50 év felettiek szűrővizsgálatai

Az Amerikai Nemzeti Oszteoporózis Alapítvány adatai szerint az 50 évnél idősebb amerikai nőknek és férfiaknak több mint a fele oszteoporózisban szenved, vagy súlyosan csökkent a csontállománya. Magyarországon ezekben az években érik el a veszélyes életkort azok, akik az 1950-es évek elején, a szülési kedv megnövekedésekor születtek, így az oszteoporózisban szenvedő populáció jelentősen növekedni fog. Egyre több ember néz szembe a csonttörések okozta beszűkült életlehetőségekkel is. A combnyaktörés idősebb emberek számára mozgáskorlátozottságot jelent, sőt életet veszélyeztető állapothoz is vezethet.

A szakemberek egyhangú véleménye, hogy az idősebb nők oszteoporózis szűrése  egyértelműen hasznos. Bár a szűrésnek már kamaszkorban és fiatal felnőttkorban kellene kezdődni, a csonttörés kockázatának elsősorban a menopauzában lévő nők vannak kitéve.Oszteoporózis, vagyis porotikus csontok megléte esetén kezeléssel a csonttörés kockázata csökkenthető.

Több mint 11 amerikai állam kormányzata és egészségügyi szervezete egyetért abban, hogy mindenképpen szükséges a 65 év feletti nők csontsűrűségének mérése.

Az ajánlás ellenére, az amerikai Nemzeti Oszteoporózis Alapítvány felmérése szerint az érintett korcsoportba tartozó nőknek csak 12%-a vesz részt csontsűrűség vizsgálaton. megfontolandó, hogy sok esetben a 65 évnél fiatalabb nők esetében is szükséges lehet a szűrésre.

A szűrés hasznos lehet olyan, a menopauzán már átesett (a menopauza általában 45-55 életév között lezajlik), de fiatalabb nőknél, akik porotikus csontozatuk miatt csonttörés veszélyének vannak kitéve.

Nagy az oszteoporózis rizikója a vékony csontozatú, sovány, inaktív életmódot folytató egyéneknél, valamint azoknál, akiknek előzetes trauma nélkül bekövetkezett spontán csonttörésük volt, vagy családjukban halmozottan fordult elő csogolya- vagy combnyaktörés. A csonttömeg-vesztés lassítására, az oszteoporózis és a következményes csonttörések megelőzésére a rendszeres testmozgás, a kalcium bevitel növelése, a dohányzás elhagyása, és az alkoholbevitel csökkentése javasolt. 

Felhasznált forrásmunkák
Berg AO, for the United States Preventive Services Task Force. Screening for osteoporosis in postmenopausal women: recommendations and rationale. Am J Nursing. 2003 Jan;103(1):73-80. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=3417&nbr=2643. Accessed July 19, 2004.

National Osteoporosis Foundation. NOF applauds USPSTF recommendation on BMD tests (press release). September 16, 2002. Available on the Internet at http://www.nof.org/news/pressreleases/uspstf_02.html. Accessed July 19, 2004.

National Osteoporosis Foundation. Physician's guide to prevention and treatment of osteoporosis. 2003 Apr. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=3862&nbr=3073. Accessed July 19, 2004.

A bőrrák gyakorisága a világ fehérbőrű populációjában évről évre növekszik, évtizedenként megduplázódik. A betegség kialakulásának leggyakoribb oka a mértéktelen napozás, amely a fehér bőrtípusú embereknél nagyobb kockázatot jelent, de bőrtípustól függetlenül mindenkire veszélyes. A bőrrák rizikója az ultraibolya sugárzásnak kitett évek számával növekszik. A legújabb amerikai felmérések szerint a 65. életévüket megélt amerikaiak 40-50 %-a kap bőrrákot. A legrosszabb prognózisú bőrrák, a melanoma malignum gyakorisága már fiatal felnőttkorban is növekszik. Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint a melanoma malignum okozta halálozás folyamatosan nő, 2001-ben kétszer annyian haltak meg melanomában, mint 1975-ben. 

A 40 évesek vagy annál idősebbek számára az Amerikai Rák Egyesület ajánlása:

• önvizsgálatot havi gyakorisággal,
• a rendszeres egészségügyi felülvizsgálat keretében bőrrák szűrés évente.

A bőrrák megelőzés a  napsugárzás káros hatásai elleni védelemmel már gyermekkorban kezdődik. A nem-melanoma típusú bőrrákok leggyakoribb oka a gyermek- és serdülőkorban elszenvedett napégések. A melanoma malignum a legrosszabb prognózisú, gyakran halálhoz vezető bőrrák súlyos, mélyre terjedő, fiatalkorban elszenvedett napégések következménye lehet. Nem több, mint egy-két alkalommal a gyermek- és serdülőkorban elszenvedett hólyagos napégés már növeli a felnőttkorban kialakuló bőrrák kockázatát!

Az általános szűrővizsgálatot végző orvos tájékoztatást ad a vizsgált személy bőrrák rizikójáról, és arról, hogy milyen gyakorisággal ajánlott a bőrgyógyászati szűrés.

Kapcsolódó idegennyelvű adatbázisok:
For more information, visit the web site of the National Cancer Institute at http://www.cancernet.nci.nih.gov/.

To learn about self-exams and protecting against skin cancer at all ages, visit the web site of The Skin Cancer Foundation at http://www.skincancer.org/.

 Felhasznált forrásmunkák
American Academy of Family Physicians. Cancer: early detection. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x2383.xml. Accessed July 16, 2004.

American Academy of Family Physicians. Cancer screening guidelines. Amer Family Physician. 2001 Mar 15. Available on the Internet at http://www.aafp.org/afp/20010315/1101.html. Accessed July 16, 2004.

American Cancer Society. Skin cancer. 2002 Feb. Available on the Internet at http://www.cancer.org/downloads/PRO/SkinCancer.pdf. Accessed July 15, 2004.

National Cancer Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Skin cancer (PDQ®): screening (health professional version). Available on the Internet at http://www.cancer.gov/cancertopics/pddq/screening/skin/HealthProfessional/page2. Accessed July 15, 2004.

National Coalition for Skin Cancer Prevention. The radiating facts. Available on the Internet at http://www.sunsafety.org/radiate.htm. Accessed July 22, 2004.

Skin Cancer Foundation. Skin cancer: a concern for all ages. Available on the Internet at http://www.skincancer.org/older/index.php. Accessed July 15, 2004.

Texas Children's Hospital. Overexposure to sun now can have harmful consequences. 2004 Jun 7. Available on the Internet at http://www.texaschildrenshospital.org/allabout/newscenter/ArticleDisplay.aspx?aid=1304. Accessed August 10, 2004.

A pajzsmirigy megbetegedése gyakoribb, mint a cukorbetegség vagy a szívbetegségek. A pajzsmirigy hormon szinte a szervezet minden szervére, szervrendszerére hat, ezért pajzsmirigy betegség esetén szívbetegség, oszteoporózis és egyéb szervek megbetegedései alakulhatnak ki. A pajzsmirigy diszfunkció sokszor rejtve marad, mert a mirigy túlmúködése vagy alulműködése bizonytalan panaszokkal jár, ezek a gyengeség, hangulatingadozás, feledékenység, súlygyarapodás, depresszió, száraz bőr és haj. 
Minden 8 amerikai nő közül 1 pajzsmirigy betegségben szenved.  A pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis) gyakrabban fordul elő nőkben, mint férfiakban, gyakran alakul ki terhességben, középkorú vagy idősebb felnőttekben.

Jelenleg egyetlen szervezet sem ajánlja a tünetmentes felnőtt populáció szűrését pajzsmirigy betegségekre. Azok között, akik mégis kezdeményezik a szűrést, az álláspontok különböznek abban, hogy milyen populációt és milyen életkorban szűrjenek:

Az Amerikai Betegségmegelőzési Szolgálat 2004-ben összegyűjtötte a szűrés mellett és a szűrés ellen szóló érveket, de nem tudott egyértelmű bizonyítékokat felsorakoztatni a tünetmentes lakosság szűrésének szükségessége mellett. 

Idősebb életkorban gyakoribb a megbetegedés, ezért az Amerikai Családorvosok Akadémiája a 60 év feletti populáció szűrését ajánlja.

Nők, közülük is az idősebb nők gyakrabban betegszenek meg, mint férfiak, ezért az Amerikai Belgyógyászati Kollégium az 50 év feletti nők szűrését ajánlja, a férfiak szűrését viszont nem tartja szükségesnek.

Az Amerikai Pajzsmirigy Társaság és az Amerikai Klinikai Endokrinológusok Egyesülete ajánlja minden 35 év feletti személy szűrését. Az előbbi társaság 5 évenkénti rendszeres ellenőrzést javasol. 

Kortól és nemtől függetlenül pajzsmirigybetegségre utaló tünetek vagy rizikófaktorok esetében ajánlott a szűrőteszteket elvégeztetni. Az alábbi angol nyelvű betegtájékoztató segíthet a tünetek és rizikótényezők felismerésében: http://www.aace.com/pub/tam2004/Patient%20Brochure.pdf.

Ajánlott, hogy a rendszeres egészségügyi felülvizsgálat során mindenki beszélje meg kezelőorvosával, hogy esetében szükséges-e pajzsmirigy vizsgálatot végezni.

 Felhasznált forrásmunkák
American Association of Clinical Endocrinologists. Facts about thyroid disease. Available on the Internet at http://www.aace.com/pub/tam2004/fact.php. Accessed July 21, 2004.

American Association of Clinical Endocrinologists. Take control of your health: keep your thyroid in balance (patient brochure). Available on the Internet at http://www.aace.com/pub/tam2004/PatientBrochure.pdf. Accessed July 21, 2004.

American Association of Clinical Endocrinologists. 2004 thyroid awareness campaign encourages patients and physicians to take control of thyroid health (press release). 2004 Jan 22. Available on the Internet at http://www.aace.com/pub/press/release/index.php?r=20040122. Accessed July 21, 2004.

American College of Physicians. Screening for thyroid disease (position paper). Ann Intern Med. 1998;129:141-143. Available on the Internet at http://www.annals.org/. Accessed July 21, 2004.

Goldsmith C. Hypothyroidism: easy to treat, often overlooked. Nurseweek News. 2002 Feb 25. Available on the Internet at http://www.nurseweek.com/ce/ce153a_print.html. Accessed July 21, 2004.

Helfand M and Redfern CC, for the American College of Physicians. Screening for thyroid disease: an update. Ann Intern Med. 1998;129:144-158. Available on the Internet at http://www.annals.org/. Accessed July 21, 2004.

Ladenson PW, Singer PA, Ain K, et al, for the American Thyroid Association. American Thyroid Association guidelines for detection of thyroid dysfunction. Arch Intern Med. 2000;160:1573-1575. Available on the Internet at http://www.thyroid.org/professionals/publications/GuidelinesdetectionthyDysfunc_2000.pdf. Accessed July 14, 2004.

National Women's Health Information Center, Office on Women's Health, United States Department of Health and Human Services. Thyroid disorders. Available on the Internet at http://www.4woman.gov/faq/thyroid_disease.htm. Accessed July 15, 2004.

United States Preventive Services Task Force. Screening for thyroid disease: recommendation statement. Ann Intern Med. 2004 Jan 20;140(2):125-127. Available on the Internet at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=4310&nbr=3266. Accessed July 19, 2004.

A Chlamydia okozta fertőzés ma a leggyakoribb szexuális úton terjedő, bakteriális megbetegedés.  A legtöbb esetben tünetmentes,  panaszokat nem okozó folyamat súlyos következményekkel járhat. A lassan progrediáló betegség egyéb károsító hatásai mellett női meddőséget okozhat. A férfiakat nem szűrik rutinszerűen, holott a fertőzött férfiak szexuális úton terjesztik a megbetegedést, és újrafertőzik partnereiket. A fertőződésre legnagyobb rizikója a szexuálisan aktív fiataloknak van.

Az Amerikai Betegségmegelőzési Szervezetek ajánlása szerint az alábbi esetekben szükséges vizsgálni a Chlamydia fertőzés lehetőségét:

minden terhes nőt különösen akkor, ha 25 évnél fiatalabb, vagy ha méhnyak fertőzése van.
Az Amerikai Betegségmegelőzési Kollégium ajánlja, hogy a szexuálisan aktív nők kezelőorvosukkal beszéljék meg a fertőzés valószínűségét, és bármilyen fokú rizikó esetén évente végeztessenek Chlamydia szűrővizsgálatot.

Rendszeresen szűrni kell minden olyan szexuálisan aktív, tünetmentes nőt, akiknak magas a rizikójuk Chlamydia fertőzésre.

A fertőzésre hajlamosító rizikófaktorok: szexuális aktivitás és 25 évnél alacsonyabb életkor, új férfipartner, 2 vagy több partner az elmúlt évben, hüvelyi fogamzásgátló eszköz használata, korábbi, szexuálisan terjedő megbetegedés.

A fertőzésre hajlamosító rizikófaktorokról és a fertőzés megelőzéséről az alábbi angol nyelvű honlapon szerezhetők információk http://www.ashastd.org/stdfaqs/chlamydia.html.

 Felhasznált forrásmunkák
Berg AO, for the United States Preventive Services Task Force. Screening for chlamydial infection: recommendations and rationale. Am J Prev Med. 2001 Apr 20;20(3 Suppl):90-94. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/. Accessed July 19, 2004.

Hollblad-Fadiman K and Goldman SM, for the American College of Preventive Medicine. Screening for Chlamydia trachomatis (practice policy statement). Am J Prev Med. 2003 April;24(3):287-292. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guideline.gov/. Accessed July 19, 2004.

Centers for Disease Control and Prevention, National Center for HIV, STD, and TB Prevention, Division of Sexually Transmitted Diseases, United States Department of Health and Human Services. Chlamydia fact sheet. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/std/chlamydia/STDFact-Chlamydia.htm. Accessed July 19, 2004.

A 2-es típusú cukorbetegség előfordulási gyakorisága az egész világon emelkedő tendenciát mutat. A betegség kialakulását elősegítő túlsúlyosság, kövérség és mozgásszegény életmód népegészségügyi problémává vált.

Népegészségügyi szakemberek sehol a világon nem ajánlják  a diabetes mellitus szűrésének kiterjesztését a tünetmentes, alacsony rizikójú populációra. A széles populációt átfogó szűrés magas költségeivel szemben nem áll rendelkezésre kellő számú bizonyíték arra, hogy a betegség korai felfedezése és kezelése csökkentené a késői szövődmények előfordulását. Minden szakértő egyetért abban, hogy a szűrés akkor a leghatásosabb, ha azt a  beteget ismerő orvos végzi a rendszeres egészségügyi felülvizsgálat keretében. Magyarországon ajánlott a rendszeres háziorvosi felülvizsgálat során a szűrést jelentő vércukor vizsgálatot elvégezni vagy elrendelni.

A legtöbb diabetes mellitus szűrőprogram nem tömegszűrést, hanem szelektív szűrést ajánl. Az Amerikai Diabetes, Emésztőrendszeri- és Vesebetegségek Nemzeti Intézetnek ajánlása különbséget tesz azok között, akiknek meg kell fontolni (kezelőorvosukkal megbeszélni), és akiknek erősen ajánlott a szűrővizsgálat:

• A 45 évnél idősebbek számára megfontolandó, 
• a 45 évnél idősebb túlsúlyos személyek számára erősen ajánlott, 
• a 45 évnél fiatalabb túlsúlyos, egy vagy több rizikófaktorral bíró személyek számára megfontolandó a diabetes szűrés.

Az Amerikai Diabetes Egyesület arra ad ajánlást, hogy milyen gyakran szükséges a szűrőtesztet ismételni:

• 3 évente ajánlott a szűrés 45 év felett, és azoknál mindenképpen,  akiknek testtömeg indexe nagyobb, mint 25 kg/m². 
• A túlsúlyosak szűrését korábbi életkorban kell kezdeni, és egyéb rizikófaktorok megléte esetén a szűrést gyakoribbá kell tenni.

Rizikófaktorok: kövérség, magas vérnyomás, magas koleszterin koncentráció, mozgásszegény életmód, a diabetes betegség családi halmozódása.

Annak ellenére, hogy az Amerikai Betegségmegelőzési Szolgálat 2003. évi ajánlásához nem tudta a rutin diabetes szűrés előnyeit és hátrányait egyértelműen meghatározni, mégis ajánlja a magas vérnyomásban szenvedő vagy hyperlipidaemiás (magas vér-zsír koncentrációjú) felnőttek szűrését 2-es típusú diabetesre.

A Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének  (MACOSZ) honlapján (http://www.macosz.hu) információk olvashatók a diabetes rizikófaktorairól, a betegség megelőzésének lehetőségeiről, a már kialakult betegségre figyelmeztető tünetekről. A honlapon könnyen kezelhető és hasznos testtömeg index és testzsír kalkulátor, kalória- és energia szükséglet kalkulátor, valamint cukorbetegség kockázati kalkulátor is található!

Angol nyelvű információ a http://www.diabetes.niddk.nih.gov honlapon olvasható

 Felhasznált forrásmunkák

American Diabetes Association. Screening for type 2 diabetes. Diabetes Care. 2004 Jan;27(Suppl 1):S11-14. Brief summary from the National Guideline Clearinghouse available on the Internet at http://www.guidelines.gov/. Accessed July 19, 2004.

Matfin G and Guven S. Diagnosing Diabetes Mellitus: do we need new criteria? Available on the Internet from the web site of the American Association of Clinical Endocrinologists at http://www.aace.com/clin/fcc/fcc-200001.php. Accessed July 19, 2004.

Mayer-Davis EJ, D'Antonia A, Tudor-Locke C. Lifestyle for diabetes Prevention. In: Diabetes in the Life Cycle and Research: A Core Curriculum for Diabetes Education (5th ed.). Franz MJ, editor. American Association of Diabetes Educators. 2003; page 3.

National Diabetes Information Clearinghouse, National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases, National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Am I at risk for type 2 diabetes? NIH publication no. 04-4805. 2004 Apr. Available on the Internet at http://www.diabetes.niddk.nih.gov/dm/pubs/riskfor%20type2/index.htm. Accessed July 19, 2004.

Sherwin RS, Anderson RM, Buse JB, et al. Prevention or Delay of Type 2 Diabetes. Diabetes Care. American Diabetes Association. 2004 Jan;27(Suppl 1):S47-54. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/. Accessed July 19, 2004.

National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Diabetes Public Health Resource, Centers for Disease Control and Prevention, United States Department of Health and Human Services. CDC statements on diabetes issues: screening for type 2 diabetes. 2004 Jun 18. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/diabetes/news/doc/screening.htm. Accessed July 19, 2004.

United States Preventive Services Task Force. Screening for Diabetes Mellitus, adult type 2. 2003 Feb. Available on the Internet at http://www.ahrq.gov/clinic/uspstf/uspsdiab.htm. Accessed July 19, 2004.

A prosztatarák a tüdőrák és a vastag- és végbélrák után a magyar férfiak harmadik leggyakoribb rákbetegsége. A legtöbb esetet 65 éves kor felett diagnosztizálják. A prosztatarák a lassan növekvő daganatok csopotjába tartozik, de a nem súlyos esetek mellett előfordulnak gyors lefolyású, rövid időn belül halálhoz vezető esetek is. A korai fázisban felfedezett prosztatarák hatásosan kezelhető és gyógyítható.

A szakmai protokollok ma még nem ajánlják széles tömegek prosztata carcinoma szűrését. Előfordulhat ugyanis, hogy a kezelés károsabb a szervezetre, mint a lassan növekvő daganat (4 daganatból 1 lassan növekszik és nem okoz panaszt). Ezekben az esetekben az életminőséget és az életkilátásokat nem befolyásolja a daganat, a kezelés mellékhatásai azonban komoly problémákat okozhatnak (impotencia és inkontinencia (vizelettartási nehézségek)). A jelenleg használatos vizsgálómódszerrel nem különíthető el a gyorsan és a lassan növekvő daganat. A tesztnek ismert korlátai is vannak: nem mutat ki minden daganatot és a pozitív eredmények egyharmadát nem rákos folyamat okozza. Mivel a tömegszűrés költsége magas, a jelenleginél erősebb bizonyítékokra van szükség a szűrés hatásosságának megerősítésére.

A fenti véleménnyel szemben néhány szakértői csoport szorgalmazza  a szűrés bevezetését, mert szerintük bizonyítékok támasztják alá, hogy a korai felfedezés életet ment. Ugyanis a diagnosztikus vizsgáló módszer, a vérmintából mért prosztata specifikus antigén (PSA) 1990-ben történt bevezetése óta több korai fázisú, más szerveket még nem érintő és ezért könnyebben gyógyítható prosztatarákot fedeztek fel, mint 1990 előtt. A szakértők által felsorakoztatott bizonyítékok ugyanakkor nem elegendőek a direkt ok-okozati összefüggés bizonyítására.

Nem egyértelmű az állásfoglalás abban sem, hogy a szűrést milyen életkorban kell kezdeni. Ajánlott már a 40-es éveikben szűrni azokat, akiknek rizikófaktoraik vannak. Az Amerikai Rák Szövetség ajánlása szerint:

45 éves (más társaságok szerint 40 éves) korban kell elkezdeni szűrni azokat, akiknek apjánál vagy testvérénél korai életkorban prosztatarákot diagnosztizáltak.

Ha egynél több rokon szenvedett korai életkorban prosztatrákban, akkor a szűrést 40 éves korban kell kezdeni, negatív eredmény esetén 45 éves korban ismételni, de ha az eredmény úgy kívánja, akkor korábban kell újra vizsgálni.

Az Amerikai Nemzeti Rák Intézet, az Amerikai Betegségmegelőzési Szolgálat és az Amerikai Családorvosok Akadémiája nem foglal állást sem az alacsony rizikójú csoportok szűrése mellett, sem ellene, attól tartva, hogy több kárt okoznak, mint hasznot. Azt várják az elkövetkezendő 5-10 év kutatási eredményeitől, hogy azok olyan bizonyítékokat szolgáltatnak, amelyek alapján szilárd, egységes álláspontot lehet kialakítani.

Több tudományos és orvosi szervezet fontosnak tartja a középkorú és idősebb férfiak tájékoztatását. Az Amerikai Betegségmegelőzési Kollégium például a következőket ajánlja:

Azokat az alacsony rizikójú 50 éves vagy idősebb férfiakat, akiknek életkilátása több, mint 10 év az egészségügyi (Magyarországon a háziorvosi) felülvizsgálat során kellene tájékoztatni a rizikófaktorokról, a prosztata szűrés és a kezelés előnyeiről és hátrányairól.

Az Amerikai Urológiai Egyesület ajánlása szerint a végbélen keresztül végzett tapintásos vizsgálat és az ezt követő PSA teszt a leghatásosabb módszer a korai fázisú daganat kimutatására. A fent említett szakmai  csoportokkal egyetértésben ez az orvoscsoport is   az egyénre szabott szűrési terv kidolgozását ajánlja, melyet a legtöbb férfi esetében 50 éves életkorban kell kezdeni.

Az Amerikai Rák Egyesület kissé tovább megy azzal az ajánlatával, hogy idősebb férfiaknál évente el kell végezni mindkét tesztet.

Azoknak az 50 év feletti a férfiaknak, akik életkilátása több, mint 10 év fel kell ajánlani mindkét tesztet és amennyiben kérik, azokat el kell végezni. 

Az alábbi ajánlás még szigorúbb:

Azoknak az 50 év feletti férfiaknak, akik életkilátása legalább 10 év évente át kell esni végbél vizsgálaton és a PSA vizsgálatot fel kell ajánlani.

Az ajánlások nemcsak a vizsgálati protokollban hanem abban is eltérnek, hogy milyen gyakorisággal kell a vizsgálatot ismételni. Az Amerikai Rák Egyesület évenkénti szűrést ajánl, más vélemények szerint esetenként elegendő a kétévenkénti szűrés, az Amerikai Betegségmegelőzési Szolgálat szerint az évenkénti szűrés nem ad jobb eredményeket, mint a kétévente ismételt szűrővizsgálatok.

Arra, hogy milyen életkorig érdemes prosztatarák szűrést végezni, a legtöbb amerikai vélemény egyetért abban, hogy 75 év felett nem sok haszna van a PSA szűrésnek.

A betegség korai diagnózisáról és a kezelésről angol nyelvű információk olvashatók a következő honlapokon http://www.nccn.org/patients/patient_gls.asp

 http://www.cdc.gov/cancer/prostate/decisionguide/index.htm.

Magyar nyelvű információk olvashatók a http://www.daganatok.hu  és a http://impact-study.co/hu honlapokon.

Ahogy a világ egy országában sem, úgy Magyarországon sincs szervezett prosztatarák tömegszűrés. A betegség előfordulási - és halálozási gyakorisága azonban indokolja, hogy minden 45 év feletti férfi  szűrővizsgálaton vegyen részt. A szűrés lehetőségét leggyakrabban a háziorvosok vetik fel, és az egyénre szabott szűrési protokollt a szakorvosok (urológusok) határozzák meg az életkor, az életkilátások, a családi halmozódás és a korábbi vizsgálati eredmények alapján.

Felhasznált forrásmunkák

American Academy of Family Physicians. Prostate cancer: what you need to know. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x5387.xml. Accessed July 21, 2004.

American College of Preventive Medicine. Screening for prostate cancer in american men: American College of Preventive medicine practice policy statement. 1998. Available on the Internet at http://www.medem.com/. Accessed August 5, 2004.

American College of Preventive Medicine. Understanding prostate cancer screening. 2001. Available on the Internet at http://www.medem.com/. Accessed July 21, 2004.

American Urological Association. Prostate-specific antigen best practice policy. Oncology. 2000 Feb;14(2). Available on the Internet at http://www.cancernetwork.com/journals/oncology/o0002e.htm. Accessed August 5, 2004.

Berg AO, for the US Preventive Services Task Force. Screening for prostate cancer: recommendations and rationale. Ann Intern Med. 2002 Dec 3;137(11):915-916. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=3404&nbr=2630. Accessed July 19, 2004.

JAMA Patient Page: weighing difficult choices: treatment of prostate cancer. JAMA 1998 Sep 16;280(11):1030. Available on the Internet at http://www.medem.com/medlb/articleslb.cfm?sub_cat=321. Accessed August 5, 2004.

National Comprehensive Cancer Network. Clinical practice guidelines in oncology, version1. 2004. Available on the Internet at http://www.nccn.org/professionals/physicians_gls/f_guidelines.asp#detection. Accessed August 5, 2004.

National Comprehensive Cancer Network. Prostate cancer treatment guidelines for patients, version iii, October 2002: early Detection of Prostate Cancer. Available on the Internet at http://www.nccn.org/patients/patient_gls/_english/_prostate/index.htm. Accessed August 5, 2004.

Smith RA, Cokkinides V, Eyre HJ, for the American Cancer Society. American Cancer Society guidelines for the early detection of cancer, 2003. CA Cancer J Clin. 2003;53:27-43. Available on the Internet at http://caonline.amcancersoc.org/cgi/content/full/53/1/27. Accessed August 5, 2004.

Centers for Disease Control and Prevention, Cancer Prevention and Control., United States Department of Health and Human Services. Prostate cancer screening: a decision guide. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/prostate/decisionguide/index.htm. Accessed July 21, 2004.

Centers for Disease Control and Prevention, Cancer Prevention and Control, United States Department of Health and Human Services. Screening for prostate cancer screening (slide show and talking points). Available on the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/prostate/screening/slides/slide02.htm. Accessed July 21, 2004.

National Cancer Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Prostate cancer (PDQ®): screening (summary of evidence). Current as of 2003 Dec 15. Available on the Internet at http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/screening/prostate/HealthProfessional. Accessed July 21, 2004.

National Cancer Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Prostate cancer (PDQ®): screening. Current as of 2003 Dec 15x. Available on the Internet at http://www.nci/nih/gov/cancertopics/pdq/screening/prostate/Patient. Accessed August 5, 2004.

A HIV fertőzések számának emelkedése, a gyógyszerrezisztencia fokozódása, és a növekvő migráció miatt a tuberkulózis ismét fenyegető veszéllyé vált az egész világon. Az 1910-es évek vége óta a tuberkulózis esetek számának növekedése világjárvány kitörésének veszélyét rejti magában. Bár az esetszám az egész populációra vetítve még alacsony, a betegség a rizikócsoportokon belül komoly közegészségügyi problémát jelent.

A jelenlegi nemzetközi ajánlások a rizikócsoportok szűrését javasolják. Ajánlott, hogy a közegészségügyi intézmények, bizonyos munkáltatók a helyi viszonyok és a rizikófaktorok ismeretében lokális szűrőprogramokat dolgozzanak ki.

A fertőzött személy orr- és garatváladékából a levegőbe jutó baktériumok belégzés útján fertőzik az egészséges személyt. A fertőzött személy általában nem érzi betegnek magát, nincsenek tünetei. A tuberkulin bőrpóba pozitívvá válása bizonyítja a fertőzöttséget.

Bár az amerikai Betegségmegelőzési Központ nem ajánlja az alacsony rizikójú populációk szűrését,  szükségesnek tartja ugyanakkor a munkavállalók és a diákok szűrését munkábaállás és iskolakezdés előtt.

Rendszeresen szűrni kell  az egészségügyi dolgozókat, és azokat, akik munkájuk során tuberkulózis fertőzésnek vannak kitéve.

Feltétlenül szűrni kell azokat a személyeket, akik fertőzött vagy fertőzésre gyanús személlyel érintkeztek.

Az Amerikai Családorvosok Akadémiája a tuberkulózis fertőzésre veszélyeztetett csoportba sorolja:

• azokat, akik fertőzött vagy fertőzésre gyanús személlyel szoros kapcsolatban állnak, (pl. együtt laknak), az egészségügyi dolgozókat,  a magas fertőzöttségű régiókból, fejlődő országokból bevándorlókat, a HIV fertőzötteket, az alkoholistákat, a kábítószer élvezőket, szociális- illetve büntetőintézmények (elfekvők, elmegyógyintézetek, börtönök, AIDS ápolási otthonok, hajléktalan szállók) lakóit, az alacsony jövedelmű és rossz egészségügyi ellátottságú rétegeket.

További veszélyeztetettséget jelentenek

• az időskor, a csökkent immunvédekezés, bizonyos betegségek és azok kezelése,
• rossz hygienes és táplálkozási viszonyok, a tömegszállások.

 

Szűrni kell a magas rizikójú felnőttek környezetében élő csecsemőket, kisgyermekeket és serdülőkorúakat is.

Magyarországon a közelmúltban bevezetett népegészségügyi program törölte a kötelező szűrővizsgálatok sorából a tüdőszűrést, pedig a tüdő röntgen vizsgálata nemcsak a tuberkulózis, hanem a tüdőrák korai felfedezésének is hatásos módszere. Az ÁNTSZ a jövőben csak azokon a területeken rendel el kötelező szűrést, ahol a tuberkulotikus megbetegedések aránya meghaladja a 25 százezreléket. A tüdőszűrés háziorvosi ajánlásra, orvosi beutalóval igénybe vehető vizsgálat. A fent felsorolt magas rizikójú csoportokba tartozóknak évente ajánlott tüdőszűrésen részt venni.

Kapcsolódó idegennyelvű adatbázisok:

A fact sheet on testing for tuberculosis is available from the Centers for Disease Control and Prevention at http://www.cdc.gov/nchstp/tb/pubs/tbfactsheets/250140.htm.

A gyermekek, a felnőttek és a bevándorlók tuberkulózisáról angol nyelvű ismertető olvasható az alábbi weblapon: http://www.vh.org/navigation/vh/topics/adult_patient_tuberculosis.html.
Magyar nyelvű betegtájékoztató olvasható a www.springmed.hu honlapon

Felhasznált forrásmunkák
A brief history of tuberculosis treatment. New Jersey Medical Schooland National Tuberculosis Center, University of Medicine and Dentistry of New Jersey. 2001 Feb 26. Available on the Internet at http://www.umdnj.edu/ntbcweb/tb_frame.html. Accessed July 26, 2004.

American Academy of Pediatrics. Tuberculosis. Available on the Internet at http://www.medem.com/medlb/article_detaillb.cfm?article_ID=ZZZ1BN54FDC&sub_cat=573. Accessed July 26, 2004.

Centers for Disease Control and Prevention, Public Health Practice Office, United States Department of Health and Human Services. Targeted tuberculin testing and treatment of latent tuberculosis infection (American Thoracic Society/CDC statement). 2000 Jun 9. MMWR:49(RR06);1-54. Available on the Internet at http://www.phppo.cdc.gov/cdcRecommends. Accessed July 21, 2004.

D'Alessandro D and Huth L. Pediatrics common questions, quick answers: TB (tuberculosis). Children's Virtual Hospital. Available on the Internet at http://www.vh.org/pediatric/patient/pediatrics/cqqa/tb.html. Accessed July 26, 2004.

Polgreen PM. Infectious disease (chapter 10). In: Tuberculosis, University of Iowa Family Practice Handbook (4th ed.). Available on the Internet from the Virtual Hospital at http://www.vh.org/adult/provider/familymedicine/FPHandbook/Chapter10/03-10.html. Accessed July 26, 2004.

Screening for tuberculosis and tuberculosis infection in high-risk populations: recommendations of the advisory council for the elimination of tuberculosis. 1995 Sep 8. MMWR:44(RR-11);18-34. Available on the Internet. Accessed July 21, 2004.