Más néven
Teljes vérkép
Kvantitatív vérkép
Hivatalos név
Vérkép
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
26.04.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Az általános egészségi állapot felmérésére, valamint különböző betegségek (például vérszegénység és fertőzések) szűrésére.

 

 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

A rendszeres orvosi vizsgálat részeként vagy orvosa döntése alapján.

Milyen mintára van szükség?

A kar egyik gyűjtőeréből (vénájából) vett, esetleg ujjbegy-, vagy csecsemők esetében sarokszúrással nyert vérminta szükséges. A vérmintánál meg kell akadályozni a bealvadást, ezért a vért EDTA-t tartalmazó (lila kupakos) csőbe veszik le. A levételt követően a csőben lévő vért alaposan azonnal át kell forgatni, (nem összerázni!), hogy az alvadásgátló hatása érvényesüljön!

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs speciális teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?

A vérképvizsgálat a vérsejtek automatizált megszámlálását jelenti a vérben. Információval szolgál a keringő fehérvérsejt- (FVS), vörösvértest- (VVT) és vérlemezke-populációkról. Az eredmény magában foglalja a sejtek számát, típusát, nagyságát, alakját, és még néhány más fizikai jellemzőjét. Egy-két percen belül a hematológiai műszer (amelyen a vizsgálatot végzik) képes sejtek ezreit megmérni és az eredményeket a megállapított referenciatartományokkal összehasonlítani. Az esetleges rendellenes eredményeket a gép megjelöli, a laboratóriumi szakember pedig szaktudása és tapasztalata alapján dönti el, hogy elfogadja-e a gépi leletet vagy további vizsgálatokra jelöli ki a mintát.
Ha a gépi vérképben nem figyelhető meg figyelemre méltó eltérés, a vizsgálat ennél a pontnál véget is ér. Ugyanakkor, ha jelentős  rendellenességet tapasztalnak valamely sejtpopulációban, elvégezhetik a vérkenet vizsgálatát. Ennél a vizsgálatnál egy csepp vért cseppentenek egy tárgylemezre (mikroszkópban használt üveglemezre), azt vékony rétegben szétterítik, megszárítják és speciális festékekkel megfestik. Ezután a laboratóriumi szakember mikroszkóp alatt vizsgálja a kenetet, és kiértékeli az abban található sejteket. Az így nyert további információkat hozzácsatolja a sejtszámláló automata eredményéhez, és a leletet továbbítja az orvosnak.

A vér a plazma nevű folyadékban lebegő sejtekből áll. Ezek a sejtek a VVT-k, FVS-ek és vérlemezkék a csontvelőben keletkeznek és érnek meg. Rendes körülmények között szükség szerinti mennyiségben kerülnek ki a véráramba.

Fehérvérsejtek (FVS-ek)
Alapvetően öt típusú FVS létezik a szervezetben, fő funkciójuk elsősorban a fertőzések leküzdése. Ezek a sejttípusok neutrofilek, limfociták, bazofilek, eozinofilek és monociták viszonylag állandó arányokban találhatóak a vérben, ezen arányok azonban a szervezetben zajló folyamatok hatására átmenetileg megváltozhatnak. Fertőzés esetén például a neutrofilek, allergiákban az eozinofilek, míg leukémiákban egyetlen sejtvonal (például limfocita) aránya növekedhet meg jelentősen. Ebben az esetben ez a sejttípus nagy számban lehet jelen, érett és többféle éretlen formában. A vérképvizsgálattal egyrészt meghatározható, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő számú FVS a fertőzések leküzdéséhez, másrészt kimutatható, ha valamelyik sejttípusból a vártnál több található. Segítségével megállapítható továbbá az egyes sejttípusok száma és egymáshoz viszonyított százalékos aránya is.

Vörösvértestek (VVT-k)
A VVT-k vöröses színűek és fánkhoz hasonló alakúak, közepükön elvékonyodó területtel. Hemoglobin található bennük, ez a molekula szállítja az oxigént a szervezeten belül a sejtekhez. A vérkép segítségével meghatározható, hogy rendelkezésre áll-e elegendő VVT és hogy azok normálisnak mutatkoznak-e. A VVT-k rendesen hasonló méretűek és alakúak, azonban B12-vitamin-, folsav- és vashiányban, valamint számos más betegségben jelentős eltérések adódhatnak. Ha a jelen levő normális VVT-k száma nem elegendő, akkor vérszegénységről beszélünk, amely tünetekkel (fáradtság, gyengeség) járhat. Sokkal ritkábban (erythrocytosis, polycythaemia) túlságosan magas VVT-szám is előfordulhat. Szélsőséges esetben ez megzavarhatja a vér áramlását az artériákban és vénákban.

Vérlemezkék
A vérlemezkék (trombociták) különleges sejttöredékek, amelyek a véralvadásban játszanak fontos szerepet. Azokban a betegekben, akik keringésében nem található elegendő vérlemezke, fokozott a túlzott vérzések és a zúzódások (kék foltok) kialakulásának a kockázata. A vérképvizsgálat segítségével meghatározható a  vérlemezkék száma és nagysága. Egyes betegségekben és néhány személy esetében óriás vagy összecsapzódott vérlemezkék (vérlemezke-aggregátumok) jelenhetnek meg, ezek pontos mérése a sejtszámláló automata számára gondot jelent. Ilyen esetben szükséges lehet a vérkenet vizsgálata.

Hogyan történik a mintavétel?
A vérkép vizsgálathoz a kar egyik gyűjtőeréből (vénájából) az abba vezetett tű segítségével vett, esetleg ujjbegy-, vagy csecsemők esetében sarokszúrással nyert vérminta szükséges.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék-minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. 

Accordion Title
Vizsgálat
  • Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot? 

    A vérképvizsgálatot átfogó szűrővizsgálatként használják például vérszegénység, fertőzések és még sok más betegség esetében. Valójában ez egy összetett vizsgálat, amely a vér különböző összetevőit elemzi. Magában foglalja a következőket:

    • Fehérvérsejt- (FVS) szám. A FVS-szám a FVS-ek tényleges száma vértérfogategységre vetítve. Mind csökkenése, mind emelkedése jelentőséggel bírhat. A minőségi FVS-szám (vérkép) a keringő FVS-típusokról ad információt. Öt különböző FVS-típus létezik, midegyik más szerepet tölt be a szervezet fertőzések elleni védekezése során. A minőségi vérképvizsgálat során öt csoportba soroljuk a fehérvérsejteket, úgymint: neutrofilek (szegmentek, granulociták), limfociták, monociták, eozinofilek, bazofilek.
    • Vörösvértest- (VVT) szám. A VVT-szám a VVT-k tényleges száma vértérfogategységre vetítve. Mind csökkenése, mind emelkedése kóros állapotra utalhat.
    • Hemoglobinszint. A hemoglobinszint a hemoglobin (oxigénszállító molekula) mennyiségét írja le a vérben.
    • Hematokrit (Hct). A hematokrit a VVT-k térfogatát adja meg a teljes vértérfogat százalékában.
    • Vérlemezkeszám. A vérlemezkeszám a vérlemezkék száma adott mennyiségű vértérfogatban. Csökkenése kóros vérzéses, emelkedése érelzáródással járó folyamatra utalhat. Az átlagos vérlemezke-térfogat (angolul Mean Platelet Volume – MPV) egy, az automata által kiszámított, vérlemezkék méretét jellemző érték. A fiatal vérlemezkék nagyobbak, ezért az emelkedett MPV-érték fokozott vérlemezke-termeléssel járó állapotra utal. Az MPV a csontvelői vérlemezke-termelésről szolgál információval az orvos számára.
    • Átlagos sejttérfogat (angolul Mean Corpuscular Volume – MCV). Az MCV a VVT-k átlagos térfogatát írja le. Az MCV emelkedett, ha a VVT-k az átlagosnál nagyobbak (makrociták), mint például B12-vitamin-hiány okozta vérszegénységben. Csökkent MCV esetén a VVT-k kisebbek az átlagosnál (mikrociták), ilyen vashiányos vérszegénységében és talasszémiákban fordul elő.
    • Átlagos sejthemoglobin-tartalom (angolul Mean Corposcular Hemoglobin – MCH). Az MCH az egy VVT-re vetített, számított hemoglobinmennyiség. Mivel a makrociter (nagy) VVT-k nagyobbak, mint a normociter (normális) vagy mikrociter (kis) VVT-k, ezért általában a makrociter VVT-k magasabb MCH-val is szoktak rendelkezni.
    • Átlagos sejthemoglobin-koncentráció (angolul Mean Corposcular Hemoglobin Concentration – MCHC). Az MCHC az egy VVT-re vetített, számított hemoglobinkoncentráció. Csökkent MCHC-értékeket (hypochromia, halványabb festődés) találunk olyan betegségekben, ahol a hemoglobin kórosan alacsony koncentrációban van jelen a VVT-kben, mint például vashiányos vérszegénységben és talasszémiákban. Emelkedett MCHC-értékekkel (hyperchromia, fokozott festődés) járnak az olyan betegségek, amelyekben a hemoglobin kórosan magas koncentrációban van jelen a VVT-kben, például öröklött (herediter) szferocitózisban (egy viszonylag ritka veleszületett rendellenesség).
    • Vörösvértest-eloszlási szélesség (angolul Red Cell Distribution Width – RDW). Az RDW a VVT-k méretének homogenitását jellemző számított érték. Néhány vérszegénységtípusban, mint például a vészes vérszegénységben a VVT-k méretbeli (anizocitózis)  és alakbeli (poikilocitózis) különbözősége együttesen az RDW emelkedését váltják ki.
  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot? 

    A vérkép eléggé gyakori vizsgálat, amelyet korábban mindenki számára megrendeltek az éves egészségügyi vizsgálatkor. Habár már nem alkalmazzák annyira gyakran, még mindig rutinszerűen használják többféle betegség szűrésére, segítségként diagnózisok felállításához és a betegségek lefolyásának nyomonkövetésére. A legtöbbb páciens esetében, hogy általános egészségi állapotát felmérjék, felveszik a vérkép alapértékeit. Ha a vizsgált személy egészséges és sejtpopulációi a referenciatartományon belüliek, akkor nem szükséges a vérképvizsgálat ismétlése mindaddig, amíg egészségi állapota meg nem változik, vagy orvosa szükségesnek nem tartja azt. Vérszegénységgel összefüggő tünetek (például fáradtság és gyengeség), fertőzés, gyulladás fellépésekor, zúzódások („kék foltok”) vagy vérzés megjelenésekor az orvos az ok felderítéséhez vérképvizsgálatot rendelhet. 

    Az FVS-szám jelentős emelkedése segítheti egy esetleges fertőzés fennállásának megerősítését, és további vizsgálatok elvégzésére sarkallhat az emelkedés okának felderítésére. 
    A VVT-k csökkent száma (vérszegénység) a VVT-k méret- és alakbeli változásainak értékelésével tovább vizsgálható, ennek segítségével meghatározható, hogy csökkent sejttermelés, fokozott vérvesztés vagy fokozott VVT-pusztulás-e az ok. 

    A vérlemezkék alacsony száma magyarázatot adhat egy fokozott vérzékenységre, míg az átlagnál jóval magasabb száma a fokozott véralvadás okára utalhat.

    Sok, a szervezet állapotát érintő változás az egyes sejtpopulációk csökkenését vagy növekedését váltja ki. Ezek közül néhány kezelésre szorul, míg a többi magától rendeződik. Néhány betegség, mint például a daganatok (és a kemoterápiás kezelés) befolyásolhatják a sejtek csontvelői termelését, megnövelve egy-egy sejttípus termelését a többi rovására, vagy a teljes termelés csökkentése által. Egyes gyógyszerek csökkenthetik az FVS-számot, néhány vitamin, illetve ásványi anyag hiánya pedig vérszegénységet okozhat. A vérképvizsgálatot ezen betegségek és a gyógyszeres kezelések nyomon követésére rendszeresen elvégezhetik.

  • Mit jelent az eredmény?

    FIGYELEM: Mivel a referenciaérték számos tényezőtől függ (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referenciatartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referenciatartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referenciatartományok és jelentésük lapon.

    A következő táblázat összefoglalja a vérkép összetevőinek emelkedett vagy csökkent értékének jelentését. (Egy részletesebb, de angol nyelvű nyomtatható változat eléréséhez kattintson ide).

    Teszt

    Név

    Emelkedett/Csökkent

    WBC / FVS

    Fehérvérsejt

    Emelkedhet fertőzésekben, gyulladásos állapotokban, daganatos betegségekben, leukémiában; csökkenhet néhány gyógyszer hatására (pl.: methotrexat), néhány autoimmun betegségben, súlyos fertőzésekben, csontvelői elégtelenségben, és veleszületett csontvelői apláziában (a csontvelő nem fejlődik ki normálisan)

    %Neut

    Neutrofil/Szegment

    Ezek dinamikusan változó sejtpopulációk, amelyek a szervezetben lejátszódó folyamatoktól függően napról napra módusulhatnak. Egy konkrét típus jelentős emelkedése különböző heveny és/vagy idült betegséggel társulhat. Példa erre a limfociták számának emelkedése limfocitás leukémiában. Bővebb információért kérjük keresse fel a vérkenet és fehérvérsejt fejezeteket.

    %Lymph

    Limfocita

    %Mono

    Monocita

    %Eos

    Eozinofil

    %Baso

    Bazofil

    #Neut

    Neutrofil/Szegment

    #Lymp

    Limfocita

    #Mono

    Monocita

    #Eos

    Eozinofil

    #Baso

    Bazofil

     

     

     

    RBC / VVT

    Vörösvértest

    Csökkent vérszegénységben; emelkedett túltermelésben és folyadékvesztés esetén (hasmenés, kiszáradás, égések)

    Hgb

    Hemoglobin

    VVT eredményt tükrözi

    Hct

    Hematokrit

    VVT eredményt tükrözi

    MCV

    Átlagos sejttérfogat

    Emelkedett B12 és fólsav hiányban; csökkent vashiányban és talasszémiákban

    MCH

    Átlagos sejt hemoglobin tartalom

    MCV eredményt tükrözi 

    MCHC

    Átlagos sejt hemoglobin koncentráció

    Csökkenhet az MCV csökkenésével.

    RDW

    VVT eloszlási szélesség

    Az emelkedett RDW vegyes VVT populációt jelent; az éretlen VVT-ek jellemzően nagyobbak.

     

     

     

    THR / PLT

    Vérlemezke

    Emelkedhet vagy csökkenhet a vérlemezke termelést befolyásoló állapotokban; csökken, ha nő a felhasználás (pl.: vérzés); néhány öröklött betegségben (pl.: Wiskott-Aldrich, Bernard-Soulier szindrómákban), lupuserythematosusban, vészes vérszegénységben, a lép túlműködésében (a lép túl sokat von ki a keringésből), leukémiában és kemoterápia alatt.

    MPV

    Átlagos vérlemezke térfogat

    A vérlemezke termeléssel változhat; a fiatal vérlemezkék nagyobbak, mint a régebbiek

  • Hogyan lehet a vérképet befolyásolni?

    A saját egészségi állapotuk iránt lelkesen érdeklődő betegek gyakran kérdeznek a FVS, VVT vagy a vérlemezkeszám megváltoztatásának módjáról. A és a rossz koleszterintől eltérően, a sejtpopulációkat általában nem befolyásolják az életvitel változásai, kivéve, ha hiánybetegség áll a háttérben (például B12-vitamin-, folsav- vagy vashiány). Nincs lehetőség a FVS-szám közvetlen emelésére, vagy a VVT-k számának vagy alakjának megváltoztatására. Az esetleges háttérben álló betegségek felszámolása és egészséges életmód követése elősegíti az optimális sejttermelést, a többi a szervezet dolga.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe