Hivatalos név
Kardiális kockázat
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 26.02.2018.
Accordion Title
Kardiális kockázatbecslés
  • Mi a kardiális kockázatbecslés?

    A tesztek és egészségi tényezők olyan csoportja, amely bizonyítottan jelzi koronáriabetegség kialakulásának kockázatát. Úgy válogatták meg őket, hogy segítségükkel becsülhető legyen a kockázat mértéke: csekély, közepes vagy magas.

  • Melyek a kardiális kockázatbecslés elemei?

    A kardiális kockázat talán legfontosabb jelzői a személyes kórtörténetben lelhetők fel. Életkor, öröklött tényezők, testsúly, dohányzás, vérnyomás, testmozgás és a cukorbetegség mind fontosak a kockázat felméréséhez. A lipidösszetétel meghatározása a legfontosabb vérvizsgálat a rizikóbecsléshez. Más invazív és nem invazív vizsgálatok is használatosak. A nem invazívak közül a terheléses EKG, a talliumterheléses vizsgálat, az EKG-, a CT-vizsgálat és a szívultrahang használatosak. Az invazívak közé az érfeltöltés és a szívkatéterezés tartozik.

  • Hogyan értékelik a lipidösszetétel vizsgálatot?

    A lipidösszetétel meghatározásakor mérik a koleszterin, triglicerid, HDL ("jó koleszterin") és LDL ("rossz koleszterin") szintjét. A triglicerid a testben található zsír fő formája, elsődleges feladata a sejtek energiával való ellátása. Alább olvashatóak az egyes összetevők kívánatos értékei:

       - Koleszterin <5,2 mmol/l
       - HDL-koleszterin >1,04 mmol/l
       - LDL-koleszterin <2,59 mmol/l*
       - Triglicerid <1,70 mmol/l
    * optimális; szintje függ a kockázati tényezők számától és minőségétől, valamint attól, hogy a tesztet primer vagy szekunder beavatkozás során használják-e fel.

    Ha egy vagy több eredmény jelentősen magasabb a fenti értékeknél, nagyobb a szívbetegség kialakulásának kockázata.Ha az emelkedés csupán csekély mértékű, akkor diéta, testmozgás és/vagy gyógyszeres kezelés elégséges lehet a kóros szint és így a kockázat csökkentéséhez.

  • Milyen más tesztek használatosak még a kardiális kockázat becsléséhez?

    Egy másik teszt, amely az utóbbi időben egyre jelentősebbé válik, a homocisztein-mérés. A homocisztein egy aminosav, amely a test fehérjéinek normális lebomlásakor jön létre. Úgy tűnik, hogy a koleszterinmérésnél alkalmasabb a szívbetegségek, agyvérzés és a végtagi érelzáródás előrejelzésére. A lipoprotein (a), Lp(a), egy  LDL-részecskéből és egy hozzákapcsolódott másik fehérjéből (Apoliprotein (a)) álló lipoprotein. Az Lp(a) ugyan hasonlít az LDL-re, de nem reagál a szokásos LDL-csökkentő stratégiákra, mint a diéta, testmozgás vagy a legtöbb lipidcsökkentő gyógyszer. Mivel úgy tűnik, hogy az Lp(a) szintje genetikailag meghatározott és nehezen befolyásolható, ezért a magas Lp(a)-szintet olyan egyének kiszűrésére is használhatjuk, akik számára a többi rizikófaktor agresszívebb kezelése előnyös lehet. Egy viszonylag új teszt, a hsCRP is alkalmas lehet annak megállapítására, hogy látszólag egészséges egyének koronáriabetegség kockázatának vannak-e kitéve, még akkor is, ha lipidszintjük normális vagy éppen csak emelkedett.

  • Hogyan választják meg a kezelést?

    A kezelés kiválasztását sok tényező befolyásolja, ideértve a fenti vizsgálatok eredményét és a személyes, valamint családi kórtörténetet és életviteli szokásokat.

  • Van még valami, amit tudnom kellene?

    Az egészséges táplálkozás és a testmozgás fontos a vérnyomás, a koleszterin és a trigliceridszint csökkentésének szempontjából. Léteznek olyan gyógyszerek (úgynevezett sztatinok), amelyekkel hatékonyan kezelhetőek a lipid szintek. Olyan öröklött magas lipidszinttel járó állapotok is ismertek, amelyekben a lipidszintek nem csökkenthetőek megfelelően diétával és testmozgással. Ilyen esetekben rendszerint lipidcsökkentő gyógyszeres kezelés szükséges.

Accordion Title
Gyakori kérdések
Főbb források:

Executive Summary of the Third Report of the National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel III) JAMA (2001) 285:2486-2497.

Clinical Chemistry: Theory, Analysis, Correlation. 3rd Edition. Lawrence A. Kaplan and Amadeo J. Pesce, St. Louis, MO. Mosby, 1996.

Clinical Chemistry: Principles, Procedures, Correlations. Michael L. Bishop, Janet L. Duben-Engelkirk, Edward P. Fody. Lipincott Williams & Wilkins, 4th Edition.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?