Más néven
Ultraszenzitív CRP
Hivatalos név
High-szenzitív C-reaktív fehérje
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
22.04.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat segítségével a szívbetegség kialakulásának kockázatát lehet megbecsülni.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Nincs általánosan elfogadott megegyezés arról, hogy mikor kell a vizsgálatot elvégezni. A meghatározást ritkán végzik önmagában, leggyakrabban más tesztekkel (például lipid profillal) együtt, a szívbetegség kockázatának megállapítására kérik.

Milyen mintára van szükség?

Kari könyökhajlati vénájából vett vérre. (Piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Lehetséges, hogy amennyiben egyidejűleg lipid profil meghatározás is történik, a vérvétel előtt 9-12 órányi éhezést írnak elő. Fontos, hogy a mintalevétel idején ön egészséges (frissen lezajlott betegségektől, fertőzésektől, gyulladástól, vagy sérülésektől mentes) legyen.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A C-reaktív fehérjét (C-reaktív protein, CRP) a máj termeli, kiválasztódik a véráramba, és gyulladás esetén megemelkedik a szintje. A CRP-t régóta sikeresen használják a bakteriális és vírusos fertőzések indikátoraként, valamint sok gyulladásos megbetegedésben és autoimmun kórképben a bekövetkező változások követésére.
Az utóbbi években kimutatták, hogy a CRP a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának jelzésére is jól alkalmazható látszólag egészséges személyeknél is. A CRP szintje azonban a vérben normál körülmények között olyan alacsony, hogy csak különösen érzékeny eljárással lehet megbízhatóan mérni. Ezt a módszert ultraszenzitív CRP, vagy nagy érzékenységű ("high sensitive CRP, hs-CRP) tesztnek hívják.

Hogyan történik a mintavétel?
Egy kari vénába vezetett tű segítségével történik a vérvétel.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A hs-CRP-t leggyakrabban arra használják, hogy megbecsüljék a szív- és érrendszeri betegség kockázatát egészséges emberekben.
Azoknál az embereknél, akiknél a hs-CRP értéke tartósan a normál tartomány felső határán van 1,5-4-szerese a szívroham kockázata, mint azoknál, akiknek a CRP értéke a normál tartomány alsó határán van.

A CRP molekula maga nem káros molekula a szervezetben. A magasabb CRP szint egyszerűen azt tükrözi, hogy a szervezetben valahol gyulladás van. A CRP méréséből azonban nem lehet következtetni a gyulladás helyére, így nem zárható ki, hogy a gyulladásos folyamat érelmeszesedéskor, az artériák falának zsírlerakódásában lévő sejtjeiben játszódik le. (Természetesen azonban más szövetekből is származhat.)

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Jelenleg nincs széleskörű egyetértés abban, hogy pontosan mikor és kinél kell elvégeztetni a vizsgálatot. A vizsgálati eredmény diagnosztikai értékéről sincs még egyetértés. Ugyanakkor számos  tanulmány arra utal, hogy emelkedett CRP-szintet találtak olyan betegségekben, mint pl. szív-érrendszeri megbetegedések, szívroham, szélhűdés. Ez alapján vélik úgy, hogy a CRP koncentrációjának meghatározása segítséget jelenthet a fenti betegségek kockázatának megítélésében..
A hs-CRP-t, mint szív-érrendszeri kockázati profilba tartozó vizsgálatot, legtöbbször a koleszterin és triglicerid meghatározásokkal együtt kérik. Néhány szakértő szerint a legjobb mód a kockázat becslésére, ha a hs-CRP koncentrációját az össz-koleszterin és a HDL-koleszterin koncentrációjával, illetve hányadosával vetik össze.

A hs-CRP mérés szükségességéről 2003-ban az American Heart Association and Centers for Disease Control and Prevention (AHA/CDC) tett közzé állásfoglalást:

  • Kevéssé használhatók a laboratóriumi eredmények, mert a felnőtt populáció körében nem történt széles körű, nagy mintaszámú, tudományosan megtervezett, elvégzett és kiértékelt méréssorozat. Mindaddig, amíg ez hiányzik, (és annak meglétekor is) a fő rizikó tényezőkre, (pl. magas vérnyomás, magas koleszterinszint, dohányzás, cukorbetegség) kell helyezni a hangsúlyt.
  • Hasznos lehet a hs-CRP értékének ismerete, ha független kockázati tényezőként, mint egy "korlátlan eszközt" tekintik. Ebben a tekintetben segítheti a szív-érrendszeri megbetegedés kockázatának megítélését, és akár még a kezelés menetének meghatározásához is hozzájárulhat. 
  • A hs-CRP vizsgálatának eredménye nem alkalmas azonban a kezelés hatékonyságának követésére. Nincs ugyanis egyértelmű bizonyíték arra, hogy a hs-CRP szintjének csökkenésével javul a betegség végkimenetele, azaz a túlélés.

Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.

Az eredményeket általában egy relatív skálán értékelik. Általában: minél magasabb valakinek a hs-CRP értéke, annál nagyobb esélye van a szív-érrendszeri betegségekre. A kockázatot kifejezhetik százalékban, de a kockázatot megadhatják más populációhoz hasonlítva is. Így pl. egy viszonylag nagy esetszámú tanulmány arról számolt be, hogy azok, akik akiknek a hs-CRP értéke a legmagasabbak közé tartozik, kétszer olyan valószínűséggel betegszenek meg valamilyen szív-érrendszeri betegségben, mint a legalacsonyabb hs-CRP koncentrációval rendelkezők.
Az AHA/CDC által meghatározott rizikó csoportok a következők :

  • Alacsony rizikó: a hs-CRP koncentráció kisebb mint 1.0 mg/L
  • Közepes rizikó: a hs-CRP koncentráció 1,0 - 3,0 mg/L
  • Magas rizikó: a hs-CRP koncentráció nagyobb mint 3.0 mg/L.

Mit kell még tudnom?
Minden olyan szer és gyógyszer, amely befolyással van a gyulladási folyamatokra, befolyásolja a hs-CRP szintjét is. Ilyen, a vér CRP szintjét csökkentő  gyógyszerek pl. a nem-szteroid gyulladásgátlók (Aspirin, Advil, Motrin, Naproxin) vagy a sztatinok (koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek egy fajtája). Ugyanakkor bármilyen aktuális betegség, szöveti sérülés, fertőzés vagy általános gyulladás miatt megemelkedett CRP-szint a rizikó felülértékeléséhez vezethet. Ezt különösen fontos figyelembe venni abban az esetben, amikor egy látszólag egészséges személynél próbálják megbecsülni a coronaria megbetegedés vagy szívroham kockázatát.

A mérési eredmények értékelésekor nem szabad elfelejteni, hogy a hs-CRP és a CRP azonos molekulák, csupán a meghatározásukra szolgáló módszer érzékenységében van különbség. Azoknál, akiknek krónikus gyulladásuk (például ízületi gyulladásuk) van, nincs értelme nagyérzékenységű módszert használni; a CRP-szint túl magas a hs-CRP teszt használatához. Ha azonban nem egy masszív gyulladást kell kimutatni, hanem egy szív-érrendszeri betegségek kockázatát kell megítélni, akkor célszerű nagyérzékenységű módszert választani, mivel az átlagos CRP vizsgálatok érzékenysége nem megfelelő a kismértékű változások kimutatásához.

Gyakori kérdések

1. A hs-CRP specifikus a szívbetegség előrejelzésére?
Mivel a CRP általában a gyulladásos folyamatok markere, a CRP szintjének emelkedése bármilyen gyulladást jelezhet. A legtöbb tanulmány ezzel kapcsolatban a szívbetegségre fókuszált, nem szabad elfelejteni azonban, hogy más betegségek (pl. vastagbélrák, cukorbetegség szövődményei, stb.) de akár az elhízás is társulhat tartós, kisfokú CRP-szint emelkedéshez.

2. Gyakran vizsgálták a koleszterin szintemet, de még soha a hs-CRP-met. Mi lehet az oka?
Egyrészt a hs-CRP vizsgálat viszonylag új eljárás, másrészt a szakértők még nem egyeztek meg abban, hogy mikor és milyen gyakran kellene ezt a vizsgálatot elvégezni.

3. Mi a különbség a hagyományos CRP és a hs-CRP teszt között?
Mind a két módszer azonos molekulát mér a vérben. A hs-CRP a látszólag egészséges személyeknél a szív-érrendszeri megbetegedések rizikójának becslésére szolgál. Itt a CRP-szint csak igen kis mértékben emelkedik, ezért a kis változások kimutatására nagyérzékenységű módszert kell alkalmazni. A hs-CRP vizsgálat a CRP-t 0,5 - 10,0 mg/L tartományban méri. A hagyományos CRP tesztet azoknál a betegeknél alkalmazzák, akiknél valamilyen bakteriális vagy vírusos fertőzés, műtéti beavatkozás, vagy krónikus gyulladásos betegség (például rheumatoid arthritis /ízületi gyulladás/) miatt magas CRP-szint valószínűsíthető. A hagyományos eljárás érzékenysége kisebb, a CRP-t 10 - 1000 mg/L tartományban képes meghatározni.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe