A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mi ez a betegség?

A thalassaemia a hemoglobin-termelés zavarait összefoglaló betegségcsoport neve. A hemoglobin két részből áll: a vastartalmú hem-csoportból és az ezt körülvevő fehérjeláncokból. A hemoglobin a vörösvértestekben található. Feladata az oxigén megkötése a tüdőben és elszállítása a szervezet sejtjeihez és szöveteihez. A normál hemoglobin-típusok:

  • Hemoglobin A (95% - 98%). A hemoglobin A (Hgb A) két alfa- és két béta-láncból áll.

  • Hemoglobin A2 (2% - 3,5%), két alfa (a) és két delta (d) lánc

  • Hemoglobin F (2% körül). Ez a hemoglobin-típus döntően magzati életkorban fordul elő. Az első életévben szintje jelentősen lecsökken. A Hgb F két alfa- és két gamma-láncból áll. 

A globin-láncokat kódoló génekben kialakuló mutációk a hemoglobin-termelés zavarát okozhatják. Az alfa-láncokat 4 gén, a béta-láncokat 2 gén kódolja. (A genetikai vizsgálatokról általánosságban lásd a Genetikai vizsgálatok fejezetet)

A hemoglobin-termelés örökletes zavarai két nagy csoportra oszthatók:

  • Normál szerkezetű hemoglobin csökkent termelődése (thalassaemia)

  • Kóros szerkezetű hemoglobin termelése (lásd: hemoglobin variánsok)

A thalassaemiák olyan betegségek, melyekben a globin génekben bekövetkezett mutáció eredményeként a megfelelő hemoglobin-láncból túl kevés termelődik. A felnőtt típusú (HbA) hemoglobinhoz szükséges alfa- és béta-láncok termelődésének egyensúlya felborul, a másikhoz képest feleslegben lévő lánctípus felhalmozódik, funkcióképtelen hemoglobin-formák alakulnak ki és a normálisan kis mennyiségben jelen lévő hemoglobin-típusok (HbA2, HbF) aránya megemelkedik.

A thalassaemiákat általában a csökkent mennyiségben termelődő globin-lánc alapján osztályozzuk.

 

Thalassaemia-osztályozás

 

  • Alfa-Thalassaemia major. Mind a négy alfa-globin lánc érintett, egyáltalán nem termelődik alfa-globin, így sem HbA, sem HbF nem tud kialakulni, a magzat már a várandósság korai szakaszában vérszegény, a mája és a szíve megnagyobbodik, a jelentős folyadék visszatartás miatt a hydrops foetalis nevű állapot alakul ki. A diagnózisra általában a várandósság utolsó hónapjaiban derül fény, amikor a hasi ultrahang-vizsgálat a magzat minden testrészét jelentősen ödémásnak látja. Az ilyen esetek mintegy 80%-ában az anyánál terhességi toxaemia alakul ki, és a szülés után súlyos vérzés léphet fel. Az alfa-thalassaemia major az élettel összeegyeztethetetlen genetikai betegség, az ilyen terhességeknek sok esetben vetélés a vége, vagy pedig a magzat halva születik, illetve az újszülött igen rövid időn belül meghal.

Az alfa-thalassaemiák leginkább a délkelet-ázsiai, dél-kínai, közép-keleti, indiai, afrikai, és mediterrán származású egyénekben fordulnak elő.

Béta-thalassaemia. A béta-thalassaemia az egyik, vagy mindkét béta-globin génben kialakuló mutáció eredménye. Mintegy 200 ilyen mutációt ismerünk, közülük kb. 20 fordul elő gyakran. Az állapot súlyossága függ a mutáció típusától, és attól, van-e jelen valamennyi béta-lánc, vagy egyáltalán nincs. A béta-thalassaemia típusai:

  • Béta-thalassaemia minor. A betegnek egy egészséges és egy hibás béta-globin génje van. Mikrocitózison (kicsi vörösvérsejtek) és enyhe vérszegénységen kívül egyéb tünetük általában nincs. A vérszegénység vaspótlásra nem javul. A beteg a hibás gént utódainak továbbadhatja.

  • Thalassaemia Intermedia. A betegnek mindkét béta-globin génje hibás, de valamennyi béta-lánc még termelődik. A tünetek súlyossága a kórképet kialakító mutációtól függ. Az intermedier és a major béta-thalassaemia közöti határvonalat a vérszegénység meghatározott súlyossága és a szükséges vérátömlesztések gyakorisága húzzák meg. Az intermedier béta-thalassaemiában szenvedők olykor igényelnek vérátömlesztést, de nem rendszeresen.

  • Thalassaemia Major (Cooley anaemia). A béta-thalassaemiák legsúlyosabb formája. Mindkét béta-globin gén hibás, melynek következtében csak alig, vagy egyáltalán nem termelődik béta-lánc. HbA ennek következtében csak nagyon kis mennyiségben képződik (ha képződik egyáltalán). Általában három hónapos kor után jelenik meg a nagyon súlyos, életet veszélyeztető vérszegénység, melyet csak rendszeres vérátömlesztéssel lehet kezelni. A sok vérátömlesztés miatt idővel vasfelhalmozódás alakul ki a szervezetben, melyet szintén kezelni kell. A kezeletlen vasfelhalmozódás károsítja a májat, a szívet és egyéb szerveket, mely azok működési elégtelenségéhez és a beteg halálához vezet.

A thalassaemiák egyéb formái akkor alakulnak ki, ha az egyén a hibás béta-globin gént együttesen örökli valamely hemoglobin-variáns génjével. A legfontosabb ilyen kórképek:

  • HbE – béta thalassaemia. A HbE az egyik leggyakoribb hemoglobin-variáns, mely elsősorban a délkelet-ázsiai származású egyénekben fordul elő. A kórkép az intermedier béta-thalassaemiához hasonló, közepesen súlyos vérszegénységgel jár.

  • HbS – béta thalassaemia (sarlósejtes beta thalassemia). A HbS a legismertebb hemoglobin-variáns, önmagában a sarlósejtes vérszegénység kialakulásáért felelős. Hibás béta-globin génnel történő együttes öröklés esetén sarlósejtes béta-thalassaemia jön létre. Az állapot súlyossága a termelődő béta-globin lánc mennyiségétől függ. Ha egyáltalán nem termelődik béta-lánc, a klinikai kép gyakorlatilag a sarlósejtes vérszegénységgel egyezik meg.

  • Hemoglobin H betegség. A négyből három gén kóros, az alfa-globin lánc termelődése jelentősen csökkent. A normál ütemben termelődő béta-láncok béta-tetramerekké (négy béta-lánc összekapcsolódása) állnak össze, ezt nevezzük hemoglobin H-nak. A Hgb H-betegség súlyos vérszegénységgel is járhat, és a lép megnagyobbodása (splenomegalia) is jellemző, összességében azonban a betegség megjelenése meglehetősen változatos képet mutat, egyes egyének akár teljesen tünetmentesek is lehetnek. A kórkép leggyakrabban a mediterrán vidékekről, vagy Délkelet-Ázsiából származó egyénekben fordul elő.

Az alfa-thalassaemia a négy alfa-globin gén közül egy, vagy több génben megjelenő deléció (törlődés), vagy egyéb mutáció miatt alakul ki. Minél több gén érintett a négyből, annál kevesebb alfa-lánc tud termelődni. Az alfa-thalassaemiának négy típusa van:

Tünetmentes hordozó (Silent Carrier) állapot. A négy alfa-globin gén közül csak egy érintett. A betegnek normális mennyiségű hemoglobinja és vörösvértest-paraméterei vannak, de a hibás gént az utódaiknak továbbadhatják. A tünetmentes hordozó állapotot gyakran csak akkor ismerik fel, ha a látszólag egészséges egyénnek thalassaemiás gyermeke születik. A tünetmentes hordozó állapot csak DNS-vizsgálattal igazolható.

  • Alfa-thalassaemia minor. A négyből két gén érintett. A betegek vörösvérsejtjei a normálisnál kisebbek (microcyták) és „sápadtabbak” (hypochromok). Tartósan enyhe vérszegénység (anaemia) áll fenn, mely vaspótlásra nem javul. Egyéb tünetek általában nincsenek. A minor alfa-thalassaemia diagnózisa gyakran a microcytaer anaemia egyéb okainak kizárásával állítható fel, egyértelmű igazolására a DNS-vizsgálat alkalmas.

 

Laboratóriumi vizsgálatok

Teljes vérkép. A teljes vérkép alapján megállapítható a beteg vörösvértestjeinek száma és hemoglobin-tartalma, de a vörösvértestek mérete is. Az alacsony MCV (mean corpuscular volume, átlagos vörösvértest-térfogat) gyakran a thalassaemia első jele. Ha az alacsony MCV hátterében a vashiány kizárható, a beteg legvalószínűbben thalassaemia minorban szenved.

Vérkenet. A vérkenet úgy készül, hogy a levett mintából egy kis mennyiséget egy üvegből készült tárgylemez felszínén egyenletesen szétoszlatnak, így az egy vékony filmréteget képez. A tárgylemezt ezután speciális festési eljárással megfestik, mely lehetővé teszi a sejtféleségek egymástól való elkülönítését. A festett kenetet mikroszkóp segítségével vizsgálja meg az erre szakosodott laboratóriumi orvos. A mikroszkópban vizsgálható a sejtek alakja, nagysága, az egyes (fehér)vérsejt-típusok megoszlásának aránya. A vérsejtképzést számos betegség befolyásolhatja. Thalassaemia esetén a vörösvértestek kisebbek a normálisnál (microcyták), ezen kívül lehetnek még:

  • Hypochromok („sápadt” vörösvértestek – a normálisnál kevésbé vörösek, ez a hemoglobin csökkent mennyiségére utal)

  • Változatos méretűek (anisocytosis) és alakúak (poikilocytosis)

  • Maggal rendelkezők (emberben az érett vörösvértesteknek nincs sejtmagja)

  • A hemoglobin-eloszlás egyenlőtlen lehet (céltábla-sejtek)

Minél nagyobb arányban fordulnak elő kóros megjelenésű vörösvértestek, annál valószínűbb, hogy a vér oxigén-szállító kapacitása károsodott, melynek hátterében valamilyen betegséget kell keresni.

Vasháztartás vizsgálata. A vasháztartás vizsgálatába a szérum vasszint, ferritin, vaskötő kapacitás, transzferrin szaturáció mérése tartoznak, melyek a szervezet vasfelhasználásáról és –tárolásáról adnak képet. Segítségükkel megállapítható, hogy a beteg vérszegénységének hátterében vashiányról van-e szó, esetleg a thalassaemiás beteg vérszegénységét súlyosbítja-e még vashiány is. A vizsgálatokkal a thalassaemiás beteg esetleges vastúlterheltségi állapota is megítélhető.

Kromatográfiás vizsgálat. Kromatográfiás vizsgálattal a beteg vérében lévő egyes hemoglobin-típusok egymástól elkülöníthetők, arányuk is megállapítható. Felnőttekben a normál hemoglobin-típus a HbA, mely alfa- és béta-láncokból áll. Béta-thalassaemia minor esetén a normálnál nagyobb arányban van jelen HbA2 és HbF. Alfa-thalassaemiában a béta-tetramer HbH jelenik meg.

DNS-vizsgálat. DNS-vizsgálattal feltérképezhetők az alfa- és béta-globin láncban jelen lévő eltérések (mutációk). A thalassaemia által érintett családok tünetmentes tagjait vizsgálva fény derülhet esetleges hordozó állapotukra, és a más családtagokban jelen lévő mutációk is vizsgálhatók. A DNS-vizsgálatot nem végzik rutinszerűen, csak ha a thalassaemia biztos kizárásához, vagy igazolásához feltétlenül szükség van rá, illetve ha a hordozó állapotot kívánjuk igazolni.

 

Kezelés

A legtöbb thalassaemiás beteg nem igényel kezelést. Genetikai tanácsadáson azonban ajánlott részt venniük, mivel a hibás globin-gént utódaik örökölhetik.

A hemoglobin H-betegségben, vagy intermedier béta-thalassaemiában szenvedő betegeknél életük során különböző súlyosságú vérszegénység alakulhat ki. Közel normális életet élhetnek, de rendszeres orvosi ellenőrzésre és olykor vérátömlesztésre van szükségük. Folsav adása segíthet a vérszegénység mérséklésében, de vaspótlás nem javasolt.

A béta-thalassaemia major eseteiben a betegnek egész életében 3-4 hetente vérátömlesztésre van szüksége. A vérátömlesztések segítségével a hemoglobin-szint a megfelelő oxigénszállításhoz elfogadható szinten tartható, és így a fejlődésbeni elmaradások, szervkárosodások megelőzhetők. A gyakori vérátömlesztések miatt azonban a szervezetbe rengeteg vas kerül, mely lerakódik a májban, a szívben és más szervekben. A betegnek rendszeresen kell szednie úgynevezett kelátképző gyógyszereket, melyek segítik a felesleges vas eltávolítását a szervezetből. A lép eltávolítására is szükség lehet.

Major alfa-thalassaemiás magzat esetén a terhesség gyakran vetéléssel végződik, vagy a gyermek halva születik, ill. röviddel a születés után meghal. A kezelés ebben az esetben csak az állapot felismerését célozhatja meg, a major alfa-thalassaemia igazolása esetén a terhesség megszakítása javasolható, mivel a magzat életképtelen, és az anyát is számos szövődmény fenyegeti. Az olyan eljárások, mint a méhen belüli vérátömlesztés, még kísérleti stádiumban vannak, de néhány esetben már történt sikeres élveszülés.

 

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
What is Thalassemia? [26 paragraphs]. Cooley's Anemia Foundation, Inc, About Thalassemia [On-line information]. Available FTP: http://www.thalassemia.org/sections.php?sec=1

S4
(2003 May 15 Updated). Beta thalassemia [12 paragraphs]. Genetics Home Reference, [On-line information]. Available FTP: http://ghr.nlm.nih.gov/condition=betathalassemia

S5
Cao, A. and Galanello, R. (2003 April 4). Beta-Thalassemia [93 paragraphs]. GeneTest Review [On-line information]. Available online at www.genetests.org

S6
Abramson, S. and Abramson, N. (1999 February 15). ‘Common' Uncommon Anemias [26 paragraphs]. American Family Physician [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/990215ap/851.html

S7
Bojanowski, J. Thalassemia [31 paragraphs]. Hendrick Health Organization [On-line information]. Available FTP: http://www.ehendrick.org/healthy/

S8
Thalassemia [ paragraphs]. March of Dimes, Quick Reference and Fact Sheets [On-line information]. Available FTP: http://www.marchofdimes.com/professionals/681_1229.asp

S9
Cohen, E. (2003 May 1, Updated). Medical Encyclopedia: Thalassemia [15 paragraphs]. [On-line information]. MedlinePLUS Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000587.htm

S10
Learning About Thalassemia [12 paragraphs]. National Human Genome Research Institute [On-line information]. Available FTP: http://www.genome.gov/page.cfm?pageID=10001221

S11
Alpha Thalassemia [9 paragraphs]. Northern California Comprehensive Thalassemia Center [On-line information]. Available FTP: http://www.thalassemia.com/alpha_thal.html

S12
Beta Thalassemia [9 paragraphs]. Northern California Comprehensive Thalassemia Center [On-line information]. Available FTP: http://www.thalassemia.com/beta_thal.html

S13
Thalassemia Trait [9 paragraphs]. Northern California Comprehensive Thalassemia Center [On-line information]. Available FTP: http://www.thalassemia.com/thal_trait.html

S14
Thalassemias [7 paragraphs]. The Merck Manual – 2nd Home Edition [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/pubs/mmanual_home2/sec14/ch172/ch172i.htm

Idegen nyelvű adatbázisok:

Cooley's Anemia Foundation
Northern California Comprehensive Thalassemia Center