Akut veseelégtelenségnek vagy akut vesekárosodásnak a vese működésének hirtelen bekövetkező romlását nevezzük.
A vese páros szerv, amelynek fő feladata, hogy a vérből kiszűrje a káros, illetve felesleges anyagcsere termékeket. Ezen felül szabályozza a vérnyomást, a só-, víz- és sav-bázis egyensúlyt a szervezetben. A vesék különböző hormonokat is termelnek, amelyek például elősegítik a vörösvérsejtek termelődését, szabályozzák az elektrolit háztartást és aktiválják a D-vitamint.
A veseműködés romlása esetén csökken az anyagcsere végtermékek, a hidrogénion, a káliumion és a víz kiválasztása. Emiatt a vér összetétele megváltozik: nő a karbamid-, kreatinin-és káliumkoncentráció, amelynek következtében ödéma és acidózis (savasodás) jelentkezik. Az akut veseelégtelenség többféle tünettel járhat a kiváltó októl függően, de akár teljesen tünetmentes is lehet. A tüneteket a vesék lecsökkent működése következtében a vérben felhalmozódó anyagok váltják ki. Az általános tünetek közé tartozik a vizelet mennyiségének csökkenése, az étvágytalanság, az émelygés, a rossz közérzet, a magas vérnyomás és az ödéma. A vizelet mennyiségének változása talán az egyik legszembetűnőbb panasz. Az akut vesekárosodás legnagyobb részében oliguria lép fel, azaz a vizelet 24 óra alatt mért mennyisége kevesebb lesz, mint 500 mL. Bizonyos esetekben pedig előfordulhat anuria is. Ilyenkor a vizelet mennyisége kevesebb mint 100 mL 24 óra alatt. A laboratóriumi paramétereket tekintve a szérum karbamid és/vagy a szérum kreatinin hirtelen megemelkedése, az alacsony szérum kalcium, a magas szérum foszfát és szérum kálium, a vizelet ozmolalitásának változása, valamint a lecsökkent glomeruláris filtrációs ráta (GFR) figyelhetők meg.
Az akut veseelégtelenséget három csoportba lehet sorolni a kiváltó októl függően.
Az akut veseelégtelenség leggyakoribb oka. Nem jár a vese strukturális károsodásával. Lecsökken a veséken keresztül a vér átáramlása, vagyis csökken a GFR. Emiatt a vese kevésbé tudja kiszűrni az anyagcseretermékeket a vérből, és ezek felhalmozódnak. A keringő vértérfogat csökken, például nagy mennyiségű vérvesztés, súlyos folyadékvesztés (égés, hasmenés, hányás), a vese verőerének trombózisa, szívelégtelenség vagy szeptikus állapot következtében. Bizonyos gyógyszerek, például a nem-szteroid gyulladásgátló és az ACE-gátló vérnyomás csökkentő gyógyszerek is okozhatnak csökkent vérátáramlást a vesékben.
A vizelet útját valami elzárja. Az elzáródás helye és oka változó lehet, például a húgyvezetőt elzáró vesekő vagy tumor, a húgyhólyag tumor, a prosztata megnagyobbodás, illetve a húgyutakat kívülről leszorító elváltozások (terhesség, méh-, végbél daganat, megnagyobbodott nyirokcsomók). Ez a típus ritka, de a legjobban kezelhető, mivel az elzáródás okának mihamarabbi megszűnését követően a vesék megfelelő működése teljes mértékben helyreállhat.
A vese szövetének károsodása, például trauma (trombózis okozta oxigénhiány és szövetelhalás), gyulladás (autoimmun betegség, fertőzés) vagy toxikus anyagok által.
Léteznek szervezeten kívüli vesekárosító anyagok. Ilyenek például egyes gyógyszerek (cyclosporin) vagy antibiotikumok, mint a gentamycin, tobramycin, amikacin, aminoglycosidok. Ezek használata azonban bizonyos bakteriális betegségek kezeléséhez elengedhetetlenek. Vesekárosító hatásuk lehet egyes kontrasztanyagoknak is, amelyek képalkotó vizsgálatok során szükségesek a részletgazdagabb kép megalkotásához.
A szervezetünkben is jelen vannak olyan anyagok, amelyek bizonyos körülmények között vesekárosító hatásúak lehetnek. Ilyen a mioglobin, amely az izmokban található és az izomsejtek oxigénellátását segíti. Súlyos izomsérülésekben a mioglobin a vérbe jut, onnan pedig a vesébe, ahol károsíthatja a sejteket. Hasonlóan káros hatású lehet a súlyos hemolízis által felszabaduló hemoglobin, amely a vörösvérsejtekben az oxigént szállítja. A vörösvérsejtekből azok szétesésével szabadul ki. Hemolízis, azaz vörösvérsejtszétesést okozhat többek közt transzfúziós reakció, kígyómarás, autoimmun- vagy több hematológiai betegség is. Vesekárósító hatású lehet egyik anyagcsere termékünk a húgysav is, amely nem csak fájdalmas köszvényt alakíthat ki az ízületekben lerakódva, de a vese kanyarulatos csatornáiban is kárt tehet.
A veseműködés laboratóriumi vizsgálatai:
Az akut veseelégtelenség típusainak elkülönítésére a vizelet és vérvizsgálat mellett szükség lehet képalkotó vizsgálatokra (ultrahang, CT, MRI) is a pontos diagnózis megállapításához és az altípusok elkülönítéséhez.
A vizeletben jelen lévő anyagok mennyiségének vagy jelenlétének ténye gyakran az első tünete lehet a vesebetegségeknek. Fontos jellemző a vizelet mennyisége és a vizelet színe. A vizeletben megjelenő vér, illetve a különböző sejttípusok információval szolgálhatnak az orvosoknak. A vérben mérik a vese által kiválasztott salakanyagok (karbamid, kreatinin), az ionok (nátrium, kálium, klorid) szintjét. A vizeletvizsgálat során a fehérje, nátrium és karbamid szintjének meghatározása, valamint az ozmolalitás és a fajsúly mérése és időbeli változásuk információt ad a vesék állapotáról.
Az akut veseelégtelenség életet veszélyeztető állapot lehet. Kezelésének első fontos lépése a szervezet egyensúlyának visszaállítása, a vizeletkiválasztás megindítása intravénás folyadékterápiával. Súlyosabb esetekben dialízisre is szükség lehet. Fontos az akut veseelégtelenséget kiváltó ok felderítése és kezelése, annak érdekében, hogy az akut veseelégtelenség ne alakuljon ki újra, el lehessen kerülni a szövődményeit és ne súlyosbodjon krónikus veseelégtelenséggé.
Összeállította:
Szénásy Dalma
.png)