, de a kockázati csoportokban súlyos egészségügyi probléma.

    Az újabb szakmai ajánlások sok országban célzott szűrést javasolnak a kockázati csoportokban. A helyi egészségügyi szervek, egészségügyi szolgáltatók, valamint bizonyos munkáltatók a helyi viszonyok és az ismert rizikófaktorok alapján támogatják a szűréseket.

    Jellemzően, ha valakinek tuberkulózisa van, nem feltétlenül érzi betegnek magát, gyakran még a tünetek sem jelentkeznek. A kórokozó cseppfertőzéssel kerül a légutakba egy olyan fertőző személytől, aki köhögéssel vagy tüsszentéssel juttatta a baktériumokat a levegőbe. A tuberkulin bőrpróbára adott reakció alapján deríthető ki, hogy fertőződött-e.

    Bár az amerikai Centers for Disease Control and Prevention szervezet alacsony kockázatú populációkban a rutinszűrést nem javasolja, egyes helyeken a diákoknál és az egészségügyi dolgozóknál gyakran feltételként szabják a vizsgálat elvégzését az iskolakezdést, illetve munkábaállást megelőzően.

    A nagyobb kockázati csoportba tartozókat, pl. az egészségügyi dolgozókat és olyan személyeket, akiknél munkahelyük vagy tevékenységük folytán fennáll a fertőződés veszélye, rendszeresen szűrővizsgálatnak kell alávetni.

    A legmagasabb kockázati csoportba tartoznak az igazoltan vagy feltételezetten tuberkulózisban szenvedő személlyel kontaktusba került egyének, és a HIV-fertőzött, vagy HIV-fertőzés kockázatának kitett személyek.

    Az Amerikai Családorvosok Szövetsége (American Academy of Family Physicians) a magas rizikójú kategóriába sorolja a következő csoportokat:

    • Azok, akik szoros kontaktusba kerültek ismert vagy gyanított tuberkulózisos beteggel, egészségügyi dolgozók, bevándorlók olyan országokból, ahol a betegség előfordulási aránya magas (általánosságban, iparilag kevésbé fejlett, fejlődő országokból), HIV-fertőzöttek, alkoholisták, intravénás kábítószer-használók vagy egyéb tiltott szerek használói, bentlakásos gondozóintézmények lakói (például ápolóotthonok, elmegyógyászati intézetek, büntetés-végrehajtó intézmények, AIDS-gondozó intézetek, hajléktalanszállók), valamint megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz hozzá nem férő, alacsony jövedelmű személyek.

    Egyéb okból a fertőzésre fogékonyak:

    • Az idősek és károsodott immunrendszerű egyének, például olyanok, akik egészségi állapotuk vagy a náluk alkalmazott kezelés miatt kerülnek magas kockázati csoportba.
    • Piszkos vagy zsúfolt környezetben élők, és azok, akik nem férnek hozzá egészséges élelemhez.
    • Csecsemők, gyermekek és serdülők: amennyiben magas kockázatú felnőttel kontaktusba kerülnek.

    A magas rizikótényezőjű csoportokhoz tartozókat gyakrabban kell megvizsgálni, hogy nem tuberkulózisosak-e.

     

    Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

    A fact sheet on testing for tuberculosis is available from the Centers for Disease Control and Prevention at http://www.cdc.gov/nchstp/tb/pubs/tbfactsheets/250140.htm.

    A good source of specific information on tuberculosis in children, adults, immigrants, and the elderly is the Virtual Hospital web site: http://www.vh.org/navigation/vh/topics/adult_patient_tuberculosis.html.

    Felhasznált forrásmunkák:

    A brief history of tuberculosis treatment. New Jersey Medical School and National Tuberculosis Center, University of Medicine and Dentistry of New Jersey. 2001 Feb 26. Available on the Internet at http://www.umdnj.edu/ntbcweb/tb_frame.html. Accessed July 26, 2004.

    American Academy of Pediatrics. Tuberculosis. Available on the Internet at http://www.medem.com/medlb/article_detaillb.cfm?article_ID=ZZZ1BN54FDC&sub_cat=573. Accessed July 26, 2004.

    Centers for Disease Control and Prevention, Public Health Practice Office, United States Department of Health and Human Services. Targeted tuberculin testing and treatment of latent tuberculosis infection (American Thoracic Society/CDC statement). 2000 Jun 9. MMWR:49(RR06);1-54. Available on the Internet at http://www.phppo.cdc.gov/cdcRecommends. Accessed July 21, 2004.

    D'Alessandro D and Huth L. Pediatrics common questions, quick answers: TB (tuberculosis). Children's Virtual Hospital. Available on the Internet at http://www.vh.org/pediatric/patient/pediatrics/cqqa/tb.html. Accessed July 26, 2004.

    Polgreen PM. Infectious disease (chapter 10). In: Tuberculosis, University of Iowa Family Practice Handbook (4th ed.). Available on the Internet from the Virtual Hospital at http://www.vh.org/adult/provider/familymedicine/FPHandbook/Chapter10/03-10.html. Accessed July 26, 2004.

    Screening for tuberculosis and tuberculosis infection in high-risk populations: recommendations of the advisory council for the elimination of tuberculosis. 1995 Sep 8. MMWR:44(RR-11);18-34.Available on the Internet. Accessed July 21, 2004.

Felhasznált forrásmunkák

Alvi MR. Checkup. 2004 Jul 13 (updated). Available on the Internet at the eMedicine Consumer Health web siteunder the “Public Health” heading: http://emedicinehealth.com/articles/11809-8asp.Accessed October 19, 2004.

American Academy of Family Physicians. Preventive services for healthy living. 2003 Mar (reviewed/updated). Available on the Internet at http://familydoctor.org/x1548.xml.Accessed October 19, 2004.

American Academy of Family Physicians. Summary of policy recommendations for periodic health examinations. Leawood, Kansas. 2003 Aug. Available on the Internet at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=4183&nbr=3208.Accessed July 19, 2004.

Centers for Disease Control and Prevention, National Immunization Program, United States Department of Health and Human Services. Recommendations: adult immunization schedule. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/nip/recs/adult-schedule.htm.Accessed October 19, 2004.