Mi ez a betegség?
A nyugat-nílusi láz (West Nile Virus, WNV) egy fertőző megbetegedés, melyet először Ugandában, Afrikában írtak le 1937-ben. Ezt követően, a betegség terjedését figyelték meg a Közel-Keleten, Kelet-Európában, Nyugat-Ázsiában, és újabban az USA-ban. Az első amerikai eseteket New York -ban diagnosztizálták 1999-ben. Magyarországon, idegrendszeri megbetegedéseket okozó humán WNV fertőzéseket először 2003-ban jelentettek. Azóta, a fertőzés hazánkban is rendszeresen előfordul, évente 4-5 laboratóriumi vizsgálattal igazolt esetet diagnosztizálnak (2008-ban és 2010-ben a megszokottnál nagyobb esetszámot jelentettek be .). Az emberi és állati megbetegedések alapján egyelőre a Nagyalföld mutatkozik endémiás területnek.
A WNV a flavivírusok családjának flavivírus nemzetségébe tartozik. A nemzetség számos tagját rovarok, elsősorban szúnyogok vihetik át állatokra és az emberre. Az infekció emberben általában enyhe tünetekkel zajlik, de esetenként a fertőzés súlyos megbetegedést okoz.
A fertőzés leggyakrabban szúnyogcsípés útján terjed. Amikor a szúnyog fertőzött madarat csíp meg (a vírus gazdái a madarak), a vírust továbbviheti más állatra vagy emberre. A vírus terjedése jellemzően kora tavasszal kezdődik, amikor a kifejlett szúnyogok megjelennek, és az esetek előfordulására az ősz beköszöntéig számíthatunk. Hazánkban a megbetegedéseket általában augusztus és október között regisztrálják. Becslések szerint, az USA-ban 200-ból egy szúnyog hordozza a vírust. Magyarországi vizsgálatok jelenleg folyamatban vannak.
Bár a WNV emberről emberre általában nem terjed, transzfúzióval, szervátültetéssel átvihető, és ritkán, anyatejjel történő továbbvitelét is leírták. Ma már léteznek vizsgálatok, amelyek alkalmasak véradóktól származó vérek WNV-fertőzöttségre történő szűrésére, Magyarországon – az igen ritka előfordulás miatt – rutinszerűen még nem végzik.
Tünetek
A WNV-vírussal fertőzött egyének mintegy ötödénél (20%) jelentkeznek tünetek. Ezeket általában influenzaszerű tünetekként írják le, lázzal, hányással, hasmenéssel, fejfájással és izomfájdalommal, melyeket esetenként bőrkiütés és nyirokcsomó-megnagyobbodás kísérhet. Ezek a tünetek tipikusan néhány nap alatt elmúlnak, és hosszú távú egészségkárosító hatásuk nincs.
A fertőzöttek kevesebb, mint 1%-ánál (150-ből egy esetben) a betegség súlyos formában zajlik a központi idegrendszert érintő fertőzés miatt. Ezeknél a betegeknél életveszélyes állapot, enkefalitisz (agyvelőgyulladás) és/vagy meningitisz (az agy hártya gyulladása) léphet fel. A tünetek között jellemző a magas láz, nagymértékű izomgyengeség, tarkómerevség, stupor, zavartság, kóma, remegés, görcsök és ritkán bénulás. A betegség ilyen súlyos formáiban a halálozási arány 3–15% közé tehető, a szövődmény kockázata időseknél a legnagyobb. A gyengébb immun-védekezésű egyéneknél a súlyos tünetek kialakulásának esélye szintén magasabb.
Vizsgálatok
A nyugat-vírusi láz lehetősége rendszerint a beteg tünetei és az expozíciós lehetőség alapján merül fel, ilyen esetben a gyanút a beteg vérének és gerincvelői folyadékának vizsgálatával erősítik meg. Az WNV-vizsgálat annak megállapítására szolgál, hogy az egyén fertőzött-e vagy a közelmúltban fertőződött-e a WNV vírussal. A vizsgálat alkalmazható továbbá szűrővizsgálatként, véradóktól származó vérekben a vírus kimutatására, valamint különböző földrajzi régiókban a fertőzés terjedésének követésére. A vizsgálat a WNV-ellenanyagok (a szervezet immunrendszere által a WNV-fertőzésre adott válaszként termelt specifikus proteinek) kimutatásán vagy WNV-nukleinsav (magából a vírusból származó genetikai anyag) detektálásán alapul.
Ellenanyag vizsgálat
Az WNV ellenanyag vizsgálatot tünetekkel jelentkező betegnél végzik annak megállapítására, hogy az egyén fertőzött-e vagy a közelmúltban fertőződött-e a vírussal. Ezen felül, az eredmények alapján követhető a WNV fertőzés terjedése a populációban. Két típusú WNV-ellenanyagot különböztetünk meg: IgM és IgG. Az IgM ellenanyagok a legtöbb egyénnél az első expozíciót követő 8 napon belül megjelennek, míg néhány héttel később válik kimutathatóvá az IgG típusú ellenanyagok termelődése. A tünetekkel jelentkező egyéneknél az WNV ellenanyagok kimutatását nagymértékben megkönnyítette két, a kereskedelmi forgalomban nemrégiben hozzáférhetővé vált, ellenanyag-befogáson alapuló IgM WNV teszt megjelenése. Problémát okoz azonban, hogy ezek a tesztek pozitív eredményt adhatnak más, rokon flavivírus fertőzésekben is. Amennyiben a szűrővizsgálat ilyen teszttel történik, a pozitív eredményeket a végső diagnózis felállítása előtt egy másik módszerrel meg kell erősíteni. A WNV fertőzés, mint vírus okozta idegrendszeri tünetegyüttes, Magyarországon kötelezően bejelentendő, a betegek klinikai mintájának diagnosztikus mikrobiológiai vizsgálata kötelező. A vérmintát, savópárt az Országos Epidemiológiai Központ Virológiai Főosztályának Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumába kell küldeni.
Nukleinsav kimutatás
A nukleinsav kimutatási vizsgálatban a nyugat-nílusi láz vírus genetikai anyagát sokszorosítják és mutatják ki abból a célból, hogy a vírus jelenlétét vérben vagy szövetben igazolják.
A nukleinsav vizsgálat alkalmas madarak és begyűjtött szúnyogok vizsgálatára, hogy a WNV felbukkanását igazoljuk, és annak terjedését az adott populációban követhessük. Mivel a madarak és a szúnyogok a WNV természetes gazdái, a vírus gyakran jóval nagyobb számban mutatható ki azokban, mint az emberi mintákban. A vizsgálattal megállapítható, hogy a WNV bizonyos területen felbukkant-e, és a madár és szúnyog populációban kimutatható-e, még azelőtt, hogy emberi megbetegedés előfordult volna.
Megelőzés és kezelés
Ma még a betegség megelőzésére vagy gyógyítására humán oltóanyag vagy gyógyszer nem áll rendelkezésre, bár a kutatások folynak, és több vakcina és kísérleti szakaszban levő vírusellenes gyógyszer is ígéretesnek mutatkozik. Más flavivírusok, például a sárgaláz vírusa ellen mintegy 70 éve rendelkezésre áll védőoltás, amelynek biztonsága és hatékonysága megnyugtatóan igazolt. Nemrégiben, új vakcina kifejlesztéséről adtak hírt, amely a nyugat-nílusi láz vírusának proteinjeit a hagyományos sárgaláz vírus vakcinatörzsbe építve tartalmazza, annak burkát megváltoztatva. Az új vakcinát sikeresen tesztelték állatokon, és a humán vizsgálatok is megkezdődtek.
Egy további potenciális WNV-vakcinával az első tesztek már befejeződtek. Ez az oltóanyag inaktív proteint tartalmaz (élő vírus helyett), és alkalmazása azzal az előnnyel járna, hogy mindenkinek beadható lenne, akár terheseknek vagy immunszupresszált egyéneknek is.
A nyugat-vírusi láz kezelése jelenleg a betegség tüneteinek enyhítésére korlátozódik. Súlyos tünetekkel járó megbetegedés esetén kórházi kezelés szükséges.
Hatékonyabb megoldás a fertőzés megelőzése a szúnyogcsípés elleni védekezéssel – repellensek használatával, zárt ruházat viselésével, szúnyoghálók felszerelésével, szúnyogirtással és a szúnyogok tenyészhelyeiként szolgáló állóvizek felszámolásával.
Felhasznált forrásmunkák:
MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.
A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.
S1
American Association of Blood Banks. “Risk of West Nile Virus (WNV) Infection by Blood Transfusion.” Press Release: September 5, 2002.
S2
Brown, David. “Virus Test May be Ready by Summer '03: West Nile Risk May Make Screening of Blood a Widespread Necessity.” The Washington Post, September 25, 2002: A2.
S3
Centers for Disease Control and Prevention: West Nile Virus Basics. Available online: http://www.cdc.gov/ncidod/dvbid/westnile/index.htm
S4
National Institutes of Health: West Nile Virus Information. Available online: http://www.nih.gov/news/westnile.htm
S5
National Institute of Allergy and Infectious Diseases. Fact Sheet: Research on West Nile Virus. Available online: http://www.niaid.nih.gov/factsheets/westnile.htm
S6
Petersen LR, Roehrig JT, and Hughes JM. “Perspective: West Nile Virus Encephalitis.” The New England Journal of Medicine, 347(16):1225-1226, October 17, 200. Abstract available online: http://content.nejm.org/cgi/content/abstract/NEJMp020128v1?eaf
S7
Weiss, Rick. “Organ Recipients Had Virus: West Nile's Presence Also Raises Blood Supply Concerns.” The Washington Post, September 4, 2002: A1, A6.
Idegen nyelvű kapcsolódó adatbázisok
Centers for Disease Control and Prevention: West Nile Virus Basics
National Institutes of Health: West Nile Virus Information
National Institute of Allergy and Infectious Diseases. Fact Sheet: Research on West Nile Virus
Petersen LR, Roehrig JT, and Hughes JM. "Perspective: West Nile Virus Encephalitis." The New England Journal of Medicine, 347(16):1225-1226, October 17, 200.