A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 04.12.2018.

Gyerekeknél tünetek hiányában  laboratóriumi szűrővizsgálatok általában nem szükségesek. A megelőzést a tucatnyi súlyos betegség kivédését szolgáló immunizálások, a balesetek, sérülések és súlyos napégés kivédése jelentik. A rutin felülvizsgálatok során fel kell mérni, hogy a gyerek étkezési szokásai és aktivitása segítenek-e az elhízás, a cukorbetegség, a bőrrák és a szívbetegségek kivédésében.

A korai gyermekkorban (2 - 6 éves életkor) 3, 4 és 5 éves korban végzett vizsgálatokkal teljesíthetők a szűrési és megelőzési feladatok: 

  • A magasságot, a testsúlyt, a látást és a hallást rendszeresen, a vérnyomást 3 éves korban (rizikófaktorok megléte esetén ennél korábban) kell ellenőrizni:
  • Az immunizálást az előírt protokoll szerint kell végezni. A nagy rizikójú gyermekeknek kiegészítő védőoltásokat kell adni.
  • Rizikófaktorok megléte esetén kiegészítő szűrővizsgálatokat kell elrendelni.

7, 9 és 12 éves korban további egészségügyi vizsgálatok szükségesek:

  • Vérnyomás, magasság, testsúly, látás és hallás ellenőrzése.
  • Kiegészítő védőoltások adása, ha szükséges.
  • Kiegészítő szűrővizsgálatok elrendelése, ha rizikófaktorok megléte bizonyított. 
Szűrővizsgálatai
  • Elhízás

    Az Egyesült Államokban a gyerekeknek és a tizenéveseknek megközelítőleg 30 %-a túlsúlyos és 15 %-a kövér. A túlsúly befolyásolja a láb- és csípőcsontok növekedését, azonnali és hosszútávú problémákat okozva. A túlsúly és elhízás további következménye a cukorbetegség, alvási apnoe (légzésszünet) és emelkedett vérnyomás.

    Az Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiája szerint szükséges a rendszeres gyermekkori egészségügyi felülvizsgálat, a szülőket és gondozókat tanácsokkal kell segíteni a túlsúlyosság és elhízás elkerülésére. Az ajánlás szerint:

    A háziorvos, védőnő vagy egyéb egészségügyi ellátó rendszeresen felméri a gyerek étkezési és fizikai aktivitási szokásait, amennyiben úgy találja, hogy a hossznövekedéshez viszonyított súlyfelvétel meghaladja az optimálist, akkor a  problémát megbeszéli a gyerek szüleivel.

    A gyerekek test-tömeg indexét pontosan, az életkornak megfelelő növekedési táblázat alapján kell meghatározni. Ezzel kapcsolatban a gyermekgyógyász vagy védőnő megfelelő információkkal látja el a szülőket. Az alábbi weboldalon található egy gyermekgyógyász által megszerkesztett test-tömeg index kalkulátor, mely segít annak eldöntésében, hogy vajon az Ön gyermeke túlsúlyos-e: http://www.keepkidshealthy.com/welcome/bmicalculator.html

    Felhasznált forrásmunkák

    American Academy of Pediatrics, Committee on Nutrition. Prevention of Pediatric Overweight and Obesity (policy statement). Pediatrics. Aug 2, 2003;112(2);424-430. Available on the Internet at http://aappolicy.aappublications.org/. Accessed July 23, 2004.

    American Obesity Association. Obesity in Youth (fact sheet). Available on the Internet at http://www.obesity.org/subs/fastfacts/obesity_youth.shtml. Accessed July 23, 2004.

    Iannelli V. BMI Calculator. Available on the Internet at http://www.keepkidshealthy.com/. Accessed July 23, 2004.

  • 2-es típusú diabétesz 

    A 2-es típusú cukorbetegség a 6. vezető halálok az Egyesült Államokban és előfordulási gyakorisága riasztóan emelkedik gyerekek körében is. Az Amerikai Betegségmegelőzési Központ egy  korábbi jelentése szerint, ha a növekedés üteme így folytatódik, akkor  a közeljövőben minden 3 gyerekből egy cukorbeteggé válik élete folyamán. A túlsúlyosság, a kövérség és a fizikai inaktivitás hiánya, melyek már népegészségügyi problémává váltak, hozzájárulnak a diabétesz kialakulásához. A népegészségügyi szakértők oktatással segítik az embereket a betegség és  súlyos szövődményei kialakulásának elkerülésében, a szűlők feladata pedig, hogy az étkezési szokások megváltoztatásával és a gyerekek fizikai aktivitásának fokozásával csökkentsék a diabétesz kialakulásának valószínűségét. 

    Az Amerikai Diabetesz Szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy az a  túlsúlyos gyerek, akinek még további két rizikófaktora van nagy valószínűséggel diabéteszes lesz. A szűrővizsgálatok során az alábbi rizikófaktorokat kell figyelembe venni:

    • jelentős túlsúly,
    • 2-es típusú diabéteszben szenvedő közeli hozzátartozó,
    • amerikai indiánok, afro-amerikaiak, spanyol-amerikaiak és  ázsiai/csendes-óceáni szigetek lakóinak leszármazottai (bevándorlók),
    • inzulin rezisztenciára utaló jelek és állapotok, mint acanthosis nigricans, magas vérnyomás, zsíranyagcsere zavarok és polycystás petefészek szindróma.

    Az Amerkai Diabétesz Társaság az alábbi szűrési protokollt ajánlja:

    • Azt a túlsúlyos gyereket, akinek 2 vagy több rizikófaktora van 10 éves kortól vagy a pubertás kezdetétől 2 évenre szűrni kell diabéteszre.

    Az Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiájának ajánlása szerint:

    • Az egy vagy több rizikófaktorral bíró gyerekeket szorosan kell monitorozni, a testtömeg index 85 percentilise felett a táplálkozásra, súlykontrollra és fizikai aktivitásra tanácsokkal ellátni.

     

    Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

    Információ arról, hogy a szülők hogyan csökkenthetik gyermeküknél a diabétesz kialakulásának kockázatát (The Children's Hospital at Bronson honlapja): http://www.bronsonhealth.com/pdfs/BR_Kids_News.pdf.

    Ezen írás előző, Elhízás című részében elérhető egy testtömeg indexet számoló honlap, amelynek segítségével meghatározható, hogy a gyermek túlsúlyos-e.

    Felhasznált forrásmunkák

    American Diabetes Association. Type 2 diabetes in children and adolescents. Diabetes Care. 2000 Mar;23(3): 381. Available on the Internet at http://care.diabetesjournals.org/. Accessed July 19, 2004.

    Grassi Y. Type 2 diabetes: reduce your child's risk now. Bronson for Parents (newsletter). 2003 Winter. The Children's Hospital at Bronson, Kalamazoo, Michigan. Available on the Internet at http://www.bronsonhealth.com/pdfs/BR_Kids_News.pdf. Accessed August 31, 2004.

    National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Diabetes Public Health Resource, Centers for Disease Control and Prevention, United States Department of Health and Human Services. CDC issues statements on diabetes issues: lifetime risk for diabetes mellitus in the United States. (Original source: Naryan KMB, Boyle JP, Thompson TJ, Sorensen SW, Williamson DF. Lifetime risk for diabetes mellitus in the United States. JAMA 2003 Oct 8;290(14):1884-1890.) Available on the Internet at http://www.cdc.gov/diabetes/news/docs/lifetime.htm. Accessed August 30, 2004.

    National Diabetes Education Program, National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Resources on children and adolescents. Available on the Internet at http://www.ndep.nih.gov/diabetes/youth/youth.htm. Accessed August 30, 2004.

    National Diabetes Information Clearinghouse, National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases, National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Am I at risk for type 2 diabetes? NIH publication no. 04-4805. 2004 Apr. Available on the Internet at http://diabetes.niddk.nih.gov/dm/pubs/riskfortype2/index.htm. Accessed July 19, 2004.

  • Magas koleszterinszint 

    A koleszterin lerakódása az artériákban már gyermekkorban elkezdődik. Ezek a lerakódások a későbbiekben az erek átjárhatóságát szűkítő, merev "plakkok" kialakulását eredményezik. Felnőttkorban a plakk-képződés és az ezzel együttjáró egészségi problémák nemcsak a szívizomzatot ellátó, hanem a szervezet többi artériáját is  veszélyeztetik (az elváltozást arterioszklerózisnak nevezik). Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Hazánkban is az első számú halálok mind a férfiak, mind a nők  körében a szívbetegség. Kialakulásának valószínűségét a vér koleszterin szintje nagyfokban befolyásolja. A betegség felnőttkori kialakulásának valószínűsége csökkenthető, ha a koleszterin bevitelt gyermek- és serdülőkorban csökkentik.

    A koleszterin vizsgálatot  20 év alatt és az alacsony rizikójú csoportokban általában nem végzik rutinszerűen. Abban az esetben azonban, ha a fiatal magas rizikójú csoportba tartozik, a vizsgálat eredménye hasznos információkat szolgáltathat. Az Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiája szelektív szűrést ajánl az alábbiak szerint:

    Koleszterin szűrés szükséges azoknál a fiatalnál, ahol a szülők valamelyikének magas a koleszterin szintje vagy a családban előfordult idő előtti szívbetegség (szülőnél vagy nagyszülőnél 55 éves kor előtt). 

    Koleszterin szűrés szükséges azoknál a magas rizikójúnak itélt gyerekeknél, akik túlsúlyosak, a megengedettnél több telített zsírt és koleszterint fogyasztanak vagy dohányoznak. 

    Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

    Alapvető információk a koleszterinről:
    http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/Hbc/HBC_WhatIs.html; (University of Maryland Medicine web site) http://www.thoraciconcology.com/careguides/cholesterol,

    Gyermekek és a koleszterin:
    http://www.keepkidshealthy.com/nutrition/cholesterol.html, (The American Academy of Pediatrics) 

    Felhasznált forrásmunkák

    American Academy of Family Physicians. Heart disease: assessing your risk. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x2756.xml. Accessed July 16, 2004.

    American Academy of Family Physicians. Summary of policy recommendations for periodic health examinations. 2003 Aug. Available on the Internet from the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=4183&nbr=3208. Accessed July 19, 2004.

    American Academy of Pediatrics, Committee on Nutrition. Cholesterol in childhood (policy statement). 1998 Jan. Pediatrics 101:1;141-147. Available on the Internet at http://aappolicy.aappublications.org/cgi/content/full/pediatrics;101/1/141. Accessed August 10, 2004.

    Berg AO, for the United States Preventive Services Task Force. Screening for lipid disorders: recommendations and rationale. Am J Prev Med 2001;20(3S):73-76.

    A.D.A.M., Inc. Children can have high cholesterol, too. 2002 Jun 17. Available on the Internet from the University of Maryland Medicine web site at http://www.thoraciconcology.com/careguides/cholesterol. Accessed August 10, 2004.

  • Ólommérgezés 

    Az ólom-expozíció fiatal gyerekeknél az agy és egyéb szervek károsodását okozhatja, valamint viselkedési problémákkal és a fejlődésben való visszamaradottsággal jár. Ez a környezeti szennyezés okozta mérgezés leginkább korai gyermekkorban fordul elő. Az esetek nagy részében a mérgezés nem okoz tüneteket, a szellemi  visszamaradottság csak később, iskoláskorban ismerhető fel.

    Az Egyesült Államokban  sok gyereket kell szűrni ólommérgezésre a korai gyerekkorban (2 éves kor körül). A vérben mért emelkedett ólomszint ólommérgezésre utal. Bár egyszerű kérdőíves felméréssel a veszélyeztetett gyerekek kiszűrhetők, ennek ellenére sok magas rizikójú gyereket mégsem szűrnek.Az Amerikai Betegségmegelőzési Központ adatai szerint az Egyesült Államokban 310 000, 1 és 5 év közötti gyerek vér ólomszintje meghaladja a 10 mikrogramm/deciliter-es határértéket.

    A fém ólom valamikor gyakori additív anyaga volt a háztartási festékeknek, benzinnek. További veszélyt jelentenek az ólom vízvezeték csövek és az ólomtartalmú konzervdobozok. Bár ezek használatát már korábban betiltották, sok az 1970-es évek előtt épült ház belső falairól pergő ólomtartalmú falfesték és a por, valamint az ólomtartalmú vízvezetékek miatt ólommal szennyezett ivóvíz még mindig veszélyt jelent. A házak és az autóutak melletti föld ólomtartalmú benzinnel szennyezett lehet, ami az ott élő és játszó gyerekek számára veszélyt jelent. Az ólommal szennyezett por, víz, falfestékdarabok és étel belégzésével illetve elfogyasztásával az ólom bejut a szervezetbe és következményes mérgezést okoz.  

    Jelenleg a szűrés helyi szabályozás alapján, a  a nemzeti és az adott állam standardjait figyelembevéve történik. Minden állam kidolgozta saját szűrési programját. Néhány államban minden gyereket legalább egyszer szűrnek, míg máshol csak a magas izikójú gyerekeket és idősebb szomszédaikat szűrik. A Betegségmegelőzési Központ (CDC) és az Amerikai Gyerekgyógyászok Akadémiája ajánlata alapján a szűrést célszerű lenne elvégezni minden gyermeknél legalább egyszer, vagy legalább az ólom-expozíció által veszélyeztetett gyermeknél és idősebb szomszédainál is. A CDC és az AAP közös ajánlata szerint legalább az alábbi esetekben célszerű elvégezni a szűrést:

    • minden Medicaid biztosított gyereknek. Őket 1 éves korban, majd 2 éves korban ismételten szűrni kell.
    • azoknak a magas rizikójú gyerekeknek, akik korábban nem voltak szűrve. Őket 3-6 éves kor között ajánlott szűrni
    • azoknak a gyereknek akik 1950 előtt épített, vagy 1978 előtt átalakított, renovált házban élnek vagy ilyenben gyakran megfordulnak.(Az Egyesült Államok nyugati partján, 1978 előtt épített házak, lakások 60 %-nak festéséhez ólomtartalmú festéket használtak!)
    • azoknak a gyerekeknek, akiknek a testvére vagy játszótársa ólommérgezésben szenvedett vagy szenved.

    A fenti szervezetek ajánlják továbbá az ólomtartalmú anyagokkal dolgozó szülők gyerekeinek szűrését, a bevándorló, menekült és külföldön született gyerekek szűrését az oszágba történő belépéskor.

    Felhasznált forrásmunkák 

    American Academy of Pediatrics. Screening for elevated blood lead levels. Pediatrics 1998 June;1101(6):1072-1078. Available on the Internet at http://aappolicy.aappublications.org/cgi/content/full/pediatrics;101/6/1072. Accessed August 10, 2004.

    American Academy of Pediatrics. Lead Exposure in Children: Prevention, Detection, and Management. PEDIATRICS Vol. 116 No. 4 October 2005, pp. 1036-1046 (doi:10.1542/peds.2005-1947). Available on the Internet at http://aappolicy.aappublications.org/cgi/content/abstract/pediatrics;116/4/1036

    Centers for Disease Control and Prevention (CDC), Recommendations from the Advisory Committee on Childhood Lead Poisoning Prevention (2002 March). Available on the Internet at http://www.cdc.gov/nceh/lead/CaseManagement/caseManage_main.htm

    National Center for Environmental Health, Centers for Disease Control and Prevention, United States Department of Health and Human Services. Screening young children for lead poisoning: guidance for state and local public health officials. 1997 Nov., pp 23 and 32. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/nceh/lead/guide/1997/pdf/chapter2.pdf. Accessed August 10, 2004.

    National Center for Environmental Health, Centers for Disease Control and Prevention. General Lead Information, Questions and Answers (2006 January 13, Reviewed). Available on the Internet at http://www.cdc.gov/nceh/lead/faq/about.htm

  • Bőrrák

    A nemzetközi szakirodalom szerint a bőrrák gyakorisága folyamatosan nő. Főleg az idősebb korosztályban (65 év felett) jellemző az előfordulása. Különösen egyik formája, a melanóma okoz mind nagyobb gondot. Elsősorban azok a kaukázusi típusú, fehér bőrű emberek fogékonyak, akik sokat tartózkodnak tűző napon, illetve sokat vannak ultraibolya fénynek kitéve, de a bőrszíntől függetlenül mindenkinek számolnia kell a bőrrák kockázatával.

    Egyes irányelvek szerint célszerű rendszeres időközönként bőrgyógyásszal ellenőriztetni bőrünket, más irányelvek azonban csak a veszélyeztetetteknél tanácsolják ezt. 20 és 40 év között havonként végzett önvizsgálat és 3 évenként végzett szakorvosi vizsgálat javasolt.

    A bőrrák megelőzése már gyerekkorban, a napsugárzás elleni védelemmel kezdődik. Ezzel a nem melanóma típusú bőrrák kialakulása megelőzhető, mivel az esetek többségében – nemcsak a gyermekeknél, de a felnőtteknél is – az erős napsugárzás felelős a bőrrák kialakulásáért. Különösen érvényes ez a bőrrák legveszélyesebb formájánál, a melanómánál. Ez azoknál fordul elő leginkább, akik erősen leégnek, ekkor ugyanis a napsugárzás a bőr alsóbb rétegeiben is sérülést okoz. Akár 1-2 gyermekkori leégés is emeli a bőrrák felnőttkori kialakulásának valószínűségét. A szűrővizsgálatok erőltetése helyett célravezetőbb a fiatalok és idősebbek felvilágosítása a túlzott napozás veszélyeiről. Ha valamilyen rendellenesség jelenik meg a bőrön, tanácsos mielőbb szakorvoshoz fordulni!

    Idegen nyelvű kapcsolódó adatbázisok:
    For more information, visit the web site of the National Cancer Institute at http://www.cancernet.nci.nih.gov/.

    To learn about self-exams and protecting against skin cancer at all ages, visit the web site of The Skin Cancer Foundation at http://www.skincancer.org.

    Felhasznált forrásmunkák:
    American Academy of Family Physicians. Cancer: early detection. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x2383.xml. Accessed July 16, 2004.

    American Academy of Family Physicians. Cancer screening guidelines. Amer Family Physician. 2001 Mar 15. Available on the Internet at http://www.aafp.org/afp/20010315/1101.html. Accessed July 16, 2004.

    American Cancer Society. Skin cancer. 2002 Feb. Available on the Internet at http://www.cancer.org/downloads/PRO/SkinCancer.pdf. Accessed July 15, 2004.

    National Cancer Institute of the National Institutes of Health, United States Department of Health and Human Services. Skin cancer (PDQ®): screening (health professional version). Available on the Internet at http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/screening/skin/HealthProfessional/page2. Accessed July 15, 2004.

    National Coalition for Skin Cancer Prevention. The radiating facts. Available on the Internet at http://www.sunsafety.org/radiate.htm. Accessed July 22, 2004.

    Skin Cancer Foundation. Skin cancer: a concern for all ages. Available on the Internet at http://www.skincancer.org/older/index.php. Accessed July 15, 2004.

    Texas Children's Hospital. Overexposure to sun now can have harmful consequences. 2004 Jun 7. Available on the Internet at http://www.texaschildrenshospital.org/allabout/newscenter/ArticleDisplay.aspx?aid=1304. Accessed August 10, 2004.

  • TBC (Tuberkulózis)

    A rossz életkörülmények között élőknél, a HIV-fertőzés és a kialakuló gyógyszer-rezisztencia következtében a tuberkulózis világszerte fenyegető veszéllyé vált az elmúlt években. Az esetszám növekedése és a betegség járványos előfordulása az 1990-es évek óta aggodalomra ad okot. A tuberkulózis egyelőre viszonylag ritka, de a kockázati csoportokban súlyos egészségügyi probléma.

    Az újabb szakmai ajánlások sok országban célzott szűrést javasolnak a kockázati csoportokban. A helyi egészségügyi szervek, egészségügyi szolgáltatók, valamint bizonyos munkáltatók a helyi viszonyok és az ismert rizikófaktorok alapján támogatják a szűréseket.
    Jellemzően, ha valakinek tuberkulózisa van, nem feltétlenül érzi betegnek magát, gyakran még a tünetek sem jelentkeznek. A kórokozó cseppfertőzéssel kerül a légutakba egy olyan fertőző személytől, aki köhögéssel vagy tüsszentéssel juttatta a baktériumokat a levegőbe. A tuberkulin bőrpróbára adott reakció alapján deríthető ki, hogy fertőződött-e a vizsgált személy.

    Bár egyes nemzetközi szakmai szervezetek az alacsony kockázatú populációkban a rutinszűrést nem javasolják, egyes helyeken a diákoknál és az egészségügyi dolgozóknál gyakran feltételként szabják a vizsgálat elvégzését az iskolakezdést, illetve a munkába állást megelőzően.

    A nagyobb kockázati csoportba tartozókat, pl. az egészségügyi dolgozókat és olyan személyeket, akiknél a munkahelyük vagy a tevékenységük folytán fennáll a fertőződés veszélye, rendszeresen szűrővizsgálatnak kell alávetni.

    A legmagasabb kockázati csoportba tartoznak az igazoltan vagy feltételezetten tuberkulózisban szenvedő személlyel kontaktusba került egyének és a HIV-fertőzött vagy HIV-fertőzés kockázatának kitett személyek.

    Az Amerikai Családorvosok Szövetsége (American Academy of Family Physicians) a magas rizikójú kategóriába sorolja a következő csoportokat:

    Azok, akik szoros kontaktusba kerültek ismert vagy gyanított tuberkulózisos beteggel, egészségügyi dolgozók, bevándorlók olyan országokból, ahol a betegség előfordulási aránya magas (általánosságban az iparilag kevésbé fejlett, fejlődő országokból), HIV-fertőzöttek, alkoholisták, intravénás kábítószer- vagy egyéb tiltott szerek használói, bentlakásos gondozóintézmények lakói (például ápolóotthonok, elmegyógyászati intézetek, büntetés-végrehajtó intézmények, AIDS-gondozó intézetek, hajléktalanszállók), valamint megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz hozzá nem férő, alacsony jövedelmű személyek.

    Egyéb okból a fertőzésre fogékonyak:

    • Az idősek és károsodott immunrendszerű egyének, például olyanok, akik egészségi állapotuk vagy a náluk alkalmazott kezelés miatt kerülnek magas kockázati csoportba.
    • Piszkos vagy zsúfolt környezetben élők, és azok, akik nem férnek hozzá egészséges élelemhez.
    • Csecsemők, gyermekek és serdülők: amennyiben magas kockázatú felnőttel kontaktusba kerülnek.

     

    A magas rizikótényezőjű csoportokhoz tartozókat gyakrabban kell megvizsgálni, hogy nem tuberkulózisosak-e.

     

    Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:
    A fact sheet on testing for tuberculosis is available from the Centers for Disease Control and Prevention at http://www.cdc.gov/nchstp/tb/pubs/tbfactsheets/250140.htm.

    A good source of specific information on tuberculosis in children, adults, immigrants, and the elderly is the Virtual Hospital web site: http://www.vh.org/navigation/vh/topics/adult_patient_tuberculosis.html.

    The American Academy of Pediatrics also offers information on tuberculosis and children via http://www.medem.com.

    Felhasznált forrásmunkák:

    A brief history of tuberculosis treatment. New Jersey Medical School and National Tuberculosis Center, University of Medicine and Dentistry of New Jersey. 2001 Feb 26. Available on the Internet at http://www.umdnj.edu/ntbcweb/tb_frame.html. Accessed July 26, 2004.

    American Academy of Pediatrics. Tuberculosis. Available on the Internet at http://www.medem.com/medlb/article_detaillb.cfm?article_ID=ZZZ1BN54FDC&sub_cat=573. Accessed July 26, 2004.

    Centers for Disease Control and Prevention, Public Health Practice Office, United States Department of Health and Human Services. Targeted tuberculin testing and treatment of latent tuberculosis infection (American Thoracic Society/CDC statement). 2000 Jun 9. MMWR:49(RR06);1-54. Available on the Internet at http://www.phppo.cdc.gov/cdcRecommends. Accessed July 21, 2004.

    D'Alessandro D and Huth L. Pediatrics common questions, quick answers: TB (tuberculosis). Children's Virtual Hospital. Available on the Internet at http://www.vh.org/pediatric/patient/pediatrics/cqqa/tb.html. Accessed July 26, 2004.

    Polgreen PM. Infectious disease (chapter 10). In: Tuberculosis, University of Iowa Family Practice Handbook (4th ed.). Available on the Internet from the Virtual Hospital at http://www.vh.org/adult/provider/familymedicine/FPHandbook/Chapter10/03-10.html. Accessed July 26, 2004.

    Screening for tuberculosis and tuberculosis infection in high-risk populations: recommendations of the advisory council for the elimination of tuberculosis. 1995 Sep 8. MMWR:44(RR-11);18-34. Available on the Internet. Accessed July 21, 2004.

Felhasznált forrásmunkák 

American Academy of Pediatrics, Committee on Practice and Ambulatory Medicine. Recommendations for Preventative Pediatric Health Care (policy statement). 2000 March 1. Pediatrics. 105(3):645-646. Available on the Internet at http://pediatrics.aappublications.org/cgi/content/full/pediatrics;105/3/645. Accessed August 24, 2004.

American Academy of Family Physicians. Preventive services for healthy living. 2003 Mar (review/update). Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x1548.xml. Accessed August 25, 2004.

Centers for Disease Control and Prevention, National Immunization Program, United States Department of Health and Human Services. Parents guide to childhood immunization. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/nip. Accessed August 24, 2004.

Green M and Palfrey JS. Bright Futures: Guidelines for Health Supervision of Infants, Children, and Adolescents, Pocket Guide (2nd ed.). 2002. American Academy of Family Physicians. Available on the Internet at http://www.brightfutures.org/pocket/index.html. Accessed August 26, 2004.

National High Blood Pressure Education Program Working Group on High Blood Pressure in Children and Adolescents. The fourth report on the diagnosis, evaluation, and treatment of high blood pressure in children and adolescents. Pediatrics 2004 Aug;114:555-576. Available on the Internet at http://pediatrics.aappublications.org/. Accessed August 26, 2004.