Vérkép

A vérképvizsgálatot átfogó szűrővizsgálatként használják például vérszegénység, fertőzések és még sok más betegség esetében. Valójában ez egy összetett vizsgálat, amely a vér különböző összetevőit elemzi. Magában foglalja a következőket:

• Fehérvérsejt- (FVS) szám. A FVS-szám a FVS-ek tényleges száma vértérfogategységre vetítve. Mind csökkenése, mind emelkedése jelentőséggel bírhat. A minőségi FVS-szám (vérkép) a keringő FVS-típusokról ad információt. Öt különböző FVS-típus létezik, midegyik más szerepet tölt be a szervezet fertőzések elleni védekezése során. A minőségi vérképvizsgálat során öt csoportba soroljuk a fehérvérsejteket, úgymint: neutrofilek (szegmentek, granulociták), limfociták, monociták, eozinofilek, bazofilek.
• Vörösvértest- (VVT) szám. A VVT-szám a VVT-k tényleges száma vértérfogategységre vetítve. Mind csökkenése, mind emelkedése kóros állapotra utalhat.
• Hemoglobinszint. A hemoglobinszint a hemoglobin (oxigénszállító molekula) mennyiségét írja le a vérben.
• Hematokrit (Hct). A hematokrit a VVT-k térfogatát adja meg a teljes vértérfogat százalékában.
• Vérlemezkeszám. A vérlemezkeszám a vérlemezkék száma adott mennyiségű vértérfogatban. Csökkenése kóros vérzéses, emelkedése érelzáródással járó folyamatra utalhat. Az átlagos vérlemezke-térfogat (angolul Mean Platelet Volume – MPV) egy, az automata által kiszámított, vérlemezkék méretét jellemző érték. A fiatal vérlemezkék nagyobbak, ezért az emelkedett MPV-érték fokozott vérlemezke-termeléssel járó állapotra utal. Az MPV a csontvelői vérlemezke-termelésről szolgál információval az orvos számára.
• Átlagos sejttérfogat (angolul Mean Corpuscular Volume – MCV). Az MCV a VVT-k átlagos térfogatát írja le. Az MCV emelkedett, ha a VVT-k az átlagosnál nagyobbak (makrociták), mint például B12-vitamin-hiány okozta vérszegénységben. Csökkent MCV esetén a VVT-k kisebbek az átlagosnál (mikrociták), ilyen vashiányos vérszegénységében és talasszémiákban fordul elő.
• Átlagos sejthemoglobin-tartalom (angolul Mean Corposcular Hemoglobin – MCH). Az MCH az egy VVT-re vetített, számított hemoglobinmennyiség. Mivel a makrociter (nagy) VVT-k nagyobbak, mint a normociter (normális) vagy mikrociter (kis) VVT-k, ezért általában a makrociter VVT-k magasabb MCH-val is szoktak rendelkezni.
• Átlagos sejthemoglobin-koncentráció (angolul Mean Corposcular Hemoglobin Concentration – MCHC). Az MCHC az egy VVT-re vetített, számított hemoglobinkoncentráció. Csökkent MCHC-értékeket (hypochromia, halványabb festődés) találunk olyan betegségekben, ahol a hemoglobin kórosan alacsony koncentrációban van jelen a VVT-kben, mint például vashiányos vérszegénységben és talasszémiákban. Emelkedett MCHC-értékekkel (hyperchromia, fokozott festődés) járnak az olyan betegségek, amelyekben a hemoglobin kórosan magas koncentrációban van jelen a VVT-kben, például öröklött (herediter) szferocitózisban (egy viszonylag ritka veleszületett rendellenesség).
• Vörösvértest-eloszlási szélesség (angolul Red Cell Distribution Width – RDW). Az RDW a VVT-k méretének homogenitását jellemző számított érték. Néhány vérszegénységtípusban, mint például a vészes vérszegénységben a VVT-k méretbeli (anizocitózis)  és alakbeli (poikilocitózis) különbözősége együttesen az RDW emelkedését váltják ki.

A vérkép eléggé gyakori vizsgálat, amelyet korábban mindenki számára megrendeltek az éves egészségügyi vizsgálatkor. Habár már nem alkalmazzák annyira gyakran, még mindig rutinszerűen használják többféle betegség szűrésére, segítségként diagnózisok felállításához és a betegségek lefolyásának nyomonkövetésére. A legtöbbb páciens esetében, hogy általános egészségi állapotát felmérjék, felveszik a vérkép alapértékeit. Ha a vizsgált személy egészséges és sejtpopulációi a referenciatartományon belüliek, akkor nem szükséges a vérképvizsgálat ismétlése mindaddig, amíg egészségi állapota meg nem változik, vagy orvosa szükségesnek nem tartja azt. Vérszegénységgel összefüggő tünetek (például fáradtság és gyengeség), fertőzés, gyulladás fellépésekor, zúzódások („kék foltok”) vagy vérzés megjelenésekor az orvos az ok felderítéséhez vérképvizsgálatot rendelhet. 

Az FVS-szám jelentős emelkedése segítheti egy esetleges fertőzés fennállásának megerősítését, és további vizsgálatok elvégzésére sarkallhat az emelkedés okának felderítésére. 
A VVT-k csökkent száma (vérszegénység) a VVT-k méret- és alakbeli változásainak értékelésével tovább vizsgálható, ennek segítségével meghatározható, hogy csökkent sejttermelés, fokozott vérvesztés vagy fokozott VVT-pusztulás-e az ok. 

A vérlemezkék alacsony száma magyarázatot adhat egy fokozott vérzékenységre, míg az átlagnál jóval magasabb száma a fokozott véralvadás okára utalhat.

Sok, a szervezet állapotát érintő változás az egyes sejtpopulációk csökkenését vagy növekedését váltja ki. Ezek közül néhány kezelésre szorul, míg a többi magától rendeződik. Néhány betegség, mint például a daganatok (és a kemoterápiás kezelés) befolyásolhatják a sejtek csontvelői termelését, megnövelve egy-egy sejttípus termelését a többi rovására, vagy a teljes termelés csökkentése által. Egyes gyógyszerek csökkenthetik az FVS-számot, néhány vitamin, illetve ásványi anyag hiánya pedig vérszegénységet okozhat. A vérképvizsgálatot ezen betegségek és a gyógyszeres kezelések nyomon követésére rendszeresen elvégezhetik.

FIGYELEM: Mivel a referenciaérték számos tényezőtől függ (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referenciatartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referenciatartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referenciatartományok és jelentésük lapon.

A következő táblázat összefoglalja a vérkép összetevőinek emelkedett vagy csökkent értékének jelentését. (Egy részletesebb, de angol nyelvű nyomtatható változat eléréséhez kattintson ide).

A saját egészségi állapotuk iránt lelkesen érdeklődő betegek gyakran kérdeznek a FVS, VVT vagy a vérlemezkeszám megváltoztatásának módjáról. A „jó” és a „rossz” koleszterintől eltérően, a sejtpopulációkat általában nem befolyásolják az életvitel változásai, kivéve, ha hiánybetegség áll a háttérben (például B₁₂-vitamin-, folsav- vagy vashiány). Nincs lehetőség a FVS-szám közvetlen emelésére, vagy a VVT-k számának vagy alakjának megváltoztatására. Az esetleges háttérben álló betegségek felszámolása és egészséges életmód követése elősegíti az optimális sejttermelést, a többi a szervezet dolga.