A cikk utoljára módosult: 26.02.2020.
Mi az a K vitamin?

A K vitamin olyan tápanyag, amire a szervezetnek állandóan, kis mennyiségben szüksége van. A K vitamin elengedhetetlen számos véralvadási faktor, valamint a protein C és protein S képződéséhez. Ezek a molekulák az érsérüléseknél   a vérrögképződésben, valamint a túlzott vérrögképződés megakadályozásában játszanak szerepet. A K vitamin hiánya fokozott vérzéshez és könnyen megjelenő véraláfutásokhoz vezethet. A K vitaminnak fontos szerepet tulajdonítanak a csontvesztés megelőzésében is. Az alacsony K vitamin szint alacsony csontsűrűséggel jár és bizonyíték van arra, hogy a megfelelő K vitamin szint javíthatja a csontok egészségét, miközben csökkenti a törések kockázatát.

A három K vitamin típus ismert:

  • A K1 vitamin (filokinon vagy fitomenadion) az élelmiszerekből, különösen a zöld leveles zöldségekből, valamint a tejtermékekből és a növényi olajokból származó természetes K vitamin. A K1-et a K vitamin "növényi formájának" tekintik, de kereskedelmi forgalomban is kapható a fokozott vérzéssel kapcsolatos állapotok kezelésére.
  • A K2 vitamint (menakinon) a normál bélflóra baktériumai termelik. Ezek képesek átalakítani a K1-t K2-vé is. A K2 vitamin kiegészíti a táplálékkal bevitt K1-et, hogy megfeleljenek a szervezet igényeinek.
  • A menadion nem természetes, ember alkotta kémiai vegyület, melyet néhány országban étrendkiegészítőként használnak a K vitamin aktivitása miatt. Ezt néha K3 vitaminnak is nevezik. A menadion kiegészítőket az Egyesült Államokban jelenleg betiltották, mert emberi felhasználásra potenciálisan toxikusak.

Mivel a test nem képes elegendő mennyiségű K vitamint előállítani, ezért egy bizonyos mennyiséget az étkezéssel kell bevenni. A K vitamin sokféle élelmiszerben megtalálható, a normál étrendben általában elegendő mennyiségben van jelen. Néhány példa azon élelmiszerekre, amelyek adagonként nagy mennyiségű K vitamint tartalmaznak, gyakran többet is, mint az ajánlott napi adag:  zöld leveles zöldségek (kelkáposzta, spenót, leveles saláta) és egyéb zöldségek (brokkoli, spárga, kelbimbó, káposzta). Egyéb források is tartalmaznak K vitamint, például a tejtermékek, gabonafélék, növényi olajok és a szójabab. A táplálék által biztosított és a szervezet által termelt K1 és K2 vitamin egyaránt zsírban oldódik és a zsírszövetben és a májban tárolódik. Egy felnőtt szervezet körülbelül egy hétre elegendő K vitamint tárol.

Accordion Title
A K vitamin hiányról
  • K vitamin hiány okai

    A K vitamin hiányt leggyakrabban a nem elegendő táplálékfelvétel, a nem megfelelő felszívódás és májbetegség miatt bekövetkező csökkent tárolás okozza, azonban a vitamin csökkent béltermelése is eredményezheti.

    • A K vitamin étrend okozta hiánya ritka az egészséges egyéneknél, de viszonylag gyakori a súlyos betegeknél vagy bizonyos krónikus állapotokban. Például gyakran észlelhető kemoterápiában részesülő rákos betegeknél, krónikus dialízissel kezelt betegeknél, valamint az alultápláltság kockázatának kitett személyeknél alkoholizmus vagy kábítószer fogyasztása miatt.
    • A felszívódási rendellenesség (malabszorpció), különösen a zsírok csökkent felszívódása olyan betegségek következtében, mint a cisztás fibrózis, a cöliákia, a krónikus pankreatitisz vagy Crohn betegség K vitamin hiányhoz vezethet. A kolesztatikus májbetegségek, mint az epevezeték elzáródása vagy az elsődleges májcirrózis szintén malabszorpcióhoz és K vitamin hiányt okozhatnak.
    • Egyes gyógyszerek, mint az antibiotikumok, az antacidák és az epilepsziás rohamokat gátló gyógyszerek akadályozhatják a K1 vitamin felszívódását, csökkenthetik a bélben képződött K2 mennyiségét, vagy a K vitamin lebomlását okozhatják. Az aszpirin nagy dózisú használata növelheti a K vitamin igényt.
    • Az újszülötteknek lehet K vitamin hiányuk, mert nem rendelkeznek normál flórával a bélrendszerükben és az anyatej nem biztosít számukra elegendő K vitamint. Ezen felül, ha az újszülött édesanyja bizonyos gyógyszereket szed terhesség alatt, például roham ellenes gyógyszereket, akkor a csecsemő már a születésekor K vitamin hiányos lehet. Az újszülöttkori K vitamin hiány, K vitamin hiányos vérzéssel (újszülöttkori vérzéses betegség) társul. Ez fokozott vérzést és véraláfutást okozhat, és súlyos esetekben halálos vérzéshez vezethet az agyban. A újszülöttkori vérzéses betegség korábban viszonylag gyakran előfordult, de az újszülötteknek a születés után beadott K vitamin injekcióval megelőzhető, amit azt az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia is ajánlj. Ha műtétre van szükség a csecsemőknek a kezelés előtt is adható K vitamin, hogy megakadályozzák a fokozott vérzést. 

    Gyakran felmerül az a kérdés, hogy a warfarin/sycumar antikoagulánssal (Coumadin, Marfarin) kezelteknek kerülniük kell-e a K vitaminban gazdag ételeket, és ezen ételek korlátozása fokozhatja-e a K vitaminhiány kockázatát.

    A warfarint olyan személyeknek írják fel, akiknek mélyvénás trombózisa, szív- és érrendszeri betegsége van, hogy "hígítsák" a vérüket és megakadályozzák a vérrög képződését. Az orvos írja fel az antikoaguláns gyógyszert és méri a protrombin időt (PI) nemzetközi egységben (INR), hogy a gyógyszer agdag mennyire „hígította” a vért. Az eredménytől függően az adagot növelni vagy csökkenteni kell, annak biztosítása érdekében, hogy a dózis megfelelő legyen a vérrög kialakulásának megelőzésére anélkül, hogy túlzott vérzést okozna.

    A warfarin csökkenti a májban az alvadási faktorok K vitamin függő szintézisét. Így a warfarin és a K vitamin egymással ellentétesen hat. Az egyén által elfogyasztott K vitamin mennyiségének jelentős növekedése vagy csökkenése befolyásolhatja a warfarin adagjának hatékonyságát a vérrögök megelőzésében anélkül, hogy többlet vérzést okozna. Tehát a K vitaminban gazdag ételek elkerülése helyett sokkal fontosabb, hogy a warfarint szedő emberek minden nap fogyasszanak ilyen ételeket. Ezzel hozzájuthatnak a szükséges K vitaminhoz, ha következetesen egyenlő mennyiségben fogyasztják a K vitamin tartalmú élelmiszereket. 

  • Panaszok és tünetek

    A K vitamin hiányával kapcsolatos panaszok és tünetek a következők lehetnek:

    • kisebb ütés hatására is kiterjedt véraláfutások keletkeznek
    • vérszivárgás az orrból vagy az ínyből 
    • fokozott mértékű vérzés a sebekből, punkciókból, valamint az injekciós vagy műtéti helyekről
    • erős menstruációs vérzés
    • vérzés a gyomor-bélrendszerből
    • vér a vizeletben és/vagy székletben
    • megnövekedett protrombin idő (PI/INR)

    K vitaminhiány esetén újszülötteknél a panaszok és tünetek hasonlóak lehetnek a fentiekben felsoroltakhoz, de súlyosabb esetekben a koponyán belüli (intrakraniális) vérzéssel is járhatnak. 

    A K vitamin hiányának gyanúja merül fel, ha a fent felsorolt tünetek fokozott kockázatú személyeknél jelentkeznek, akik:

    • a krónikusan alultápláltak (malnutrició), vagy felszívódási zavaruk (malabszorpció) van  
    • hosszú ideje antibiotikumokkal kezeltek; az antibiotikumok elpusztíthatják azokat a baktériumokat, amelyek elősegítik a K2 vitamin termelését a vékonybélben.
    • súlyosan betegek, mint a rákos vagy dialízisbetegek
  • Laboratóriumi vizsgálatok

    A K vitamin hiányát általában váratlan vagy túlzott vérzés esetén észlelik. Ilyen esetekben a protrombin idő (PI/INR) a fő laboratóriumi vizsgálat, amelyet a vérzés vizsgálatára végeznek. Ha a PI eredmény megnyúlik, és gyanítható, hogy ez az alacsony K vitamin szint miatt következett be, akkor a K vitamint gyakran injekcióval adják be a betegnek. Ha a vérzés leáll, és a PI normalizálódik, akkor feltételezzük, hogy a K vitamin hiánya volt az oka a vérzésnek.

    Időnként más véralvadási vizsgálatok is elvégezhetők a fokozott vérzés és véraláfutás tüneteivel küzdő személyek esetében, például aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI), trombin idő, vérlemezkeszám, vérlemezke funkció teszt, koagulációs faktor tesztek, fibrinogén, von Willebrand faktor és D-dimer.

    A vér K vitamin szintjének mérését ritkán alkalmazzák a vitamin hiány megállapítására. Mivel ez nem rutin vizsgálat általában referencia laboratóriumban végzik és az eredmény több nap elteltével készül el.

  • Kezelés

    A K vitamin hiányának rövid távú kezelése általában orális adagolást vagy injekció adását foglal magába. Krónikus betegségben szenvedők esetén hosszú távú vagy egész életen át történő kiegészítésre lehet szükség. A K vitamin hatása általában a kezelést követő 2-5 nap múlva jelentkezik.

    Még nem közöltek a K vitamin (K1 és K2) természetes formáinak magas szintjével kapcsolatos konplikációkat. Ezeknek a formáknak alacsony a toxicitása, még magas koncentrációk esetén is. A vízben oldódó K3 vitamin azonban mérgező lehet, ha nagy mennyiségben adják be. Ismert, hogy a K3 hemolitikus vérszegénységet okoz csecsemőkben, ezért nem használják nagyon fiatalok kezelésére.

    A K vitamintól függő véralvadási faktorokat a máj termeli. Ha valaki krónikus májbetegségben szenved, akkor lehet, hogy ha megfelelő K vitamin áll rendelkezésre, akkor sem képes elegendő mennyiségű véralvadási faktort előállítani. A K vitamin pótlás súlyosan károsodott máj esetében lehet, hogy nem hatékony.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Wax, E. (Updated January 7, 2017). Vitamin K. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at https://medlineplus.gov/ency/article/002407.htm . Accessed Oct 2017.

(Reviewed February 16, 2015). Vitamin K. MedlinePlus Drugs and Supplements. Available online at https://medlineplus.gov/druginfo/natural/983.html . Accessed Oct 2017.

(Updated November 3, 2015) Lee, K. Vitamin K deficiency bleeding of the newborn. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at https://medlineplus.gov/ency/article/007320.htm . Accessed Oct 2017

(Updated September 27, 2017) Dieu-Thu, N. Vitamin K Deficiency, Medscape Reference. Available at https://www.medscape.com/viewarticle/770377 Accessed Oct 2017

Korábbi áttekintések során használt források

(Hirsh, Jack., et al) American Heart Association/American College of Cardiology Foundation Guide to Warfarin Therapy. AHA/ACC Scientific Statement. Available online at http://circ.ahajournals.org/content/107/12/1692.full through http://circ.ahajournals.org. Accessed September 2013.

(Nguyen-Khoa, Dieu-Thu, et. al.) Vitamin K Deficiency. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/126354-overview through http://www.medscape.com. Accessed September 2013.

Practical-Haemostasis.com Prothrombin Time (PT). Available online at http://www.practical-haemostasis.com/Screening%20Tests/pt.html through http://www.practical-haemostasis.com. Accessed September 2013.

Tietz Textbook of Clinical Chemistry and Molecular Diagnostics. Burtis CA, Ashwood ER, Bruns DE, eds. 4th edition, St. Louis: Elsevier Saunders; 2006, Pp 1087-1090.

U.S. Food and Drug Administration. Drugs@FDA: Menadione. Available online at http://www.accessdata.fda.gov/scripts/cder/drugsatfda/index.cfm?fuseaction=Search.DrugDetails through http://www.accessdata.fda.gov. Accessed October 2013.

Clarke, W. and Dufour, D. R., Editors (© 2006). Contemporary Practice in Clinical Chemistry: AACC Press, Washington, DC. Pp 402-403.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO. Pp 1142-1143.

Vorvick, L. (Updated 2009 March 7). Vitamin K. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/002407.htm. Accessed May 2009.

Basch, E. et. al. (Reviewed 2008 March 1). Vitamin K. MedlinePlus Drugs and Supplements [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/druginfo/natural/patient-vitamink.html through http://www.nlm.nih.gov/medlineplus. Accessed May 2009.

Fogel, M. (Updated 2008 April 30). Hemorrhagic disease of the newborn. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/007320.htm. Accessed May 2009.

Johnson, L. (Revised 2007 April). Vitamin K. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmpe/sec01/ch004/ch004m.html?qt=vitamin%20k&alt=sh through http://ww.merck.com. Accessed May 2009.

Hughes, S. (2009 March 10). No Reduction in Bleeding With Vitamin K in High-INR Patients. Medscape Today [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/589402 through http://www.medscape.com. Accessed May 2009.

Patel, P. and Mikhail, M. (Updated 2008 December 18). Vitamin K Deficiency. Emedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/126354-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed May 2009.

St. John, E. (Updated 2006 June 16). Hemorrhagic Disease of Newborn. Emedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/974489-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed May 2009.

(Revised 2008 August). Your Guide to Coumadin/Warfarin Therapy. U.S. Department of Health and Human Services, Public Health Service, Agency for Healthcare Research and Quality [On-line information]. Available online at http://www.ahrq.gov/consumer/coumadin.pdf through http://www.ahrq.gov. Accessed May 2009.

(Reaffirmed 2006 September 1). Controversies Concerning Vitamin K and the Newborn. AAP Policy Statement [On-line information]. Available online at http://aappolicy.aappublications.org/cgi/content/full/pediatrics;112/1/191 through http://aappolicy.aappublications.org. Accessed May 2009.

(2008 May). Newborn Care in the Delivery Room. March of Dimes [On-line information]. Available online at http://search.marchofdimes.com/cgi-bin/MsmGo.exe?grab_id=6&page_id=11468800&query=vitamin+k&hiword=VITAMINS+k+vitamin+ through http://www.marchofdimes.com. Accessed May 2009.

Ruiz Jr., A. (Revised 2008 January) Malabsorption Syndromes. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmpe/print/sec02/ch017/ch017a.html through http://www.merck.com. Accessed May 2009.

Tietz Textbook of Clinical Chemistry and Molecular Diagnostics. Burtis CA, Ashwood ER and Bruns DE, eds. 4th ed. St. Louis, Missouri: Elsevier Saunders; 2006, Pp 1087-1090.

Harrington DJ, et al. A study of the prevalence of vitamin K deficiency in patients with cancer referred to a hospital palliative care team and its association with abnormal haemostasis. J Clin Pathol. 2008 Apr 61(4):537-40. Epub 2007 Oct 8.

Pilkey RM, et al. Subclinical vitamin K deficiency in hemodialysis patients. Am J Kidney Dis. 2007 Mar 49(3):432-9.

Crowther MA, McDonald E, Johnston M, Cook D. Vitamin K deficiency and D-dimer levels in the intensive care unit: a prospective cohort study. Blood Coagul Fibrinolysis. 2002 Jan 13(1):49-52.

(Sept 7, 2007) University of Maryland Medical Center. Vitamin K. Available online at http://www.umm.edu/altmed/articles/vitamin-k-000343.htm through http://www.umm.edu. Accessed July 2009.

Linus Pauling Institue at Oregon State University. Micornutrient Information Center: Vitamin K. Available online at http://lpi.oregonstate.edu/infocenter/vitamins/vitaminK/ through http://lpi.oregonstate.edu. Accessed July 2009.

Harrison's Principles of Internal Medicine. 16th ed. Kasper D, Braunwald E, Fauci A, Hauser S, Longo D, Jameson JL, eds. McGraw-Hill, 2005, Pp 409, 683.