A tápláltsági állapot meghatározására, valamint bizonyos máj- és vesebetegségek és egyéb rendellenességek kiszűrésére.
A tápláltsági állapot meghatározására, valamint bizonyos máj- és vesebetegségek és egyéb rendellenességek kiszűrésére.
Ha gyors súlyvesztés, fogyás következik be, vagy ha az orvos máj- és vesebetegségre utaló tüneteket észlel.
A kar könyökhajlati vénájából vett vérre. (Piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.
Gyermekeknél és időseknél az ujjbegyből, újszülötteknél a sarokból vett vérminta is alkalmazható a vizsgálathoz.
Nincs teendő.
A meghatározás a vér plazma frakciójában lévő összes fehérjeféleség meghatározására szolgál. A fehérjék minden sejt és szövet fontos építőelemei, és nélkülözhetetlenek a test növekedéséhez és az egészséges szervezethez. Az összfehérje a fehérjék két csoportjának, az albuminnak és a globulinoknak az együttes mennyiségét mutatja meg. Az albumin kismolekulákat szállít, de fő feladata az erekben lévő folyadék visszatartása. A globulin típusú fehérjéhez tartozik számos enzim, antitestek, és több mint 500 féle egyéb fehérje. Az albumin/globulin (A/G) hányadost az összfehérje és az albumin mérési eredményéből számolják, és az albuminnak a globulinra vonatkoztatott mennyiségét jelenti. (A számításnál az az egyszerű feltételezés alkalmazható, hogy az Összfehérje= Albumin+Globulin. Ily módon az A/G arány számításához nem szükséges közvetlenül meghatározni - az egyébként viszonylag nehezen mérhető - globulin mennyiségét, az megadható az Összfehérje és az Albumin koncentrációjának különbségeként.)
Hogyan történik a mintavétel?
A kar könyökhajlati vénájából veszik a vért. Gyermekeknél és időseknél az ujjbegyből, újszülötteknél a sarokból vett vérminta is alkalmazható a vizsgálathoz.
MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.
A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.
Az összfehérje vizsgálat a tápláltsági állapotot, bizonyos máj- és vesebetegségeket, és egyéb rendellenességeket tükröz Ha az összfehérje értéke nem tartozik a normál tartományba, további vizsgálatot kell végezni annak érdekében, hogy kiderüljön, melyik fehérje frakció az oka az eltérésnek. Csak íly módon lehetséges a megfelelő diagnózis felállítása.
Az összfehérje vizsgálatot akkor kéri az orvos, ha az általános tápláltsági állapotról kíván meggyőződni, vagy hirtelen súlyvesztés következik be. Más vizsgálatokkal együtt akkor is kéri az orvos, ha a tünetek alapján máj- vagy vesebetegség gyanúja merül fel, vagy ha a szövetekben abnormális folyadékvisszatartást (ödémát) észlel.
Az alacsony fehérjeszint a máj vagy a vese betegségére utalhat, vagy más olyan rendellenességre, amelyben a fehérjék nem emésztődtek meg illetve szívódtak fel megfelelően. A laboratóriumok egy része az úgynevezett A/G arányt (az albuminnak a globulinokra vonatkoztatott mennyiségét) is megadja. Normál esetben az albumin mennyisége kissé meghaladja a globulinok mennyiségét, ezért a hányados értéke valamivel több mint 1. Mivel a betegségek különböző módon befolyásolják az albumin és a globulinok mennyiségét, ez az összfehérje értékével együtt segíti az orvost a diagnózis felállításában. Egy alacsony A/G arány a globulinok túltermelését (mint pl. myeloma multiplexnél vagy autoimmun betegségeknél), vagy az albumin csökkent termelését (mint pl. cirrózisban), vagy az albumin szelektív vesztését jelenti (pl. vesebetegségben). A magas A/G hányados viszont az immunoglobulinok csökkent termelődését sejteti (amely előfordulhat pl. egyes örökletes betegségeknél és néhány leukémia féleségnél). Ilyenkor további célzott vizsgálatot (pl. májenzimek, fehérje elektroforézis, albumin meghatározás) kell végezni a pontos diagnózis elkészítéséhez.