A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mi jellemzi ezt a betegséget?

A lisztérzékenység a leggyakoribb felszívódási zavar, egy autoimmun betegség, egyike azoknak az állapotoknak, melyekben a szervezet rendellenes immunválasszal reagál egyes, a táplálékkal a szervezetbe jutott fehérjékre (glutén és gliadin), melyek főleg a búzában, a rozsban és az árpában található. Ez a rendellenes immunválasz a belekben gyulladást okoz, melynek következtében a bélfal apró bolyhai súlyosan károsodnak és elpusztulnak. A bélbolyhok normális esetben hatalmasra növelik a bél felszívó felületét, s minden tápanyag, vitamin, ásványi anyag, folyadék és elektrolit ezeken keresztül jut be a szervezetbe. A bolyhok pusztulásával a szervezet tápanyag-felszívási képessége jelentősen csökken, és kialakulnak a táplálkozási, illetve felszívódási zavaroknak megfelelő tünetek.

A lisztérzékenységben előforduló gyulladást és bélkárosodást autoantitestek okozzák. Amikor a szervezetbe glutén és gliadin kerül, nem csupán ezek ellen termel antitesteket, hanem a bélfal fehérjéi ellen is. Mindaddig, amíg a betegek szervezetébe bejutnak ezek a fehérjék, az autoantitestek képződése és a bélfal károsodása folytatódik.

A lisztérzékenység az egész világon előfordul, de leggyakoribb az európai származású lakosság körében. Az Egyesült Államokban gyakran nem ismerik fel időben – a betegség előfordulási gyakoriságát 1:100-300-ra becsülik, ezek szerint a fejlett társadalmak lakosságának 1-3%-ánál a lisztérzékenység lappangó, vagy már klinikai tüneteket is mutató aktív formája található. Azonban az eseteknek csak mintegy 10%-át diagnosztizálják, tehát a betegek nagy része nem is tud állapotáról. Ennek egyik oka, hogy a tünetek igen változatosak, és nagy egyéni változatosságot mutatnak – egyes esetekben alig vannak tünetek, más esetekben nagyon is súlyosak. Ezek legtöbb esetben emésztőrendszeriek, de más szerveket is érinthetnek. A lisztérzékenység megjelenése a beteg életkorától és a betegség stádiumától is függ. A kialakuló tünetek egyéb betegségek jelzői is lehetnek, így a lisztérzékenység diagnózisának felállítása akár éveket is késhet. 

 

A lisztérzékenység tünetei lehetnek:

  • hasi fájdalom és feszülés

  • vérszegénység

  • vérzékenység

  • véres széklet

  • ízületi és csontfájdalmak

  • a fogzománc megváltozása

  • hasmenés

  • gyengeség, fáradékonyság

  • zsíros, bűzös széklet

  • szájfekélyek

  • fogyás

 Gyermekkorban növekedés- és fejlődésbeli elmaradás, megkésett pubertás is társulhat a fentiekhez. Az érintett gyermekek alacsony termetűek, ingerlékenyek és lehangoltak. Depresszió jelentkezhet felnőttkorban is, ehhez terméketlenség és általános betegségtudat társulhat. A lisztérzékeny betegek nagy részénél dermatitis herpetiformis (viszkető bőrelváltozások) is kialakul, és néhány esetben másodlagos tejcukor-érzékenység is fellép. Ritkán előfordulhatnak rohamok és idült májbetegség. A lisztérzékenység társulhat más autoimmun betegségekkel, mint például az 1-es típusú cukorbetegség és autoimmun pajzsmirigy-betegségek. Azok a betegek, akiknek többféle autoimmun betegségük is van, a tünetek igen változatos kombinációit mutathatják.

 

Vizsgálatok

A múltban a diagnózis felállítása csak vékonybél-biopszia útján, a minta mikroszkópos, szövettani vizsgálatával volt lehetséges. Ma már, elsősorban szűrés céljára, rendelkezésre állnak kevésbé megterhelő vérvizsgálatok is, melyekkel a szükséges biopsziák száma csökkent.

Az orvos elrendelhet egy vagy több vizsgálatot lisztérzékenység irányába, számos egyéb más vizsgálattal, együtt melyek a páciens tápláltsági állapotát és a felszívódási zavar mértékét mérik fel. A lisztérzékenység kivizsgálásában az egyik legelső a szöveti transzglutamináz-ellenes antitest (tTG; IgA típusú) jelenlétének kimutatása. Ha ez pozitív, a beteg nagy valószínűséggel lisztérzékeny. Ezt követően kerülhet sor a vékonybél-biopsziára, mely megerősítheti a bélboholy-károsodás meglétét. Ha az anti-tTG vizsgálat negatív, de az orvos továbbra is a lisztérzékenység fennállását gyanítja, további vizsgálatok jönnek szóba:

  • gliadin-ellenes antitestek (AGA); IgA és IgG – Ezek a vizsgálatok főleg a tünetekkel rendelkező kisgyermekek esetében hasznosak, de a szöveti transzglutamináz-ellenes antitesteknél ritkábban mutathatók ki, és egyéb betegségekben is jelen lehetnek

  • endomysium-ellenes antitestek (EMA); IgA – Ez a vizsgálat atTG mellett egyre inkább háttérbe szorul, mivel mindkettő a bélboholy-károsodás kialakításáért felelős antitestek szintjét méri, de még számos orvos kéri lisztérzékenység-gyanú esetén

  • retikulin-ellenes antitestek (ARA); IgA – A retikulin-ellenes antitestek vizsgálata ma már ritkább, és nem is olyan érzékeny, mint a többi felsorolt vizsgálat. A lisztérzékeny betegek mintegy 60%-ában mutatható ki, a dermatitis herpetiformis eseteinek egynegyede pozitív

Ha a fentiek közül egy vagy több vizsgálat pozitív, az a lisztérzékenység diagnózisát valószínűsíti, és ezekben az esetekben sor kerül a vékonybél-biopsziára. Megjegyzendő, hogy a lisztérzékenyek egy kis része IgA-hiányban is szenved, mely atTG és egyéb antitestek meghatározásánál álnegatív eredményhez vezethet. Ha az orvos IgA-hiányra is gyanakszik, IgA-vizsgálatot is elrendelhet a fenti lisztérzékenység-vizsgálatokkal együtt, vagy azokat követően.

A betegség súlyosságának, valamint a tápláltsági állapot és a felszívódási zavar mértékének kimutatásának érdekében sor kerülhet egyéb vizsgálatokra is, mint például

  • vérkép (az esetleges vérszegénység kimutatására)

  • süllyedés (a gyulladás kimutatására)

  • CRP (C-reaktív protein), gyulladás kimutatására

  • komplett metabolikus panel (CMP) – elektrolit-, fehérje-, kalciumszint; vesefunkció, májfunkció

  • vitaminszintek (D-, E-, B12-vitamin) mérése

  • székletzsír (a felszívódási zavar kimutatására)

     

Kezelés

A lisztérzékeny betegnek egész életében gluténmentes diétát kell tartania. Konzultálnia kell dietetikussal, és elengedhetetlen az élelmiszerek összetételének pontos ismerete. Miután valamennyi, búzát, rozst és árpát tartalmazó élelmiszert kiiktattunk a beteg étrendjéből, az autoantitestek szintje csökkenni fog, és a bélbolyhok működése helyreáll.

A lisztérzékenység-vizsgálatok közül néhányra sor kerülhet azután is, hogy a beteg egy bizonyos ideje már gluténmentes diétát tart, és a későbbiekben is, állapotuk nyomon követése céljából. Ilyen módon igazolható az autoantitestek szintjének csökkenése és a diéta hatásossága a tünetek megszűnése szempontjából. Esetleg második vékonybél-biopszia is történhet annak megerősítésére, hogy a bélbolyhok helyreállása a diéta hatására megtörtént. Ha a beteg tünetei továbbra is fennállnak, a lisztérzékenység-vizsgálatokkal ellenőrizni lehet, hogy valóban betartja-e a diétát, milyen, eddig még rejtett glutén-forrástól kell esetleg megszabadulni, vagy milyen egyéb okai lehetnek a tüneteknek.

Annak ellenére, hogy a lisztérzékenység által okozott vékonybél-károsodás gyakorlatilag minden esetben visszafordítható, az elhúzódó felszívódási zavar egyes hatásai az egész életen át megmaradhatnak, mint például az alacsony termet és a gyenge csontozat. Éppen ezért nagyon fontos, hogy idejekorán felismerjék a betegséget, főleg kisgyermekek esetében. Ehhez szükség van az orvosok továbbképzésére és a betegek oktatására is, hogy gondoljanak a lisztérzékenységre, ha a kisgyermek lassan vagy egyáltalán nem fejlődik. A gluténtartalmú élelmiszerek ma már hazánkban is meglehetősen elterjedtek, és a lisztérzékenységet kiváltó autoantitestek képződése röviddel azután megindulhat, hogy a gyermek az anyatejes táplálásról a szilárd ételek fogyasztására tér át.

A legtöbb esetben a gluténmentes diéta szigorú betartásával a páciensek tünetmentesek maradnak, és normális életet élhetnek. Ezt a betegséget azonban nem lehet „kinőni”, az állapot egész életen át fenmarad. Ha a beteg ismét gluténtartalmú élelmiszereket kezd fogyasztani, a lisztérzékenység tünetei és a vékonybél-károsodás visszatérnek.

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

Magyar nyelven a  diétával vagy egyéb gyakorlati kérdéssel kapcsolatos felvilágosítást segítheti a www.liszterzekeny.hu című honlap. További információ található a http://www.webbeteg.hu/cikkek/emesztorendszer/611/liszterzekenyseg címen.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
Gliadin Antibodies, IgA and IgG [3 paragraphs]. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a248.jsp#1149464

S4
What serologic assays are available to screen for celiac disease? [13 paragraphs]. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing Users Guide, FAQ [On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/faq/articles/0015.1.jsp

S5
Endomysial Antibody, IgA with Reflex to Titer [4 paragraphs]. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a209.jsp#1147645

S6
Reticulin Antibody, IgA with Reflex to Titer [3 paragraphs]. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_171b.jsp#1146993

S7
Celiac disease [25 paragraphs]. Hendrick Health System, AccessMed Health Information Library [On-line information]. Available FTP: http://www.ehendrick.org/healthy/

S8
Muir, A., Updated (2002 May 09, Updated ). Celiac disease - sprue [21 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000233.htm

S9
Tissue Transglutaminase Antibody, IgA [9 paragraphs]. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_231b.jsp#1149369

S10
Tissue Transglutaminase Antibody, IgG [9 paragraphs]. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_232b.jsp#2113913

S11
Drago, S., et. al. (2002). Recent developments in the pathogenesis, diagnosis and treatment of celiac disease [24 paragraphs]. Expert Opin. Ther: Patents [On-line journal] 12(1):45-51. Available online

S12
Pruessner, H. (1998 March 1). Detecting Celiac Disease in Your Patients [42 paragraphs]. American Family Physician [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/980301ap/pruessn.html

S13
(2000 September). Celiac Disease [10 paragraphs]. Familydoctor.org [On-line information]. Available FTP: http://familydoctor.org/handouts/236.html

S14
Semrad, C. Celiac Disease and Gluten Sensitivity [12 paragraphs]. Columbia University Gastroenterology Web page [On-line information]. Available FTP: http://cpmcnet.columbia.edu/dept/gi/celiac.html

S15
Kaufman, S. (1995 November). Celiac Disease: A Guide for Children and Their Families [62 paragraphs]. North American Society for Pediatric Gastroenterology and Nutrition (NASPGHAN) [On-line information]. Available FTP: http://www.naspgn.org/sub/celiac_disease.asp

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

Celiac Disease Foundation
American Autoimmune Related Diseases Association

Medlineplus Health Information: Celiac Disease

National Digestive Diseases Information Clearinghouse

Celiac Sprue Association CSA/USA On-Line

University of Maryland Center for Celiac Research

Gluten Intolerance Group