Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A cink-protoporfirint elsősorban a vashiány okának megállapítására kérik gyerekeknél, míg felnőtteknél az ólommal történő tartós expozíció kimutatására és monitorozására használják. Az ólom gátolja a vas beépülését katalizáló ferrokelatáz nevű enzim működését, így vas helyett cink épül be a hem molekulába még abban az esetben is, ha megfelelő mennyiségű vas áll rendelkezésre. A cink beépülését a vérben a ZPP koncentráció emelkedése jelzi. A ZPP vizsgálata alkalmasabb a vér ólomszintjének mérésénél az ólomterhelés kimutatására, mivel az ólomszint napról napra változik a vérben, ugyanis az ólom a vérből különböző szervekbe (elsősorban a csontokba és a fogakba) vándorol és ott felhalmozódik fel. Ráadásul amíg az ólomra levett vérminta szennyeződhet bármilyen környezetben (pl. a levegő porában) található ólommal, amely a mintavételkor van jelen, addig a ZPP-t ez nem érinti.
Általános felnőtt populáció esetén a ZPP-t kérhetik az ólomszint méréssel együtt a krónikus ólom-expozíció szűrésének részeként. Azoknál is emelkedhet az ólommérgezés veszélye, akik hobbiként végzett tevékenység során érintkeznek ólomtartalmú anyagokkal, de a régi, ólomcsöveket tartalmazó házakban élők is ki lehetnek téve az ólommérgezés kockázatának, különösen akkor, ha egy felújítás során az ólomcsövek a szabadba kerülnek. Az ólommérgezés az ólom elfogyasztása vagy belélegzése során jön létre. Különösen a kisgyermekek vannak kitéve ennek a veszélynek, akik mindent a szájukba vesznek, lenyelik az ólmot tartalmazó falfesték darabokat vagy egyéb anyagokat.
Az USA-ban a veszélyes munkahelyeken az Occupational Safety & Health Administration előírja az időszakos ZPP és ólomszint vizsgálatokat az alkalmazottak ólommal történő expozíciójának a monitorozására. Mindkét vizsgálat szükséges, mert a ZPP nem mutatja az újabbkeletű vagy rövid ideje tartó ólom-expozíciót, alkalmazása az elmúlt 3-4 hónapon keresztül történő átlagos ólom expozíció kimutatására a legjobb.
Gyermekekben a normális fejlődés biztosításához a vér ólomtartalma csak nagyon alacsony lehet. Tudni kell, hogy a ZPP nem elég érzékeny ahhoz, hogy gyerekeknél szűrőtesztként használják, mivel a ZPP értékek nem emelkednek a kóros tartományba még akkor sem, ha a vér ólomkoncentrációja már túllépte a megengedhető értéket. Ezért ebben az életkorban ólommérgezés gyanúja esetén célszerűbb a vér ólomkoncentrációjának meghatározása a ZPP mérése helyett.
Gyerekekben a vashiányos állapot okának kiderítésére a ZPP/hem arányt szokták kérni. A ZPP/hem arány emelkedése lehet az első jele a vashiányos anaemiának, gyakran még az anaemia tünetei vagy szimptómái megjelenése előtt. Emelkedett ZPP/hem arány esetén további vizsgálatokkal lehet kideríteni a betegség pontos okát, előfordulhat ugyanis, hogy a betegnek az ólom-expozíció mellett attól független vashiánya is van.
A ZPP vizsgálat eredményét esetenként a porphyria diagnosztizálására is használják. A porphyria ritka, öröklött betegségcsoport, amelyet azoknak az enzimeknek az elégtelen működése okoz, amelyek szükségesek a hem képződéséhez. Ha egy enzim nem megfelelően működik, felszaporodnak azok a köztitermékek, amelyeket az enzimnek kellene átalakítani. Két olyan porphyria van, amelyben nagyon magas a ZPP koncentrációja és egyéb porfirinek felszaporodása a vörösvértestekben. A bizonyosságot tevő fő tünet ezeknél az embereknél az extrém érzékenység a napfényre.
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A ZPP-t leginkább az ólomszint mérésével együtt kérik, amikor akár munkahelyen, akár hobbi-tevékenység során felmerül a tartós ólom-expozíció gyanúja.
A ZPP/hem arány meghatározását a gyerekekben és a serdülőkben kialakuló vashiány szűrőtesztjeként kérik.
Esetenként akkor kérik a ZPP tesztet, amikor egy beteg érzékeny a napfényre, és az orvos porphyriát sejt a háttérben.
Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.
Normál körülmények között a ZPP koncentrációja a teljes vérben általában nagyon alacsony. A ZPP szintjében bekövetkező emelkedés általában a normál hem-képzés zavarára utal, de az emelkedés nem specifikus az okot tekintve: A ZPP koncentrációjának emelkedését okozhatja vashiány, ólommérgezés és ritkábban porphyria. Fontos, hogy a ZPP koncentráció értékét a beteg kórtörténetével, egyéb klinikai és laboratóriumi leleteivel (pl. ferritin, a teljes vér ólomszintje, vérkép, vérsejtszám é hemoglobin-koncentráció, stb.) együtt értékeljék. Csak így derülhet ki pl. ha a betegnek vashiánya és ólommérgezése is van egyidőben.
Tartós ólom-expozíció esetében a ZPP a megelőző 3-4 hónapon keresztüli átlagos ólomszintet tükrözi. Az aktuális ólomterhelés a vérben és a szervezet egyéb helyein (főleg a csontokban és a fogakban) jelenik meg, és ezt a mennyiséget nem lehet meghatározni ZPP-vel. A ZPP értéke az ólom-expozíciót követően jóval lassabban emelkedik, mint a vér ólomkoncentrációja, és hosszabb ideig tart a lecsökkenése is a megszűnt expozíció után.
Gyermekek esetében a ZPP/hem arány emelkedésének oka leggyakrabban vashiány.
Ha a ZPP koncentráció vagy a ZPP/hem arány jelentős emelkedést mutat és a beteg érzékeny a napfényre, akkor felmerül a porphyria gyanúja.
Mit kell még tudnom?
A ZPP nem tartozik a specifikus vizsgálatok közé, koncentrációja az előzőekben említett betegségeken illetve állapotokon kívül emelkedett lehet még fertőzésekben és egyéb, gyulladással járó folyamatokban is. (Azonban nem használják ezeknek az állapotoknak a monitorozására vagy diagnosztizálására.)
A ZPP meghatározására használt módszerek némelyikénél a meghatározást zavarhatják a vérben található egyéb fluoreszkáló anyagok, pl. a bilirubin és a riboflavin, amelyek fals pozitív eredményeket adhatnak. Fals alacsony eredmények akkor keletkezhetnek, ha a mintát a meghatározás előtt nem védjük a fénytől.
A ZPP nem tartozik a vashiány szűrésére tipikusan alkalmazott vagy egyéb rutin vizsgálatok közé. Meghatározását csak az erre és az ehhez hasonló vizsgálatokra szakosodott laboratóriumokban végzik.