K vitamin hiány

A K vitamin hiányt leggyakrabban a nem elegendő táplálékfelvétel, a nem megfelelő felszívódás és májbetegség miatt bekövetkező csökkent tárolás okozza, azonban a vitamin csökkent béltermelése is eredményezheti.

• A K vitamin étrend okozta hiánya ritka az egészséges egyéneknél, de viszonylag gyakori a súlyos betegeknél vagy bizonyos krónikus állapotokban. Például gyakran észlelhető kemoterápiában részesülő rákos betegeknél, krónikus dialízissel kezelt betegeknél, valamint az alultápláltság kockázatának kitett személyeknél alkoholizmus vagy kábítószer fogyasztása miatt.
• A felszívódási rendellenesség (malabszorpció), különösen a zsírok csökkent felszívódása olyan betegségek következtében, mint a cisztás fibrózis, a cöliákia, a krónikus pankreatitisz vagy Crohn betegség K vitamin hiányhoz vezethet. A kolesztatikus májbetegségek, mint az epevezeték elzáródása vagy az elsődleges májcirrózis szintén malabszorpcióhoz és K vitamin hiányt okozhatnak.
• Egyes gyógyszerek, mint az antibiotikumok, az antacidák és az epilepsziás rohamokat gátló gyógyszerek akadályozhatják a K1 vitamin felszívódását, csökkenthetik a bélben képződött K2 mennyiségét, vagy a K vitamin lebomlását okozhatják. Az aszpirin nagy dózisú használata növelheti a K vitamin igényt.
• Az újszülötteknek lehet K vitamin hiányuk, mert nem rendelkeznek normál flórával a bélrendszerükben és az anyatej nem biztosít számukra elegendő K vitamint. Ezen felül, ha az újszülött édesanyja bizonyos gyógyszereket szed terhesség alatt, például roham ellenes gyógyszereket, akkor a csecsemő már a születésekor K vitamin hiányos lehet. Az újszülöttkori K vitamin hiány, K vitamin hiányos vérzéssel (újszülöttkori vérzéses betegség) társul. Ez fokozott vérzést és véraláfutást okozhat, és súlyos esetekben halálos vérzéshez vezethet az agyban. A újszülöttkori vérzéses betegség korábban viszonylag gyakran előfordult, de az újszülötteknek a születés után beadott K vitamin injekcióval megelőzhető, amit azt az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia is ajánlj. Ha műtétre van szükség a csecsemőknek a kezelés előtt is adható K vitamin, hogy megakadályozzák a fokozott vérzést. 

Gyakran felmerül az a kérdés, hogy a warfarin/sycumar antikoagulánssal (Coumadin, Marfarin) kezelteknek kerülniük kell-e a K vitaminban gazdag ételeket, és ezen ételek korlátozása fokozhatja-e a K vitaminhiány kockázatát.

A warfarint olyan személyeknek írják fel, akiknek mélyvénás trombózisa, szív- és érrendszeri betegsége van, hogy "hígítsák" a vérüket és megakadályozzák a vérrög képződését. Az orvos írja fel az antikoaguláns gyógyszert és méri a protrombin időt (PI) nemzetközi egységben (INR), hogy a gyógyszer agdag mennyire „hígította” a vért. Az eredménytől függően az adagot növelni vagy csökkenteni kell, annak biztosítása érdekében, hogy a dózis megfelelő legyen a vérrög kialakulásának megelőzésére anélkül, hogy túlzott vérzést okozna.

A warfarin csökkenti a májban az alvadási faktorok K vitamin függő szintézisét. Így a warfarin és a K vitamin egymással ellentétesen hat. Az egyén által elfogyasztott K vitamin mennyiségének jelentős növekedése vagy csökkenése befolyásolhatja a warfarin adagjának hatékonyságát a vérrögök megelőzésében anélkül, hogy többlet vérzést okozna. Tehát a K vitaminban gazdag ételek elkerülése helyett sokkal fontosabb, hogy a warfarint szedő emberek minden nap fogyasszanak ilyen ételeket. Ezzel hozzájuthatnak a szükséges K vitaminhoz, ha következetesen egyenlő mennyiségben fogyasztják a K vitamin tartalmú élelmiszereket. 

A K vitamin hiányával kapcsolatos panaszok és tünetek a következők lehetnek:

• kisebb ütés hatására is kiterjedt véraláfutások keletkeznek
• vérszivárgás az orrból vagy az ínyből 
• fokozott mértékű vérzés a sebekből, punkciókból, valamint az injekciós vagy műtéti helyekről
• erős menstruációs vérzés
• vérzés a gyomor-bélrendszerből
• vér a vizeletben és/vagy székletben
• megnövekedett protrombin idő (PI/INR)

K vitaminhiány esetén újszülötteknél a panaszok és tünetek hasonlóak lehetnek a fentiekben felsoroltakhoz, de súlyosabb esetekben a koponyán belüli (intrakraniális) vérzéssel is járhatnak. 

A K vitamin hiányának gyanúja merül fel, ha a fent felsorolt tünetek fokozott kockázatú személyeknél jelentkeznek, akik:

• a krónikusan alultápláltak (malnutrició), vagy felszívódási zavaruk (malabszorpció) van  
• hosszú ideje antibiotikumokkal kezeltek; az antibiotikumok elpusztíthatják azokat a baktériumokat, amelyek elősegítik a K2 vitamin termelését a vékonybélben.
• súlyosan betegek, mint a rákos vagy dialízisbetegek

A K vitamin hiányát általában váratlan vagy túlzott vérzés esetén észlelik. Ilyen esetekben a protrombin idő (PI/INR) a fő laboratóriumi vizsgálat, amelyet a vérzés vizsgálatára végeznek. Ha a PI eredmény megnyúlik, és gyanítható, hogy ez az alacsony K vitamin szint miatt következett be, akkor a K vitamint gyakran injekcióval adják be a betegnek. Ha a vérzés leáll, és a PI normalizálódik, akkor feltételezzük, hogy a K vitamin hiánya volt az oka a vérzésnek.

Időnként más véralvadási vizsgálatok is elvégezhetők a fokozott vérzés és véraláfutás tüneteivel küzdő személyek esetében, például aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI), trombin idő, vérlemezkeszám, vérlemezke funkció teszt, koagulációs faktor tesztek, fibrinogén, von Willebrand faktor és D-dimer.

A vér K vitamin szintjének mérését ritkán alkalmazzák a vitamin hiány megállapítására. Mivel ez nem rutin vizsgálat általában referencia laboratóriumban végzik és az eredmény több nap elteltével készül el.

A K vitamin hiányának rövid távú kezelése általában orális adagolást vagy injekció adását foglal magába. Krónikus betegségben szenvedők esetén hosszú távú vagy egész életen át történő kiegészítésre lehet szükség. A K vitamin hatása általában a kezelést követő 2-5 nap múlva jelentkezik.

Még nem közöltek a K vitamin (K1 és K2) természetes formáinak magas szintjével kapcsolatos konplikációkat. Ezeknek a formáknak alacsony a toxicitása, még magas koncentrációk esetén is. A vízben oldódó K3 vitamin azonban mérgező lehet, ha nagy mennyiségben adják be. Ismert, hogy a K3 hemolitikus vérszegénységet okoz csecsemőkben, ezért nem használják nagyon fiatalok kezelésére.

A K vitamintól függő véralvadási faktorokat a máj termeli. Ha valaki krónikus májbetegségben szenved, akkor lehet, hogy ha megfelelő K vitamin áll rendelkezésre, akkor sem képes elegendő mennyiségű véralvadási faktort előállítani. A K vitamin pótlás súlyosan károsodott máj esetében lehet, hogy nem hatékony.