A koleszterin és zsírsavak lerakódása az artériákban már gyermekkortól megkezdődik. Ezek a lerakódások a későbbiekben az erek átjárhatóságát szűkítő, merev „plakkokat” képeznek. Felnőttkorban a plakk-képződés és az azzal együtt járó egészségi problémák elsősorban a szívizomzatot vérrel ellátó artériákat veszélyezteti, de nem korlátozódik kizárólag rájuk, testszerte érelmeszesedéshez, más szóval arteriosclerosishoz vezetnek. Az Egyesült Államokban mind férfiak, mind nők között a szívbetegség az első számú halálok, és a vér koleszterinszintje nagymértékben befolyásolja a betegség kialakulásának esélyét.
Mivel a szívbetegség az egyik legsúlyosabb népegészségügyi probléma, az egészségügyi intézmények alapvetően érdekeltek e probléma megoldásában, a következmények (szívinfarktus, stroke, súlyos fokú rokkantság vagy akár korai halál) elhárításában. Ehhez nyújthat segítséget a vérben lévő koleszterin koncentrációjának meghatározása. A koleszterinszint csökkentése valamennyi életkorban, férfiaknál és nőknél egyformán fontos. A szakértők szerint a koleszterinbevitel mérséklése már gyermekeknél és tizenéveseknél is javasolt annak érdekében, hogy a szívbetegséget felnőttkorban megelőzzék.
Az amerikai koleszterinedukációs program (National Cholesterol Educational Program) és az Amerikai Szív Egyesület (American Heart Association) a legszigorúbb szűrőprogramok követését ajánlja, már fiatal felnőttkortól kezdve:
Minden húszévesnél idősebb felnőttnél ajánlatos ötévente legalább egyszer elvégezni a teljes, éhgyomri lipoproteinprofil meghatározását. Amennyiben a meghatározás(ok) során a lipidszint alacsony, öt évnél hosszabb idő is eltelhet a vizsgálat megismétléséig. Ha a lipidszint a felső határértékhez közel van, tanácsos a vizsgálatot gyakrabban megismételni.
Ha valaki 9-12 órával a vérvizsgálat elvégzését megelőzően nem eszik („éhgyomorra van”), a vizsgálat négy paraméterről fog értékelhető információt adni: 1) összkoleszterin, 2) LDL-koleszterin (mivel ez a fő plakk-képző, ezért az LDL-koleszterin szintjét célszerű minél alacsonyabb értéken tartani), 3) HDL-koleszterin (ez a koleszterinféleség megnehezíti a plakkok kialakulását, ezért az a jó, ha minél több van belőlük), és 4) trigliceridek (a zsír egyéb előfordulási formái a vérben). Az amerikai koleszterinedukációs program ajánlása szerint ez az éhezési teszt a legelőnyösebb első vizsgálatként.
Éhezés nélkül, két hasznos mérési eredményt kaphatunk: az összkoleszterin- és a HDL-koleszterin-értékeket. Az Amerikai Népegészségügyi Prevenciós Szervezet (U.S. Preventive Services Task Force), az Amerikai Családorvosok Szövetsége (Academy of Family Physicians) és az Amerikai Megelőző Orvostani Társaság (American College of Preventive Medicines) szerint először az éhezés nélküli tesztet lehet elvégeztetni, és amennyiben a kockázati faktorok nem ismeretesek, a koleszterinszint rendszeres monitorozása később, középkorú életévekben kezdhető. Ha a két fenti mérés problémát jelez, a teljesebb vizsgálati skála elvégzésére kerülhet sor. Ajánlásaik:
- Valamennyi 35 éves és idősebb férfinél és valamennyi 45 éves és idősebb nőnél rendszeres szűrővizsgálatokat kell végezni lipid-rendellenességekre.
- Fiatalabb felnőtteket– 20-35 éves férfiakat és 20-45 éves nőket – akkor kell rutin módon szűrni lipid-rendellenességekre, ha szívkoszorúér-betegségek kialakulása szempontjából egyéb kockázati tényezők mutathatók ki náluk.
Érzékenyebb és gyakoribb ellenőrzésre szorulnak azok, akik ismert kockázati tényezőkkel rendelkeznek. Ilyen tényezők lehetnek például a dohányzás, magas vérnyomás (140/90 Hgmm vagy ennél magasabb), cukorbetegség, elhízás/túlsúly, a családban szívbetegség miatt korai halálozás előfordulása, alacsony („jó”) HDL-koleszterin-szint, vagy magas össz- és LDL-koleszterinszint.
Záró megjegyzés: már két kockázati faktor fennállása esetén is a gyakoribb ellenőrzés szükséges. Több tanulmány is kimutatta, hogy a „magas” vagy „közepes” kockázatú csoportba tartozóknál az LDL-koleszterin alacsony szinten történő tartásával a szívinfarktus kockázata csökkenthető.
Idegen nyelvű kapcsolódó adatbázisok:
Calculator: A calculator to determine your heart attack risk is available at http://www.healthcalculators.org/calc_index.htm from the University of Maryland Medical System
Cholesterol: Excellent basic information is available from the National Heart, Lung, and Blood Institute at http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/Hbc/HBC_WhatIs.html
Women: Excellent information on how heart disease affects women is available from the American Academy of Family Physicians at http://www.familydoctor.org/x5022.xml
Felhasznált forrásmunkák:
American Academy of Family Physicians. Heart disease and heart attacks: what women need to know. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x50-22.xml.Accessed August 4, 2004.
American Academy of Family Physicians. Heart disease: assessing your risk. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x2756.xml.Accessed July 16, 2004.
American Academy of Family Physicians. Summary of policy recommendations for periodic health examinations. 2003 Aug. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=4183&nbr=3208. Accessed July 19, 2004.
American Academy of Pediatrics, Committee on Nutrition. Cholesterol in childhood (policy statement). 1998 Jan. Pediatrics 101:1;141-147. Available on the Internet at http://aappolicy.aappublications.org/cgi/content/full/pediatrics;101/1/141. Accessed August 10, 2004.
American College of Preventive Medicine. Screening for lipid disorders. Available on the Internet at http://www.acpm.org/cpslipiddisorders.htm. Accessed August 5, 2004.
American Heart Association. Get your cholesterol checked. Available on the Internet at http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=541. Accessed July 16, 2004.
Berg AO, for the United States Preventive Services Task Force. Screening for lipid disorders: recommendations and rationale. Am J Prev Med 2001;20(3S):73-76.
A.D.A.M., Inc. Children can have high cholesterol, too. 2002 Jun 17. Available on the Internet from the University of Maryland Medicine web site at http://www.thoraciconcology.com/careguides/cholesterol. Accessed August 10, 2004.
Grundy SM, Cleeman JI, Bairey Merz CN, et al, for the Coordinating Committee of the National Cholesterol Education Program. Implications of recent clinical trials for the National Cholesterol Education Program Adult Treatment Panel III Guidelines. Circulation. 2004 July 13;110:227-239. Available on the Internet at http://www.circ.ahajournals.org/content/vol110/issue2/index.shtml. Accessed August 5, 2004.
National Heart, Lung, and Blood Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. High blood cholesterol: what you need to know. Available on the Internet at http://www.nhlbi.nih.gov/health/public/chol/wyntk.htm. Accessed July 16, 2004.
National Heart, Lung, and Blood Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Third report of the National Cholesterol Education Program (NCEP)Expert Panel on detection, evaluation, and treatment of high blood pressure in adults (Adult Treatment Panel III). Bethesda, Md. 2001 May. NIH publication 01-3670. Available on the Internet at http://www.nhlbi.nih.gov/guidelines/cholesterol/atp3_rpt.htm. Accessed July 15, 2004.
National Heart, Lung, and Blood Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Update on cholesterol guidelines: more-intensive treatment options for higher risk patients (press release). 2004 July 12. Available on the Internet at http://www.nhlbi.nih.gov/new/press/04-07-12.htm. Accessed August 4, 2004.