Kanyaró

             02.03.2020      

A kanyaróról röviden

A kanyaró egy heveny lefolyású megbetegedés, amit a kanyaróvírus, idegen szóval a morbillivirus okoz. A betegség cseppfertőzés útján, illetve a fertőzött személy orr-, és torokváladékával való érintkezéssel terjed. A kanyaró rendkívül fertőző megbetegedés, becslések szerint a fertőzésnek kitett nem-immunizált (nem oltott, illetve a betegségen át nem esett) emberek 90%-a elkapja a kórt. Leggyakoribb tünetei közé a láz, bőrkiütések, köhögés, orrfolyás és kötőhártya-gyulladás tartozik. Az első tünetek a vírussal való érintkezést követően átlagosan 10 nappal később jelennek meg, de a láz 7-21 nap között bármikor kialakulhat. A kiütések a légúti tünetek megjelenését követő negyedik napon válnak láthatóvá. A beteg a kiütések megjelenését megelőző, illetve az azt követő négy napon fertőz.

A szövődmények közt előfordulhat tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás, középfülgyulladás, hasmenés és másodlagos bakteriális felülfertőződések. A szubakut szklerotizáló panenkefalitisz (SSPE) egy ritka, de súlyos kórkép, amely a központi idegrendszert érintő lassan rosszabbodó degeneratív megbetegedés. Hat-nyolc évvel a heveny megbetegedés után alakulhat ki, viselkedésbeli és intellektuális leépüléssel és izomösszerándulásokkal jár.

Az újszülötteknél, az immunkárosodott egyéneknél és a nem-oltott felnőtteknél nagyobb kockázattal alakulnak ki szövődmények, gyakoribb a súlyosabb lefolyású megbetegedés és a halál.

A kanyaró jellemzően szezonális megbetegedés, a mérsékelt égövön tavasszal, míg a trópusokon az esős évszakban tetőzik. A kanyaró gyakran nagy kiterjedésű járványok formájában üti fel a fejét, főként a nem oltott egyének közt. A betegség védőoltással megelőzhető, mely élethosszig tartó immunitást biztosít a legtöbb emberben. Minimum 95%-os átoltottság szükséges a két-dózisú kanyaróvírust tartalmazó védőoltásból, hogy a populációban biztosítsa az immunitást, amely megakadályozza a betegség előfordulását és elérje a vírus eliminációját.

Világhelyzet

A regisztrált kanyarós megbetegedések száma a világon a 2019 első fél évében elérte a 364 808 esetet, mely háromszor annyi esetet jelent az előző év hasonló időszakához viszonyítva, és meghaladja a 2018-ban regisztrált összes esetszámot (353 236 eset). A 2019 első félévének számai azért is kiemelkedőek, mert ebben az évben regisztrálták a legtöbb esetet 2006. óta az adott év hasonló időszakait figyelembe véve. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rámutatott, hogy a regisztrált kanyarós esetek száma valójában töredéke lehet a tényleges esetszámnak. A szervezet becslései szerint csak minden tizedik megbetegedést jelentenek be. A világon a megbetegedettek száma akár a 6,7 milliót is elérhette 2017-ben, és közülük 110 ezren veszíthették életüket kanyarófertőzés miatt.

A WHO és a UNICEF adatai szerint 2019. júliusában a gyermekek 86%-a kapta meg az első kanyaró elleni védőoltást, és csak 69%-uk a másodikat. Ez azt jelenti, hogy közel 20 millió gyermek egyáltalán nem kapott kanyaró elleni védőoltást. Továbbá 23 ország még nem vezette be a második oltást a nemzeti védőoltási programjába.

A WHO adatai szerint a kanyarós megbetegedések száma 2019 első félévében 2018 hasonló időszakához képest az Afrikai Régióban durván tízszeresére (!), a Csendes-óceán nyugati részén háromszorosára, az európai térségben pedig több mint kétszeresére emelkedett. A Dél-Kelet Ázsiai Régióban és Amerikában mintegy 15%-kal csökkent a regisztrált esetek száma.

A legnagyobb járványok olyan országokban alakulnak ki, ahol alacsony a kanyaró átoltottság. 2019-ben a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Madagaszkáron és a Magyarországgal határos Ukrajnában számoltak be a legtöbb esetről. Jelenleg nagyobb járványok jellemzőek Angolában, Kamerunban, Csádban, Kazahsztánban, Nigériában, a Fülöp-szigeteken, Dél-Szudánban, Szudánban és Thaiföldön.

Az Amerikai Egyesült Államok 2019-ben jelentette az elmúlt 25 év legtöbb kanyarós esetét.

A WHO az Európai Régióban megközelítőleg 90 000 esetet regisztrált a 2019 első hat hónapjában, amely meghaladta a 2018 egész éves esetszámot (84 462), mely az évtized legtöbb esetét jelenti. Tavaly Ukrajnában összesen több mint 53 ezren betegedtek meg kanyaróban, és 16-an haltak bele a betegség szövődményeibe. Ezzel a WHO adatai szerint Ukrajnában messze a legrosszabb a helyzet Európában, ugyanis a kontinensen regisztrált kanyarós megbetegedések több mint felét ott jegyezték fel. Európában 2018-ban összesen 72-en haltak bele a betegségbe.

Magyarországon ebben az évtizedben 2016-ig bezárólag évente 0-1 esetet írtak le. Viszont 2017-ben már 36 kanyarós esetet regisztráltak, 2018-ban összesen 14-et, és 2019 első félévében már 32-t! Az esetek egy része importált megbetegedés.

Konklúzió

A kanyarós esetek elsősorban a nem oltott populációban jelennek meg felnőtt- és gyermekkorban egyaránt. A halálesetekkel járó nagy járványok olyan országokban is előfordulnak, ahol korábban már sikerült a kórokozót eliminálni, illetve az endémiás előfordulást megfékezni. Az átoltottsági arány és az esetek eloszlása egyenlőtlen mind az egyes országok között, mind az országon belül az egyes demográfiai csoportokban. Még ha egy ország 95%-os általános átoltottsággal rendelkezik is, járványok előfordulhatnak az országon belül olyan kisebb közösségekben, ahol az átoltottsági arány akár jóval alacsonyabb is lehet.

Mit tehetek én?

A kanyaró gyakorlatilag teljesen megelőzhető két oltással, mely biztonságos és rendkívül hatékony. A magas, 95%-os átoltottság (országon, illetve közösségen belül) képes a betegség terjedését megakadályozni.

Fontos, hogy mindenki ellenőrizze oltási státuszát, hiszen napjainkban az aktív immunizáció jelenti a fertőzés kontrollálásának egyetlen hatékony eszközét. Fontos kiemelni, hogy két oltás szükséges a betegség elleni megfelelő védelemhez.

A legfrissebb utazási ajánlások alapján minden fél évnél idősebb személy csak megfelelő védőoltási státusszal utazzon kanyaró endémiás területre. Legkésőbb 15 nappal a tervezett utazás előtt érdemes az oltást felvenni.

Dr. Tiszlavicz Zoltán, Ph.D.