Más néven
Mellkasi folyadékgyülem
Hivatalos név
Pleurális folyadékgyülem
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 23.09.2022.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Segítséget nyújt olyan kórképek diagnózisában, amikre jellemző a mellkasban fokozott mértékben termelődő folyadék (pleurális effúzió) kialakulása.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha a kezelőorvosban felmerül annak a gyanúja, hogy mellkasi folyadékgyülem alakult ki, ami mellkasi fájdalommal, köhögéssel, és/vagy nehézlégzéssel jár együtt, és mindez mellkasi röntgen vizsgálattal is megerősítésre kerül.

Milyen mintára van szükség?

A pleurális folyadékot mellkascsapolás (torakocentézis) révén tudják levenni.

A vizsgáltra kell-e külön készülni?

Nem szükséges.

Mit vizsgálunk?

A tüdők külső felszínét, valamint a mellkast belülről borító savós hártyát pleurának hívjuk. A pleurális folyadék a pleura két rétege közötti vékony térben helyezkedik el, amik egymáshoz képest elmozdulnak minden légvétel során. Ez az elmozdulás segíti a normál légzés kivitelezését. Egészséges személyekben kb. 10-20 mL pleurális folyadék van, ami egyenletesen oszlik el a pleurális térben, ami folyamatosan pótlódik a vérből kis kapillárisokon keresztül. Számos betegségben megnőhet a pleurális folyadék mennyisége. Ilyenkor fontos laboratóriumi tesztekkel megvizsgálni a folyadékot, ami drainen keresztüli leszívás után lehetséges.

Számos betegség okozhat gyulladást a pleura két membránjában (pleuritisz) és/vagy okoz pleurális folyadékgyülemet (pleurális effúzió). A pleurális folyadékminta laboratóriumi vizsgálata segít kideríteni, hogy mi állhat a fokozott termelődés hátterében.

A következő fő okok állhatnak a pleurális folyadékgyülem kialakulásában:

  • Eltérés alakult ki az ereken belüli nyomás (ami elősegíti a víz kiáramlását a keringésből) és a vérben keringő fehérjék mennyisége (ami pedig benttartja a vizet a keringésben) között. A folyadékot, amely ilyen esetben felhalmozódik, úgy hívják, hogy transzudátum. Ez a típusú mellkasi folyadék sokkal gyakrabban érinti a mellkas mindkét felét és kialakulása gyakran pangásos szívelégtelenségnek vagy májcirrózisnak köszönhető.
  • Ha sérülés vagy gyulladás alakult ki a pleurában, ilyenkor a felhalmozódó folyadékot exudátumnak hívják. Ez esetben általában a mellkas csak egyik fele érintett. Az exudátum kialakulása a következő kórképekkel hozható összefüggésbe:
    • Fertőzések – vírusok, baktériumok vagy gombák okozzák. Az infekció kialakulhat a pleurális térben, de a szervezet más területéről is átterjedhet, például tüdőgyulladáshoz kapcsoltan is kialakulhat.
    • Vérzés - vérzési zavarok, trauma, vagy pulmonális embolizáció ahhoz vezethet, hogy a pleurális folyadék véres lesz.
    • Súlyos gyulladás – tüdőbetegségekhez, krónikus pulmonális gyulladásos kórképekhez társultan, például azbesztózis, szarkoidózis, autoimmun betegségek, így reumatoid artritisz (RA) és szisztémás lupusz eritematózusz (SLE).
    • Tumoros folyamatok – úgy, mint limfóma, leukémia, tüdőrák, más áttétet adó daganatok.
    • Egyéb betegségek - lehet ismeretlen eredetű (idiopátiás), vagy bypass műtét után, szív- vagy tüdőtranszplantációt követően, hashártya gyulladás, vagy hasi tályog.

A pleurális folyadékminta típusának meghatározása nagyban segítheti a kialakulás pontos okának könnyebb kiderítését. A kezelőorvos először egy általános laboratóriumi tesztpanelt végeztet el (sejtszám, összfehérje, albumin, és laktát dehidrogenáz (LDH) szint meghatározással), és a minta kinézetének értékelésével együtt eldöntésre kerül, hogy transzudátumról vagy exudátumról van-e szó. A vizsgálat részét képezi a perifériás vérminta levétele is, hogy a fenti laboratóriumi paraméterek szintjét összehasonlítsák a vérmintában és a pleurális folyadékmintában. Amennyiben a minta exudátum, további kiegészítő vizsgálatok szükségesek, hogy kiderüljön, mi áll a pleuritisz és/vagy pleurális effúzió hátterében.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A pleurális folyadékminta analízise segítséget nyújt a pleurális folyadékgyülem okának felderítésében. Az elsődleges laboratóriumi tesztek a következők:

    • Összfehérje, albumin és LDH
    • Sejtszám
    • A minta kinézetének értékelése.

    Ezen eredmények értékei összevetésre kerülnek a vérmintában mért eredményekkel, azért, hogy a transzudátumot és az exudátumot elkülönítsék egymástól.

    • Transzudátum - leggyakrabban pangásos szívelégtelenség vagy májcirrózis okozza. Ha a minta transzudátum, akkor általában további vizsgálatok nem szükségesek.
    • Exudátum - további vizsgálatok gyakran elvégzésre kerülnek, hogy a pontos okot megállapítsák:
      • Glükóz, laktát, amiláz, triglicerid, és bizonyos tumor markerek, például CEA meghatározás.
      • Mikroszkópos vizsgálat - a pleurális folyadékminta vizsgálata tárgylemezen mikroszkópos értékeléssel fehérvérsejtek, vörösvértestek, valamint baktériumok vagy gombák azonosítása érdekében.
      • Citológia - a sejtek centrifugálását követően tárgylemezre kerülnek, hogy speciális festékkel legyenek megjelölve. Így kóros sejtalakokat, például tumorsejteket is be lehet azonosítani.
      • Gram festés - baktériumok vagy gombák mikroszkópos kimutatására alkalmas festési eljárás. Normálisan semmilyen kórokozónak nem szabadna a mintában jelen lennie.
      • Tenyésztés és antibiotikum érzékenységi vizsgálat - elősegíti a baktériumok detektálását és a megfelelő gyógyszeres kezelés kiválasztását.
      • Gomba specifikus tesztek – a fentiekhez hasonlóan gomba tenyésztést és érzékenységi vizsgálatot foglal magában.
      • Adenozin deamináz - segíti a tuberkolózis (TBC) diagnózisát.
      • Ritkábban végzett egyéb mikrobiológiai tesztek, melyek vírus-, mikobaktérium-, vagy parazitafertőzést igazolnak.
  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A pleurális folyadékminta vizsgálata általában akkor kerül elvégzésre, ha a kezelőorvosban felmerül annak a gyanúja, hogy a beteg pleuritiszben és/vagy pleurális folyadékgyülem miatt szenved, amit mellkasröntgen felvétellel is meg kell erősíteni. Elvégzésre kerülnek a fenti vizsgálatok, ha az alábbi tünetekre panaszkodik a beteg:

    • Mellkasi fájdalom, mely mély belégzéskor erősödik,
    • Köhögés,
    • Nehézlégzés,
    • Hőemelkedés, láz
    • Hányinger
  • Mit jelent a vizsgálat eredménye?

    A különböző laboratóriumi vizsgálatok segítenek elkülöníteni a pleurális folyadékminta kétféle típusát és egyben az okának a megállapítását. Az elsődleges laboratóriumi vizsgálatok az alábbi eredményeket mutathatják:

    Minta kinézet Összfehérje, albumin és LDH Sejtszám Minta típus Ok
    tiszta alacsony kevés transzudátum pangásos szívelégtelenség vagy cirrózis
    opálos magas sok exudátum számos ok, további vizsgálatokra van szükség

    Ha a minta exudátum, további vizsgálatok szükségesek, melyek az alábbi eltérésekkel függnek össze:

    Minta kinézete - a pleurális folyadék általában halványsárga színű vagy víztiszta. A kóros értékek a következő betegségekre utalhatnak:

    • Vörös színű (véres) folyadékminta, amely vértartalomra utal.
    • Opálos, nem áttetsző, amely fertőzésre és/vagy sok fehérvérsejt jelenlétére utal. Felmerülhet annak lehetősége is, hogy nyirokfolyadékot tartalmaz. Az utóbbi trauma vagy limfóma következtében alakulhat ki, amikor a nyirok a nyirokrendszerből a vénás rendszerbe vezetődik át.

    Kémiai tesztek - az összfehérje és az albumin meghatározáson kívül a következő vizsgálatokat lehet még elvégezni annak ellenére, hogy használhatóságuk még nem tisztázott:

    • Glükóz - általában a vércukorszinthez hasonló értéket mutat, de koncentrációja lecsökkenhet fertőzésben vagy reumatoid artritiszben.
    • Laktát dehidrogenáz (LDH) szintje emelkedhet infekció esetén.
    • Amiláz szint megemelkedhet hasnyálmirigy gyulladásban, nyelőcső ruptura esetén vagy tumoros kórképekben.
    • Triglicerid szint nőhet, ha a nyirokrendszerből szivárgás következik be.
    • Tumormarkerek, például CEA, koncentrációja emelkedik daganatos betegségekben.

    Mikroszkópos vizsgálat - az egészséges pleurális folyadékban csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen a fehérvérsejtek, ugyanakkor vörösvértestek vagy kórokozók egyáltalán nincsenek.

    • Összsejtszám - emelkedett fehérvérsejtszám kialakulhat fertőzésekben, mely pleuritiszt okoz. Magas vörösvértestszám viszont traumára, tumorra, vagy tüdő infarktusra utalhat.
    • Fehérvérsejttípusok differenciálása - a különböző típusú fehérvérsejtek azonosítása. Emelkedett neutrofilszám jellemző bakteriális fertőzésekben, ugyanakkor magas a limfociták aránya daganatokban és tuberkulózisban (TBC).
    • Citológia - a mintában lévő sejtek tárgylemezre való felvitele és megfestése után lehetőség van a kóros sejtek vizsgálatára. Ezeket az analíziseket gyakran elvégzik, ha mezotelioma vagy áttétet adó daganat lehetősége áll fenn. A tumorsejtek, illetve éretlen vérsejtek jelenléte utalhat az alapbetegségre.

     Fertőzés specifikus tesztek:

    • Gram festés - normális esetben kórokozónak nem szabad jelen lenni a pleurális folyadékban.
    • Tenyésztés és érzékenységi vizsgálat - ha a baktérium kimutatásra került, érdemes elvégezni az antibiotikum érzékenységi tesztet, mely segíti a megfelelő gyógyszeres kezelés elindítását. Ha nincs baktérium jelen, az nem zárja ki biztosan a fertőzést, ugyanis egy korábbi antibiotikum kezelés miatt alacsony lehet a baktériumok száma.
    • Gomba tesztek - ha a tenyésztés pozitív gombára, az magyarázhatja a gyulladás kialakulását és ilyenkor érzékenységi teszt elvégzésével kiválasztható a megfelelő gomba elleni készítmény.
    • Adenozin deamináz - jelentősen megemelkedhet a szintje a pleurális folyadékban, ha a betegnek tuberkulózisa (TBC) van. Ez különösen igaz akkor, ha olyan országban él, ahol relatíve magas a TBC-s betegek száma.

    Egyéb ritkábban elvégzett vizsgálatok is elvégezhetőek annak igazolására, hogy vírus, mikobaktérium vagy parazita fertőzés áll a tünetek hátterében.

  • Mit nevezünk mellkascsapolásnak és hogyan történik a kivitelezése?

    A mellkascsapolás vagy más néven torakocentézis során a pleurális folyadékgyülem a mellkasból egy speciális tű segítségével kerül eltávolításra. A mintavétel során a beteg felemelt karral ül. Általában először lokális érzéstelenítést kap és azt követően történik a tű beszúrása a minta eltávolítása érdekében.

  • Más okból végeznek még mellkascsapolást?

    Igen. A pleurális folyadékgyülemet terápiás célból is eltávolítják, ezzel csökkentve a tüdőre kifejtett nyomását. Egy katétercső behelyezése akár nagyobb mennyiségű mellkasi folyadék levezetését is segítheti, amely újratermelődhet a későbbiekben.

  • Felszívódhat-e a pleurális folyadékgyülem magától?

    Igen, ha csak kis mennyiségben termelődött, akkor kezelés nélkül is felszívódhat.

  • Súlyos kórképnek számít a pleurális folyadékgyülem termelődés?

    A pleurális effúzió kialakulása esetenként lehet súlyos klinikai állapot, ha jelentős nyomó hatással bír a tüdőkre, amely megnehezíti a normális légzést. Mivel a pleurális folyadékgyülem nem egy normális folyamat, mindenképp tisztázni kell a hátterét. Maga az ok is lehet súlyos betegség, amelyet szintén kezelni kell. Ilyen kórkép lehet például a szívelégtelenség, tüdőgyulladás, vagy egyéb fertőzések, daganat, tüdőembólia, vagy májbetegség.

  • Mit kell még tudnom?

    Egy frissen vett vérmintából a cukor, összfehérje, albumin, illetve laktát dehidrogenáz (LDH) vizsgálatokat is elvégezhetik, hogy ezen értékeket összehasonlítsák a pleurális folyadék mintában mért eredményekkel.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

(2020 February 26, Updated). Pleural Fluid Analysis. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at https://medlineplus.gov/lab-tests/pleural-fluid-analysis/. Accessed July 2020.

Light, R. (2019 July, Updated). Pleural Effusion. Merck Manual Consumer Version. Available online at https://www.merckmanuals.com/home/lung-and-airway-disorders/pleural-and-mediastinal-disorders/pleural-effusion. Accessed July 2020.

(2019 October 31, Updated). Cardiopulmonary Syndromes (PDQ) – Patient Version. National Cancer Institute. Available online at https://www.cancer.gov/about-cancer/treatment/side-effects/cardiopulmonary-pdq#section/_210. Accessed July 2020.

Hadjiliadis, D. et al (2018 July 28, Updated). Pleural effusion. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at https://medlineplus.gov/ency/article/000086.htm. Accessed July 2020.

(2019 March 1). Management of Malignant Pleural Effusions Clinical Practice Guidelines (2019). Medscape Clinical Practice Guidelines. Available online at https://reference.medscape.com/viewarticle/909652. Accessed July 2020.

Bracey, A. and Goldenberg, W. (2017 July 17, Updated). Emergent Management of Pleural Effusion. Medscape Emergency Medicine. Available online at https://emedicine.medscape.com/article/807375-overview. Accessed July 2020.

Feller-Kopman, D. et al. (2018 October 1). Management of Malignant Pleural Effusions An Official ATS/STS/STR Clinical Practice Guideline. Am J Respir Crit Care Med Vol 198, Iss 7, pp 839–849. Available online at https://www.atsjournals.org/doi/pdf/10.1164/rccm.201807-1415ST. Accessed July 2020.

Skok, K. et. al. (2019 August). Malignant Pleural Effusion and Its Current Management: A Review. Medicina (Kaunas). 2019 Aug; 55(8): 490. Available online at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6723530/. Accessed July 2020.

(June 9, 2019) University of Michigan Medicine. Pleural Effusion. Available online at https://www.uofmhealth.org/health-library/abs2938. Accessed July 2020.

Arup Laboratories. Body Fluid Reference Intervals and/or Interpretive Information for Select Analytes. Available online at https://www.aruplab.com/bodyfluids. Accessed July 2020.

Korábbi áttekintések során használt források

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 904-909.

Wu, A. (2006).  Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, Fourth Edition.  Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri. Pp 868-869, 1535-1536.

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber’s Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition]. pp 1496.

Forbes, B. et. al. (© 2007). Bailey & Scott’s Diagnostic Microbiology, Twelfth Edition: Mosby Elsevier Press, St. Louis, Missouri. Pp 904 – 913.

Schriber, A. (2007 November 12). Pleural fluid analysis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003624.htm. Accessed on 6/21/08.

Kaufman, D. (2006 August 7, Updated). Thoracentesis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003420.htm. Accessed on 6/21/08.

Kaufman, D. (2006 August 7, Updated). Pleural effusion. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000086.htm. Accessed on 6/21/08.

Kaufman, D. (2006 May 3, Updated). Pulmonary actinomycosis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000074.htm. Accessed on 6/21/08.

Garlipp, C. et. al. (2008 January 18). Pleural Effusions: Stability of Samples for White Blood Cell and Differential Counts. Medscape from Laboratory Medicine [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/568386. Accessed on 6/21/08.

Lababede, O. (2007 August 10). Effusion, Pleural. eMedicine [On-line information]. Available online at http://www.emedicine.com/radio/TOPIC233.HTM. Accessed on 6/21/08.

(2007 August). What Are Pleurisy and Other Disorders of the Pleura?. NHLBI [On-line information]. Available online at http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/pleurisy/pleurisy_whatare.html. Accessed on 6/28/08.

Knight JA, Kjeldsberg CR: Cerebrospinal, synovial, and serous body fluids. In Henry’s Clinical Diagnosis and Laboratory Management by Laboratory Methods, 21sted. MCpHerson RA & Pincus MR, eds. Saunders:New York, pp 426-454, 2006.

Rubins, J. and Mosenifar, Z. (Updated 2012 May 21). Pleural Effusion. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/299959-overview. Accessed June 2012.

Blaivas, A. (2011 December 15). Pleural fluid analysis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003624.htm. Accessed June 2012.

Light, R. (Revised 2012 May). Pleural Effusion. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online through http://www.merckmanuals.com. Accessed June 2012.

(2011 September 21). How Are Pleurisy and Other Pleural Disorders Diagnosed? National Heart Lung and Blood Institute [On-line information]. Available online at http://www.nhlbi.nih.gov/health/health-topics/topics/pleurisy/diagnosis.html. Accessed June 2012.

Crawford Mechem, C. (Updated 2011 July 8). Emergent Management of Pleural Effusion. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/807375-overview. Accessed June 2012.

Rodriguez-Panadero, F. and Romero-Romero, B. (2011 August 31). Management of Malignant Pleural Effusions. Medscape News from Curr Opin Pulm Med. 2011;17(4):269-273 http://www.medscape.com/viewarticle/745553. Accessed June 2012.

Dugdale, D. (2010 September 15). Thoracentesis. MedlinePlus Medical Encyclopedia. [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003420.htm. Accessed June 2012.

Rubins, J. (2014 September 5, Updated). Pleural Effusion. Medscape Drugs & Diseases [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/299959-overview. Accessed 11/15/15.

Michelson, P. (2014 December 3, Updated). Pediatric Empyema. Medscape Drugs & Diseases [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1001747-overview. Accessed 11/15/15.

Hadjiliadis, D. (2014 August 25, Updated). Pleural effusion. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000086.htm. Accessed 11/15/15.

Hadjiliadis, D. (2013 December 3, Updated). Pleural fluid analysis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003624.htm. Accessed 11/15/15.

Limsukon, A. and Soo Hoo, G. (2014 March 13, Updated). Parapneumonic Pleural Effusions and Empyema Thoracis. Medscape Drugs & Diseases [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/298485-overview. Accessed 11/15/15.

Brauner, M. and Bailey, R. (2013 December 6, Updated). Thoracentesis. Medscape Drugs & Diseases [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/80640-overview#showall Accessed 11/15/15.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
CAPTCHA This question is for testing whether or not you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.