Az Anti-Müllerian hormon (AMH) egy olyan hormon, amit a reproduktív szövetek termelnek, beleértve a férfiaknál a heréket és a nőknél a petefészkeket. Az AMH szerepe és normális mennyisége függ a nemtől és az életkortól. A teszt az AMH koncentrációt méri a vérben.
Nagyon korán, a fiúmagzat fejlődése során az AMH-t a magzati herék termelik, közvetlenül gátolva ezzel a női reproduktív szervek kifejlődését, miközben elősegíti a férfi reproduktív szervek fejlődését. Fiúkban az AMH szint a pubertás korig magas marad, majd ezt követően fokozatosan csökkenni kezd.
Lány magzatokban kis mennyiségű AMH termelődik, lehetővé téve a női reproduktív szervek fejlődését. Az AMH szint kislányokban a pubertásig alacsony marad. Ezt követően a petefészkek elkezdik termelni és szintje emelkedik. Az AMH ezután fokozatosan csökken a reproduktív évek alatt, elérve a nagyon alacsony vagy akár a mérhetetlenül alacsony szintet a menopausát követően.
Az AMH fontos a nők számára a reproduktív évek alatt. Születéskor egy nőnek kb. 1 millió petesejtje van (oocyták), ami a gyermekkor alatt normálisan kb. 500.000-re csökken. A megmaradt petesejteknek csak egy nagyon kis száma fog átesni a follikuláris fejlődésen (érésen) – egy időben általában csak egy a havi menstruációs ciklus részeként. Az AMH kiegyensúlyozza a folliculus stimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) havonta bekövetkező periódikus hatásait a petesejt érés és kiszabadulás (ovuláció) folyamán. A mindenkori AMH mennyisége ennek a tüsző (folliculáris) növekedésnek a tükre.
Klinikai tanulmányok szerint az AMH szint használható lehet a nőkben a fejlődési potenciállal rendelkező petesejtek (petefészek tartalék) számának meghatározásához és annak becslésére, hogy mekkora a teherbeesésének az esélye. Az AMH a termékeny (fertilis) kor során csökken, jelentősen leesik a menopausa közeledtével és jellemzően szinte kimutathatatlan lesz a változó kort (menopausát) követően. Az AMH meghatározás használható lehet a nő jelenlegi termékenységi (fertilitási) képességének vizsgálatához és megjósolhatja a klimax (menopausa) bekövetkezésének várható időpontját.
Az emelkedett AMH szintek a petefészkeket érintő állapotokkal (policisztás ovárium szindróma [PCOS]) összefüggést mutatnak. A nagyszámú, feleslegben levő tüszők, amelyek jellemzően előfordulnak ebben a betegségben abnormálisan nagy mennyiségű AMH-t termelnek.
Az AMH szintén alapvető szerepet játszik a magzat szexuális differenciálódásában. A terhesség első néhány hetében a fejlődő magzat potenciálisan képes mindkét nemre jellemző reproduktív szervek kifejlesztésére. A fiú magzat heréi által termelt AMH és az androgének termelése meggátolja a női reproduktív szervek fejlődését (a Müller-cső egyaránt megtalálható fiú és lány magzatban) és elősegíti a férfi reproduktív szervek fejlődését. Ha az AMH mennyisége nem elegendő vagy teljesen hiányzik ezen folyamat során, akkor mindkét nemre jellemző férfi és női szervek is kifejlődhetnek. A gyermek ilyenkor kettős nemi szervvel (genitáliával) születik és azonnal nem dönthető el, hogy fiú vagy leánygyermek.
Az AMH emelkedhet néhány petefészek daganat (jó és rosszindulatú daganatok) esetében is. Ha a daganat termeli a hormont, akkor az AMH teszt tumor markerként használható a kezelés hatékonyságának illetve a kiújulás lehetőségének követésére.