A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mikor beszélünk szívrohamról?

A szív speciális izomszövetből álló szerv. Fő funkciója, hogy a vénák és az artériák hálózatán keresztül pumpálja a vért, amely így eljut a test minden részébe. A tüdőből, ahol megtörténik az oxigénfelvétel, a vér a pulmonális vénákon keresztül a szívbe áramlik, majd a kipumpált vér a testbe jut a szövetekhez szállítva az oxigént. A vér a vénákon keresztül visszaáramlik a szívbe, majd visszapumpálódik a tüdőbe, ahol a keringési ciklus újraindul. A szívnek ahhoz, hogy ezeket a feladatokat ellássa, nagy mennyiségű oxigénre van szüksége, melyet a vérből nyer.

A akut miokardiális infarktust (AMI), a szívrohamot a szív-artériában történt elzáródás okozhatja, amely csökkenti, vagy teljesen megszakítja a szív egy részének a vér- és oxigénellátását. Ez az elzáródás létrejöhet egy artériában megakadt vérrög miatt, vagy egy artéria belső falának a megvastagodása által, amely korlátozza a megfelelő véráramlást. Az érfal megvastagodását a zsírtartalmú plakkok megszaporodása okozza. A szív véráramlási zavarát olyan tünetek jelezhetik mint mellkasi fájdalom, állkapocsba, karba, vállba sugárzó fájdalom, gyors pulzus, és/vagy vérnyomás változás. Az AMI-t nőkben néha kevesebb és enyhébb tünet kíséri, mint amennyi kimutatható a férfiakban. Ha valakinél a fenti tüneteket tapasztalják, a legfontosabb a minél gyorsabb szakszerű orvosi segítség. Ennek hiányában, vagy késedelmes kezelés esetén visszafordíthatatlan károsodás érheti a szívizomzatot.

A szívrohamnak, vagy egyéb koronária történésnek a diagnózisát az elektrokardiogram (EKG) változásából, és több féle laboratóriumi vérvizsgálat segítségével lehet felállítani. A vérvizsgálatok a szívizomzat károsodásának a mértékét mutatják. Amikor elhal egy darab a szívizomzatból, az elhalt sejtekből bizonyos anyagok szabadulnak ki a véráramba. Ezek között van a CK, a myoglobin, és a troponin. Mérve ezeknek az anyagoknak a szintjét, valószínűsíteni lehet a szívroham bekövetkeztét, és megközelítően meg lehet állapítani, hogy milyen mértékű a szívizomzat károsodása. Régen az LDH enzim aktivitásának meghatározását használták a diagnózis felállítására és a szívroham monitorozására, ma már azonban a sokkal specifikusabb troponin, mioglobin és/vagy CK-MB tömeg mérését alkalmazzák.

A kardiális rizikótényezőket értékelve meg lehet becsülni, hogy milyen valószínűséggel fog bekövetkezni valamilyen szívkárosodás. Ha ismertek a rizikótényezők, mód van a megelőzésre is.

Minden szívbetegségben az elsődleges dolog a vérnyomás ellenőrzése.
A szív- és érrendszeri betegségek gyógyszeres kezelése egy- vagy több féle gyógyszer alkalmazását jelenti. A szívösszehúzódás erejének fokozására leginkább glikozidokat (pl. digoxint) használnak. Az antiarrhythmiás szerek (pl. procainamid) az összehúzódások szinkronizálásában segítik a szívet. Fontos tudni, hogy gyakran a gyógyszeres kezelés önmagában nem elegendő a kívánt hatás eléréséhez. Sokszor szükség van az életmód, étrend megváltoztatására is. Ez általában - egyénre szabott - nagyobb fizikai aktivitást, egészségesebb (zsírszegény, rostdús) táplálkozást jelent.

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Kapcsolódó idegennyelvű adatbázisok:

Heart Information Network
National Heart Attack Alert Program: Act in Time to Heart Attack Signs