Más néven
Totál protein
TP
Albumin/Globulin hányados
Hivatalos név
Összfehérje, Totál Protein, Albumin/Globulin hányados
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 08.01.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A tápláltsági állapot meghatározására, valamint bizonyos máj- és vesebetegségek és egyéb rendellenességek kiszűrésére.
 

 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha gyors súlyvesztés, fogyás következik be, vagy ha az orvos máj- és vesebetegségre utaló tüneteket észlel.
 

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérre. (Piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.
Gyermekeknél és időseknél az ujjbegyből, újszülötteknél a sarokból vett vérminta is alkalmazható a vizsgálathoz.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Mit vizsgálunk?

A meghatározás a vér plazma frakciójában lévő összes fehérjeféleség meghatározására szolgál. A fehérjék minden sejt és szövet fontos építőelemei, és nélkülözhetetlenek a test növekedéséhez és az egészséges szervezethez. Az összfehérje a fehérjék két csoportjának, az albuminnak és a globulinoknak az együttes mennyiségét mutatja meg. Az albumin kismolekulákat szállít, de fő feladata az erekben lévő folyadék visszatartása. A globulin típusú fehérjéhez tartozik számos enzim, antitestek, és több mint 500 féle egyéb fehérje. Az albumin/globulin (A/G) hányadost az összfehérje és az albumin mérési eredményéből számolják, és az albuminnak a globulinra vonatkoztatott mennyiségét jelenti. (A számításnál az az egyszerű feltételezés alkalmazható, hogy az Összfehérje= Albumin+Globulin. Ily módon az A/G arány számításához nem szükséges közvetlenül meghatározni - az egyébként viszonylag nehezen mérhető - globulin mennyiségét, az megadható az Összfehérje és az Albumin koncentrációjának különbségeként.)

Hogyan történik a mintavétel?
A kar könyökhajlati vénájából veszik a vért. Gyermekeknél és időseknél az ujjbegyből, újszülötteknél a sarokból vett vérminta is alkalmazható a vizsgálathoz.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. 

 

Többet
Kevesebbet
Vizsgálat
  • Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?

    Az összfehérje vizsgálat a tápláltsági állapotot, bizonyos máj- és vesebetegségeket, és egyéb rendellenességeket tükröz Ha az összfehérje értéke nem tartozik a normál tartományba, további vizsgálatot kell végezni annak érdekében, hogy kiderüljön, melyik fehérje frakció az oka az eltérésnek. Csak íly módon lehetséges a megfelelő diagnózis felállítása.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Az összfehérje vizsgálatot akkor kéri az orvos, ha az általános  tápláltsági állapotról kíván meggyőződni, vagy hirtelen súlyvesztés következik be. Más vizsgálatokkal együtt akkor is kéri az orvos, ha a tünetek alapján máj- vagy vesebetegség gyanúja merül fel, vagy ha a szövetekben abnormális folyadékvisszatartást (ödémát) észlel.
     

  • Mit jelent az eredmény?

    Az alacsony fehérjeszint a máj vagy a vese betegségére utalhat, vagy más olyan rendellenességre, amelyben a fehérjék nem emésztődtek meg illetve szívódtak fel megfelelően. A laboratóriumok egy része az úgynevezett A/G arányt (az albuminnak a globulinokra vonatkoztatott mennyiségét) is megadja. Normál esetben az albumin mennyisége kissé meghaladja a globulinok mennyiségét, ezért a hányados értéke valamivel több mint 1. Mivel a betegségek különböző módon befolyásolják az albumin és a globulinok mennyiségét, ez az összfehérje értékével együtt segíti az orvost a diagnózis felállításában. Egy alacsony A/G arány a globulinok túltermelését (mint pl. myeloma multiplexnél vagy autoimmun betegségeknél), vagy az albumin csökkent termelését (mint pl. cirrózisban), vagy az albumin szelektív vesztését jelenti (pl. vesebetegségben). A magas A/G hányados viszont az immunoglobulinok csökkent termelődését sejteti (amely előfordulhat pl. egyes örökletes betegségeknél és néhány leukémia féleségnél). Ilyenkor további célzott vizsgálatot (pl. májenzimek, fehérje elektroforézis, albumin meghatározás) kell végezni a pontos diagnózis elkészítéséhez.

  • Mit kell még tudnom?

    A vérvétel során alkalmazott tartós leszorítás okozta szöveti károsodás miatt a vérmintába fehérjék kerülhetnek, így a mért érték magasabb lehet a valóságosnál (fals emelkedett érték). Néhány gyógyszer, idesorolva az ösztrogéneket és fogamzásgátló tablettákat is, csökkentik a fehérjeszintet.

Gyakori kérdések

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
Többet Kevesebbet