A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mi ez a betegség?

A máj gyulladásos betegségét (hepatitis) egyaránt okozhatják vírusok, gombák (ritkán), kemikáliák, gyógyszerek, alkohol, öröklött betegségek vagy a beteg saját immunrendszere. A gyulladás lehet heveny, mely néhány hét vagy legfeljebb néhány hónap alatt meggyógyul, és idült, mely hosszú éveken keresztül fennáll. Idült gyulladás akár 20 éven keresztül is jelen lehet anélkül, hogy komolyabb tüneteket okozna. A tünetek egyébként az előrehaladt májkárosodás következményei, mint például a cirrhosis (a máj hegesedése, és normális működésének elvesztése), májrák, vagy halál. A máj, mely a has jobb oldalának felső részén helyezkedik el, létfontosságú szervünk. A szervezetben számos funkciója van. Feldolgozza a tápanyagokat, epét (a zsírok emésztésének megkönnyítésére) és számos fontos fehérjét termel, melyek egyrészt a véralvadásban játszanak szerepet, másrészt a potenciálisan mérgező anyagokat ártalmatlanítják. Ha a gyulladás súlyos, ezeknek a fehérjéknek a termelődése is csökken, melynek következtében számos funkció zavart szenved, s a szervezetben mérgező anyagok halmozódhatnak fel.

A májgyulladás tünetei az októl függetlenül általában hasonlóak, de nagy egyéni különbségeket mutatnak, és jelentősen változhatnak az eltelt idő függvényében. A heveny májgyulladás gyakran csak kevés és enyhe (fáradtság, hányinger, étvágytalanság, láz, hasi fájdalom) tünettel jár, melyet sokszor tévesen influenzának minősítenek. Más esetekben előfordulhat sárgaság, viszketés, sötét színű vizelet, világos színű széklet. A fizikálisvizsgálat kiderítheti, hogy a máj megnagyobbodott és érzékeny. Az idült májgyulladásnak gyakran egyáltalán nincsenek tünetei, vagy csak fáradtságot és levertséget érez a beteg. Az idült májgyulladás azonban fokozatosan károsítja a májat, és végül sok év után májelégtelenséghez vezet. Az idült forma évekig fennáll, és kezelés nélkül rendszerint nem szűnik meg.

Vírusos májgyulladás

A májgyulladás leggyakoribb oka a vírusfertőzés. A hepatitisvírusokat a felfedezésük sorrendjében nevezik A, B, C, D és E néven.

  • A hepatitis A-vírus fertőzött vízzel és élelmiszerrel terjed, a fertőzést általában széklettel szennyezett részük okozza. Az Egyesült Államokban élete során minden harmadik ember megfertőződik ezzel a vírussal. A fertőzés tünetei gyakran hasonlóak az influenzáéhoz, és a májgyulladás felismerésére az esetek többségében nem is kerül sor. A legtöbb beteg legkésőbb fél év alatt maradéktalanul meggyógyul.

  • A heveny vírusos májgyulladás leggyakoribb oka a hepatitis B-vírussal történő fertőzés. A fertőzés szexuális úton, illetve szennyezett injekciós tűvel, fertőzött vérrel terjed, de a fertőzött anya is átviheti újszülöttjére. Az Egyesült Államokban évente nagyjából 73 ezer új esetet ismernek fel, ez a szám az 1980-as évek óta folyamatosan csökken (akkor 260 ezer volt). A legtöbb beteg kezelés nélkül is javul, de mintegy 1-3%-uk vírushordozó lesz – náluk a fertőzés tartósan fennáll, és tovább is adhatják. Az idült fertőzés szempontjából az újszülöttek különösen veszélyeztetettek; 90%-uk hordozó lesz, ha megfertőződnek. Ma már lehetőség van a várandós nők szűrésére és az újszülöttek védőoltására, így a megfertőződött csecsemők száma csökken. Az idült hepatitis B-fertőzések a világnak leginkább azokon a vidékein fordulnak elő leggyakrabban, ahol az újszülöttkori fertőzések aránya manapság is magas (pl. Dél- és Kelet-Ázsia egyes részei, Dél-Európa, Afrika).

  • A hepatitis C-fertőzés szennyezett vérrel terjed. Droghasználók (kokain, heroin) körében a közös injekciós tű lehet fertőző forrás, de átvihető fertőzött testékszerek és tetoválás útján is. Egészségügyi dolgozók esetében a fertőződés bekövetkezhet szennyezett injekciós tű vagy egyéb éles tárgy által. Veszélyforrás lehet az olyan jellegű szexuális tevékenység, melynek során a szövetek sérülése következik be. A fertőzés átterjedhet az anyáról a magzatra a szülés során. Sport- vagy egyéb tevékenység közben szerzett sérülés is a fertőzés forrása lehet. A hepatitis B-nél ritkábban okoz heveny májgyulladást, de az idült májgyulladás leggyakoribb oka, mely a fertőzöttek 55-85%-ában alakul ki.

  • A hepatitis D és E az Egyesült Államokban ritkán fordul elő. A hepatitis D-vírus csak akkor okoz fertőzést, ha a hepatitis B is jelen van, és a hepatitis B-fertőzés tüneteit súlyosbítja. A hepatitis D a B-hez hasonlóan fertőzött vérrel és szennyezett injekciós tűvel terjed. A hepatitis E leginkább Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában gyakori, terjedése a hepatitis A-éhoz hasonló.

Kémiai anyagok által kiváltott májgyulladás

Az alkohol, a gyógyszerek és a környezetből bejutó mérgező anyagok lebontását a máj végzi. Olyan anyagokká bontja le ezeket, melyeket a szervezet már képes felhasználni, vagy egyszerűen kiválasztani. Néhány gyógyszer és kémiai anyag májkárosodást okoz, ha túl nagy mennyiség kerül a szervezetbe. Az acetaminofen (paracetamol, a fenacetin aktív metabolitja, az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító), mely számos recept nélkül kapható gyógyszernek is összetevője, jó példa erre. Terápiás adagokban fájdalomcsillapító hatású, de nagy (rizikófaktor az is, hogy a terápiás, illetve toxikus dózis igen közel van egymáshoz) adagokban vagy alkohollal együtt életveszélyes heveny májelégtelenséget is okozhat. A túlzott alkoholfogyasztás önmagában is mérgező a májra nézve, és a kémiai májgyulladás egyik leggyakoribb oka.

Számos gyógyszer okozhat májgyulladást sok embernél, látszólag véletlenszerűen. Ezt a hatást nem lehet előre látni, és leginkább a gyógyszerre adott allergiás reakció következménye. Altatószerek, antibiotikumok, anabolikus szteroidok, epilepsziaellenes gyógyszerek esetében fordulhatnak elő ilyen esetek.

Örökletes májgyulladás

Számos örökletes betegség eredményezhetheveny vagy idült májgyulladást. Ezek közül a leggyakoribb a hemokromatózis, melynek az a lényege, hogy a szervezetben nagy mennyiségű felesleges vas halmozódik fel. A raktározásnak és a károsodásnak leginkább kitett szerv a máj, melyben a hemokromatózis idült gyulladást hoz létre. Szintén gyakori örökletes ok az alfa-1-antitripszin-hiány. Gyermekekben mind a heveny, mind az idült májgyulladás gyakori ennek kapcsán, de felnőttekben a máj érintettségére gyakran nem is derül fény. Az alfa-1-antitripszin-hiányban szenvedőkben azonban a cirrhosis és a májrák jóval gyakoribb. A Wilson-kór, a rézanyagcsere ritka, örökletes zavara szintén okozhat heveny és idült májgyulladást is. A betegségre jellemző, hogy a májban, az agyban és más szövetekben réz halmozódik fel. Kezelés nélkül egyre súlyosabbá válik, és végül halálhoz vezet.

Nem alkoholos zsírmáj és idült májgyulladás

Az idült májgyulladás egyik leggyakoribb oka a májban történő fokozott zsírfelhalmozódás. Ez az állapot leginkább az ún. metabolikus szindrómában (MetS) szenvedőkben fordul elő. A MetS elhízással (főleg a hasi), magas vérnyomással, magas vérzsírszinttel, alacsony HDL-koleszterinszinttel, inzulin-rezisztenicával vagy 2-es típusú cukorbetegséggel járó összetett anyagcserezavar. A májgyulladást súlyosabb formában nem alkoholos eredetű steatohepatitisnek (NASH) is nevezik. A diagnózis egyedül májbiopszia útján állítható fel, mert a laboratóriumi vizsgálatok nem tudnak a két elváltozás között különbséget tenni.

Autoimmun májgyulladás

Az autoimmun májgyulladás gyakran idült formában jelentkezik, és gyakran vezet súlyos májkárosodáshoz; az esetek mintegy egynegyedében azonban heveny gyulladás alakul ki. Nőkben gyakrabban fordul elő, az érintettek akár 70%-a lehet nőnemű. Ma még nem teljesen ismert okokból a szervezet saját immunrendszere megtámadja a máj sejtjeit. Az autoimmun májgyulladás társulhat más autoimmun betegségekhez, mint például az 1-es típusú cukorbetegség, colitis ulcerosa, Sjögren-szindróma.

 

Vizsgálatok

A heveny májgyulladás lehetőségére már a tünetek (láz, étvágytalanság, hányinger) utalhatnak, főként ha ezekhez sötét színű vizelet, világos színű széklet, valamint a bőr és a szemfehérje elszíneződése (sárgaság, icterus) is társul. Az idült májgyulladást inkább a normálistól eltérő laboreredmények alapján lehet felismerni. Néhány esetben a hepatitis B és C vírus, illetve az ellenük termelt antitestek jelenlétét is vizsgálják, főképp ha a páciens magatartása a fertőződés szempontjából kockázatot jelent (droghasználat, gyakran váltogatott szexuális partnerek), illetve véradáskor is történik ilyen vizsgálat.

A májgyulladásra (főleg az idült formára) gyakranvéletlenszerűen a rutin vérvizsgálat alapján derül fény. Az úgynevezett komplett metabolikus panelt az évenkénti vérvétel során (az USA-ban) rendszerint elrendeli az orvos, ebben a panelben számos, a máj működését ellenőrző vizsgálat is van. Olyan betegeknél, akinek kevés vagy bizonytalan jellegű tünetei vannak, vagy esetleg egyáltalán nincs tünete, ezen vizsgálatok normálistól eltérő volta vetheti fel elsőként a májgyulladás, májkárosodás lehetőségét. A vizsgálatok alapján a májkárosodás súlyossága is megállapítható.

Laboratóriumi vizsgálatok

  • Alanin-aminotranszferáz (ALT, más néven glutamát-piruvát transzamináz, GPT) – elsősorban a májban található enzim, a májgyulladás diagnosztikájában az egyik leghasznosabb paraméter

  • Alkalikus foszfatáz (Alkaline phosphatase, AP) – szintje elsősorban az epecsatornácskák elzáródása esetén emelkedik meg

    Aszpartát-aminotranszferáz (AST, más néven glutamát-oxálacetát transzamináz, GOT) – ez az enzim is elsősorban a májban található, de néhány más szervben (szív, izmok) is előfordulGamma-glutamiltranszferáz (GGT)- igen érzékeny májfunkciós vizsgálat, különösen érzékenyen jelzi az alkohol és a drog használatot

  • Bilirubin – az elöregedett vérsejtekből származó bomlástermék, megnövekedett mennyisége okozza a sárgaságot és a sötét színű vizeletet
  • Albumin – a máj által termelt legfontosabb fehérje, szintjéből következtetni lehet a májműködés megfelelő vagy elégtelen voltára

  • Összfehérje (Total protein, TP) – az albumint és a vérben megtalálható minden más fehérje szintjét méri, beleértve a fertőzések leküzdésére termelt antitesteket is

Sor kerülhet egyéb vizsgálatokra is, ha az orvos valamilyen speciális májgyulladás-típusra gyanakszik, vagy éppenséggel ki szeretné zárni ezeket:

  • Vírusszerológia – a hepatitis A, B és C vírusok antigénjeinek, illetve az ellenük termelt antitestek kimutatására számos vizsgálat létezik

  • Örökletes májgyulladás gyanúja merül fel, ha a családban már előfordult májbetegség. Ezek kimutatására használatos vizsgálatok: szérum vasszint, teljes vaskötő kapacitás, illetve ferritin hemokromatózis gyanúja esetén, alfa-1-antitripszin-szint, a Wilson-kór felismerésére pedig cöruloplazmin és rézszint. A szervezet a felesleges rezet az epén keresztül távolítja el, de a réz egy része a cöruloplazmin nevű enzimhez kötődik. Wilson-kórban ez a kötődés és a réz kiválasztása nem megfelelő, a cöruloplazmin szintje csökken, a vérben, a vizeletben és a májban lévő szabad réz szintje viszont emelkedik.

  • A gyógyszerek, alkohol és kemikáliák okozta májgyulladást gyakran nem közvetlenül a laboreredményekből diagnosztizálják. A kórisme felállítása a beteg gondos vizsgálata és az előzmények (gyógyszerszedés, alkoholfogyasztás, kemikáliáknak kitettség) alapos kikérdezése után történhet. Érdeklődni kell, hogy a páciens a munkahelyén milyen esetleges veszélyforrásokkal (ipari oldószerek) került kapcsolatba.

  • Autoimmun májgyulladás. Az orvos ebben az esetben különféle autoantitestek szintjének mérését rendeli el. Ezek közé tartozik például az antinukleáris antitest (ANA). Az eredmények alapján diagnosztizálható az autoimmun májgyulladásra és egyéb társuló autoimmun betegségekre is.

  • Protrombin-idő (PI). A véralvadásban részt vevő fehérjéket is a máj termeli. Májgyulladás vagy annak gyanúja esetén a protrombin-idő megnyúlhat, a megnyúlás mértéke utal a májkárosodás súlyosságára.

  • Májbiopszia – ennek során a májból vékony tű segítségével szövetmintát vesznek, melyet a patológus mikroszkóppal vizsgál meg. A májgyulladás diagnózisa ilyen módon egyértelműen felállítható. Mivel ez a beteg számára megterhelő (invazív) vizsgálat, olyan esetekben kerül rá sor, amikor az egyéb vizsgálatok alapján nem ítélhető meg pontosan a májkárosodás mértéke.

     

Kezelés

A májgyulladás kezelése összetett: ide tartozik a megelőzés, a tünetek enyhítése, az egyéb társuló betegségek kezelése. A vírusos eredetű májgyulladások gyakorisága a biztonságos (egyszer használatos) injekciós tűk és fecskendők, valamint a szexuális felvilágosítás elterjedésével csökkent. A hepatitis A és B ellen már rendelkezünk védőoltással is (hepatitis C ellen még nem). A véradókat minden alkalommal ellenőrzik hepatitis B- és C-fertőzöttség szempontjából, így a vérátömlesztések kapcsán bekövetkezett fertőzések aránya gyakorlatilag nullára csökkent. A hepatitis B-esetek számát jelentősen tovább csökkentette a várandós nők szűrése, és fertőzöttségük esetén az újszülött azonnali védőoltása.

A heveny, hepatitis A, B és C vírus okozta májgyulladás kezelése gyakran csak a tünetek enyhítéséből áll. Az élősködők (paraziták) vagy baktériumok által okozott májgyulladást a fertőzés megszüntetése gyógyítja meg. A gyógyszerek, alkohol és kemikáliák által okozott betegséget az illető méreganyag kerülésével lehet gyógykezelni. Az esetek többségében a heveny májgyulladás idővel meggyógyul.

Az idült májgyulladás eseteiben a cél az, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentsük a további májkárosodás mértékét, kezeljük az egyéb okokat, melyek súlyosbíthatják az állapotot, és megelőzzük a vírus átterjedését másokra. Az idült, hepatitis B- és C-vírus által okozott májgyulladás kezelhető, de a kezelés nem minden esetben lesz hatásos.

Az autoimmun májgyulladás kezelése az immunrendszert gátló gyógyszerekkel (prednisolon, azathioprin – Imuran) történik, noha ez a kezelés sem hatásos minden esetben. Az örökletes eredetű májgyulladás speciális kezelést igényel. A nem alkoholos eredetű zsírmáj rendszerint javul, ha a kövér ember lefogy, és az inzulin-rezisztenicát gátló gyógyszerek is alkalmazhatók.

Valószínű, hogy a jövőben újabb kezelési eljárások, védőoltások és megelőző módszerek látnak napvilágot. A jelenleg elérhető kezelések kockázatát és jótékony hatásait mindenkor meg kell beszélni az orvossal.

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

Magyar nyelven további információ található a http://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/646/hepatitis-a, http://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/108/hepatitis-b és http://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/109/hepatitis-c címeken.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition]. Pp 884-886.

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 477-480.

S3
(2005 January 15, Reviewed). Viral Hepatitis B Fact Sheet [15 paragraphs]. CDC, National Center for Infectious Diseases [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/diseases/hepatitis/b/fact.htm

S4
(© 2005) Hepatitis and Liver Disease in the United States [17 paragraphs]. American Liver Foundation [On-line information]. Available FTP: http://www.liverfoundation.org/db/articles/1008

S5
(© 2002-2003) Hepatitis A Factsheet [14 paragraphs]. American Liver Foundation [On-line information]. Available FTP: http://www.liverfoundation.org/db/articles/1061

S6
(© 2002-2003) What is Autoimmune Hepatitis? [7 paragraphs]. American Liver Foundation [On-line information]. Available FTP: http://www.liverfoundation.org/db/articles/1011

S7
(© 2002-2003) Chemical and Drug Induced Liver Injury [9 paragraphs]. American Liver Foundation [On-line information]. Available FTP: http://www.liverfoundation.org/db/articles/1056

S8
(2005 January 15, reviewed). Interpretation of the Hepatitis B Panel CDC [6 paragraphs]. National Center for Infectious Diseases [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/diseases/hepatitis/b/Bserology.htm

S9
(2005 January 15, reviewed). Hepatitis C Fact Sheet, CDC [8 paragraphs]. National Center for Infectious Diseases [On-line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/diseases/hepatitis/c/fact.htm

S10
(© 2005). Hepatitis B Virus (HBV) [14 paragraphs]. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available FTP: http://www.arup-lab.com/guides/clt/tests/clt_291a.jsp#1150957

S11
Hart, J. (2003 October 3). Hepatitis [21 paragraphs]. MedlinePlus Health Information Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001154.htm

S12
(© 2005). ARUP Hepatitis A Virus (HAV) [2 paragraphs]. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available FTP: http://www.arup-lab.com/guides/clt/tests/clt_290a.jsp#1150939

S13
Owens, T. (2005 February 9, Updated). Ceruloplasmin [11 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003662.htm

S14
(© 2005). Ceruloplasmin [2 paragraphs]. ARUPs Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a162.jsp

S15
(© 2002-2006). Ceruloplasmin (Cp) TECHNICAL UPDATE [6 paragraphs]. Interpath Laboratory [On-line information]. Available FTP: http://www.interpathlab.com/TechnicalUpdates/ceruloplasmin.htm

S16
Twomey, P. et. al. (2005). Relationship between Serum Copper, Ceruloplasmin, and Non–Ceruloplasmin-Bound Copper in Routine Clinical Practice [6 paragraphs]. Clinical Chemistry. 2005;51:1558-1559 [On-line journal]. Available FTP: http://www.clinchem.org/cgi/content/full/51/8/1558

S17
About Wilson's Disease [27 paragraphs]. Wilson's Disease Association [On-line information]. Available FTP: http://www.wilsonsdisease.org/about%20wilsons%20disease.html

S18
(© 2005) Wilson Disease Screening Panel, Serum [2 paragraphs]. ARUP's User's Guide [On-line information]. Available FTP: http://www.arup-lab.com/guides/ug/tests/0020598.jsp

S19
(© 2005) Free Copper (Direct) in Serum Ultrafiltrate [11 paragraphs]. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available FTP: http://www.arup-lab.com/guides/clt/tests/clt_a278.jsp#5461569

S20
(© 2005) Copper and Copper-Ceruloplasmin Index [6 paragraphs]. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available FTP: http://www.arup-lab.com/guides/clt/tests/clt_alp9.jsp#1155978

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

CDC, National Center for Infectious Diseases: Viral Hepatitis B
American Liver Foundation

American Liver Foundation: Liver Biopsy

The American Journal of Managed Care (Oct 2005) Chronic Hepatitis C: An Age Wave of Disease Burden
(PDF for download)
Wilson's Disease Association