Méhnyakrák
A cikk utoljára módosult: 16.12.2021.

A méhnyakrák az összes rákos megbetegedések között az egyik leggyakoribb ráktípus, nők körében a negyedik helyen áll az egész világon. Magyarországon a betegség előfordulása 1000fő/év, 400fő/év halálozási aránnyal. A méhnyakrák korai stádiumban szinte teljesen gyógyítható, ezért a mielőbbi diagnózis elengedhetetlen. A kórkép felállítása különböző szűrővizsgálatok alapján történik: nőgyógyászati vizsgálat és citológiai mintavétel - rákszűrés, HPV-szűrés és tipizálás, további genetikai vizsgálatok és szövettani vizsgálat. A nőgyógyászati vizsgálat a méhnyak, hüvely és szeméremtest hámsejtekből álló felszínének vizuális szövettani vizsgálatát jelenti.

A rákszűrés során a nőgyógyász speciális eszközzel, a méhnyakról sejteket sodor le, amelyekből a vizsgáló laboratórium kenetet készít, és elemez. A hagyományos kenetelemzés a Papanicolau módszer (PAP) szerint történik: P0, P1, P2, P3, P4, P5 értékelés megadásával. P0: valamilyen hiba miatt a kenet nem értékelhető; P1: negatív minta normál sejtekkel; P2: negatív, de gyulladásra utaló jelek; P3: kóros sejtek is kimutathatók, de az eltérések nem daganatos sejtelváltozásra utalnak, HPV teszt javasolt; P4: rákmegelőző állapot, gyanú, HPV-teszt, szövettan javasolt; P5: egyértelmű daganatos sejtek kimutathatók, szövettani vizsgálat indokolt.

A PAP-rendszer szerinti osztályozást egy korszerűbb, a Bethesda rendszer váltotta fel, amely több lépcsőben elemzi a mintavétel során nyert sejteket: 1. a kenet minőségi véleményezése, 2. általános véleményezés (ASCUS, ASC-H: bizonytalan, atípusos laphámsejtek; LSIL: enyhe fokú hámeltérés, HSIL: rákmegelőző állapot, HPV-teszt szükséges;), 3. a lelet részletes leírása, 4. a citopatológus szakmai véleménye. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a méhnyakrákok 90 %-át HPV (humán papilloma vírus) fertőzés okozza, ezért az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb teret nyer a HPV fertőzés meglétének tesztelése, valamint a vírus típusának azonosítása. A humán papilloma víruscsalád mintegy 150 képviselője közül csak néhány típus sorolható a magas kockázatú csoportba, amelyek rákos elváltozást okozhatnak.

Magyarországon népegészségügyi szűrés keretében háromévenkénti, de akár évenkénti méhnyakrákszűrés javasolt az aktív nemi életet élő nők körében. A legújabb kutatások alapján, az első lépésben alkalmazott HPV-tesztelés, vagy a teszt és a rákszűrés egymás melletti elvégzése hatékonyabb módszernek bizonyul a rákmegelőző diagnózis felállításában, és a betegség minél előbbi kezelésében. Saját otthonunkban önmintavételezésre is van lehetőség.

 A szűrővizsgálatok fontossága mellett a HPV elleni védőoltás jelenti a méhnyakrák elleni védekezés másik lehetőségét. Magyarországon az állami finanszírozásban elérhető HPV vakcináció célcsoportja a 12 éves, 7. osztályos lányok korcsoportja. A HPV-t egyaránt hordozhatják a férfiak is, így a nyájimmunitás kialakítása miatt javasolt a fiúk oltása is.

 

Összeállította:

Sipos Laura (klinikai biokémikus)