A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 14.08.2017.

Áttekintés

A Staphylococcus aureus, (S. aureus vagy „staph”) baktérium, gyakran megtalálható az emberi bőrön, és a felnőtt népesség mintegy 25-30%-ában kimutatható az orrnyálkahártyáról. A S. aureus ebben a formában jelen lehet anélkül, hogy károsítaná a gazdaszervezetet vagy tüneteket okozna. Amennyiben azonban a beteg bőrén például sérülés vagy műtéti beavatkozás miatt folytonossághiány jön létre, illetve az egyén immunrendszere gyengül, a „kolonizáló” S. aureus fertőzést okozhat. A S. aureus gyakran okoz helyi bőrfertőzéseket, például follikulitiszt (szőrtüszőgyulladást), furunkulust (kelést), és impetigot (ótvart). A fertőzés következményeként kialakulhatnak tályogok, a fertőzés ráterjedhet a csontokra (oszteomielitiszt okozva), a tüdőre (pneumonia), betörhet a véráramba (bakteréma vagy szepszis), ráterjedhet a szívre (kialakulhat szívbelhártya gyulladás, endokarditisz,­ amely a szívbillentyűk károsodásához vezethet), és érinthet más szerveket. A staphyococcus másokat is megfertőzhet, mivel a fertőzött vagy kolonizált egyénekről bőrkontaktus útján vagy kontaminált tárgyak közvetítésével, például piszkos törölköző vagy borotva közös használatával másokra is átterjedhet.

Kórházi fertőzések
A kórházban vagy tartós ápolást végző intézetben vagy más egészségügyi intézményekben szerzett staphylococcus fertőzések régóta súlyos gondot jelentenek. A szoros kontaktus és az antibiotikumok fogyasztásának elterjedése a S. aureus antibiotikumokkal szemben ellenálló törzseinek kialakulásához vezetett. Ezeket a törzseket meticillin­rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) törzseknek nevezzük, első leírásuk idején, 1960-ban a penicillin­rezisztens törzsek kezelésre kifejlesztett antibiotikum neve után. Az MRSA által okozott fertőzések gyakran rezisztensek az antibiotikumok széles skálájával szemben, és az ilyen fertőzéseket jelentősen megnövekedett morbiditási (megbetegedési) és mortalitási (halálozási) arány, magasabb kezelési költség és hosszabb kórházi ápolási idő jellemzi, mint a meticillinre érzékeny S. aureus által okozott fertőzéseket. A kórházakban az MRSA fertőzés kockázatát növelő tényezők a sebészeti beavatkozások, egyes terápiát megelőző antibiotikum kezelés, intenzív osztályos ellátás, érintkezés MRSA-val kolonizált beteggel vagy egészségügyi személyzettel, 48 óránál hosszabb kórházi tartózkodás, és a bőrön át vezetett katéter vagy más orvosi eszköz.

Az ilyen fertőzések terjedésének megakadályozására alkalmazható egyik stratégia az úgy nevezett „aktív surveillance” bevezetése, az MRSA kimutatása az intenzív osztályokra (ITO, PIC) és más magas kockázatú ellátó egységekre kerülő betegekben. További, de a magas költségek miatt a gyakorlatban nem alkalmazott lehetőség az egészségügyi intézményekbe kerülő valamennyi beteg szűrése.

Területen szerzett fertőzések
Az MRSA fertőzések az elmúlt években egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek, mivel mind nagyobb számban figyelték meg az esetek halmozódását és halálos kimenetelű esetek előfordulását betegellátástól független helyzetekben, ahol az érintettek zárt közösségekben élnek, például börtönökben, napközi ellátást biztosító otthonokban, katonai egységekben, valamint kontakt küzdősportokat űzők körében. Ezekben az esetekben a betegség olyan egyéneknél jelentkezett, akiknél a klasszikus kockázati tényezők egyike sem volt kimutatható. Az érintettek jelentős része kórházi kezelésre szorul, általában egy egyszerűnek tűnő, de makacs bőrfertőzés vagy influenzás megbetegedést követően kialakult tüdőfertőzés miatt.

A területen (nem kórházban) szerzett MRSA (community-acquired MRSA, CA-MRSA) problémája a közelmúltig egészségügyi körökben nem kapott kellő figyelmet, és általában az emberekben nem tudatosult. Korábban az orvosok a staphylococcus fertőzéseket súlyosságuk alapján antibiotikumokat tartalmazó kenőcsökkel vagy a szokásosan alkalmazott antibiotikumokkal kezelték. Nem kértek minden esetben mikrobiológiai vizsgálatot a kórokozó azonosítására, és nem tartották szükségesnek az antibiotikum érzékenységi profil meghatározását, csak akkor, ha különösen súlyos volt a fertőzés, vagy a kezdeti terápia hatástalannak tűnt. A CA-MRSA megjelenésével azonban a hagyományos terápiás választás gyakran sikertelennek bizonyult. A fertőzöttek jelentős része kórházba került, és az infekció több, korábban egészséges betegnél halállal végződött.

A halmozottan előforduló esetek elemzése alapján megállapítható volt, hogy a CA-MRSA fertőzött vagy kolonizált betegekről terjedt a környezetükben élő személyekre, például bőrkontaktus révén (például sporttevékenységgel kapcsolatos sérüléssel vagy horzsolással összefüggésben), a tüdőből vagy orrból cseppfertőzéssel, vagy szennyezett tárgyak közvetítésével, például a kórokozóval szennyezett sporteszközök, törölközők, játékok közös használatával, vagy játszótéri eszközökkel. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a CA-MRSA fertőzésekben szerepet játszó S. aureus törzsek genetikailag különböznek a kórházi MRSA fertőzéseket okozó törzsektől. A CA-MRSA rezisztens meticillinre és más rokon antibiotikumokra (oxacillinre, dicloxacillinre és nafcillinre), gyakran eritromicinre, de érzékeny lehet más típusú antibiotikumokra.

 

Laboratóriumi vizsgálatok

A staphylococcus okozta sebfertőzések esetén a laboratóriumi vizsgálat célja a S. aureus jelenlétének kimutatása, annak megállapítása, hogy a törzs MRSA-e, és az antibiotikumokkal szembeni érzékenységének meghatározása. Amennyiben a fertőzést MRSA okozta, ki kell vizsgálni, honnan ered a fertőzés és miként terjedt a betegre. Ez különösen fontos CA-MRSA esetén, hogy megelőzzük a további esetek előfordulását.

Elsődlegesen, a laboratóriumban tenyésztéses vizsgálatot végeznek az érintett területekről. A minta lehet a sebből származó nedv, genny, köpet, vér, ízületi folyadék, vagy akár anyatej (amennyiben az emlő fertőződött), amelyet vékony, géles állagú táptalajfelszínére szélesztenek és/vagy tápfolyadékban tenyésztenek. Előfordul, hogy több mintát vesznek különböző helyekről, vagy kisszámú baktérium jelenlétének kimutatására (például a vérben). Tenyésztést végezhetnek egészséges egyének orrából (oly módon, hogy az orrlyukakból vattapálcával mintát vesznek), annak megállapítására, hogy kolonizáltak-e MRSA-val és hordozók-e. A tenyésztett mintákat inkubálják, és jellegzetes S. aureus telepek növekedésére vizsgálják. Amennyiben ilyenek jelenlétét észlelik, érzékenységi vizsgálatot végeznek annak meghatározására, hogy a törzs MRSA-e, és ha igen, mely antibiotikumok lehetnek hatásosak ellene.

Az MRSA azonosítása sokszor nem egyszerű feladat. Adott egyénben kevert staphylococcus populáció lehet jelen. Ez azt jelenti, hogy még ha az egyénben CA-MRSA vagy kórházi MRSA van is jelen, nem mindegyik staphyloccus lesz egyformán rezisztens. Mivel a rezisztens törzsek gyakran lassabban szaporodnak, mint az érzékenyek, előfordulhat, hogy nem sikerül azonosítani őket.

A különböző MRSA törzsek azonosítására több eljárás áll rendelkezésre. Ezek az MRSA terjedésének követésére szolgálnak az adott populációban vagy földrajzi területen, de azokat nem alkalmazzák egyes betegek kezelésére. Ilyen módszerek a pulzáltatott mezejű gélelektroforézis, amely alkalmas S. aureus törzsek típusának és altípusának meghatározására, és a DNS teszt, amely lehetőséget ad a mikroorganizmus genetikai anyagának vizsgálatára és a meticillin-rezisztenciát létrehozó mecA-gén jelenlétének vagy hiányának kimutatására.

 

Kezelés
 

Az infekciókontroll a legfontosabb eszközünk az MRSA visszaszorítására. Széles körű erőfeszítéseket tesznek, hogy a társadalomban tudatosuljanak az MRSA jelenlétével kapcsolatos veszélyek, és intézkedéseket tegyenek annak megelőzésére, például a sebek fedésére, a higiénia javítására (például a közös használatú eszközök rendszeres tisztítására, gyakori kézmosásra, és/vagy alkohol alapú kézfertőtlenítő gélek alkalmazására) Egyre több sportegyesület és intézmény vezet be eljárásokat az MRSA fertőzések gyorsabb felismerésére és leküzdésére. Az egészségügyi személyzetet arra biztatják, hogy rendszeresebben végeztessenek tenyésztést és antibiotikum érzékenységi vizsgálatot (MRSA szűrést) nem kórházban kezelt, bőr- és sebfertőzésben szenvedő betegeiknél, gondosan figyeljék náluk a kezelés hatásosságát, és gondoljanak a CA-MRSA lehetőségére.

A halmozottan előforduló CA-MRSA fertőzéseket kivizsgálják és forrásukat azonosítják, hogy az okot megállapítsák, meghatározzák, hogy más betegeknél is előfordulhatott-e fel nem ismert MRSA fertőzés vagy kolonizáció, és a további esetek kialakulását lehetőség szerint megakadályozzák.

Jelenleg, a súlyos MRSA-fertőzésben szenvedő betegeket vankomicinnel kezelik. Ezt az antibiotikumot intravénásan kell adagolni, gyakran több hétig. Az esetek zömében a vankomicin végül legyőzi az MRSA-fertőzést, de nem előzi meg a kolonizációt.

Újabban, mérsékelten vankomicin érzékeny vagy rezisztens S. aureus törzsek azonosításáról számoltak be. Az ilyen esetek száma a jövőben várhatóan emelkedni fog, ami növekvő aggodalmat kelt egészségügyi körökben: mi lesz, ha végül kifogyunk a kezelési lehetőségekből az antibiotikum-rezisztens S. aureus ellen.

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
Zinderman, C., et. al. (2004 May 18). Community-Acquired Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus Among Military Recruits [20 paragraphs] Medscape Today [On-line article from Emerg Infect Dis 10(5):941-944, 2004]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/474843

S4
Shiima, S. and Donahoe, L. (2004 April). Bacterial resistance: How to detect three types [55 paragraphs]. MLO [On-line journal]. Available FTP: http://www.mlo-online.com

S5
(2003 September 3). Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus Infections Among Competitive Sports Participants - Colorado, Indiana, Pennsylvania, and Los Angeles County, 2000-2003 [14 paragraphs]. MMWR 52(33):793-795, 2003 [On-line article]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/460667

S6
Koonce, J. (2002). Methicillin Resistant Staphylococcus Aureus (MRSA): A Growing Challenge and Danger in Healthcare [9 paragraphs]. Austin Community College Infectious Diseases Site [On-line information]. Available FTP: http://www2.austincc.edu/microbio/2993j/mrsa.htm

S7
Reuters Health Information (2004). Antibiotics and Virulence Factors Foster Emergence of Community-Acquired MRSA [13 paragraphs]. Medscape Today [On-line article from J Infect Dis 2004;189:1565-1573]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/477474

S8
Vandenesch, F., et. al. (2003). Community-Acquired Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus Carrying Panton-Valentine Leukocidin Genes: Worldwide Emergence [20 paragraphs]. Medscape Today [On-line article from Emerg Infect Dis 9(8):978-984, 2003]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/460126

S9
Weber, S., et. al. (2003 November 18). Fluoroquinolones and the Risk for Methicillin-resistant Staphylococcus aureus in Hospitalized Patients [26 paragraphs]. Medscape Today [On-line article from Emerg Infect Dis 9(11), 2003]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/463682

S10
Schwaber, M., et. al. (2003 June 16). Clinical Implications of Varying Degrees of Vancomycin Susceptibility in Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus Bacteremia [34 paragraphs]. Medscape Today [On-line article from Emerg Infect Dis 9(6), 2003]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/456295

S11
Lee, M., et. al. (2004 March 25). Management and Outcome of Children With Skin and Soft Tissue Abscesses Caused by Community-Acquired Methicillin-Resistant Staphylococcus Aureus [19 paragraphs]. Medscape Today [On-line article from Pediatr Infect Dis J 23(2):123-127, 2004]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/471838

S12
(2003 November 19). Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus Infections in Correctional Facilities - Georgia, California, and Texas, 2001-2003 [13 paragraphs]. Medscape Today [On-line article from MMWR 52(41):992-996, 2003]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/464224

S13
Salgado, C. and Farr, B. (2003 May 22). Drug Resistance, MRSA and VRE: Preventing Patient-to-Patient Spread [31 paragraphs ]. Medscape Today [On-line article from Infect Med 20(4):194-200, 2003]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/452426

S14
Chambers, H. (2001). The Changing Epidemiology of Staphylococcus aureus [17 paragraphs]. Medscape Today [On-line article from Emerg Infect Dis 7(2), 2001]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/414383

S15
(2004 March 16). Effects of Antibiotic Nose Ointment for Hospitalized Patients with Staphylococcus aureus [7 paragraphs ]. Annals of Internal Medicine Volume 140 Issue 6, Page I-36 [On-line Summaries for Patients]. Available FTP: http://www.annals.org/cgi/content/full/140/6/I-36

S16
(2003 August). Community-Associated MRSA, Frequently Asked Questions [21 paragraphs]. CDC, Issues in Healthcare Settings [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/hip/ARESIST/mrsa_comm_faq.htm

S17
(2003 March 7). MRSA - Methicillin Resistant Staphylococcus aureus, Fact Sheet [12 paragraphs] CDC, Issues in Healthcare Settings [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/hip/ARESIST/mrsafaq.htm

S18
(2004 April, Updated). VISA/VRSA, Vancomycin-Intermediate/Resistant Stapylococcus aureus [15 paragraphs]. CDC, Issues in Healthcare Settings [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/hip/Lab/FactSheet/vrsa.htm

S19
Bowser, A. (2004 April 22). Community-Onset MRSA May Be Less Obvious Than in the Hospital [11 paragraphs]. Medscape Today [On-line information]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/474245

S20
Quinonez, J. (2004 January 20). Pediatric Infectious Disease Issues: Smallpox, Combination Vaccines and Methicillin-resistant Staphylococcus aureus [28 paragraphs]. Medscape Today [On-line information]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/466494?src=sidesearch

S21
(2003 October 20). Increasing MRSA in California jails [5 paragraphs]. Infectious Diseases Society of America (by EurekAlert) [On-line Public release]. Available online

S22
Mayo Clinic staff (2003 August 5). Toxic shock syndrome [14 paragraphs]. MayoClinic.com [On-line information]. Available FTP: http://www.mayoclinic.com/invoke.cfm?id=DS00221

S23
(2003 August 22). Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus Infections Among Competitive Sports Participants --- Colorado, Indiana, Pennsylvania, and Los Angeles County, 2000—2003 [13 paragraphs]. CDC, MMWR 52(33);793-795 [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm5233a4.htm

S24
(2003 October 17). Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus Infections in Correctional Facilities --- Georgia, California, and Texas, 2001—2003 [13 paragraphs]. CDC, MMWR 52(41);992-996 [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm5241a4.htm

S25
Shopsin, B. and Kreiswirth, B. (2001). Molecular Epidemiology of Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus [23 paragraphs]. Medscape Today [On-line article from Emerg Infect Dis 7(2), 2001]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/414415

S26
Estrada, B. (2004 March 2). MRSA in Patients With Cystic Fibrosis [6 paragraphs]. Medscape Today [On-line article from Infect Med 21(1):13, 2004]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/468210

S27
Capriotti, T. (2004 January 1, posted). Preventing Nosocomial Spread of MRSA is in Your Hands [24 paragraphs]. Medscape Today [On-line article from Dermatol Nurs 15(6):535-538, 2003]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/466141

S28
(2003 February 7). Public Health Dispatch: Outbreaks of Community-Associated Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus Skin Infections --- Los Angeles County, California, 2002—2003 [8 paragraphs]. CDC MMWR 52(05);88 [On-line article]. Available FTP: http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm5205a4.htm

S29
Caused By Gram-Positive Cocci, Staphylococcal Infections [69 paragraphs]. The Merck Manual of Diagnosis and Therapy, Section 13. Infectious Diseases. Chapter 157. Bacterial Diseases, Topics, Caused By Gram-Positive Cocci [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/mrkshared/mmanual/section13/chapter157/157a.jsp

S30
Staphylococcal Infections [15 paragraphs]. The Merck Manual of Diagnosis and Therapy, Section 17. Infections, Chapter 190. Bacterial Infections, Topics: Staphylococcal Infections [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/mrkshared/mmanual_home2/sec17/ch190/ch190r.jsp

S31
(2004 January 2). Update: Influenza-Associated Deaths Reported Among Children Aged <18 Years --- United States 2003--04 Influenza Season 7 paragraphs . CDC MMWR 52 51 1254-1255 On-line article . Available FTP:http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm5251a4.htm

S32
Estrada, B. (2003). Pediatric Bulletin, Will MRSA Become a Frequent Cause of Otitis? [7 paragraphs]. Medscape Today [On-line article from Infect Med 20(3):116, 2003]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/451588

S33
Forbes BA, Sahm DF, Weissfeld AS, eds., Bailey and Scott's Diagnostic Microbiology, 12th edition, St. Louis, MO (2007), Ch. 16.

S34
Centers for Disease Control and Prevention. Overview of Healthcare-associated MRSA. (Online information, accessed December 2007). Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/dhqp/ar_mrsa.html

S35
Centers for Disease Control and Prevention. Overview of Community-associated MRSA. (Online information, accessed December 2007). Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/dhqp/ar_mrsa_ca.html

S36
Centers for Disease Control and Prevention. Questions and Answers about Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus (MRSA) in Schools. (Online information, accessed December 2007). Available FTP: http://www.cdc.gov/Features/MRSAinSchools/

S37
Columbus Public Health Department, Programs and Services. MRSA awareness. (Online information, accessed December 2007). Available FTP: http://www.publichealth.columbus.gov/programs/Environmental_Health/mrsa.asp

S38
(May 8, 2007) Herchline T. Staphylcoccal Infections. eMedicine (Online information, accessed December 2007). Available FTP: http://www.emedicine.com/med/topic2166.htm

S39
Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 21st ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Saunders Elsevier: 2007, pp 1017-1020.