Hivatalos név
cortisol
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
22.04.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Segít a Cushing syndroma és az Addison kór diagnózisában.


 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor a kezelőorvos arra gyanakszik, hogy cortisol túl- vagy alultermelés van.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérminta (zöld-kupakos ("heparinos") vagy piros-kupakos ("natív") csőben.) A plazmát illetve szérumot a lehető leghamarabb el kell választani a sejtes elemektől. A vizsgálatra vizeletet, ritkábban nyálat is használnak.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Előfordulhat, hogy a mintavétel előtt pihennie kell. Nyál-kortizol vizsgálat esetén utasítást kaphat arra, hogy a mintavétel előtt egy bizonyos ideig (általában 15-30 percig) ne egyen, igyon, és ne mosson fogat. Kövesse a kapott utasításokat.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A cortisol a mellékvesék (a vesék felett elhelyezkedő szerv) által termelt hormon. A cortisol termelését és elválasztását az ACTH (adrenocorticotrop hormon) stimulálja, amelynek termeléséért a hypophysis – a fej középső részében az agyvelő alatt elhelyezkedő mirigy - felelős. A cortisolnak széleskörű szerepe van a szervezetben. Befolyásolja a fehérjék, a glükóz és a lipidek anyagcseréjét, és részt vesz a vérnyomás és az immunrendszer szabályozásában. A meleg, a hideg, a fertőzések, az intenzív testedzés illetve fizikai munka, az elhízás és a traumával járó sérülések mind befolyásolják a cortisol vérben megjelenő koncentrációját.
A hormon elválasztásának jellegzetes napi ingadozása van: kora reggel emelkedik, délelőtt 8 óra körül tetőzik és délutánra kezd csökkeni a szintje. Ez a napi (diurnalis vagy circadien ritmusnak nevezett) ingadozás változik, ha valakinek felborul a bioritmusa, pl. nem azonos műszakban dolgozik vagy a napnak nem azonos időszakában alszik.
Elégtelen cortisol mennyiség esetében nem-specifikus tünetek mutatkozhatnak, ilyenek például a testsúlyvesztés, az izomgyengeség, a fáradékonyság, az alacsony vérnyomás és a hasi fájdalom. Néha az elégtelen termelés és egy stresszhelyzet együttes hatása adrenalis crisis-t okozhat, amely azonnali orvosi ellátást igényel.

A cortisol túltermelése magas vérnyomást, emelkedett vér glükózszintet, elhízást, sérülékeny bőrt, a has felületén lévő bőrön bíborszínű csíkokat, izomgyengeséget és csontritkulást (osteoporosist) okozhat. Nőkben rendszertelen havivérzést és megerősödő arcszőrzetet; a gyerekeknél késleltetett növekedést és kis testmagasságot eredményezhet.

Milyen mintára van szükség?
A kar vénájából vett vérminta szükséges, de néha vizeletmintát vagy nyálmintát is vizsgálnak. A vért célszerű délelőtt 8 óra körül levenni, amikor a legmagasabb a cortisolszint és még egyszer délután 4 órakor, amikor a vérben lévő cortisolszint csökkent. A mintavételt kérhetik esti pihenés alatt (éjfél körül), amikor a cortisolszintnek a legalacsonyabbnak kellene lennie. A különböző időpontokban levett mintákból meghatározott cortisol értékek segítik az orvost a cortisolszint napi ingadozásának, a diurnalis változásoknak a vizsgálatában. Az ingadozás cortisol túltermelésnél nem jelentkezik: Ilyenkor a vérben mérhető mennyiség közel van a normálértékhez, de a hormon koncentrációja napközben nem mutat csökkenést.
Néha vizeletből történik a cortisol meghatározása. Ehhez 24 órán át (éjjel és nappal) gyűjtött vagy reggeli első vizeletet használnak. A 24 órán át gyűjtött vizelet mintából a szabad cortisolszint (nem fehérjekötött) meghatározását is kérhetik. A gyűjtött vizeletből történő meghatározás megadja ugyan az össz nem-kötött cortisol mennyiséget a vizeletben, de természetszerűleg nem teszi lehetővé az ingadozás értékelését.
Technikailag mód van a cortisolszint nyálból történő meghatározására is. Bár a mintavétel a páciens számára ekkor kevésbé stresszes mint a vérvétel, azonban mind a mintát adó, mind a mintát vevő részéről különleges odafigyelést igényel, ráadásul a meghatározásnak ezt a módját nagyon ritkán alkalmazzák. A nyálból mért cortisolszint a mintavétel időpontjára vonatkozik.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A vér és vizelet cortisol vizsgálatok segítenek a Cushing syndroma és az Addison kór, e két súlyos, mellékvesét érintő kórkép diagnózisában. Néhány orvos a nyál cortisol vizsgálatot alkalmazza a Cushing syndroma diagnózisára és a stressz-függő kórképek kivizsgálására, de ez az alkalmazás széles körben nem elterjedt.
A vizelet és a nyál vizsgálatot leggyakrabban a cortisol túltermelés kivizsgálására használják.

Ha kóros cortisolszintet találnak, további vizsgálatok szükségesek a túltermelés vagy az alultermelés megerősítésére és ezek okának kiderítésére.

Dexamethason szuppressziós teszt
Ha cortisol túltermelés van, a kezelőorvos a dexamethason szuppressziós tesztet alkalmazza annak kiderítésére, hogy ezt a hypophysis szekretálta ACTH túltermelése vagy más tényező okozza-e. A vizsgálat során a beteg orális dexamethasont (egy szintetikus glucocorticoidot) kap, és ezután vér- és vizelet cortisolszint mérés történik. A dexamathoson gátolja az ACTH termelést, amelynek következményeként a cortisolszintnek csökkennie kell, ha a túltermelésért a hypophysis a felelős. Számos adagolási lehetőség van, de leggyakrabban a gyógyszert 6 óránként adják 2 vagy 4 napon át a vérvétel vagy vizelet gyűjtés előtt. A 24 órás vizeletminta gyűjtése általában külön, a vizsgálatsorozatot megelőzően illetve utána történik.

ACTH stimulációs teszt
Ha az előzetes vér és/vagy vizelet vizsgálatok alacsony cortisol termelésre utalnak, a kezelőorvos az ACTH stimulációs tesztet kérheti. Itt a beteg vérében lévő cortisolszintet ACTH injekció adása előtt és után határozzák meg. Ha a mellékvese működése megfelelő, akkor a cortisolszint emelekedik az ACTH stimuláció hatására, ha viszont károsodott a működés, akkor a stimulációra adott válasz korlátozott. A vizsgálat hosszabb (1-3 napos) verziójára is sor kerülhet a hypophysis és mellékvese alultermelés közötti megkülönböztetésre.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Rendszerint akkor kérik a vizsgálatot amikor Cushing syndromára (főbb tünetei: elhízás, izomsorvadás és izomgyengesség) vagy Addison kórra (főbb tünetei: gyengesség, fáradékonyság és fokozott pigmentáció) utaló tünetek jelentkeznek.
A szuppressziós vagy stimulációs vizsgálatokat akkor kérik, ha az elsődeges eredmények kórosak. A cortisolszint meghatározást időszakosan is kérhetik, ha a beteg Cushing syndroma vagy Addison kór miatti kezelésben részesül vagy már túl van a kezelésen, és szeretnék megtudni a kezelés hatékonyságát.

 

Mit jelent az eredmény?
Egészségesekben a cortisolszint éjszakai pihenéskor a legalacsonyabb, és reggel 8 óra körül a legmagasabb. Ezen ingadozás megváltozik, ha valakinek a bioritmusa felborul (pl. nem azonos műszakban dolgozik, és a napszak különböző időpontjaiban alszik). Cushing syndromában az ingadozás teljesen megszűnik.
Emelkedett vagy normálértékhez közeli reggeli cortisolszintek, amelyek nem mutatnak csökkenést délután vagy este sem, cortisol túltermelést sugallnak. Ha a dexamethason szuppresziós teszt során csökken a cortisolszint, akkor a túltermelés oka a fokozott hypophysis ACTH termelés. Ha a szuppressziós tesztre nincs csökkenés, akkor a túltermelést egy hypophysisen kívül elhelyezkedő, ACTH-t termelő daganat, mellékvese-rendellenesség vagy esetleg a beteg által szedett gyógyszer okozza.

Ha fokozott mellékveseműködés tapasztalható, akkor a beteg Cushing syndromában szenvedhet, amely a magas cortisolszintre jellemző tünetekkel jár. Ennek oka lehet a mellékvese (gyakran egy jóindulatú mellékvese-daganat miatti) cortisol túltermelés, vagy fokozott ACTH stimuláció (a hypophysis vagy más ACTH-t termelő daganat miatt). A tünetegyüttes corticosteroid kezelés alatt álló betegeknél (például kezelt asthmás betegeknél) is jelentkezhet.

Ha alacsony a cortisolszint és a beteg szervezete válaszol az ACTH stimulációra, akkor a problémát valószínűleg a hypophysis ACTH alultermelése okozta. Ha a cortisolszint nem változik az ACTH stimulációra, akkor valószínűleg a probléma a mellékvesén van. Ha a mellékvese károsodás vagy a csökkent ACTH termelés miatt csökkent a mellékvese működése, akkor a beteg adrenalis elégtelenségben szenved. Ha a csökkent cortisol termelés a mellékvesét ért károsodás eredménye, akkor a beteg Addison kórban szenved.

Ha egyszer egy rendellenességet diagnosztizáltak, és az összefügg valamelyik hormontermelő miriggyel, akkor a kezelőorvos más diagnosztikai eljárásokat is alkalmazhat a diagnózis megerősítésére. Ilyen módszer lehet például a CT (computertomographia) vagy MRI (mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat) a túltermelés helyszínének kiderítésére (hypophysis, mellékvese vagy egyéb daganat) és a károsodás mértékének megítélésére.

 

Mit kell még tudnom?
A terhesség, fizikális vagy érzelmi stressz, betegségek is okozhatnak cortisolszint emelkedést. A cortisolszint emelkedést hyperthyreosis vagy elhízas is okozhatja. Számos gyógyszer, mint például a fogamzásgátlók, hydrocortison (a cortisol szintetikus formája) és spironolacton szedése is okozhat cortisolszint emelkedést. A felnőttek cortisolszintje magasabb a gyermekekénél.
A hypothyreosis és néhány, gyógyszer formájában szedett steroid hormon csökkent cortisolszintet eredményezhet.

A páciensnek a vérvétel előtt normálszintű (napi 2-3 gramm) sót tartalmazó étrendet kell biztosítani, valamint a vizsgálat előtt 10 – 12 órával éhgyomorral és megkímélt fizikai állapotban kell lennie.

A nyál cortisolszint vizsgálatot egyre gyakrabban alkalmazzák a Cushing sydroma és a stressz okozta betegségek diagnózisára, azonban a kivitelezése még mindig különleges szakértelmet igényel, és a vizsgálatot nem végzik el mindenhol. (A vérből történő cortisol meghatározás sem tartozik a rutin vizsgálatok közé, ezért nem minden laboratórium végzi.)

Gyakori kérdések

Miért kell esetenként kétféle mintát (vért és vizeletet) leadni a vizsgálathoz?

Ha a kezelőorvos Cushing syndromára gyanakszik, általában kétféle, vér és a vizelet vizsgálat is szükséges. Habár a vérvételt könnyebb kivitelezni, a stressz jobban befolyásolhatja a vér, mint a vizelet cortisolszintjét . Néha nyálból történhet a cortisol meghatározás a vér vizsgálat hélyett. Azonban a nyál cortisol vizsgálat kivitelezése még mindig különleges szakértelmet igényel, és a vizsgálatot nem végzik el mindenhol.

 

Hogyan lehet eldönteni, hogy a magas cortisolszintet nem a stressz okozza-e?

A kérdés eldöntésére több lehetőség közül választhat a kezelőorvos. A legegyszerűbb a vizsgálatot megismételni egy olyan időpontban, amikor a páciens vélhetően kevésbé stresszes. Ezenkívül a kezelőorvos különböző dózisban alkalmazhat cortisolt helyettesítő gyógyszert (mint például a dexamethason) és megvizsgálhatja annak cortisol csökkentő hatását. Több alkalommal elvégzett vizsgálat alapján is következtetni lehet arra, hogy stressz vagy betegség okozza-e a magas cortisolszintet.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe