A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 14.08.2017.

Mik sorolhatók az utazási betegségek közé?

Tágabb értelemben az “utazási betegségek” elnevezés azokra a betegségekre illetve állapotokra vonatkozik, amelyeket hosszú ideig tartó utazás illetve hazájától távoli tartózkodás során kap meg valaki. A betegségek széles skálája előfordulhat, mivel a betegséget a legkülömbözőbb baktériumok, vírusok, gombák vagy paraziták előidézhetik. A betegségek fellépése különösen gyakori a fejletlen országokban, ahol a közegészségügyi állapotok alacsony szintűek, de előfordulhatnak távoli, fejlett országokban is. (Fontos megjegyezni, hogy az alábbiakban tárgyalt betegségek közül néhány - pl. az AIDS vagy a vírusos hepatitis - világszerte elterjedt, így ezeket nem csak mint utazó, de mint otthon élő bárki megkaphatja saját hazájában is.) Minden úticélnak és minden földrajzi helyszínnek, beleértve a saját otthoni környezetet is, megvan a saját, egészséget veszélyeztető kockázata. A helyi lakosság általában jól ismeri ezeket a veszélyeket, és mindent megtesz a betegségek megelőzése érdekében. Nyilvánvalóan nagyok azonban a különbségek a veszélyeket illetően, ha valaki pl. egy európai vagy észak-amerikai erdőségekben akar túrázni, egy szafari látogatáson akar részt venni, vagy egy trópusi országban akar egy szállodában lakva huzamosabb időt eltölteni. Az utazónak alaposan fel kell készülnie az adott területen rá leselkedő veszélyekre, ugyanis kellő odafigyeléssel, megfelelő magatartással sok betegség megelőzhető! Utazás előtt időben (kb. 2 hónappal az utazás kezdete előtt) célszerű orvossal megbeszélni a tennivalókat. A megbeszélésen ki kell térni az utazás helyszínére, idejére, időtartamára, a tervezett tevékenységekre. Számba kell venni a veszélyforrásokat, az étkezési szokásokat, az ivóvíz minőségét, a szükséges gyógyszerelést illetve védőoltásokat (megelőzésre vagy adott betegségekre).

Az utazók betegségét gyakran ürülékkel vagy földdel szennyezett étel vagy víz okozza, de betegséget okozhat a fertőzött állatokkal vagy az azokból származó szövetekkel (pl. kikészítetlen bőrökkel) való érintkezés is. Az ilyen fertőzéseket az ember általában illat vagy íz alapján nem képes azonnal észlelni. Számos vektor (szúnyog, légy, kullancs) is képes fertőzést átvinni az emberre; erre a rovarok csípésének észlelésekor mindig gondolni kell. A természetes vizekben való tartózkodáskor, vagy a parton mezitláb sétálva is számolni kell betegséghordozókkal. A természet hordozta veszélyeken kívül az emberi tényezők is hozzájárulhatnak egy-egy betegség kialakulásához. A tűátadással történő intravénás kábítószerezés, egy másik ember vérével vagy váladékával (pl. nyál) történő közvetlen érintkezés, a mechanikai védelem nélkül folytatott szexuális aktus magukban hordják a megbetegedés lehetőségét.

A betegségek tünetei széles határok között változhatnak: Vannak nagyon enyhe lefolyásúak, amelyek maguktól gyógyulnak, vannak, amelyek többnapos kellemetlen közérzettel járnak, és lehetnek olyanok, amelyek azonnal vagy a későbbiekben is állandó kezelést igényelnek. Előfordul, hogy a betegség csak az utazást követően lép fel, esetleg ciklikusan jelentkező tünetekkel, fokozatos állapotromlással. Vannak olyan betegségek, amelyek kezelés hiányában vakságot, szervleállást, kómát, esetleg halált okozhatnak, ezért az utazás után jelentkező tüneteknek mindig fokozott fontosságot kell tulajdonítani. A kezelőorvost mindig tájékoztatni kell az utazás tényéről, még akkor is, ha a hazaérkezés óta több hónap is eltelt.

A leggyakoribb utazással kapcsolatos a betegségtünetek a hasmenés, émelygés, hányás, láz és bőrkiütések. A hepatitis (májgyulladás) jelentkezhet sárgaság formájában (a bőr és a szemfehérje sárga elszíneződésű), a fejfájás utalhat meningitisre vagy encephalitisre (a gerincvelői folyadék illetve agyvelő fertőzöttségére). Néhány betegség légzési tünetekkel (köhögés és/vagy nehézlégzés) jár.

Néhány betegség az egész világon elterjedt, a védőoltások felfedezése előtt ezek a betegségek gyakran okoztak kisebb-nagyobb járványokat. Azokban az országokban, ahol a népességet jelenleg sem képesek védőoltással ellátni, ezek a betegségek ma is jelen vannak, és endémiát (kisebb területre korlátozódó megbetegedéseket) vagy epidémiát (nagyobb területen történő betegség-fellángolást) okoznak. Ezek a területek veszélyt jelentenek azon utazók számára, akik nem részesültek védőoltásban és nem védettek ezekkel a betegségekkel szemben. Ugyancsak veszélyeztetettek a nem teljesen immunizált gyermekek és a csökkent  immunrendszerű személyek is.
Korunkban számolni kell azzal is, hogy a betegségeket bevándorlók is behurcolhatják.

Az utazási betegségek közül a leggyakoribb az utazók hasmenéses megbetegedése. (Szűkebb értelemben véve sokszor ezt hívják utazási betegségnek.) A hasmenés bárhol a világon előfordulhat, és a legkülönbözőbb baktériumok, vírusok, paraziták okozhatják. A hasmenést okozó kórokozók mindenféle vízben és ételben előfordulhatnak, különösen akkor, ha azok nem megfelelően voltak kezelve, illetve elkészítésükkor nem tartották be a higiénés rendszabályokat. Leggyakrabban az alig átsült vagy nyers húsokkal, a tenger gyümölcseivel (halak, rákok, kagylók), zöldségekkel, gyümölcsökkel vihetők át a mikroorganizmusok, de veszélyesek lehetnek a csapvíz, a tej és a tejtermékek is. A jégkockával fogyasztott italok is veszélyesek lehetnek, mivel a jégkockát gyakran csapvízből készítik, és az alacsony hőmérsékletet a legtöbb kórokozó jól bírja.
Az emberek szervezete legtöbbször jól alkalmazkodik a helyi baktériumokhoz és vírusokhoz, de a más helyről származó mikroorganizmusok már problémákat okozhatnak. A különböző élősködők egyaránt veszélyeztetik a helyi lakosságot és az utazókat. A vírusok és bakteriumok által okozott hasmenés általában a fertőzést követő néhány órán belül kialakul és antibiotikumos kezelést általában nem igényel. Néhány esetben, pl. Salmonella és Shigella okozta fertőzések, az inkubációs idő 2-3 nap lehet. Ennél is hosszabb lehet az inkubációs idő a paraziták okozta hasmenéseknél, és megfelelő kezelés hiányában akár idült betegség is kialakulhat.

A májgyulladást és sárgaságot okozó Hepatitis A vírus (HAV) vízzel vagy szennyezett étellel kerülhet a szervezetbe. Ugyancsak májgyulladást okozhatnak a Hepatitis B vírus (HBV) és Hepatitis C vírus (HCV) is, ezek azonban kontakt úton, közvetlenül vérrel vagy nyállal érintkezve vihetők át. Az óvszer nélkül történő szexuális aktus, a nem-higiénés körülmények között végzett tetoválás magában rejti a HBV vagy HCV fertőződés, és esetleg más, pl. HIV és egyéb nemi úton terjedő betegségek veszélyét.

A lázzal járó megbetegedések közül a leggyakoribbak a malária, a dengue láz és a sárgaláz. Mindhárom betegség kórokozóját a szúnyogok terjesztik, és leginkább a trópusokon elterjedtek. A sárgaláz ellen van védőoltás, amelynek megléte a veszélyeztetett országokba történő belépéskor kötelező. (A védőoltás a kiutazás előtt az Országos Epidemiológiai Központban, 1097 Budapest, Gyáli út 2-6, telefon: 06-1-4761100, igényelhető. Ugyancsak itt állítják ki az oltást igazoló nemzetközi oltási könyvet is.) A malária megelőzésére és kezelésére gyógyszerek vannak. A dengue láz vírusa ellen nincs védőoltás, és egyre nagyobb területeken elterjedt. Mindhárom betegség megelőzésére a legjobb módszer a szúnyogcsípések elkerülése. (Riasztó spray-k és krémek, szúnyogháló, a szabadban fokozott figyelem.)

Az utazások során előfordulhatnak megfázások, náthák. Különösen gyakori ez a légkondicionált térben (tipikusan pl. repülőgépeken, szállodai szobákban, de akár gépkocsiban) való tartózkodást követően. Az utazások során vagy azt követően jelentkező náthaszerű tüneteket az átlagosnál komolyabban kell venni, mert egyes súlyosabb betegségek is gyakran hasonló tünetekkel indulnak.

 

Vizsgálatok

 

Laboratóriumi vizsgálatok
A legfontosabb az utazási betegség okának felderítése. Ez nem csak az utazó kezelése érdekében, de a környezetének védelme érdekében is fontos. Lényeges az eset tisztázása ahhoz is, hogy rögzíteni lehessen a betegség tényét, hogy hol, melyik országban szerezte az illető a betegséget. Az adatokból következtetni lehet egy terület egészségre gyakorolt kockázatára, így meg lehet tenni a szükséges óvintézkedéseket is.

A baktériumok okozta hasmenéseknél mód van a baktériumok tenyésztésére és azonosítására, szükség esetén antibiotikum elleni érzékenységük meghatározására, vagy toxinjaik kimutatására. Amennyiben a hasmenést a gyanú szerint valamilyen valamilyen parazita okozza, úgynevezett féregpete vizsgálatot vagy protozoon vizsgálatot kérnek. A vizsgálatokhoz, különösen a protozoon kimutatáshoz a friss széklet a legalkalmasabb. A direkt módszerek mellett This test is used to identify parasites and their eggs in a fresh or specially preserved stool sample. Néhány parazitára - pl. Giardia lambliara - antigén kimutatási módszereket is kifejlesztettek. Ezek a tesztek a paraziták speciális fehérjéit, glükoproteidjeit mutatják ki, és különösen akkor hasznosak, amikor a parazita kis számban van jelen. A vírusok okozta hasmenések okának kiderítése nem egyszerű feladat. Itt nem végezhető rutinszerű tenyésztés vagy specifikus teszt. Általában csak akkor foglalkoznak vele, ha a hasmenés járványszerűvé válik egy-egy szállodában vagy tengerjáró hajón.

A maláriát okozó paraziták (Plasmodium spp.) a vér vörösvértestjeit támadja meg. A vér vékony kenetének vagy vastagcsepp készítményének speciális festése után végzett mikroszkópos vizsgálattal a parazita egyes fejlődési alakjai felismerhetők.
Számos egyéb utazási betegség oka is kideríthető különböző laboratóriumi vizsgálattal. A leggyakrabban alkalmazott módszerek: a mikroorganizmus tenyésztése, mikroszkópos vizsgálatok, és/vagy a szervezet által a mikroorganizmus ellen termelt antitestek kimutatása, vagy magának a mikroorganizmusnak a kimutatása valamilyen antigénjének segítségével. Ha valaki heveny vagy idült betegséggel tér haza egy hosszabb útról, feltétlenül keresse fel kezelőorvosát, és ne hallgassa el az utazás tényét. Amennyiben a kezelőorvos nem tud segíteni, infektológus vagy más szakember véleményét kéri ki.

Nem-laboratóriumi vizsgálatok
Néha sor kerülhet valamilyen képalkotó eljárás alkalmazására, mint pl. röntgen- vagy computer tomográfos (CT) felvétel. Segítségükkel következtetni lehet egyes szervek (pl. máj, tüdő, agy) fertőzöttségére.

 

Kezelések

Az utazás gondos előkészítése gyakran segít megelőzni a betegségeket. Ha távoli, exotikus utazásról van szó, mindenképpen célszerű megbeszélni az utazási tervet és a tennivalókat orvossal is. Át kell tekinteni, hogy milyen védőoltásokat kell a kiutazónak megkapnia, (pl. tetanus, tífusz, hepatitis A, sárgaláz elleni oltások, stb.) Maláriával veszélyeztetett területre való utazás előtt lehetőség van kémiai profilaxisra, pl. mefloquine vagy chloroquine szedésére. Általánosan érvényes, hogy a meghatározott gyógyszereket az előírtaknak megfelelően, rendszeresen kell szedni. Ezt fontos betartani abban az esetben is, ha a gyógyszerelést a hazaérkezés utáni időre is előírják. Gyakran érdemes gyógyszereket is magával vinnie az utazónak, de egyes tapasztalatok szerint az utazás helyén kapott gyógyszerek hatékonyabbak lehetnek, mint az otthonról vittek. (Ezzel az utazás költségeinek tervezésekor is érdemes számolni.)

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO), az USA-ban működő Epidemiológiai és Betegségmegelőző Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) folyamatosan ad ki tájékoztatókat az utazók részére. Ezek az információk naprakészek, és adott régióra, országra is vonatkoztathatók. Magyarországon hasznos információk találhatók az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapján (www.oek.hu).

Minden óvintézkedés ellenére előfordulhat, hogy az utazó az utazás ideje alatt vagy azt követően megbetegszik. Általában: Minél korábban ismerik fel, diagnosztizálják a betegséget, annál könnyebb és eredményesebb a kezelése. Az utazónak fontos tudnia, hogy melyek azok a tünetek, amelyekkel minél előbb orvoshoz kell fordulnia, és melyek azok, amelyek maguktól elmúlnak.Ilyen, bár kellemetlen, de rendszerint magától néhány nap alatt megoldódó betegség az utazók hasmenése. Fontos tudni, hogy antibiotikumok szedésével az ilyen állapot nem hogy javulna, inkább romlik. Ennek oka az, hogy az antibiotikumok nem csak a fertőzést okozó baktériumot, de a bélrendszert  a kolonizációval védő normál baktérium flórát is tönkreteheti. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egyes betegségek tünetei akár hónapokkal az utazást követően jelentkezhetnek. Ilyenkor feltétlenül közölni kell a kezelőorvossal a korábbi utazás helyét, idejét és időtartamát.

 

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
(2005). Custom Reports [downloadable in sections]. Travelers' Health: Yellow Book Health Information for International Travel, 2005-2006 [On-line book, note: book for purchase 560 pages]. Available FTP: http://www2.ncid.cdc.gov/travel/yb/utils/ybDynamic.asp

S4
(© 2006). International travel and health publication [3.70 mb, downloadable in sections]. World Health Organization, [On-line publication]. Available FTP: http://www.who.int/ith/en/

S5
DPDx Laboratory Identification of Parasites of Public Health Concern [A-Z]. CDC NCID, Division of Parasitic Diseases [On-line information]. Available FTP: http://www.dpd.cdc.gov/dpdx/

S6
Disease Listing, [A-Z]. CDC, Division of Bacterial and Mycotic Diseases [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/dbmd/diseaseinfo/default.htm

S7
(© 2006). Frequently Asked Questions about worms [19 paragraphs].WHO, Partners for Parasite Control [On-line information]. Available FTP:http://www.who.int/wormcontrol/statistics/faqs/en/index.html

S8
Tropical Medicine Q&A, Tropical Diseases [101 paragraphs]. American Society of Tropical Medicine & Hygiene [On-line information]. Available FTP: http://www.astmh.org/q_a/tropical_dis.cfm

S9
Freedman, D. et. al. (2006 January 12). Spectrum of Disease and Relation to Place of Exposure among Ill Returned Travelers [32 paragraphs]. N Engl J Med 354:2 [On-line information]. Available FTP: http://www.nejm.org/

S10
Mandell's Principles and Practice of Infectious Diseases, "Protection of Travelers" and "Infections in Returning Travelers" 6th ed. Vol. 2. 2000. p. 3637-3655.

Magyar nyelvű adatbázis
A témával kapcsolatban számos hasznos információ található az Országos Epidemiológiai Központ honlapján (www.oek.hu).

Idegen nyelvű adatbázisok  

Centers for Disease Control and Prevention: Traveler's Health
World Health Organization: International travel and health publication

U.S. Department of State: International Travel

Foreign & Commonwealth Office: Travel Advice by Country

CDC NCID, Division of Parasitic Diseases: DPDx Laboratory Identification of Parasites of Public Health Concern

CDC: Division of Bacterial and Mycotic Diseases