A prosztatarák a tüdőrák és a vastag- és végbélrák után a magyar férfiak harmadik leggyakoribb rákbetegsége. A legtöbb esetet 65 éves kor felett diagnosztizálják. A prosztatarák a lassan növekvő daganatok csopotjába tartozik, de a nem súlyos esetek mellett előfordulnak gyors lefolyású, rövid időn belül halálhoz vezető esetek is. A korai fázisban felfedezett prosztatarák hatásosan kezelhető és gyógyítható.
A szakmai protokollok ma még nem ajánlják széles tömegek prosztata carcinoma szűrését. Előfordulhat ugyanis, hogy a kezelés károsabb a szervezetre, mint a lassan növekvő daganat (4 daganatból 1 lassan növekszik és nem okoz panaszt). Ezekben az esetekben az életminőséget és az életkilátásokat nem befolyásolja a daganat, a kezelés mellékhatásai azonban komoly problémákat okozhatnak (impotencia és inkontinencia (vizelettartási nehézségek)). A jelenleg használatos vizsgálómódszerrel nem különíthető el a gyorsan és a lassan növekvő daganat. A tesztnek ismert korlátai is vannak: nem mutat ki minden daganatot és a pozitív eredmények egyharmadát nem rákos folyamat okozza. Mivel a tömegszűrés költsége magas, a jelenleginél erősebb bizonyítékokra van szükség a szűrés hatásosságának megerősítésére.
A fenti véleménnyel szemben néhány szakértői csoport szorgalmazza a szűrés bevezetését, mert szerintük bizonyítékok támasztják alá, hogy a korai felfedezés életet ment. Ugyanis a diagnosztikus vizsgáló módszer, a vérmintából mért prosztata specifikus antigén (PSA) 1990-ben történt bevezetése óta több korai fázisú, más szerveket még nem érintő és ezért könnyebben gyógyítható prosztatarákot fedeztek fel, mint 1990 előtt. A szakértők által felsorakoztatott bizonyítékok ugyanakkor nem elegendőek a direkt ok-okozati összefüggés bizonyítására.
Nem egyértelmű az állásfoglalás abban sem, hogy a szűrést milyen életkorban kell kezdeni. Ajánlott már a 40-es éveikben szűrni azokat, akiknek rizikófaktoraik vannak. Az Amerikai Rák Szövetség ajánlása szerint:
45 éves (más társaságok szerint 40 éves) korban kell elkezdeni szűrni azokat, akiknek apjánál vagy testvérénél korai életkorban prosztatarákot diagnosztizáltak.
Ha egynél több rokon szenvedett korai életkorban prosztatrákban, akkor a szűrést 40 éves korban kell kezdeni, negatív eredmény esetén 45 éves korban ismételni, de ha az eredmény úgy kívánja, akkor korábban kell újra vizsgálni.
Az Amerikai Nemzeti Rák Intézet, az Amerikai Betegségmegelőzési Szolgálat és az Amerikai Családorvosok Akadémiája nem foglal állást sem az alacsony rizikójú csoportok szűrése mellett, sem ellene, attól tartva, hogy több kárt okoznak, mint hasznot. Azt várják az elkövetkezendő 5-10 év kutatási eredményeitől, hogy azok olyan bizonyítékokat szolgáltatnak, amelyek alapján szilárd, egységes álláspontot lehet kialakítani.
Több tudományos és orvosi szervezet fontosnak tartja a középkorú és idősebb férfiak tájékoztatását. Az Amerikai Betegségmegelőzési Kollégium például a következőket ajánlja:
Azokat az alacsony rizikójú 50 éves vagy idősebb férfiakat, akiknek életkilátása több, mint 10 év az egészségügyi (Magyarországon a háziorvosi) felülvizsgálat során kellene tájékoztatni a rizikófaktorokról, a prosztata szűrés és a kezelés előnyeiről és hátrányairól.
Az Amerikai Urológiai Egyesület ajánlása szerint a végbélen keresztül végzett tapintásos vizsgálat és az ezt követő PSA teszt a leghatásosabb módszer a korai fázisú daganat kimutatására. A fent említett szakmai csoportokkal egyetértésben ez az orvoscsoport is az egyénre szabott szűrési terv kidolgozását ajánlja, melyet a legtöbb férfi esetében 50 éves életkorban kell kezdeni.
Az Amerikai Rák Egyesület kissé tovább megy azzal az ajánlatával, hogy idősebb férfiaknál évente el kell végezni mindkét tesztet.
Azoknak az 50 év feletti a férfiaknak, akik életkilátása több, mint 10 év fel kell ajánlani mindkét tesztet és amennyiben kérik, azokat el kell végezni.
Az alábbi ajánlás még szigorúbb:
Azoknak az 50 év feletti férfiaknak, akik életkilátása legalább 10 év évente át kell esni végbél vizsgálaton és a PSA vizsgálatot fel kell ajánlani.
Az ajánlások nemcsak a vizsgálati protokollban hanem abban is eltérnek, hogy milyen gyakorisággal kell a vizsgálatot ismételni. Az Amerikai Rák Egyesület évenkénti szűrést ajánl, más vélemények szerint esetenként elegendő a kétévenkénti szűrés, az Amerikai Betegségmegelőzési Szolgálat szerint az évenkénti szűrés nem ad jobb eredményeket, mint a kétévente ismételt szűrővizsgálatok.
Arra, hogy milyen életkorig érdemes prosztatarák szűrést végezni, a legtöbb amerikai vélemény egyetért abban, hogy 75 év felett nem sok haszna van a PSA szűrésnek.
A betegség korai diagnózisáról és a kezelésről angol nyelvű információk olvashatók a következő honlapokon http://www.nccn.org/patients/patient_gls.asp
http://www.cdc.gov/cancer/prostate/decisionguide/index.htm.
Magyar nyelvű információk olvashatók a http://www.daganatok.hu és a http://impact-study.co/hu honlapokon.
Ahogy a világ egy országában sem, úgy Magyarországon sincs szervezett prosztatarák tömegszűrés. A betegség előfordulási - és halálozási gyakorisága azonban indokolja, hogy minden 45 év feletti férfi szűrővizsgálaton vegyen részt. A szűrés lehetőségét leggyakrabban a háziorvosok vetik fel, és az egyénre szabott szűrési protokollt a szakorvosok (urológusok) határozzák meg az életkor, az életkilátások, a családi halmozódás és a korábbi vizsgálati eredmények alapján.
Felhasznált forrásmunkák
American Academy of Family Physicians. Prostate cancer: what you need to know. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x5387.xml. Accessed July 21, 2004.
American College of Preventive Medicine. Screening for prostate cancer in american men: American College of Preventive medicine practice policy statement. 1998. Available on the Internet at http://www.medem.com/. Accessed August 5, 2004.
American College of Preventive Medicine. Understanding prostate cancer screening. 2001. Available on the Internet at http://www.medem.com/. Accessed July 21, 2004.
American Urological Association. Prostate-specific antigen best practice policy. Oncology. 2000 Feb;14(2). Available on the Internet at http://www.cancernetwork.com/journals/oncology/o0002e.htm. Accessed August 5, 2004.
Berg AO, for the US Preventive Services Task Force. Screening for prostate cancer: recommendations and rationale. Ann Intern Med. 2002 Dec 3;137(11):915-916. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=3404&nbr=2630. Accessed July 19, 2004.
JAMA Patient Page: weighing difficult choices: treatment of prostate cancer. JAMA 1998 Sep 16;280(11):1030. Available on the Internet at http://www.medem.com/medlb/articleslb.cfm?sub_cat=321. Accessed August 5, 2004.
National Comprehensive Cancer Network. Clinical practice guidelines in oncology, version1. 2004. Available on the Internet at http://www.nccn.org/professionals/physicians_gls/f_guidelines.asp#detection. Accessed August 5, 2004.
National Comprehensive Cancer Network. Prostate cancer treatment guidelines for patients, version iii, October 2002: early Detection of Prostate Cancer. Available on the Internet at http://www.nccn.org/patients/patient_gls/_english/_prostate/index.htm. Accessed August 5, 2004.
Smith RA, Cokkinides V, Eyre HJ, for the American Cancer Society. American Cancer Society guidelines for the early detection of cancer, 2003. CA Cancer J Clin. 2003;53:27-43. Available on the Internet at http://caonline.amcancersoc.org/cgi/content/full/53/1/27. Accessed August 5, 2004.
Centers for Disease Control and Prevention, Cancer Prevention and Control., United States Department of Health and Human Services. Prostate cancer screening: a decision guide. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/prostate/decisionguide/index.htm. Accessed July 21, 2004.
Centers for Disease Control and Prevention, Cancer Prevention and Control, United States Department of Health and Human Services. Screening for prostate cancer screening (slide show and talking points). Available on the Internet at http://www.cdc.gov/cancer/prostate/screening/slides/slide02.htm. Accessed July 21, 2004.
National Cancer Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Prostate cancer (PDQ®): screening (summary of evidence). Current as of 2003 Dec 15. Available on the Internet at http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/screening/prostate/HealthProfessional. Accessed July 21, 2004.
National Cancer Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Prostate cancer (PDQ®): screening. Current as of 2003 Dec 15x. Available on the Internet at http://www.nci/nih/gov/cancertopics/pdq/screening/prostate/Patient. Accessed August 5, 2004.