A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 14.08.2017.

Mi okozza a hasmenést?
 

A hasmenés az emésztőrendszer működési rendellenességeinek gyakori tünete. A hasmenést gyakori, laza/híg székletürítés jellemzi, melyet hasfájás, hasi görcs, émelygés, hányás és gyengeségérzés kísérhet. Esetenként a székletben vér és/vagy nyák jelenhet meg. A felnőttek többségénél évente akár több alkalommal is előfordulhat rövid ideig tartó, heveny hasmenés, amely komplikációkkal nem jár. Az ilyen hasmenés rendszerint hirtelen kezdődik, és néhány napon belül maradványtünet nélkül, magától gyógyul, csupán átmeneti kellemetlenséggel jár. A súlyos akut vagy az idült hasmenés azonban (amely több hétig vagy hosszabb ideig tart), különösen a nagyon fiatal vagy az idősebb életkorban veszélyes lehet. A hasmenés kiszáradáshoz és az elektrolit­háztartás egyensúlyának felborulásához vezethet, míg súlyosabb esetben a betegek kórházi kezelésre szorulhatnak. Csecsemőknél, a hasmenés néhány nap alatt jelentős kiszáradással fenyegethet.

Gyakori okok

A heveny és idült hasmenésnek számos oka lehet, a melyek között fertőzések és nem fertőző betegségek egyaránt szerepelnek. Néhány naptól több hétig tartó hasmenés hátterében általában vírusos, bakteriális vagy parazitafertőzés áll, ritkán azonban a tünetek tartóssá válhatnak - krónikus hasmenéshez vezetve, például legyengült immun­rendszerű egyéneknél (például rákos betegeknél, szervátültetetteknél, HIV-fertőzött/AIDS-betegeknél). A hasmenéses beteg fertőzőképes, a vírus, baktérium vagy parazita a széklettel ürül, és amennyiben szennyezett tárgyak közvetítésével szájon át bejut a szervezetbe, másokat is megfertőzhet. A fertőzés leggyakrabban szennyezett víz vagy élelmiszer fogyasztásával terjed.

A külföldre utazóknál általában nagyobb a kockázata, hogy vírusos, bakteriális vagy parazitafertőzést kapnak el, különösen akkor, ha kevésbé fejlett országokba látogatnak. Akár szennyezett vízből készült jégkocka, friss gyümölcssaláta vagy utcai árustól vásárolt étel is okozhat betegséget. A fertőzött egyén a környezetét is megfertőzheti, a betegség terjedése csak szigorú higiéniai rendszabályok betartásával (elsősorban alapos kézmosással) előzhető meg. Ez különösen nehéz feladat, ha fertőzött csecsemőt otthon kell ápolni, vagy a betegség továbbterjed óvodákban, idősek otthonában. Néha a bakteriális vagy parazita fertőzés okozta járvány forrása felderíthető: ez lehet egy étterem vagy adott étel a kiránduláson. Előfordulhat, hogy a betegségforrása a szennyezett víz.

Az akut hasmenés gyakori kiváltó okai:

Paraziták: A hasmenést okozó leggyakoribb paraziták a Giardia lamblia (giardiasis), Entamoeba histolytica (E. histolytica) és Cryptosporidium parvum. Ezek az egysejtű paraziták folyó- és állóvizekben világszerte megtalálhatók, és néha kimutathatók úszómedencékben, fürdőkben, míg ritkán vízvezetékekben. Fertőzést okozhatnak továbbá féregszerű paraziták, például hengeres férgek vagy szalagférgek.

A világ számos táján, elsősorban a fejlődő országokban, baktériumok és paraziták a leggyakrabban előforduló kórokozók. Ilyen paraziták lehetnek például laposférgek, hengeres férgek, horgasférgek és mételyek. Az utazók rendszerint a paraziták petéivel (ciszta formájában jutnak be, majd a bélrendszerben átalakulnak, trofozoit lesz belőlük) szennyezett étel vagy ital fogyasztásával fertőződnek, de egyes paraziták az ép bőrön is képesek átjutni.

Vírusok: Kisgyermekeknél a súlyos hasmenés leggyakoribb oka rotavírusfertőzés. Egyéb vírusok, amelyek hasmenést okozhatnak: a calicivírusok családjába tartozó Norwalk, norovírusok (Norwalk-szerű vírusok), Sapporo-szerű vírusok, adenovírusok, calicivírusok, cytomegalovírus (CMV) és HIV. Becslések szerint, a nem bakteriális eredetű gasztro­enteritisz járványok kb. 30-40%-áért calicivírus felelős (a virális fertőzések 75-90%-át okozza). Humán calicivírus járvány gyakran fordul elő zárt közösségben (óvoda, iskola, kórház, idősek otthona, laktanya, stb.), ahol a vírus gyorsan terjed, és rövid idő alatt jelentős számú megbetegedést okoz.

Baktériumok:

  • Salmonella, mely gyakran megtalálható a nyers tojásban, nyers baromfihúsban, az Egyesült Államokban gyakran előfordul otthon „kedvencként” tartott hüllőkben.

  • Shigella, előfordul széklettel szennyezett élelmiszerben és vízben.

  • Campylobacter, nyers vagy nem kellően hőkezelt baromfiban.

  • Escherichia coli O157:H7 (E. coli), a fertőzés forrása lehet nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hamburger/marhahús. Véres hasmenést okozhat, és súlyos, ún. hemolitikus urémiás szindróma (a vörösvértestek szétesésével és veseelégtelenséggel járó állapot) kialakulásához vezethet.

  • Clostridium difficile, megelőző antibiotikum­kezeléssel hozható kapcsolatba.

  • Egyéb: Staphylococcus aureus, jersinia és vibrio fajok.

Akut hasmenés jelentkezhet továbbá széles spektrumú antibiotikumokkal történő kezelést követően, vagy más gyógyszerekkel való kezelés következtében, amelyek mellék­hatásként hasmenést válthatnak ki. Az antibiotikum-kezelés elpusztíthatja a bélben a „normál flórát” – a „jó” baktériumokat, amelyek az emésztőrendszert benépesítik, és elősegítik a táplálék emésztését, és védőgátat képeznek a „rossz” baktériumokkal szemben. A normál flóra visszaszorulása kedvez a kórokozók megtelepedésének és szaporodásának. A Clostridium difficile baktérium által termelt toxin gyakran felelős az antibiotikum-kezeléssel összefüggő hasmenésért.

Krónikus hasmenés, néhány hétnél tovább tartó hasmenés, időszakos hasmenés, és székrekedéssel váltakozva jelentkező hasmenés általában nem fertőzéses okra vezethető vissza. Ilyen, hasmenést okozó állapotok például a következők:

  • Gyulladásos bélbetegségek, például Crohn betegség

  • Emésztőrendszeri zavarok - például irritábilis bél szindrómában

  • Felszívódási zavarok (malabszorpció) – például cisztás fibrózisban

  • Gyomor vagy epehólyag műtét (a táplálék áthaladásának ideje az emésztő­rendszeren megváltozhat)

  • Étel intolerancia, például laktóz intolerancia vagy cöliákia (glutén enteropátia, más néven lisztérzékenység)

  • Kemoterápia, a has vagy hasi szervek besugárzása

  • Endokrin betegségek, például cukorbetegség (diabétesz mellitusz) vagy pajzsmirigy­betegség

  • Hashajtók használata

  • Lelki eredetű okok, például stressz

     

Vizsgálatok

Orvosa valószínűleg kérdéseket fog feltennia hasmenés jellegére vonatkozólag. A széklet gyakorisága, mennyisége, állaga egyénenként változó lehet. A széklet függ az anyagcserétől, az elfogyasztott tápláléktól, a fizikai aktivitástól, a bevitt folyadék mennyiségétől, az esetegesen szedett gyógyszerektől, vagy akár a stresszes állapottól. Az orvos rákérdez szokásaiban történt bármilyen változásra – a megszokottól eltérő dologra és hasmenéssel összefüggésbe hozható változásokra. Ezen felül, feltesz egy sor kérdést, amely segíti őt annak eldöntésében, hogy mely laboratóriumi vizsgálatokat érdemes Önnél elvégeztetni. Ilyen kérdések lehetnek például a következők:

  • Milyen gyakran van széklete?

  • Mióta van hasmenése?

  • Milyen a széklet állaga, színe, mennyi annak hozzávetőleges térfogata?

  • Látott-e vért vagy nyákot székletében?

  • Vannak-e egyéb panaszai: például hasi görcsök, émelygés, láz, fejfájás, gyengeség?

  • Mit és hol evett mostanában?

  • Utazott-e valahová a közelmúltban. Járt-e külföldön? Ha igen, hol?

  • Van-e hasonló tünetekben szenvedő beteg rokonai, közeli ismerősei, munkatársai közt?

  • Szedett-e antibiotikumot az utóbbi időben?

Laboratóriumi vizsgálatok:

Ha a hasmenés komplikációval nem jár, és néhány napon belül elmúlik, orvosa eltekinthet attól, hogy annak okát kiderítse. Amennyiben azonban hasmenése súlyos, széklete véres vagy nyákos, vagy nem múlik el, az alábbi vizsgálatokat végeztetheti el.

  • Féregpete- és protozoonvizsgálat. A székletminta mikroszkópos értékelése arra szolgál, hogy a székletben esetleg jelen levő fertőző parazitákat vagy azok petéit (lárváit, ciszta formáit) megtalálják.

  • Széklet fehérvérsejt vizsgálat (fehérvérsejtek lehetnek jelen a székletben bakteriális gyulladás esetén). Széklet zsírvizsgálat (felszívódási zavarokra utal, amennyiben zsír látható a székletben).

  • Széklettenyésztés (gyomor-bélrendszeri betegséget okozó kórokozó baktériumok kimutatására).

  • Antigén teszt giardia, cryptosporidium és E. histolytica kimutatására. Ezek a tesztek a paraziták felszínén jelenlevő protein­struktúrákat mutatják ki. A paraziták kimutatására jóval érzékenyebb és specifikusabb vizsgálat, mint a mikroszkópos féregpete- és protozoon­vizsgálat.

  • Ételallergia és intolerancia tesztek (például laktóz-intolerancia teszt)

  • Cöliákia teszt, például gliadin-ellenes, endomysium-ellenes ellenanyagok kimutatása

  • Ellenanyag vizsgálatok parazita­fertőzés kimutatására. Az ilyen típusú vizsgálat kevésbé alkalmas friss fertőzés kimutatására, de kérhetik krónikus, lezajlott infekció igazolására, különösen akkor, ha ritka parazita­fertőzésre van gyanú.

  • RT-PCR módszer (molekuláris biológiai eljárás)

  • Rotavírus teszt: gyors antigén teszt.

  • Clostridium difficile toxin kimutatás, mely gyors teszt, a baktérium által termelt toxin kimutatásával igazolni lehet a Clostridium difficile fertőzést.

  • Elektrolitok: ha kiszáradás (dehidratáció) gyanúja áll fenn, orvosa vérvizsgálatot végeztethet annak megállapítására, hogy elektrolit-háztartása felborult-e.

  • A vékonybél biopszia (ritka), parazita­fertőzés kimutatására.

Nem laboratóriumi vizsgálatok
Endoszkópia, szigmoidoszkópia vagy kolonoszkópia a gyomor-bélrendszer egyes szakaszainak vizsgálatára.

Megelőzés 


A gyomor-bélrendszer bakteriális, parazita- vagy vírusfertőzések megelőzésének legbiztosabb módja, ha nem fogyasztunk olyan ételt vagy italt, amely fertőzött lehet, és a higiéniai előírásokat gondosan betartjuk – például mindig alaposan mosunk kezet. A potenciálisan fertőzött élelmiszereket, például a húsféléket és a tojást mindig alaposan át kell sütni. Ügyeljünk arra, hogy a főtt vagy nyersen fogyasztandó ételek ne érintkezzenek esetlegesen fertőzött felülettel.

Ha fejlődő országokba utazunk, a legjobb, ha csak palackozott vizet, ásványvizet és alaposan hő kezelt ételeket fogyasztunk. Kerüljük a friss gyümölcsöket és zöldségeket, ezeket csak abban az esetben fogyasszuk el, ha előtte meg tudjuk hámozni. Az utcai árusoktól vásárolt élelmiszerek általában nem biztonságosak. Ha a háztartásunkban hasmenéses beteg van, a család minden tagjának fokozottan ügyelnie kell a gyakori és alapos kézmosásra. Nagyon fontos, hogy a fertőzött személy gyógyulásáig ne vegyen részt az ételek és italok elkészítésében.

A parazitás, vírusos és patogén bakteriális fertőzések előfordulását országos szinten monitorozzák. Az utazással összefüggő eseteken túl az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladata a fertőzés forrásának kiderítése és a szükséges közegészségügyi intézkedések megtétele. Amennyiben például kiderül, hogy a hasmenést adott étteremből származó fertőzött étel vagy közösségi ivóvízhálózatból származó szennyezett víz okozta, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a további megbetegedéseket megakadályozzák.

 

Kezelés
 

Komplikációmentes esetben a hasmenés néhány napon belül megszűnik. Ilyenkor valószínű, hogy orvosa nem ír fel gyógyszert annak kezelésére. A gyomor-bélrendszer bakteriális fertőzései egészséges immunrendszerű betegeknél általában néhány nap alatt maguktól gyógyulnak. Egyes esetekben, az antibiotikum adása akár hónapokra megnyújthatja azt az időt, amíg a kórokozó a széklettel ürül („tünetmentes hordozó/ürítő állapot” kialakulásához vezet). Valamilyen alapbetegségben szenvedő (tumoros, HIV-fertőzött) betegek antibiotikum-kezelésben részesülhetnek, mivel önmaguktól a fertőzés legyőzésére nem képesek. Ha a hasmenés súlyos, a széklet véres vagy nyákos és/vagy a tünetek több nap vagy hét után sem múlnak, az orvos vizsgálatokat végeztet a hasmenés okának tisztázására, és azok eredményei alapján megfelelő kezelést alkalmaz. Ez különösen akkor valószínű, ha külföldön járt, és/vagy feltehetően fertőzött élelmiszert vagy vizet fogyasztott.

Vírusos és a legtöbb bakteriális fertőzés esetén a kezelés elsősorban a kiszáradás megelőzéséből, az elvesztett folyadék és sók pótlásából áll. Csecsemőknél és súlyosan kiszáradt betegeknél az elegendő mennyiségű folyadék bevitele szájon át nehézségekbe ütközhet, és rövid ideig tartó kórházi kezelés válhat szükségessé. Orvosa figyelemmel kíséri állapotát, tanácsokat ad a fertőzés terjedésének megelőzésére, és ügyel arra, hogy időben felismerje az esetleges komplikációk kialakulását.

A parazitás fertőzések többsége kezelést igényel, bár egyes esetekben magától is meggyógyulhat. Egyes bakteriális és parazitás fertőzések esetében az orvos az egész család kezelését szükségesnek láthatja akkor is, ha csupán egyvalaki nyilvánvalóan beteg. Cryptosporidium ellen jelenleg nincs valóban hatásos gyógyszer. A folyadékpótlás (szájon át vagy vénán keresztül) mellett a hasmenést szüntető szereket, pl. loperamidot lehet adni. Az egészséges immun­rendszerű betegek általában képesek a fertőzés legyőzésére, de legyengült immun­rendszerű (például HIV-fertőzött/AIDS-beteg, szervtranszplantált) egyéneknél krónikus fertőzés alakulhat ki.

Súlyos CMV fertőzés esetén vírusellenes ganciklovír, valganciklovír, cidifovír adhato. A gardias fertőzésben metronidazol vagy tinidazol-készítmények eredményesen alkalmazhatók.

Kérjen tanácsot orvosától, mielőtt a hasmenés kezelésére a patikában recept nélkül kapható gyógyszert szedne. A hasmenés a szervezet egyfajta válasza a fertőzésre, általa igyekszik megszabadulni a kórokozótól. Ha hasmenés elleni szerekkel lelassítjuk vagy megakadályozzuk ezt a folyamatot, elnyújthatjuk a betegség időtartamát, és egyes esetekben súlyosbíthatjuk az állapotot. 

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ található a http://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/195/hasmenes és http://www.webbeteg.hu/cikkek/egzotikus_betegsegek_utazas/66/utazok-hasmenese címen.

 

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
(2001 January, Updated). Diarrhea [47 paragraphs]. National Digestive Diseases Information Clearinghouse, NIH Publication No. 01-2749 [On-line information]. Available FTP: http://www.niddk.nih.gov/health/digest/pubs/diarrhea/diarrhea.htm

S4
(2003 January). Traveler's Diarrhea [7 paragraphs]. AAFP, familydoctor.org, Handouts [On-line information]. Available FTP: http://familydoctor.org/handouts/182.html

S5
(1999 August 19). Chronic Diarrhea [12 paragraphs]. CDC, Division of Parasitic Diseases, Fact Sheet [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/dpd/parasites/diarrhea/factsht_chronic_diarrhea.htm

S6
(2003 April). Irritable Bowel Syndrome [28 paragraphs]. National Digestive Diseases Information Clearinghouse, NIH Publication No. 03-693 [On-line information]. Available FTP: http://www.niddk.nih.gov/health/digest/pubs/irrbowel/irrbowel.htm

S7
(2001 August 20). Viral Gastroenteritis [13 paragraphs]. National Center for Infectious Diseases, Respiratory and Enteric Viruses Branch [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/dvrd/revb/gastro/faq.htm

S8
(2001 August 20). Rotavirus [7 paragraphs]. National Center for Infectious Diseases, Respiratory and Enteric Viruses Branch [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/dvrd/revb/gastro/rotavirus.htm

S9
(2003 January 21). Norovirus: Technical Fact Sheet [19 paragraphs]. National Center for Infectious Diseases, Respiratory and Enteric Viruses Branch [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/dvrd/revb/gastro/norovirus-factsheet.htm

S10
(2002 September 03). Antibiotic-associated diarrhea [39 paragraphs]. Mayoclinic.com, Diseases and Conditions [On-line information]. Available FTP: http://www.mayoclinic.com/invoke.cfm?id=DS00454

S11
A.D.A.M. editor, Updated (2002 February 28). Diarrhea [38 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003126.htm

S12
Hait, E., Updated (2002 February 19). Babies and Diarrhea [6 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001965.htm

S13
Kennedy, V. of A.D.A.M, Updated (2001 October 03). Drug-induced diarrhea [1 paragraph]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000293.htm

S14
Muir, A., Updated (2001 December 03). Enteritis [12 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001149.htm

S15
Lehrer, J., Updated (2002 November 07). Irritable bowel syndrome [11 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000246.htm

S16
Muir, A., Updated (2001 December 03). Stool C. difficile toxin [8 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003590.htm

Idegennyelvű adatbázisok

Self-Care on familydoctor.org, Topic 34, Diarrhea 

National Digestive Diseases Information Clearinghouse, Diarrhea

CDC, Division of Parasitic Diseases

National Center for Infectious Diseases, Travelers Health

DPDx, Laboratory Identification of Parasites of Public Health Concern