A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
15.01.2018.

A szűrővizsgálatok célja a betegségek kockázatának, illetve a kialakulóban lévő betegségek minél koraibb felismerése, szükség esetén kezelése. A szűrővizsgálatok elvégzése, a betegségek megelőzése minden korosztályban, így az erejük teljében lévő 30 és 50 év közöttieknél is fontos. Rendszerint a kezelőorvos kezdeményezi azoknak a vizsgálatoknak az elvégzését, amelyek olyan rejtett betegségekre utalnak, amelyek tünetei ugyan még nem jelentkeznek, de kialakulóban lehetnek, és néhány év múlva már a tünetei is jelentkezhetnek. Ebbena korosztályban a leginkább fenyegető betegségeket mindenekelőtt a cukorbetegség(diabétesz), a rák és a szív-érrendszeri rendellenességek jelentik. A szűrővizsgálatok elvégzése része lehet az időszakos egészségi állapot felmérésének, amelynek során mérik a vérnyomást, a koleszterin- és vércukorszintet, a testsúlyt és más szükséges rizikótényezőket.

A 30 és 40 év közöttieknél legalább ötévente célszerű elvégezni az általános egészségi állapotfelmérést, még akkor is, ha a páciens tökéletesen egészségesnek érzi magát. A 40 és 50 év közöttieknél ez gyakrabban, legalább 3 évente, de esetenként akár évente is ajánlott. Ha valaki valamilyen krónikus betegségben szenved, vagy nagy a kockázata egy betegség bekövetkeztének, a szűrővizsgálatokat és a megelőző kezeléseket célszerű tervezetten, rövidebb időközöket alkalmazva elvégezni. A vizsgálatokat követően mindig tisztázni kell a kezelőorvossal a következő kontroll időpontját, és az addigi tennivalókat.

Fontos, hogy a kezelőorvossal kialakított megelőző kezelésen,életmódon, diétán a páciens csak akkor változtasson, ha megbeszélte azt kezelőorvosával!

Szűrővizsgálatai
  • Emlőrák 

    Az emlőrák az egyik leggyakoribb halálok a nők között.Becslések szerint a 40 évnél idősebb nőknél rendszeres mammográfiás vizsgálattal a halálozás akár 15-20%-kal is csökkenthető lenne. A mammogram a tünetek és a szubjektív érzetek megjelenése előtt 1-3 évvel jelezheti a daganatot.

    A nemzetközi és nemzeti szakmai szervezetek (pl. az USA-banaz American Cancer Society, American College of Radiology, American Medical Women'sAssociation) évenkénti szűrést javasolnak az alábbiak szerint:

    · 40 éves korban minden nőnél célszerű elvégezni a mammográfiás vizsgálatot és az emlők orvosi fizikális vizsgálatát.

    · 40 év fölött a mammográfiás vizsgálatot évente, a fizikális vizsgálatot 1-2 évente célszerű elvégezni. (Magyarországon a veszélyeztetett [pl. hormonpótlásban részesülő] korosztályt évente, egyébként 2 évente hívják be emlőszűrésre).

    · A 20 és 30 év közötti nőknél az emlők vizsgálata a rendszeres szűrővizsgálatok részét képezi, és legalább 3 évente el kell végezni.

    · A fiatalkor önmagában nem indok a szűrővizsgálatok gyakoriságának csökkentésére vagy esetleg elhagyására.

    · Ha egy nő tünetmentes, a szűrővizsgálatot mindaddig folytatni kell, ameddig a várható élettartama 5 évnél hosszabb.

     

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Cancer Society. Breast cancer: early detection.Available on the Internet at http://www.cancer.org/docroot/cri/content/2_6x_breast_cancer_early_detection.asp.Accessed July 15, 2004.

    American Cancer Society. American Cancer Society guidelinesfor breast cancer screening: update 2003. CA Cander J Clin. 2003;53:141-169. Availableon the Internet at http://caonline.amcancersoc.org/cg/content/full53/3/141.Accessed August 5, 2004.

     

    American College of Radiology. Breast care guidelines(press release). 2000 Nov. Available on the Internet at http://www.acr.org/dyna/?doc=departments/pub_rel/press_releases/breastcareguide.html.Accessed July 15, 2004.

     

    Centers for Disease Control and Prevention, National Centerfor Chronic Disease Prevention and Health Promotion, United States

    Department ofHealth and Human Services. Healthy People 2010, increase proportion receiving mammogramobjective 3.13. Available on the Internet at http://www.healthypeople.gov/document/html/objectives/03-13.htm.Accessed July 15, 2004.

     

    Centers for Disease Control and Prevention, National Breastand Cervical Cancer Early Detection Program, United States Department of Healthand Human Services. The National Breast and Cervical Cancer Early Detection Program– reducing mortality through screening (2003 program fact sheet). Revised 2004 May.Available on the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/nbccedp/about.htm. AccessedJuly 15, 2004.

     

    Centers for Disease Control and Prevention, National Centerfor Health Statistics, United States Department of Health and Human Services. Table80: use of mammography for women 40 years of age and over according to selectedcharacteristics: United States, selected years 1987-2000. Health, United States2003. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/nchs/products/pubs/pubd/hus/womens.htm.Accessed August 6, 2004.

     

    United States Preventive Services Task Force. Screeningfor breast cancer: recommendations and rationale (release date: 2002 Feb). Ann InternMed 2002 Sep 3;137(5 Part 1):344-346. Available on the Internet from the Agencyfor Healthcare Research and Quality at http://www.ahcpr.gov/clinic/uspstf/uspsbrca.htm.Accessed July 15, 2004.

  • Méhnyakrák 

    A méhnyakrák okozta halálesetek nagy többsége megelőzhető a méhnyak rendszeres citológiai vizsgálatával. A rák ezen fajtájának kialakulásához gyakran több év szükséges, és leginkább a 40 évnél idősebb nőknél fordul elő. A rutinszerű szűrés segít a korai felismerésben, amikor a betegség jó eséllyel gyógyítható. A citológiai szűrés során felismerhető a rákot megelőző, úgynevezett praecancerosus állapot, amikor az érintett terület még az előtt eltávolítható, hogy a rákos betegség kialakulna.

    • A szűrés gyakoriságára vonatkozó javaslatok attól teszik függővé az ellenőrzést, hogy mi az eredménye az utolsó vizsgálatoknak. Ha az utolsó 2-3 citológiai eredmény negatív, a fiatal nőket (akiknél nagyobb a veszélye a rák kialakulásának) 2-3 évente, a középkorúakat 3 évente, az idősebbeket elegendő még ritkábban szűrni. Ennek ellenére a nőknek évente legalább egyszer javasol nőgyógyászati kontrollvizsgálaton részt venniük. Különösen vonatkozik ez azokra a 30 év felettiekre, akik 3 vagy több éve nem vettek részt nőgyógyászati vizsgálaton.
    • A 30 év feletti nőknél a rendszeres citológiai vizsgálat mellett célszerű elvégezni a HPV (humán papillomavírus) kimutatására szolgáló vizsgálatot is. Ennek gyakorisága attól függ, hogy a laboratórium milyen módszert alkalmaz. (Antigént vagy antitestetmutat ki.) Hajlamosító tényezők (pl. korábban diagnosztizált méhnyakrák, HIV-fertőzés,gyenge immunrendszer stb.) esetén a citológiai szűrést gyakrabban célszerű elvégezni. A konkrétumokat illetően minden esetben a szakorvossal kell konzultálni.

     

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Cancer Society. Overview: cervical cancer: whatcauses cancer of the cervix? can it be prevented? Revised 2003 Nov 4. Availableon the Internet at http://www.cancer.org/.Accessed August 10, 2004.

     

    American College of Obstetricians and Gynecologists. Cervicalcancer screening: testing can start later and occur less often under new ACOG recommendations(press release). 2003 Jul 31. Available on the Internet at http://www.acog.org/from_home/publications/press_releases/nr07-31-03-1.cfm.Accessed July 15, 2004.

     

    American College of Physicians. New pap guidelines reducescreening, but raise concerns about compliance. Observer. 2003 Apr. Available onthe Internet at http://www.acponline.org/journals/news/apr03/pap_guides.htm?hp.Accessed July 15, 2004.

     

    Smith RA, Cokkinides V, and Eyre HJ, for the AmericanCancer Society. American Cancer Society guidelines for the early detection of cancer,2003. CA Caner J Clin. 2003;53:27-43. Available on the Internet at http://caonline.amcancersoc.org/cgi/content/full/53/1/27.Accessed August 5, 2004.

     

    Centers for Disease Prevention and Control, National Centerfor Chronic Disease Prevention and Health Promotion, United States Department ofHealth and Human Services. Basic facts on screening and the Pap test. Availableon the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/nbccedp/cc_basic.htm. Accessed August2, 2004.

     

    Centers for Disease Prevention and Control, National Centerfor Chronic Disease Prevention and Health, United States Department of Health andHuman Services. Cervical cancer and Pap test information. Available on the Internetat http://www.cdc.gov/cancer/nbccedp/info-cc.htm.Accessed July 15, 2004.

     

    United States Preventive Services Task Force. Screeningfor cervical cancer (release date: Jan 2003). Available on the Internet at http://www.ahcpr.gov/clinic/uspstf/uspscerv.htm.Accessed July 15, 2004.

  • Magas koleszterinszint 

    Már gyermekkorban elkezdenek kiépülni az artériák falán azok a jórészt koleszterinből és trigliceridekből álló plakkok, amelyek szűkítik az erek keresztmetszetét. Idősebb korban a plakkok már nemcsak az artériákban, hanem a vénákban is kezdenek lerakódni, és kialakul az érelmeszesedésnek (atherosclerosisnak) nevezett tünetegyüttes. Az érelmeszesedést követő szívinfarktus az egyik vezető halálnem, ennek megelőzése, a rizikó felismerése érdekében fontos a vér koleszterinszintjének követése.

    A fejlett társadalmakban a leggyakoribb halálozási ok szív-érrendszeri betegségekhez (szívinfarktus, szélütés, agyvérzés stb.) köthető. Mivel a betegség kialakulásában fontos szerepe van a koleszterinnek, ennek csökkentése fontos mind nőknél, mind férfiaknál. A szakemberek tizenéves, sőt fiatalabb gyermekek esetében is célszerűnek tartják a vér koleszterinszintjének csökkentését, annak érdekében, hogy felnőttkorban csökkenjen a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának veszélye.

     

    A szakértői ajánlások már fiatal kortól szükségesnek tartják a vér koleszterinszintjének követését:

    • 20 éven felettieknél ötévente célszerű éhomi lipidprofilt nézni. Ha a lipidek szintje a normál tartományban van, vagy annál alacsonyabb, nem szükséges gyakori ellenőrzés. Ha azonban az értékek a határértékek közelében vannak vagy magasak, az ellenőrzéseket gyakrabban kell elvégezni.
    • A 9–12 órás éhezést követő (éhomi) lipidvizsgálatok közé tartoznak: 1) összkoleszterin,2) LDL-koleszterin (amely az érfalon lévő plakkok egyik fő alkotója, ezért az a jó, ha ennek az értéke minél alacsonyabb), 3) HDL-koleszterin (amely segíti a plakkok eltávolítását, ezért az a jó, ha a vérszintje magas), és 4) trigliceridek. Ez az ún. lipidprofil rutinszerűen elvégezhető a laboratóriumok által.
    • Mivel az összkoleszterin és a HDL-koleszterin vérszintje nagyon lassan (csak hetek alatt) változik lényegesen, az összkoleszterin és HDL-koleszterin szintjének meghatározása nem igényel éhezést, és két héten belül nincs értelme megismételni a mérést. Ha azonban az  így mért vérszintek nem esnek a normál tartományba, a vizsgálatokat az LDL-koleszterinnel és trigliceridekkel kiegészítve célszerű megismételni éhezést követően is. Ha az eredmények ekkor is kórosak, az alábbi vizsgálatok javasoltak:
    • A 35 év feletti férfiaknál, illetve a 45 év feletti nőknél ellenőrizni kell a lipid-rendellenességeket.
    • Fiatalabbaknál – 20 és 35 év közötti férfiaknál, illetve 20 és 45 közötti nőknél – a lipid-rendellenességeket akkor célszerű ellenőrizni, ha valamilyen kockázati tényezővel rendelkeznek valamilyen szív(koszorúér)-betegségre.
    • A kockázati tényezők közé tartoznak: a dohányzás, magasvérnyomás (magasabb mint 140/90 Hgmm vagy gyógyszerelés), cukorbetegség (diabétesz), elhízás/túlsúlyosság, korai szívbetegségek családi halmozódása, a „jó” HDL-koleszterin alacsony, a „rossz” LDL-koleszterin magas szintje.

     

    Felhasznált forrásmunkák:


    Calculator:A calculator to determine your heart attack risk is available at http://www.healthcalculators.org/calc_index.htmfrom the University of Maryland Medical System

    Cholesterol:Excellent basic information is available from the National Heart, Lung, and BloodInstitute at http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/Hbc/HBC_WhatIs.html

    Women:Excellent information on how heart disease affects women is available from the AmericanAcademy of Family Physicians at http://www.familydoctor.org/x5022.xml
    To signup for a personal cholesterol test scheduling reminder, click here.

    American Academy of Family Physicians. Heart disease andheart attacks: what women need to know. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x50-22.xml.Accessed August 4, 2004.

    American Academy of Family Physicians. Heart disease:assessing your risk. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x2756.xml.Accessed July 16, 2004.

     

    American Academy of Family Physicians. Summary of policyrecommendations for periodic health examinations. 2003 Aug. Available on the Internetfrom the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=4183&nbr=3208.Accessed July 19, 2004.

     

    American Academy of Pediatrics, Committee on Nutrition.Cholesterol in childhood (policy statement). 1998 Jan. Pediatrics 101:1;141-147.Available on the Internet at http://aappolicy.aappublications.org/cgi/content/full/pediatrics;101/1/141.Accessed August 10, 2004.

     

    American College of Preventive Medicine. Screening forlipid disorders. Available on the Internet at http://www.acpm.org/cpslipiddisorders.htm.Accessed August 5, 2004.

     

    American Heart Association. Get your cholesterol checked.Available on the Internet at http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=541.Accessed July 16, 2004.

    Berg AO, for the United States Preventive Services TaskForce. Screening for lipid disorders: recommendations and rationale. Am J Prev Med2001;20(3S):73-76.

     

    A.D.A.M., Inc. Children can have high cholesterol, too.2002 Jun 17. Available on the Internet from the University of Maryland Medicineweb site at http://www.thoraciconcology.com/careguides/cholesterol. AccessedAugust 10, 2004.

     

    Grundy SM, Cleeman JI, Bairey Merz CN, et al, for theCoordinating Committee of the National Cholesterol Education Program. Implicationsof recent clinical trials for the National Cholesterol Education Program Adult TreatmentPanel III Guidelines. Circulation. 2004 July 13;110:227-239. Available on the Internetat http://www.circ.ahajournals.org/content/vol110/issue2/index.shtml.Accessed August 5, 2004.

     

    National Heart, Lung, and Blood Institute of the NationalInstitutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Highblood cholesterol: what you need to know. Available on the Internet at http://www.nhlbi.nih.gov/health/public/chol/wyntk.htm.Accessed July 16, 2004.

     

    National Heart, Lung, and Blood Institute of the NationalInstitutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Thirdreport of the National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on detection,evaluation, and treatment of high blood pressure in adults (Adult Treatment PanelIII). Bethesda, Md. 2001 May. NIH publication 01-3670. Available on the Internetat http://www.nhlbi.nih.gov/guidelines/cholesterol/atp3_rpt.htm.Accessed July 15, 2004.

     

    National Heart, Lung, and Blood Institute of the NationalInstitutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Updateon cholesterol guidelines: more-intensive treatment options for higher risk patients(press release). 2004 July 12. Available on the Internet at http://www.nhlbi.nih.gov/new/press/04-07-12.htm.Accessed August 4, 2004.

  • Elhízás 

    Napjaink fejlett társadalmaiban az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a lakosság túlsúlyossága, illetve elhízása. Az USA-ban a lakosok kb. 60%-a túlsúlyos, kb. 30%-uk pedig elhízott, és az elhízás a második vezető ok a megelőzhető halálesetek között.

    A túlsúlyosság sok betegség kialakulásához hozzájárul. Ilyen betegségek pl. a cukorbetegség, a szív-érrendszeri rendellenességek, a rákok egyes típusa, érelmeszesedés stb. A túlsúlyosság nem csak a középkorúak és az idősebbek problémája, a gyermekek között is mind több az elhízott. Emiatt mind több szakmai szervezet javasolja a testtömegindex követését már gyermekkortól, és a kezelőorvosnak tanácsaiban ki kell térnie az egészséges táplálkozásra és megfelelő életvitelre is. (A testtömeg indexet úgy kapjuk meg, hogy a kg-ban mért testtömeget elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. Pl. egy 80 kg-os, 170 cm-es ember testtömeg-indexe:80/1,72=27. Általában: a 25 alatti testtömeg index a testmagasságnak megfelelő testsúlyra utal, 25 és 30 közötti érték túlsúlyt, a 30 fölötti elhízást valószínűsít. Ezek a határértékek azonban nemtől és kortól is függnek! A testtömeg index számítására egy könnyen használható idegen nyelvű program található a National Heart, Lung,and Blood Institute honlapján a http://www.nhlbisupport.com/bmi címen.)

     

    Felhasznált forrásmunkák: 

    American Association of Family Physicians. Summary ofpolicy recommendations for periodic health examinations. 2003 Aug. Brief summaryfrom the National Guideline Clearinghouse available on the Internet at http://www.guidelines.gov/.Accessed July 19, 2004.

     

    American Obesity Association. Obesity in Youth (fact sheet).Available on the Internet at http://www.obesity.org/subs/fastfacts/obesity_US.shtml.Accessed July 23, 2004.

     

    Iannelli V. BMI calculator. Keep Kids Healthy, LLC. Availableon the Internet at http://www.keepkidshealthy.com/welcome/bmicalculator.html.Accessed August 10, 2004.

     

    National Heart, Lung, and Blood Institute, National Institutesof Health, United States Department of Health and Human Services. Calculate yourbody mass index. Available on the Internet at http://www.nhlbisupport.com/bmi.Accessed July 23, 2004.

     

    Nawaz H and Katz KL. weight management counseling of overweightadults: American College of Preventive Medicine practice policy statement. Am JPrev Med. 2001 Jul;21(1):73-78. Available on the Internet from the National GuidelineClearinghouse at http://www.guidelines.gov/.Accessed July 19, 2004.

     

    United States Preventive Services Task Force. Screeningfor obesity in adults: recommendation and rationale. Ann Intern Med. 2003 Dec 2;139(11):930-932.Availableon the Internet from the National Guideline Clearinghouse http://www.guidelines.gov/.Accessed July 19, 2004.

     

    Weise E. Medicare redefines obesity as medical. USA Today.2004 Jul 15 (updated July 16, 2004). Available on the Internet at http://www.usatoday.com/news/washington/20004-07-15-medicare-obesity-x.htm.Accessed July 19, 2004.

  • Bőrrák 

    A bőrrák egyre gyakoribb rákféle. Különösen az idősebb korosztályban (65 év felett) jellemző az előfordulása. Különösen egyik formája, a melanoma okoz mind nagyobb gondot. Elsősorban azok a kaukázusi típusú, fehér bőrű emberek fogékonyak, akik sokat tartózkodnak tűző napon, illetve sokat vannak ultraibolya fénynek kitéve, de másoknál sincs kizárva a betegség előfordulása.

    Egyes javaslatok szerint célszerű rendszeres időközönként bőrgyógyásszal ellenőriztetni bőrünket, más irányelvek azonban csak a veszélyeztetetteknél tanácsolják ezt. 20 és 40 év között havonként végzett önvizsgálat és 3 évenként végzett szakorvosi vizsgálat javasolt.

     

    A bőrrák megelőzése már gyerekkorban, a napsugárzás elleni védelemmel kezdődik. Ezzel a nem melanoma típusú bőrrák kialakulása megelőzhető, mivel az esetek többségében – nemcsak gyermekeknél, de felnőtteknél is – az erős napsugárzás felelős a bőrrák kialakulásáért. Különösen érvényes ez a bőrrák legveszélyesebb formájánál, a melanománál. Ez azoknál fordul elő leginkább, akik erősen leégnek, a napsugárzás a bőr alsóbb rétegeiben is sérülést okoz. Akár 1-2 gyermekkori leégés is emeli a bőrrák felnőttkori kialakulásának valószínűségét. A szűrővizsgálatok erőltetése helyett célravezetőbb a fiatalok és idősebbek felvilágosítása a túlzott napozás veszélyeiről. Ha valamilyen rendellenesség jelenik meg a bőrön, tanácsos mielőbb szakorvoshoz fordulni!

     

    Idegen nyelvű kapcsolódó adatbázisok:

    The National Cancer Institute at http://www.cancernet.nci.nih.gov/.

    The Skin Cancer Foundation at http://www.skincancer.org/.

     

    Felhasznált forrásmunkák: 

    American Academy of Family Physicians. Cancer: early detection.Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x2383.xml. Accessed July 16, 2004.

     

    American Academy of Family Physicians. Cancer screeningguidelines. Amer Family Physician. 2001 Mar 15. Available on the Internet at http://www.aafp.org/afp/20010315/1101.html.Accessed July 16, 2004.

    American Cancer Society. Skin cancer. 2002 Feb. Availableon the Internet at http://www.cancer.org/downloads/PRO/SkinCancer.pdf. AccessedJuly 15, 2004.

     

    National Cancer Institute of the National Institutes ofHealth, United States Department of Health and Human Services. Skin cancer (PDQ®):screening (health professional version). Available on the Internet at http://www.cancer.gov/cancertopics/pddq/screening/skin/HealthProfessional/page2.Accessed July 15, 2004.

     

    National Coalition for Skin Cancer Prevention. The radiatingfacts. Available on the Internet at http://www.sunsafety.org/radiate.htm.Accessed July 22, 2004.

     

    Skin Cancer Foundation. Skin cancer: a concern for allages. Available on the Internet at http://www.skincancer.org/older/index.php.Accessed July 15, 2004.

     

    Texas Children's Hospital. Overexposure to sun now canhave harmful consequences. 2004 Jun 7. Available on the Internet at http://www.texaschildrenshospital.org/allabout/newscenter/ArticleDisplay.aspx?aid=1304.Accessed August 10, 2004.

  • A pajzsmirigyműködés rendellenességei 

    A pajzsmirigy-rendellenességek előfordulása gyakoribb, mint a cukorbetegségé vagy a szívbetegségeké. A pajzsmirigyműködés zavara kihathat az egész szervezetre, és olyan más betegségek kialakulásához vezethet, mint pl.a szív betegségei, csontritkulás. Sok embernek van alul- vagy túlműködő pajzsmirigye, de mivel a tünetek rendszerint nem szembetűnőek (pl. enyhe izzadás, súlyproblémák, enyhe depresszió, száraz bőr és haj), az emberek nagy részének nincs is tudomása a betegségéről.

    A felmérések szerint a pajzsmirigy-rendelleneségek, különösen az alulműködés (hypothyreosis) gyakoribbak a nők között, mint a férfiaknál. A gyenge tünetek terhesség vagy a kor előrehaladtával erősödhetnek.

    A szakértők nem tartják indokoltnak a pajzsmirigy-rendelleneség kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálatok szűrésként való alkalmazását. Kétséges ugyanis, hogy a drága pénzen elvégzett vizsgálatoknak milyen gyakorlati haszna van. Kérdéses az is, hogy ha szűrnék a lakosságot, milyen életkorban történjen a szűrés. (Egyes országokban nőknél 50, férfiaknál 60 éves kor felett javasolják a vizsgálatok esetenkénti elvégzését tünetmentes pácienseknél, a vizsgálatok ismétlését pedig 5 évente ajánlják. Sok országban azonban nincsenek ilyen irányelvek.) Nagyobb egyetértés tapasztalható a terhesek megítélésében: náluk a terhesség folyamán még tünetmentes esetben is ajánlott figyelemmel kísérni a pajzsmirigy működését. Különösen érvényes ez, ha egy páciensnél valamilyen tünet jelentkezik. Ekkor célszerű a kezelőorvossal konzultálni, aki dönt a szükséges vizsgálatok elvégzésének szükségességéről.

    (A pajzsmirigy-működés rendellenességeinek tünetei megtalálhatókaz alábbi idegen nyelvű adatbázisban: http://www.aace.com/pub/tam2004/Patient%20Brochure.pdf)

     

    Felhasznált forrásmunkák: 

    American Association of Clinical Endocrinologists. Factsabout thyroid disease. Available on the Internet at http://www.aace.com/pub/tam2004/fact.php.Accessed July 21, 2004.

     

    American Association of Clinical Endocrinologists. Takecontrol of your health: keep your thyroid in balance (patient brochure). Available on the Internet at http://www.aace.com/pub/tam2004/PatientBrochure.pdf. AccessedJuly 21, 2004.

     

    American Association of Clinical Endocrinologists. 2004thyroid awareness campaign encourages patients and physicians to take control of thyroid health (press release). 2004 Jan 22. Available on the Internet at http://www.aace.com/pub/press/release/index.php?r=20040122.Accessed July 21, 2004.

     

    American College of Physicians. Screening for thyroiddisease (position paper). Ann Intern Med. 1998;129:141-143. Available on the Internetat http://www.annals.org/.Accessed July 21, 2004.

     

    Goldsmith C. Hypothyroidism: easy to treat, often overlooked.Nurseweek News. 2002 Feb 25. Available on the Internet at http://www.nurseweek.com/ce/ce153a_print.html.Accessed July 21, 2004.

     

    Helfand M and Redfern CC, for the American College ofPhysicians. Screening for thyroid disease: an update. Ann Intern Med. 1998;129:144-158.Available on the Internet at http://www.annals.org/.Accessed July 21, 2004.

     

    Ladenson PW, Singer PA, Ain K, et al, for the AmericanThyroid Association. American Thyroid Association guidelines for detection of thyroiddysfunction. Arch Intern Med. 2000;160:1573-1575. Available on the Internet at http://www.thyroid.org/professionals/publications/GuidelinesdetectionthyDysfunc_2000.pdf.Accessed July 14, 2004.

     

    National Women's Health Information Center, Office onWomen's Health, United States Department of Health and Human Services. Thyroid disorders.Available on the Internet at http://www.4woman.gov/faq/thyroid_disease.htm.Accessed July 15, 2004.

     

    United States Preventive Services Task Force. Screeningfor thyroid disease: recommendation statement. Ann Intern Med. 2004 Jan 20;140(2):125-127.Available on the Internet at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=4310&nbr=3266.Accessed July 19, 2004.

  • Chlamydia 

    A Chlamydia az egyike a leggyakoribb nemi úton terjedőbetegségeknek (STD, sexually transmitted disease), bár az általa okozott betegség többnyire tünetmentes. Éppen az jelenti a veszélyességét, hogy észrevétlenül terjed. Elsősorban a nőknél okoz panaszokat – akár meddőséget is. A férfiakat rendszerint nem vizsgálják, noha elsősorban ők felelősek a fertőzés átadásáért, terjesztéséért. A legnagyobb veszélynek a szexuálisan aktív fiatalok vannak kitéve, ezért leginkább az ő esetükben fontos a szakemberek, pl. nőgyógyászok felvilágosító munkája.

    A szakemberek egyetértenek abban, hogy a terheseknél, különösen 25 év alatt, és azoknál, akiknél a hüvely vagy a méhnyak gyulladása tapasztalható,célszerű elvégezni a Chlamydia kimutatására szolgáló vizsgálatot. Másoknál az időszakonként végzett nőgyógyászati ellenőrzéseken meg kell határozni a rizikótényezőket, és akiknél a kockázat nagy, évente ajánlott elvégezni a vizsgálatot. A kockázati tényezők közé tartoznak a következők: szexuális aktivitás, 25 év alatti életkor, új partner, két vagy több partner a legutóbbi egy évben, a mechanikai fogamzásgátlók, óvszerek rendszertelen használata vagy mellőzése, korábbi nemi betegség. (A kockázatokról és a megelőzésről további, idegen nyelvű információ található az American Social Health Associationhonlapján: http://www.ashastd.org/stdfaqs/chlamydia.html.)

     

    Felhasznált forrásmunkák: 

    Berg AO, for the United States Preventive Services TaskForce. Screening for chlamydial infection: recommendations and rationale. Am J PrevMed. 2001 Apr 20;20(3 Suppl):90-94. Available on the Internet from the NationalGuideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/.Accessed July 19, 2004.

     

    Hollblad-Fadiman K and Goldman SM, for the American Collegeof Preventive Medicine. Screening for Chlamydia trachomatis (practice policy statement).Am J Prev Med. 2003 April;24(3):287-292. Available on the Internet from the NationalGuideline Clearinghouse at http://www.guideline.gov/.Accessed July 19, 2004.

     

    Centers for Disease Control and Prevention, National Centerfor HIV, STD, and TB Prevention, Division of Sexually Transmitted Diseases, UnitedStates Department of Health and Human Services. Chlamydia fact sheet. Availableon the Internet at http://www.cdc.gov/std/chlamydia/STDFact-Chlamydia.htm.Accessed July 19, 2004.

  • Vastagbél- és végbélrák (Colorectalis carcinoma) 

    A vastagbélrák kimutatására végzett szűrővizsgálat tipikus esete annak, hogy milyen hasznos lehet egy szűrés, ha azt jól csinálják. Az Amerikai Rákbetegségek Társasága (American Cancer Society) becslése szerint a vastagbélrákból származó megbetegedések és halálesetek 90%-a rendszeres szűréssel és – nem utolsósorban – egészséges életmóddal megelőzhető lenne. Mivel azonban az emberek többsége nem vesz részt a szűrésben, a vastagbélrák még mindig sok áldozatot szed. (Az USA-ban a rákbetegség okozta halálokok között a második helyen a vastagbélrák  áll.) Felmérések szerint az emberek szívesebben vetik alá magukat más rákszűréseknek (nőgyógyászati citológiai vizsgálat, mammográfia, prosztatavizsgálat stb.), mint a vastagbélrákszűrésnek, még akkor is, ha ez utóbbinak jóval nagyobb a veszélye. Pedig a vastagbél és a végbél daganata, ha időben felismerik, jó hatékonysággal gyógyítható.

    • A colorectalis carcinoma megelőzésének egyik legjobbmódja azoknak a kinövéseknek, úgynevezett polipoknak az eltávolítása, amelyek leginkábba vastagbélben fejlődnek ki. Mivel ezek a polipok leginkább 50 év felettieknél alakulnak ki, a szakemberek szerint minden 50 évesnél idősebbet, akinek akár csak átlagos kockázata is van a rákra, célszerű rutinszerűen szűrni. Ennél korábbi szűrés csak akkor indokolt, ha a páciensnek az átlagosnál nagyobb az esélye a rák kialakulására. Az alsó korhatár ebben az esetben 40 évre tehető. A kolonoszkópiás vizsgálatot 10 évenként ajánlják elvégezni, hacsak valamilyen új rizikótényező nem jelentkezik.A rák családi előfordulása is indokolhatja a gyakoribb szűrést. A rákszűrésnek nincs felső korhatára, mindaddig folytatható, ameddig az idős kor vagy egyéb betegségek nem korlátozzák az életkilátásokat.
    • További hasznos (idegen nyelvű) információ olvashatóaz alábbi adatbázisokban:
    • http://www.cancer.org/;http://www.gastro.org/; http://www.medicare.gov/health/awareness.asp.
    • A colorectalis carcinoma szűrésére általában négyféle módszert használnak. A négy közül a páciens számára legmegfelelőbbet alkalmazzák.
    • A székletvér kimutatása egyike a páciens számára legkevésbé kényelmetlen vizsgálatnak. A vizsgálat a rejtett vérzések kimutatására irányul. A rejtett vérzések gyakran utalnak vérző fekélyekre, polipokra, amelyek a későbbiek során elrákosodhatnak. Ezt a vizsgálatot akár évente is érdemes elvégezni.
    • A hajlékony szigmoidoszkóppal a vastagbél alsó szakaszát és a végbelet tekintik át. A vizsgálat elvégzése 5 évente ajánlott.
    • A kolonoszkóppal a teljes vastagbelet és a végbelet tekintik át. A vizsgálat elvégzése 10 évente ajánlott.
    • A belek báriumfeltöltést követő röntgen-vizsgálatával a polipok mellett az egyéb rendellenességek is kimutathatók. A vizsgálatot 5-10 évenként célszerű elvégezni.
    • Az évente végzett székletvér kimutatására irányuló vizsgálatot gyakran kombinálják az ötévente végzett szigmoidoszkópiával.
    • A kolonoszkópia tekinthető a legalaposabb, de ugyanakkor a legdrágább és az egyik legkényelmetlenebb vizsgálatnak, ezért általában csak azoknál végzik el, akiknél nagy a valószínűsége a ráknak. Gyakran szívesebben végzik a röntgenes vizsgálatot. A székletvér laboratóriumi kimutatása és a szigmoidoszkópia egyszerűbb, de kevésbé pontos módszerek, ezért gyakran együtt alkalmazzák őket. Mindenesetre általános a vélemény, hogy az ajánlott vizsgálatok közül akár egynek az alkalmazása is többet ér, mint a semmi.

     

    Felhasznált forrásmunkák: 

    American Cancer Society. Colorectal cancer: patient education.Available on the Internet at http://www.cancer.org/colon/md/patienteducation/index.html.Accessed July 15, 2004.

     

    American Cancer Society. Guidelines for the early detectionof colon cancer (reviewed 2003). Available on the Internet at http://www.cancer.org/colonmd/pdfs/guidelines.pdf.Accessed July 15, 2004.

     

    American Gastroenterological Association. Colorectal cancerscreening (patient brochure). Available on the Internet at http://www.gastro.org/clinicalRes/brochures/cc_screening.html.Accessed July 15, 2004.

     

    Centers for Disease Control and Prevention, United StatesDepartment of Health and Human Services. A call to action: colorectal cancer (talkingpoints, slides 35 and 37). Available on the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/colorctl/caltoaction/slide_index.htm.Accessed August 3, 2004.

     

    Centers for Disease Control and Prevention, United StatesDepartment of Health and Human Services. Colorectal cancer: health professionalsfacts on screening. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/ScreenForLife/fs_professional.htm.Accessed July 15, 2004.

     

    Centers for Disease Control and Prevention, United StatesDepartment of Health and Human Services. Colorectal cancer: Screen For Life: basicfacts on screening. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/ScreenForLife/fs_basic.htm.Accessed July 15, 2004.

     

    Centers for Disease Control and Prevention, United StatesDepartment of Health and Human Services. Colorectal cancer test use among personsaged 50 years, United States, 2001. MMWR 2003 Mar 14;52(10). Available on the Internetat http://www.cdc.gov/MMWR/PDF/wk/mm5210.pdf.Accessed August 3, 2004.

     

    Centers for Medicare & Medicaid Services, United StatesDepartment of Health and Human Services. Colorectal cancer facts for people withmedicare (publication no. 11040). Available on the Internet at http://www.medicare.gov/publications/pubs/pd/11040.pdf.Accessed August 3, 2004.

     

    Centers for Medicare & Medicaid Services, United StatesDepartment of Health and Human Services. Colorectal cancer screening for peoplewith medicare (publication no. 11039). 2003 Apr 1. Available on the Internet athttp://www.medicare.gov/publications/pubs/pd/11039.pdf.Accessed August 3, 2004.

     

    New Recommendations by the American College of GastroenterologyCall for Changes in Colorectal Cancer Screening of African Americans. March 21,2005. Available on the Internet at http://www.acg.gi.org/media/releases/march212005.asp

     

    Sirovich BE, Schwartz LM, Woloshin S. Screening men forprostate and colorectal cancer in the United States: does practice reflect the evidence?JAMA 2003 Mar 19;289:1414-1420.

     

    Stevens T and Burke CA. Colonoscopy screening in the elderly:when to stop? Amer J Gastroenterol 2003 Aug;98;8:1881. Available on the Internetat http://www.amjgastro.com/.Accessed August 3, 2004.

     

    United States Preventive Services Task Force. Screeningfor colorectal cancer: recommendations and rationale, summary of recommendation.Available on the Internet from the Agency for Health Research and Quality at http://www.ahrq.gov/clinic/3rduspstf/colorectal/colorr.htm.Accessed July 15, 2004.

     

    Winawer S, Fletcher R, Rex D et al., for the US MultisocietyTask Force on Colorectal Cancer. Colorectal cancer screening and surveillance: clinicalguidelines and rationale, update based on new evidence. Gastroenterol. 2003 Feb;124(2):544-560.Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=3686&nbr=292.Accessed July 19, 2004.

  • II-es típusú cukorbetegség 

    A II-es típusú cukorbetegség előfordulása elsősorban a fejlett országokban növekvő tendenciát mutat. Kialakulásában közrejátszanak többekközt olyan tényezők, mint a túlsúlyosság, az elhízás, a fizikai aktivitás hiánya. Emiatt a betegség az egész társadalmat érintő egészségügyi problémák közé sorolható.

    • Bár a II-es típusú diabétesz mind több embert veszélyeztet, a szakemberek egyelőre nem tartják indokoltnak a lakosság széleskörű szűrését. A tünetmentes, alacsony rizikójú népcsoportok szűrése nagyon sok pénzbe kerülne, és nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a cukorbetegség korai felismerése és kezelése lényegesen csökkenti a később kialakuló komplikációkat. A vizsgálat akkor tűnik a leghatékonyabbnak, ha más vizsgálatokkal együtt, egy általános orvosi állapotfelmérés keretében történik. Az ekkor mért vércukorszint a többi vizsgálati eredménnyel együtt szolgáltatja a legmegbízhatóbb adatokat a diagnózis elkészítéséhez.
    • A cukorbetegséggel foglalkozó irányelvek többsége az általánosságok helyett azt kívánja egyértelműen tisztázni, hogy kiket, milyen körülmények esetén célszerű diabétesz irányában kivizsgálni. Lássuk pl. az USA Állami Diabétesz,Emésztőrendszeri és Vesebetegségek Intézetének javaslatait.
    • Minden 45 évnél idősebb páciensnél célszerű elvégezni a cukorbetegségre voatkozó vizsgálatokat.
    • Minden 45 évnél idősebb túlsúlyos páciensnél erősen ajánlott elvégezni a cukorbetegségre vonatkozó vizsgálatokat.
    • Minden 45 évnél idősebb túlsúlyos páciensnél, ha rendelkezik 1 vagy több rizikótényezővel* is, el kell végezni a cukorbetegségre vonatkozó vizsgálatokat.
    • *: A rizikótényezők közé tartozik az elhízás, magasvérnyomás, magas koleszterinszint, mozgásszegény életmód, cukorbetegség a családi anamnézisben, olyan népcsoporthoz tartozás, amelyben magas a cukorbetegség előfordulása.
    • (A rizikótényezőkről további információt tartalmaz a NationalDiabetes Information Clearinghouse honlapján: http://www.diabetes.niddk.nih.gov/.

    A testtömegindex számításáról a National Heart, Lung,and Blood Institute honlapján http://www.nhlbisupport.com/bmi lehet olvasni.)

     

    A vizsgálatok ismétlésére vonatkozóan az Amerikai DiabéteszTársaság (American Diabetes Association) irányelve a következőket tartalmazza:

    • A 45 évnél idősebbeknél, különösen azoknál, akiknek testtömeg indexe meghaladja a 25 kg/m2-t, legalább 3 évente el kell végezni a cukorbetegségre vonatkozó vizsgálatokat.
    • Az elhízottaknál a vizsgálatokat 45 éves kor előtt is el kell kezdeni, azoknál pedig, akik egyéb rizikótényezővel* (lsd. feljebb) is rendelkeznek, a vizsgálatokat 3 évnél gyakrabban kell elvégezni.

     

    Felhasznált forrásmunkák: 

    American Diabetes Association. Screening for type 2 diabetes.Diabétesz Care. 2004 Jan;27(Suppl 1):S11-14. Brief summary from the National GuidelineClearinghouse available on the Internet at http://www.guidelines.gov/. Accessed July 19, 2004.

     

    Matfin G and Guven S. Diagnosing Diabétesz Mellitus: dowe need new criteria? Available on the Internet from the web site of the AmericanAssociation of Clinical Endocrinologists at http://www.aace.com/clin/fcc/fcc-200001.php.Accessed July 19, 2004.

     

    Mayer-Davis EJ, D'Antonia A, Tudor-Locke C. Lifestylefor diabetes Prevention. In: Diabétesz in the Life Cycle and Research: A Core Curriculumfor Diabétesz Education (5th ed.). Franz MJ, editor. American Association of DiabéteszEducators. 2003; page 3.

     

    National Diabétesz Information Clearinghouse, NationalInstitute of Diabétesz and Digestive and Kidney Diseases, National Institutes ofHealth, United States Department of Health and Human Services. Am I at risk fortype 2 diabetes? NIH publication no. 04-4805. 2004 Apr. Available on the Internetat http://www.diabetes.niddk.nih.gov/dm/pubs/riskfor%20type2/index.htm.Accessed July 19, 2004.

     

    Sherwin RS, Anderson RM, Buse JB, et al. Prevention orDelay of Type 2 Diabétesz. Diabétesz Care. American Diabétesz Association. 2004Jan;27(Suppl 1):S47-54. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouseat http://www.guidelines.gov/.Accessed July 19, 2004.

     

    National Center for Chronic Disease Prevention and HealthPromotion, Diabétesz Public Health Resource, Centers for Disease Control and Prevention,United States Department of Health and Human Services. CDC statements on diabetesissues: screening for type 2 diabetes. 2004 Jun 18. Available on the Internet athttp://www.cdc.gov/diabetes/news/doc/screening.htm.Accessed July 19, 2004.

     

    United States Preventive Services Task Force. Screeningfor Diabétesz Mellitus, adult type 2. 2003 Feb. Available on the Internet at http://www.ahrq.gov/clinic/uspstf/uspsdiab.htm.Accessed July 19, 2004.

  • Csontritkulás (Osteoporosis) 

    Az osteoporosis a csont tömegének csökkenését jelenti. A csont tömege a gyermek- és ifjúkorban rohamosan növekszik, majd egy adott szintet elérve évekig stagnál. Kb. 40 éves kortól a csont lebontó funkciói kerülnek túlsúlyba, és ezt követően a csont tömege – különösen nők esetében rohamosan – csökken. Becslések szerint a fejlett országokban az 50 éves lakosság kb. felénél tapasztalható kimutatható csontritkulás. A várható életkor növekedésével mind több embernél kell számolni a gyenge csontozat miatt bekövetkező törésekkel, amelyek közül különösen azok veszélyesek, amelyek mozgásképtelenné teszik az embert (pl. combnyaktörés).

    A szakemberek egyetértenek abban, hogy az idősebb emberek osteoporosisra történő szűrése minden szempontból hasznos. A csontritkulás időben történő felismerése és kezelése jelentősen lecsökkentheti a törések bekövetkezését, amelyek közül különösen azok veszélyesek, amelyek mozgásképtelenné teszik az embert (pl. combnyaktörés). Bár a csonttömeg alakulásának követését tulajdonképpen mára korai felnőttkorban el kellene kezdeni, a szűrésbe a leginkább veszélyeztetetteket szokták bevonni. Ide tartoznak a 65 évnél idősebb férfiak és a menopauzában lévő,45–55 éves nők. A fentieken kívül célszerű elvégezni a vizsgálatokat a törékeny testalkatú, gyenge csontozatúaknál, azoknál, akiknél olyan törés fordult elő, amelyet nem súlyosabb baleset okozott, vagy akiknek családjában gerinc- vagy combnyaktörés fordult elő.

     

    Bár a csontritkulás diagnózisának elkészítését többféle laboratóriumi vizsgálat (pl. vér- és vizeletkalcium és -foszfát, hormonok (parathormon,oszteokalcin), béta-keresztkötő ágens, D-vitamin-szint meghatározása stb.) segítheti,a fő adatokat a csonttömegmérés szolgáltatja. (Magyarországon leginkább DEXA-ként ismert vizsgálat.)

     

    Ha valakinél megállapították a csontritkulást, hosszantartó kezelésre számíthat. A csontleépülés ütemének csökkentése ugyanis lassú folyamat, amely gyakran nem intézhető el gyógyszeres kezeléssel, akár az életmód megváltoztatását is igényli. (pl. a korábbinál nagyobb fizikai aktivitás, élvezeti szerekről, cigarettáról, alkoholfogyasztásról való lemondás, étkezési szokások megváltoztatása stb.)

     

    Felhasznált forrásmunkák: 

    Berg AO, for the United States Preventive Services TaskForce. Screening for osteoporosis in postmenopausal women: recommendations and rationale.Am J Nursing. 2003 Jan;103(1):73-80. Available on the Internet from the NationalGuideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=3417&nbr=2643.Accessed July 19, 2004.

     

    National Osteoporosis Foundation. NOF applauds USPSTFrecommendation on BMD tests (press release). September 16, 2002. Available on theInternet at http://www.nof.org/news/pressreleases/uspstf_02.html. AccessedJuly 19, 2004.

     

    National Osteoporosis Foundation. Physician's guide toprevention and treatment of osteoporosis. 2003 Apr. Available on the Internet fromthe National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=3862&nbr=3073.Accessed July 19, 2004.

  • Prosztatarák 

    A férfiak rákbetegségei között a prosztatarák a leggyakoribbak közé tartozik. Egyes fejlett országokban minden 5. férfiban jelentkezik az élet során, és az ebből eredő halálozás 3% körüli. Az esetek többségét 65 év felettieknél diagnosztizálják, de fiatalabbaknál sem kizárt a megjelenése. Rendszerint lassan akakul ki, de előfordulnak igen gyorsan kifejlődő, halálhoz vezető esetek is. A kezdeti stádiumban lévő prosztatarák jó hatékonysággal kezelhető és gyógyítható.

    A szakemberek nincsenek egységes állásponton a prosztatarák általános szűrését illetően. Nem egyértelműek a szűrés előnyei; előfordul, hogy a kezelés több komplikációt okoz, mint a betegség maga, annál is inkább, mert az esetek kb. 25%-ában a tumor igen lassú növekedésű, és semmilyen problémát nem okoz. A jelenleg rendelkezésre álló módszerek nem tudják előre kimutatni, hogy a rák milyen növekedésű, és nem lehet azt sem megbecsülni, hogy ez mennyiben befolyásolja a páciens várható élettartamát. Ugyanakkor a kezelésnek több kellemetlen mellékhatása is lehet, pl. impotencia vagy vizelettartási zavarok. Az egyes vizsgálómódszereknek is megvannak a maguk korlátai, és nem egyformán alkalmasak a tumor kimutatására. (Ezért fordulhat elő,hogy az esetek kb. egyharmadában a pozitív vizsgálati eredmény ellenére az elváltozás nem bizonyul tumornak.) Mivel a nagyszámban végzett vizsgálatok költsége nagyon magas, az álláspont az, hogy csak a tumor gyanújának esetén szükséges elvégeznia meghatározásokat.

     

    A laboratóriumi vizsgálatok közül a prosztataspecifikus antigén (PSA) vérszintjének meghatározása bizonyult a leghasznosabbnak. Fontos tudni azonban, hogy a PSA-vizsgálat eredménye sem értékelhető önmagában, mindig össze kell vetni más (pl. digitális rektumvizsgálat, röntgen, ultrahang, biopsziás citológia stb.) vizsgálatok eredményeivel. Újabb tapasztalatok szerint a prosztatatumor meglétének jelzésére az össz-PSA-nál alkalmasabb a szabad-PSA (free PSA, fPSA), ezért a pozitív PSA-eredményt meg kell erősíteni fPSA-méréssel is. Ezek az úgynevezett tumormarkerek (PSA, fPSA) nem elsősorban a prosztatarák kimutatására, sokkal inkább a kezelés nyomonkövetésére alkalmazhatók.

     

    Nincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy egy tünetmentes férfinél hány éves kortól merülhet fel a kezdődő prosztatarák lehetősége. Ezt az időpontot általában 40–50 év közötti korra teszik. A korábbi időpont azokra vonatkozik, akik fokozott rizikótényezővel rendelkeznek, pl. valamelyik közeli vérszerinti hozzátartozójuknál fiatal korban jelentkezett prosztatarák. A későbbi időpontot az alacsony rizikójú férfiakra vonatkoztatják. Eltérések tapasztalhatók a vizsgálatok gyakoriságát illetően is; az adott életkor elérése után egyesek 1, mások 2 évente tartják szükségesnek a szakember (urológus) által irányított rákszűrést. Általános szabályt nem lehet felállítani, sok függ ugyanis a pácienstől is (általános egészségi állapot, életmód, együttműködés az orvossal stb).

     

    A tapasztalatok szerint 75 éves életkor felett a prosztatarák szűrése kevés eredménnyel jár, ezért csak kifejezett gyanú esetén célszerű az erre vonatkozó vizsgálatokat elvégezni.

     

    További információk nyerhetők az alábbi idegen nyelvű adatbázisokon: http://www.nccn.org/patients/patient_gls.asp és.http://www.cdc.gov/cancer/prostate/decisionguide/index.htm, a legjobb azonban, ha a betegség gyanújakor, vagy bármilyen rendellenesség észlelésekor szakorvoshoz fordul!

     

    Felhasznált forrásmunkák: 

    American Academy of Family Physicians. Prostate cancer:what you need to know. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x5387.xml.Accessed July 21, 2004.

     

    American College of Preventive Medicine. Screening forprostate cancer in american men: American College of Preventive medicine practicepolicy statement. 1998. Available on the Internet at http://www.medem.com/. AccessedAugust 5, 2004.

    American College of Preventive Medicine. Understandingprostate cancer screening. 2001. Available on the Internet at http://www.medem.com/. AccessedJuly 21, 2004.

     

    American Urological Association. Prostate-specific antigenbest practice policy. Oncology. 2000 Feb;14(2). Available on the Internet at http://www.cancernetwork.com/journals/oncology/o0002e.htm.Accessed August 5, 2004.

     

    Berg AO, for the US Preventive Services Task Force. Screeningfor prostate cancer: recommendations and rationale. Ann Intern Med. 2002 Dec 3;137(11):915-916.Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at

    http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=3404&nbr=2630.Accessed July 19, 2004.

     

    JAMA Patient Page: weighing difficult choices: treatmentof prostate cancer. JAMA 1998 Sep 16;280(11):1030. Available on the Internet athttp://www.medem.com/medlb/articleslb.cfm?sub_cat=321.Accessed August 5, 2004.

     

    National Comprehensive Cancer Network. Clinical practiceguidelines in oncology, version1. 2004. Available on the Internet at http://www.nccn.org/professionals/physicians_gls/f_guidelines.asp#detection.Accessed August 5, 2004.

     

    National Comprehensive Cancer Network. Prostate cancertreatment guidelines for patients, version iii, October 2002: early Detection ofProstate Cancer. Available on the Internet at http://www.nccn.org/patients/patient_gls/_english/_prostate/index.htm.Accessed August 5, 2004.

     

    Smith RA, Cokkinides V, Eyre HJ, for the American CancerSociety. American Cancer Society guidelines for the early detection of cancer, 2003.CA Cancer J Clin. 2003;53:27-43. Available on the Internet at http://caonline.amcancersoc.org/cgi/content/full/53/1/27.Accessed August 5, 2004.

     

    Centers for Disease Control and Prevention, Cancer Preventionand Control., United States Department of Health and Human Services. Prostate cancerscreening: a decision guide. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/prostate/decisionguide/index.htm.Accessed July 21, 2004.

     

    Centers for Disease Control and Prevention, Cancer Preventionand Control, United States Department of Health and Human Services. Screening forprostate cancer screening (slide show and talking points). Available on the Internetat http://www.cdc.gov/cancer/prostate/screening/slides/slide02.htm.Accessed July 21, 2004.

     

    National Cancer Institute of the National Institutes ofHealth, United States Department of Health and Human Services. Prostate cancer (PDQ®):screening (summary of evidence). Current as of 2003 Dec 15. Available on the Internetat http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/screening/prostate/HealthProfessional.Accessed July 21, 2004.

     

    National Cancer Institute of the National Institutes ofHealth, United States Department of Health and Human Services. Prostate cancer (PDQ®):screening. Current as of 2003 Dec 15x. Available on the Internet at http://www.nci/nih/gov/cancertopics/pdq/screening/prostate/Patient.Accessed August 5, 2004.

  • TBC (Tuberculosis) 

    A tuberculosist sokáig a már leküzdött betegségek közé sorolták, a HIV-fertőzések elterjedésével, az egyre ellenállóbb Mycobacterium-törzsek megjelenésével, és nem utolsósorban a rossz életkörülmények elől bevándorlók nagy száma miatt a TBC ismét a fenyegető betegségek közé tartozik. Bár az új TBC-s megbetegedések száma még mindig alacsony, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a veszélyeztetettek száma – a fenti okok miatt – egyre emelkedik.

    Az irányelvek általában a veszélyeztetett csoportok szűrését ajánlják. Az országos és a helyi egészségügyi hatóságok, gondozók feladata a veszélyeztetett csoportok meghatározása, és a szűrések lebonyolítása.

     

    A TBC-t okozó Mycobacterium tuberculosis leginkább cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszögés révén) terjed. Olyan betegség, amelyben a páciens hosszú ideig nem érzi magát betegnek, és tünetek sem jelentkeznek. A betegségnek ebben a szakaszában csak speciális vizsgálatok jelezhetika fertőzöttséget. E vizsgálatok általános szűrésként való alkalmazását az alacsony kockázatú csoportoknál nem ajánlják, veszélyeztetetteknél azonban nagyban segíthetik a diagnózis elkészítését. A legnagyobb veszélynek a betegek közelében élők és az egészségügyi dolgozók vannak kitéve. Az egészségügyi dolgozók közül a TBC-s betegekkel és a HIV-fertőzöttekkel érintkezőknek a legnagyobb a kockázatuk, de mindazoknak, akik zárt közösségekkel (börtönök, elmegyógyintézetek, menekült- vagy hajléktalanszállások) foglalkoznak, vagy rossz életkörülmények között élőkkel rendszeresen találkoznak, gondolni kell a fertőzés lehetőségére. Az ő részükre az időszakos ellenőrző vizsgálat erősen ajánlott.

     

    Veszélynek vannak még kitéve:

    • A gyenge vagy terápiás okokból legyengített immunrendszerű személyek.
    • Haléktalanok, rossz életkörülmények között élők, különösen, ha lakóhelyük nem tiszta, zsúfoltan élnek,és táplálkozásuk nem megfelelő.
    • A nagykockázati csoportban élő csecsemők és gyermekek különösen kitettek a fertőzésnek.

     

    Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

    http://www.cdc.gov/nchstp/tb/pubs/tbfactsheets/250140.htm.

    http://www.vh.org/navigation/vh/topics/adult_patient_tuberculosis.html.

     

    Felhasznált forrásmunkák: 

    A brief history of tuberculosis treatment. New JerseyMedical School and National Tuberculosis Center, University of Medicine and Dentistryof New Jersey. 2001 Feb 26. Available on the Internet at http://www.umdnj.edu/ntbcweb/tb_frame.html.Accessed July 26, 2004.

    American Academy of Pediatrics. Tuberculosis. Availableon the Internet at http://www.medem.com/medlb/article_detaillb.cfm?article_ID=ZZZ1BN54FDC&sub_cat=573.Accessed July 26, 2004.

     

    Centers for Disease Control and Prevention, Public HealthPractice Office, United States Department of Health and Human Services. Targetedtuberculin testing and treatment of latent tuberculosis infection (American ThoracicSociety/CDC statement). 2000 Jun 9. MMWR:49(RR06);1-54. Available on the Internetat http://www.phppo.cdc.gov/cdcRecommends.Accessed July 21, 2004.

     

    D'Alessandro D and Huth L. Pediatrics common questions,quick answers: TB (tuberculosis). Children's Virtual Hospital. Available on theInternet at http://www.vh.org/pediatric/patient/pediatrics/cqqa/tb.html.Accessed July 26, 2004.

     

    Polgreen PM. Infectious disease (chapter 10). In: Tuberculosis,University of Iowa Family Practice Handbook (4th ed.). Available on the Internetfrom the Virtual Hospital at http://www.vh.org/adult/provider/familymedicine/FPHandbook/Chapter10/03-10.html.Accessed July 26, 2004.

     

    Screening for tuberculosis and tuberculosis infectionin high-risk populations: recommendations of the advisory council for the eliminationof tuberculosis. 1995 Sep 8. MMWR:44(RR-11);18-34. Available on the Internet. Accessed July 21, 2004.

Felhasznált forrásmunkák:

Alvi MR. Checkup. 2004 Jul 13 (updated). Available onthe Internet at the eMedicine Consumer Health web siteunder the „Public Health”heading: http://emedicinehealth.com/articles/11809-8asp. Accessed October19, 2004.

 

American Academy of Family Physicians. Preventive servicesfor healthy living. 2003 Mar (reviewed/updated). Available on the Internet at http://familydoctor.org/x1548.xml.Accessed October 19, 2004.

 

American Academy of Family Physicians. Summary of policyrecommendations for periodic health examinations. Leawood, Kansas. 2003 Aug. Availableon the Internet at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=4183&nbr=3208.Accessed July 19, 2004.

 

Centers for Disease Control and Prevention, National ImmunizationProgram, United States Department of Health and Human Services. Recommendations:adult immunization schedule. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/nip/recs/adult-schedule.htmOctober 19, 2004.