A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mi jellemzi ezt a betegséget?

A cisztás fibrózis (CF) egy viszonylag gyakori (a fehérbőrű lakosság között a leggyakoribb öröklődő anyagcsere- megbetegedés, gyakorisága 1:4000) örökletes (autosomalis recessiven öröklődő) betegség, melyet egy, a 7-es kromoszómán található gén mutációja okoz. A szervezetsejtjeiben (kivéve férfiakban a hímivarsejtet és nőkben a petesejtet) 46 kromoszóma található, melyek párokba rendeződnek. Kromoszómakészletünknek egy-egy felét örököljük mindkét szülőnktől. A kromoszómákon található gének alkotják az ember örökítő anyagát, mely alapján a szervezet működését meghatározó fehérjék termelődnek. A 7-es kromoszóma szóban forgó génje egy cisztás fibrózis transzmembrán regulátor (CFTR) nevű fehérje termelődéséért felelős. A gén mutációi (a DNS-ben bekövetkezett elváltozások) a fehérje hiányához vagy nem megfelelően funkcionáló fehérje termelődéséhez vezetnek, mely a CF-ethozza létre. Eddig több mint ezerféle mutációt azonosítottak, ezek között vannak igen gyakoriak és nagyon ritkák is.

Mivel a CF recesszív genetikai betegség, kialakulásához mindkét 7-es kromoszóma génjében (7q31.2) mutációnak kell bekövetkeznie – mindkét szülőtől hibás gént kell az egyénnek örökölnie. Az olyan egyén, akinek egyik génje normális, a másik hibás, CF hordozó. A hordozók nem mutatják a betegség tüneteit, de a hibás gént a gyermekeiknek továbbadhatják. Ha mindkét szülőben található hibás gén, tehát vagy mindketten hordozók, esetleg maguk is betegek, úgy a születendő gyermekeik is nagy valószínűséggel lesznek hordozók vagy betegek. A hordozók aránya az észak-európai kaukázusi és az askenázi zsidó népesség körében a legmagasabb (kb. 1:20-25).

A CF-bena CFTR fehérje hibásan vagy egyáltalán nem működik, ennek következtében az epithelsejtek elektrolit- és vízháztartása súlyos zavart szenved. A tüdőben és a hasnyálmirigyben sűrű, tapadós váladék képződik, mely légúti fertőzésekre hajlamosít és/vagy elzárja a hasnyálmirigy és a máj csatornácskáit, emésztési zavarokat hozva létre. A betegségbenszenvedő férfiak nagy része terméketlen, mivel nem fejlődik ki a vas deferens nevű csatornácska, melyen egyébként a hímivarsejtek szállítódnak tovább a herékből. A CF-es betegek többségének már korai élet szakaszban megmutatkoznak a tüdőt és a hasnyálmirigyet érintő tünetek, noha ezek súlyossága egyénről egyénre változik, még akkor is, ha pontosan ugyanazt a mutációt hordozzák.

Az Egyesült Államokban a CF az egyik leggyakoribb recesszív genetikai betegség. A betegséget jelenleg sem megelőzni, sem gyógyítani nem lehet, a kezelés célja pusztán a tünetek enyhítése lehet. A kezelések hatásosságának növelése, illetve a betegség lehetséges gyógymódjának megtalálása érdekében széleskörű kutatások folynak, és különösen az elmúlt tíz év eredményeinek köszönhetően a CF-benszenvedő betegek élettartama meghosszabbodott, és életminőségük jelentősen javult.

 

Tünetek

A CF a szervezet elektrolit- és folyadékháztartásában okoz zavart. A CF-es betegek többségében a verejték akár ötször sósabb, mint egészségesekben. A nagyfokú nátrium- és kloridvesztés a szívműködésre is kedvezőtlen hatással van, és néha hirtelen szívmegállás is kialakulhat.

A CF-es betegekben a tüdőben termelődő, a szövetek nedvesen tartását szolgáló váladék sűrűvé, tapadóssá válik, mely kitűnő táptalaja a különféle mikroorganizmusoknak; a következmény rendszeresen ismétlődő légúti fertőzés lesz. Ezeket a fertőzéseket erélyesen kell kezelni intravénás (a véráramba injekcióval bejuttatott), orális (szájon át szedett) vagy inhalált (belélegzett) antibiotikum-készítményekkel. A CF-vel összefüggő morbiditás legnagyobb részét a légúti fertőzések és a tüdőt érintő szövődmények képezik.

A sűrű váladék elzárja a hasnyálmirigy kivezető csöveit, melynek következtében az ott termelődő emésztőenzimek nem tudnak a bélbe jutni, hogy lebontsák a táplálékkal felvett fehérjéket és zsírokat. Ez felszívódási zavarokhoz és vitaminhiányhoz vezet. Fehérje gazdag, zsírban szegény étrend, szájon át szedett hasnyálmirigy-enzimkészítmény és a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminok pótlása enyhítheti ezeket a tüneteket. Ha a hasnyálmirigy károsodása súlyos, a CF-s betegben cukorbetegség is kialakulhat.

A CF lehetséges tünetei és szövődményei:  

  • állandósult köhögés, köpetürítés

  • elesettség, fáradékonyság, kimerültség

  • gyakori légúti fertőzések

  • meconium-ileus (a születés után 24-48 órán belül nem ürül széklet)

  • fogyás, táplálkozási elégtelenség tünetei (lelassult fejlődés)

  • hasnyálmirigy-gyulladás

  • állandósult hasmenés és bűzös, zsírfényű széklet

  • az idült hasnyálmirigy-gyulladás következményeként cukorbetegség

  • lelassult növekedés, lelassult nemi érés

  • dobverőujjak (a kéz- és lábujjak utolsó ujjpercének megnagyobbodása, gömbölydeddé válása)

  • idült májbetegség, biliaris cirrhosis

  • alacsony fehérjeszint, vizenyő (ödéma)

  • végbél-előesés (a végbél előtüremkedése a végbélnyíláson keresztül)

  • férfi infertilitás (obstrukciós azoospermia – elzáródás okozta hímivarsejt-hiány az ejakulátumban)

  • sóéhség

  • nehéz légzés

  • haspuffadás

  • gyakori híg, emésztetlen széklet

     

Vizsgálatok

Laboratóriumi vizsgálatok

A CF gén mutációja. Az Amerikai Orvosi Genetikai Társaság és az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Társasága azt ajánlja, hogy a CF-benlehetségesen érintett lakosságot egy, a huszonhárom leggyakoribb mutációt tartalmazó genetikai panel alapján vizsgálják ki. Néhány laboratóriumban a panel még szélesebb körű, és 30, vagy akár 88-féle mutáció kimutatására is alkalmas. Ezen panel alapján minden, CF-ben érintett, gyermekvállalást tervező pár DNS-ét megvizsgálják, és keresik a CF-et okozó mutációkat. Ha mindkettőjükben találnak ilyet, a párt genetikai tanácsadásra irányítják, ahol pontosan elmagyarázzák, mekkora a kockázata annak, hogy születendő gyermekük CF-ben szenvedőlesz.

Verejtékvizsgálat. A vizsgálat során az összegyűjtött verejtékből pilokarpin-iontoforézissel klorid ion és nátriumion szintet mérnek. A CF egyik klasszikus tünete a verejték fokozottan sós volta. Mivel a CFTR fehérje hiányzik vagy hibásan működik, a klorid transzportja zavart szenved, és a CF-es beteg verejtéke akár ötször sósabbá válik, mint az egészséges egyéneké. Ha a verejtékvizsgálat pozitív, CF mutációs vizsgálatot is kell végezni, amennyiben lehetséges. Néhány esetben már a verejtékvizsgálat alapján felállítható a CF diagnózisa, azonban ritkán előfordul, hogy CF-es betegben a verejték kloridszintje normális.

Tripszin/kimotripszin. A tripszin és a kimotripszin fehérjebontó enzimek, melyek inaktív formában termelődnek a hasnyálmirigyben, és a vékonybélbe jutva látják el feladatukat. Kimutatásuk a székletből történik, melyben normál esetben jelen vannak. A vizsgálat eredményéből a hasnyálmirigy működésének megfelelő vagy elégtelenvoltára lehet következtetni.

Immunoreaktív tripszin (IRT). Új szűrővizsgálat, mely a hasnyálmirigyben termelődő, még inaktív tripszinogén kimutatására szolgál. A tripszinogén a vékonybélben alakul át az aktív fehérjebontó tripszin enzimmé. CF-bena sűrű váladék eltömítheti a hasnyálmirigy kivezető csövét, és a tripszinogén így nem jut a bélbe. A vérből mért IRT-szint CF-esújszülöttekben magas, de pozitív esetben megerősítő vizsgálatokra is szükség van, mivel az eredmény sokszor más ok miatt pozitív, és nem CFáll fenn.

Nasalis transepithelialis potenciálkülönbség (Nasal Potential Difference, NPD). A respirációs epithelium (a légutak legfelső hámrétege) sejtjeiben zajló aktív iontranszport (elsősorban a nátrium és a klorid) az orrüregben mérhető transzepithelialis elektromos potenciálkülönbséget hoz létre. A CF-es betegek rendellenes nátrium- és klorid transzportja következtében ez az elektromos potenciálkülönbség is megváltozik, aminek mérése segít a CF felismerésében.

Egyéb vizsgálatok (az egyes szervek működésének vizsgálata, tüdőfertőzések keresése, termékenység megítélése):

  • a széklet zsírtartalma

  • általános anyagcsere-vizsgálatok

  • alapanyagcsere-vizsgálatok

  • amiláz

  • lipáz

  • az ejakulátum vizsgálata

  • köpettenyésztés

Nem laboratóriumi vizsgálatok

  • légzésfunkciós vizsgálatok:tüdő totálkapacitás, vitalkapacitás, reziduális volumen, maximális ki-és belégzési áramlási értékek mérése

  • mellkas RTG

  • CT

  • MRI

  • UH

  • Echocardiographia

     

Megelőzés, korai felismerés, kezelés

Jelenlegi ismereteink szerint a CFnem gyógyítható. A kezeléssel a tünetek enyhítésére és az életminőség javítására kell törekedni. Kutatások folynak a lehetséges gyógymód kifejlesztése és a még hatékonyabb kezelések érdekében. Az utóbbi tíz évben kiemelkedő tanulmányok születtek, melynek eredményeként a CF-esbetegek átlagos élettartama meghosszabbodott és életminőségük is általábanjavult.

A CFmegelőzésére az érintett népesség szűrővizsgálatával (a hordozó állapot felderítésére) és genetikai tanácsadással van lehetőség. A korai felismeréshez már születés előtt elvégezhető a magzat genetikai vizsgálata (amniocentézissel vagy chorionboholy-biopsziával nyert mintából). Az újszülöttek szűrővizsgálati paneljében egyre gyakoribb az IRT-vizsgálat és a genetikai vizsgálat. A CFkorai felismerése által a szülők megfelelő képzésben részesülhetnek a betegséget illetően, eljuthatnak a CFkezelésére szakosodott egészségügyi intézménybe, és a korán elkezdett kezeléssel minimálisra csökkenthetik beteg gyermekük táplálási gondjait és a tüdejét ért károsodást.

 

Mit kérdezzünk az orvostól?

1. Az én esetemben milyen előnyei vannak a DNS-vizsgálatnak a CF egyéb szűrővizsgálataival szemben?

2. Milyen időpontban kerüljön sor a CF szűrővizsgálat elvégzésére?

3. A gyermekemnek is szüksége van szűrővizsgálatra?

4. A lakóhelyem környékén elérhető az újszülöttek CF-szűrővizsgálata? Szükséges ilyet kérnem?

5. Nemzetiségi hovatartozásom alapján mekkora a kockázata a CF-nek? Léteznek olyan CF vizsgálati panelek, melyben elsősorban olyan mutációk kimutatása történik, melyek gyakrabban érintik a velem egy nemzetiségbe tartozókat?

6. Mik az előnyei és a hátrányai a két szülő együttes kivizsgálásának? Egyszerre javasolt elvégeztetni a vizsgálatokat, vagy külön-külön?

7. A vizsgálatok ajánlásán és az eredmények értékelésén túl az orvosom megfelelő személy-e a genetikai vonatkozások megbeszélésére, vagy keressek fel genetikai tanácsadást?

8. Vannak-e még a családomban lehetséges hordozók, és előnyükre szolgálna-e, ha erről tudnának?

 

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ olvasható a http://www.ocfe.hu/ és http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/cisztas_fibrozis/159 címeken. 

 

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997).  Taber's Cyclopedic Medical Dictionary.  F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001).  Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition:  Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
NIDDK (July 1997).  Cystic Fibrosis Research Directions [51 paragraphs].   The National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK) [NIH Publication No. 97-4200].  Available FTP:  http://www.niddk.nih.gov/health/endo/pubs/cystic/cystic.htm

S4
CFF.  Sweat Testing Procedure and Commonly Asked Questions [6 paragraphs].  Cystic Fibrosis Foundation [On-line information].  Available FTP:  http://www.cff.org/publications01.htm

S5
Tait, J., et. al. (26 March 2001).  Cystic Fibrosis [60 paragraphs].  GENEReviews [On-line information].  Available FTP:  http://www.genetests.org/, Then log in, then GENEReviews, then Search for Cystic Fibrosis

S6
Mayo Clinic (2001, February 09).  What is Cystic Fibrosis? [51 paragraphs].  Mayo Clinic [On-line information].  Available FTP:  http://www.mayoclinic.com/invoke.cfm?objectid=2CEBF76F-D36A-4D15-B937BFF91AB51438

S7
MEDLINEplus (2002, January 2, Updated).  Cystic Fibrosis [18 paragraphs].  MEDLINEplus Health Information [On-line Information].  Available FTP:  http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000107.htm

S8
MEDLINEplus (2002, January 2, Updated).  Sweat Electrolytes [8 paragraphs].  MEDLINEplus Health Information [On-line Information].  Available FTP:  http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003630.htm

S9
MEDLINEplus (2002, January 2, Updated).  Trypsin and chymotrypsin in stool [9 paragraphs].  MEDLINEplus Health Information [On-line Information].  Available FTP:  http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003594.htm

S10
Mountain States Genetics (1999, September, Revised).  Cystic Fibrosis (CF) [8 paragraphs].  Newborn Screening Practitioner's Manual [On-line information].  Available FTP:  http://www.mostgene.org/pract/prac26.htm

S11
National Institutes of Health (1995, November).  Facts About Cystic Fibrosis [33 paragraphs].  National Heart, Lung, and Blood Institute NIH Publication No. 95-3650 [On-line information].  Available FTP:  http://www.nhlbi.nih.gov/health/public/lung/other/cf.htm

S12
Quest Diagnostics NEWS (2002, Winter).  What is the Best Test to Screen for Cystic Fibrosis? [14 paragraphs].  [On-line serial].  Available FTP:  http://www.questdiagnostics.com/hcp/files/02winter_newsletter.pdf

S13
MEDLINEplus (2002, January 2, Updated).  Neonatal cystic fibrosis screening [11 paragraphs].  MEDLINEplus Health Information [On-line Information].  Available FTP:  http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003409.htm

S14
Drkoop (2001).  Cystic fibrosis [4 paragraphs] Medical Encyclopedia [On-line information].  Available FTP:  http://www.drkoop.com/conditions/ency/article/000107.htm

S15
MEDLINEplus (2002, January 2, Updated).  Trypsinogen [8 paragraphs].  MEDLINEplus Health Information [On-line Information].  Available FTP:  http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003560.htm

S16
Biomedical Hypertext (1999 May 20, last update).  Exocrine Secretions of the Pancreas [13 paragraphs].  Colorado State University [On-line information].  Available FTP:  http://arbl.cvmbs.colostate.edu/hbooks/pathphys/digestion/pancreas/exocrine.html

S17
UPCMD (1998 – 2002).  Cystic Fibrosis [18 paragraphs].  University Pathology Consortium, LLC [On-line information].  Available FTP:  http://www.upcmd.com/dot/examples/00218/description.html

S18
Sainato, D., (2002, March).  Genetic Testing for CF Going Mainstream? [18 paragraphs].  Clinical Laboratory News [Journal], vol 28

S19
Peter Jacky, PhD, FACMG. Director of Cytogenetics and Molecular Genetics, Airport Way Regional Laboratory, Portland, OR

Idegennyelvű adatbázisok

Cystic Fibrosis Foundation
Cystic Fibrosis (funded by Josiah Macy, Jr. Foundation)

Boomer Esiason Foundation

Howard Hughes Medical Institute: Discovering the Gene for Cystic Fibrosis

Cystic Fibrosis Carrier Testing: The Decision is Yours