A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 14.08.2017.

Mi a tuberkulózis?

A tuberkulózis (TBC) egy fertőző megbetegedés, melyet a Mycobacterium tuberculosisbaktérium okoz. A M. tuberculosistöbbféle szervet is megfertőzhet, de elsősorban a tüdőben okoz megbetegedést. A fertőzés levegőben, emberről emberre terjed. A fertőzés forrása a tuberkulózisban szenvedő ember, aki elsősorban köhögéssel TBC baktériumokat ürít a környezetébe. A köhögéssel, tüsszentéssel, nevetéssel, légzéssel finom aeroszol cseppek szóródnak szét a levegőben, amelyet belélegezve a baktérium lejuthat a tüdőbe.
Ha valaki megfertőződik M. tuberculosissal, nem feltétlenül lesz beteg, mivel a szervezetnek általában sikerül bezárnia a baktériumokat a védekezőrendszer sejtjeibe. Itt a baktériumok bár életben maradnak, de inaktív formában vannak jelen. Az ilyen úgynevezett latens tuberkulózis fertőzés nem okoz tünetekez, nem fertőz, és a legtöbb esetben nem alakul át aktív folyamattá.

Néhány betegben azonban - különösen a legyengült immunrendszerrel rendelkezőkben - a kezdeti fertőzés aktív megbetegedéshez vezethet. A latens tuberkulózisban szenvedők 10%-ában reaktiválódhat, és újra szaporodhat a baktérium - aktív tuberkulózis megbetegedést okozva.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2008-as jelentése szerint 2006-ban világszerte 9,2 millió új tuberkulózisos eset fordulhatott elő. Legsúlyosabb a helyzet Afrikában, Dél-Kelet Ázsiában, illetve a Csendes Óceáni régióban. 2006-ban ezeken a területeken fordult elő a bejelentett megbetegedések 83%-a. Szintén a WHO becslése szerint 2006-ban 1,7 millió ember halt meg tuberkulózisban. Magyarországon a tuberkulózis incidenciája (1 év alatt történt új megbetegedések száma) 1996 óta fokozatosan csökken. 2007-ben az incidencia tovább csökkent, 17,4/100.000lakos volt ebben az évben (1752 eset). A TBC előfordulásának tekintetében azonban igen jelentős területi egyenetlenségek figyelhetők meg hazánkban. Kiemelkedően magas az incidencia Budapesten (2007-ben 27,2/100.000lakos volt), mely magas incidenciának részben oka lehet a hajléktalanoknak a fővárosban való koncentrálódása. Az átlagnál jelentősen magasabb az előfordulási arány Jász-Nagykun-Szolnok (30,4/100.000 lakos), valamint Szabolcs–Szatmár-Bereg (26,8/100.000) megyében. 2007-ben 54 beteg halt meg TBC-ben Magyarországon. A tuberkulózis továbbra is jelentős nemzeti és globális közegészségügyi problémát jelent.

Tünetek

A latens tuberkulózis nem okoz tüneteket. Latens TBC fertőzött lehet valaki akár évekig is, anélkül, hogy tudna róla.

Az aktív tuberkulózis tünetei attól függnek, mely szerv érintett. A klasszikus tünetek általában légútiak (pulmonálisak):

  • Krónikus köhögés, néha véres köpettel

  • Láz

  • Hidegrázás

  • Súlyvesztés, gyengeség

Amennyiben a tuberkulózis extrapulmonális (nem a tüdőben zajló), többféle tünetet okozhat:

  • Hátfájás, paralízis (gerincre terjedő TBC)

  • Gyengeség anémia következtében (csonttuberkulózis)

  • Ízületi fájdalom

  • Szaporítószervek vagy húgyutakkal kapcsolatos fájdalom, esetleg infertilitás

  • Mellkasfájdalom

  • Láz és nehézlégzés (perikardiális tuberkulózis, vagy miliáris tuberkulózis)

  • Viselkedési zavarok, fejfájás, kóma (központi idegrendszer tuberkulózisa)

Bármely tünet variálódhat a másikkal. Az aktív tuberkulózis diagnózisát a Mycobacterium tuberculosis pozitív tenyésztési eredménye támasztja alá.


Vizsgálatok

Laboratóriumi vizsgálatok 
Latens TBC fertőzés kimutatása
A latens TBC fertőzést régebben első lépesben bőrpróbával (Mantoux-próbával) tesztelték. A bőrpróbát ma Magyarországon már nem használják rutinszerűen, csak egyedi esetekben alkalmazzák. A latens tuberkulózis kimutatásának legújabb lehetősége a nemrégiben megjelent ún. IGRA (Interferon-Gamma Release Assays) tesztek alkalmazása. Ezen tesztekkel Mycobacterium tuberculosis antigénnel soecifikusan  stimulált lymphocyták gamma-interferon termelésének mennyiségi meghatározását végzik vérmintából. Ilyen vizsgálat pl. Magyarországon a Quantiferon teszt. A pozitív teszt eredmény felveti a latens tuberkulózis gyanúját, azonban a teszt eredményét mindig az egyéb vizsgálati eredmények összevetésével (röntgenkép, tenyésztési eredmények stb.) kell értékelnie a klinikusnak.

Aktív tuberkulózis kimutatása
A légzőszervi tuberkulózis diagnózisához 3-5 köpetminta szükséges, melyet közvetlenül ébredés után reggel vesznek le, amikor a köpet feltehetőleg a legtöbb baktériumot tartalmazza. Ha extrapulmonális TBC gyanúja merül fel, a minta típusa attól függ, a test mely részén lehet a fertőzés. Minta lehet pl. gyomormosó folyadék, vizelet, liquor, biopsziával nyert vizsgálati anyag.

A TBC előzetes diagnózisa a beteg mintájából végzet kenetvizsgálattal készíthető el, mely vizsgálat során a saválló baktériumok kimutatására alkalmas speciális festékkel megfestett kenet vizsgálata történik mikroszkóp segítségével. A pozitív kenet eredmény valószínűsíti a TBC fertőzést, mivel a M. tuberculosis a leggyakoribb saválló baktérium. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyéb saválló baktériumok is léteznek, és a kenet alapján nem lehet különbséget tenni a különböző saválló baktériumfajok között.

A molekuláris biológiai vizsgálatok további segítséget nyújtanak a diagnózis felállításában. Ezen vizsgálatok során felsokszorozzák a baktérium adott komponenseit, majd detektálják azt. A kenet és a molekuláris biológiai tesztek 1-2 nap alatt elvégezhetők, azonban mind a pozitív mind a negatív eredményt meg kell erősíteni tenyésztéssel, mely hosszabb ideig tart.

A tenyésztést a száj baktériumaitól mentesített és elfolyósított minták koncentrált üledékéből végzi a laboratórium. Speciális tápanyagok és hosszú inkubálási idő szükséges a lassan növő baktériumok kimutatásához. A tenyészetek eredménye egyértelmű diagnózist ad: megmondja az orvosnak, hogy mely organizmus van jelen, és mely gyógyszerek pusztítják el. A tenyésztéses vizsgálat azonban a lassú baktériumnövekedés miatt nagyon időigényes: Hetek, sőt esetenként hónapok is eltelhetnek a pozitív eredmény kiadásáig, és negatív eredmény is csak 6-8 hét után adható ki.

Ha a M. tuberculosis identifikálása megtörtént, és a kezelés elkezdődött, a kenet és tenyésztés alkalmazható a kezelés hatékonyságának monitorozására.

Nem-laboratóriumi vizsgálatok 
A röntgent gyakran használják pozitív latens fertőzést detektáló TBC teszt esetén a mycobacterium által okozott fertőzés tüneteinek keresésére, és annak meghatározására, hogy valaki aktív vagy latens tuberkulózisban szenved-e. A TBC fertőzés számos eltérést okoz a röntgen-képen pl.üregképződést és meszesedést a szervekben pl. a tüdőben és a vesékben.

Kezelések
 

Megelőzés 
A megelőzés fontos lépése a fertőző beteg feltalálása, izolálása és kezelésének mielőbbi megkezdése.

A BCG vakcinációt (Bacillus Calmette Guerin) a világ számos olyan részén, ahol gyakoribb a TBC, rutinszerűen alkalmazzák, habár tanulmányok szerint nem minden esetben nyújt védelmet a betegséggel szemben. Magyarországon minden újszülött vakcinációban részesül.

Korai detektálás 
A korai detektálás azon múlik, hogy felismerjük-e a rizikó csoportokba tartozókat és rendszeresen szűrjük-e őket latens TBC-re. Az aktív tuberkulózisban szenvedőknél hasonló a helyzet: A korai felismerés azon múlik, hogy felismerjük-e, diagnosztizáljuk-e, és kezeljük-e az aktív tuberkulózisos betegeket.

Latens TBC
A latens tuberkulózis esetén a kezelés hatékonysága egyaránt a páciensen és a kezelőorvosán múlik. Ha a vizsgálati eredmények nem mutatják jelét aktív tuberkulózisnak, és a páciens nem tartozik magas rizikócsoportba, az orvosa dönthet úgy, hogy csak időszakonként ellenőrzi egészségi állapotát (a latens fertőzésben szenvedők kb. 90%-ában, soha nem alakul ki aktív tuberkulózis). Ha azonban az a véleménye az orvosnak, hogy fennáll a veszélye az aktív tuberkulózis kialakulásának, kezelheti 6-9 hónapig isoniazid antituberkulotikum szerrel. Nagyon fontos, hogy a páciens a kezelés teljes időtartalma alatt szedje a gyógyszereket, annak biztosítására, hogy valóban minden mycobacterium elpusztuljon. A kezelés ideje alatt az orvos időnként laboratóriumi tesztekkel ellenőrizheti a máj működését, mivel az isoniazid hatással lehet a májfunkciókra.

Aktív tuberkulózis
Az aktív tuberkulózist mindig kezelni kell. Amennyiben identifikálták a M. tuberculosist, az orvos el fogja kezdeni a kezelési programot, mely számos antibiotikum használatát jelenti több hónapon keresztül. A kezelés időtartalma függ a kezelés ideje alatt végzett kenet és tenyésztési eredményektől.

Habár a betegség tünetei gyakran néhány hét alatt elmúlnak, nagyon fontos (kritikus), hogy a páciens folytassa a gyógyszerek szedését a terápia teljes időtartalma alatt. Nagy mennyiségű mycobaktériumot kell eliminálni, és hónapokba telhet, míg biztossá válik, hogy valamennyi elpusztult. Ha félbeszakad a kezelés, a TBC visszatérhet, a baktériumok rezisztenssé válhatnak a gyógyszerekre vagy azok egy részére, és ebben az esetben még bonyolultabb lehet a terápia. Ha a baktérium rezisztenssé válik az úgynevezett elsővonalbeli szerekre, a kezelést még több hónapig, számos más, több mellékhatást kiváltó gyógyszerrel szükséges folytatni.

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ olvasható a http://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/117/tudotuberkulozis-(tbc) címen.

 

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
Heimerdinger, M. (2000). Tuberculosis [21 paragraphs]. ACP-ASIM [On-line session report]. Available FTP: http://www.acponline.org/vas2000/sessions/tb.htm

S4
Kirchner, J. (2000 February 1). Do Sputum Smears Positive for AFB Signify Treatment Failure? [6 paragraphs]. American Family Physician [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20000201/tips/25.html

S5
Jerant, A. et.al. (2000 May 1). Identification and Management of Tuberculosis [60 paragraphs]. American Family Physician [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20000501/2667.html

S6
Sadovsky, R. (2001 May 15). Making the Diagnosis of Tuberculosis in Children [5 paragraphs]. American Family Physician [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20010515/tips/9.html

S7
Centers for Disease Control and Prevention (CDC) (2002 August 13, Reviewed). Frequently Asked Questions, Questions and Answers about TB [65 paragraphs]. National Center for HIV, STD and TB Prevention Division of Tuberculosis Elimination [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/nchstp/tb/faqs/qa.htm

S8
Tuberculosis [45 paragraphs]. The Merck Manual of Medical Information--Home Edition [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/pubs/mmanual_home/sec17/181.htm

S9
Tan, L.J. (2000 June 28, Updated). ATS/CDC Statement Revises Treatment and Testing for Latent TB Infection [7 paragraphs]. American Medical Association [On-line information]. Available FTP: http://www.ama-assn.org/ama/pub/article/1865-2125.html

S10
Mazurek, G. & Villarino, M. (2002 December 18 Updated). Guidelines for Using the QuantiFERON®-TB Test for Diagnosing Latent Mycobacterium tuberculosis Infection [31 paragraphs]. Centers for Disease Control and Prevention Morbidity and Mortality Weekly Report [On-line report]. Available FTP: http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/di51cha1.htm

S11
Centers for Disease Control and Prevention (2002 March 23, Reviewed). TB and HIV Coinfection [29 paragraphs]. National Center for HIV, STD and TB Prevention, Division of Tuberculosis Elimination [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/nchstp/tb/pubs/TB_HIVcoinfection/default.htm

S12
Tuberculosis: Ancient Enemy Present Threat, "I must die": Tuberculosis in History [12 paragraphs]. NAIAD [On-line information]. Available FTP: http://www.niaid.nih.gov/newsroom/focuson/tb02/story.htm

S13
Tuberculosis (TB) [51 paragraphs]. American Lung Association [On-line information]. Available FTP: http://www.lungusa.org/diseases/lungtb.html

S14
(2002 January). American Lung Association® Fact Sheet: Tuberculosis [25 paragraphs]. ALA [On-line information]. Available FTP: http://www.lungusa.org/diseases/tbfac.html

S15
(2002 January). American Lung Association® Fact Sheet: Tuberculosis Skin Test [10 paragraphs]. ALA [On-line information]. Available FTP: http://www.lungusa.org/diseases/tbskinfac.html

S16
(2002 January). American Lung Association® Fact Sheet: Pediatric Tuberculosis [8 paragraphs]. ALA [On-line information]. Available FTP: http://www.lungusa.org/diseases/pedtbfac.html

S17
NIAID (1999 December 1, Updated). The Global Burden of Tuberculosis [8 paragraphs]. National Institute of Allergy and Infectious Diseases, National Institutes of Health [On-line publication]. Available FTP: http://www.niaid.nih.gov/publications/blueprint/page2.htm

S18
Tuberculin skin test [17 paragraphs]. Hendrick Health System AccessMed [On-line information]. Available FTP: http://www.hendrickhealth.org/healthy/00069330.html

S19
Tuberculosis [33 paragraphs]. Hendrick Health System AccessMed [On-line information]. Available FTP: http://www.hendrickhealth.org/healthy/00069340.html

S20
Mycobacteriology, Introduction to the Genus Mycobacteria [4 paragraphs]. Microbiology Public Health for Northern Alberta, Bugs on the Web [On-line information]. Available FTP: http://www2.provlab.ab.ca/bugs/mycob/mbintro.htm

S21
Mycobacteriology, Acid-Fast Staining Procedures for Mycobacteria [15 paragraphs]. Microbiology Public Health for Northern Alberta, Bugs on the Web [On-line information]. Available FTP: http://www2.provlab.ab.ca/bugs/mycob/afb_stain/afb_tutorial.htm

S22
Hall, G. (2001). Practical Microbiology, Update on Broth Media for the Isolation of Mycobacterium Species [12 paragraphs]. Medscape from Infect Med 18(1):28-30, 2001 [On-line journal]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/410131

S23
Tuberculin Purified Protein Derivative (Mantoux) Tubersol [58 paragraphs]. Aventis Pasteur Inc. (Swiftwater, PA) [Package Insert].

S24
(1996 October 28, Rev L). AccuProbe, Mycobacterium Tuberculosis Complex Culture Identification Test [63 paragraphs]. Gen-Probe [Package Insert]. Available FTP: http://www.gen-probe.com/mtd.html

S25
WHO Report 2008. Global Tuberculosis Control. Surveillance, Planning, World Health Organization. http://www.who.int/tb/publications/global_report/2008/pdf/fullreport.pdf

S26
Jónás, J., Barsiné, F. K., Péterfiné, T. M.. 2008. A Pulmonológiai Intézmények 2007. évi epidemiológiai és működési adatai. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet. http://www.koranyi.hu/

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok
CDC National Center for HIV, STD and TB Prevention Division of Tuberculosis Elimination

American Lung Association

World Health Organization