Annak meghatározására, hogy az Ön sejtjei felszínén megtalálható-e a Humán Leukocita Antigén B27 (HLA B27). Ennek kimutatása segít felmérni bizonyos – a HLA B27 jelenlétében nagyobb valószínűséggel kialakuló – autoimmun betegségek kockázatát.
HLA-B27
Abban az esetben indokolt elvégezni a vizsgálatot, ha az ízületi gyulladás gyanúját felvető idült ízületi fájdalom, ízületi merevség, gyulladás van jelen meghatározott testtájékokon (mint például a derék, csípő, nyak, mellkas), vagy a szem fájdalmas gyulladása (uveitisz) alakult ki – különösen akkor, ha Ön férfi és a panaszok a harmincas éveiben kezdődtek.
A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára van szükség.
Nincs szükség semmilyen különleges előkészületre.
-
Mire való a vizsgálat?
A HLA B27 vizsgálatot elsősorban azért kéri a kezelőorvos, hogy az SPA, JRA, reaktív artritisz vagy esetleg anterior uveitisz gyanúját megerősítse, vagy hogy segítsen kizárni ezeket a betegségeket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a HLA B27 nem ad közvetlen diagnózist, azaz nem használható arra, hogy ennek alapján megállapítsuk vagy kizárjuk a fenti betegségek valamelyikét. A HLA B27 vizsgálat értékes információval szolgál, de eredménye csupán egy abból a sok tényezőből (a kórtörténet, a panaszok és tünetek, valamint az egyéb laborvizsgálatok), amiket mind figyelembe kell venni a végső diagnózis kialakításakor.
A HLA B27 vizsgálatot gyakran vizsgálati panel részeként, egyéb olyan laboratóriumi vizsgálatokkal együtt kérik, melyek segítenek felderíteni az ízületi gyulladásra jellemző fájdalom, merevség és gyulladás alkotta tünetcsoport mögött meghúzódó betegséget. Ennek a vizsgálati panelnek része lehet még például a reuma faktor, a CRP és/vagy a süllyedés. Akkor is kérhető a HLA B27 vizsgálat, ha egy egyén visszatérő szemgyulladása (uveitisze) mögött nem azonosítható egyértelmű kiváltó ok.
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A HLA B27 vizsgálat elsősorban akkor jön szóba, ha valaki ízületi gyulladás gyanúját felvető a derék, a csípő, a nyak vagy a mellkas tájékán ízületi fájdalomra, ízületi merevségre, a szemben vagy ízületekben gyulladásra panaszkodik és ez alapján a kezelőorvosban felmerül olyan autoimmun betegség gyanúja, ami összefügg a HLA B27 jelenlétével.
A kezelőorvos számára különösen értékes információval szolgál a HLA B27 vizsgálat eredménye olyankor, amikor a tünetek SPA-ra utalnak, de a betegség még korai szakaszában tart, így a jellegzetes radiológiai eltérések nem alakultak ki.
-
Mit jelent a vizsgálati eredmény?
A pozitív HLA B27 eredmény azt jelenti, hogy az adott egyén hordozza a HLA B27 antigént, így bizonyos autoimmun betegségek kialakulása szempontjából az átlagnál jobban veszélyeztetett. Ha az érintett egyénnél emellett olyan tünetek (például tartós fájdalom, gyulladás, degeneratív csontelváltozások a röntgen-felvételen) is fennállnak, amik az autoimmun betegségre jellemzőek, az alátámaszthatja az SPA, reaktív artritisz, vagy más, HLA B27-tel összefüggő autoimmun betegség gyanúját. Ez különösen igaz akkor, ha az adott egyén férfi és az első tünetek 40 éves kor előtt jelentkeztek.
Ha a HLA B27 vizsgálat eredménye negatív, akkor a HLA B27 antigén nincs jelen a vizsgált egyén sejtjein. Ez nem zár ki egyetlen autoimmun betegséget sem – akkor sem, ha a gyanított betegség gyakoribb a HLA B27 pozitív egyének körében. Ennek oka, hogy ritkán ezek a betegségek olyan egyénekben is kialakulhatnak, akik nem hordozzák a HLA B27 antigént. Fordítva is igaz viszont: attól még, hogy valaki HLA B27 pozitív, nem biztos, hogy élete során bármelyik fent említett autoimmun betegség kialakulna nála. Az egyelőre még intenzív kutatás tárgya, hogy milyen egyéb tényezők járulnak hozzá az autoimmun betegség kialakulásához és hogy miért ennyivel nagyobb a valószínűsége, hogy ugyanaz a betegség kialakul olyan egyénekben, akik hordozzák a HLA B27 antigént, mint azokban, akik nem.
-
Mit kell még tudnom?
Ugyan a HLA B27-tel összefüggésbe hozható betegségek gyakrabban alakulnak ki férfiakban, azért nők is lehetnek érintettek. Ugyanaz a betegség viszont gyakran sokkal enyhébb formában jelentkezik a nőknél, mint a férfiaknál.
A modern, genetikai alapú vizsgálati módszerek segítségével a HLA B27 antigén több változatát sikerült leírni. Eddig legalább 105 altípus ismert (például HLA B27*05 és HLA B27*02), de azt ma még nem tudjuk, hogy ezeknek van-e jelentősége a betegség kockázata szempontjából.
-
Mi okozza a HLA B27-tel összefüggésbe hozható autoimmun betegségeket?
A legtöbb esetben nem ismerjük az okot. A reaktív artritisz egyes eseteiben viszont az autoimmun betegséget Chlamydia, Campylobacter,Salmonella,Ureaplasma, vagy Yersiniafertőzés előzött meg. Elképzelhető, hogy a HLA B27 és az említett kórokozók felszínén található antigének közötti hasonlóságok miatt zavarodik össze az immunrendszer és támadja meg a szervezet saját sejtjeit. Ez az immunreakció aztán a fertőzés után is autoimmun betegséget okoz.
-
Milyen hosszú időbe telik, amíg elkészül a HLA B27 vizsgálat eredménye?
Ez nagyon változó, az adott laboratóriumtól függ. Mivel a HLA B27 vizsgálat elvégzéséhez különleges felszerelésre és megfelelő szaktudásra van szükség, a vizsgálatot nem végzi minden laboratórium. A legtöbb esetben a vérmintát egy referencia laboratóriumba küldik és emiatt több napra is szükség lehet, amíg az eredmények a kezelőorvos számára elérhetővé válnak.
-
Érdemes lenne mindenkinél elvégezni a HLA B27 vizsgálatot?
A HLA B27 rutinszerű meghatározása a teljes népesség számára nem ajánlott. Ehelyett célzottan érdemes elvégezni a vizsgálatot, akkor, ha valaki a fent említett autoimmun betegségre utaló tünetekre panaszkodik. Ha valakiről kimutatták, hogy HLA B27 pozitív, de nincsen semmilyen tünete (és a családban sincs HLA B27-tel összefüggésbe hozható megbetegedés), az önmagában semmilyen orvosi teendőt nem igényel. Abban sem segít, hogy megbecsüljük, később milyen eséllyel alakulhat ki nála autoimmun betegség – így a vizsgálati eredmény semmilyen használható információval nem szolgál.
Egyes esetekben a vizsgálatot olyan tünetmentes egyéneknél is elvégzik, akiknek a családjában valaki HLA B27-tel összefüggésbe hozható autoimmun betegségben szenved, azonban ilyenkor sem segít az eredmény annak megítélésében, hogy a vizsgált személy milyen kockázatnak van kitéve.