Hepatitis C

Mit vizsgálunk?
A hepatitis C olyan vírus, amely képes a májat megfertőzni és májkárosodást előidézni. A hepatitis C vírus (HCV) expozíció hatására ellenanyagok képződnek a szervezetben. A HCV-fertőzés kimutatására kifejlesztett vizsgálatok többsége ezen vérben lévő ellenanyagok detektálásán alapul. Más tesztek a vírus RNS jelenlétét mutatják ki, a vírus RNS mennyiségét határozzák meg, vagy a vírus altípusának meghatározására alkalmasak.

Hogyan történik a mintavétel?
A vért a kari vénába szúrt tűvel veszik.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az öt leggyakoribb vizsgálat mindegyike más-más célt szolgál.

• Az anti-HCV (HCV AT) ellenanyag vizsgálatok a vírus ellen termelődött ellenanyagokat mutatják ki. Ezek a vizsgálatok nem alkalmasak annak eldöntésére, hogy valakinél aktív vírusfertőzés áll-e fenn, csupán arra utalnak, hogy a páciens valamikor találkozott a vírussal. A vizsgálat eredményét rendszerint "reaktív" illetve "pozitív" vagy "negatív" formában adják meg. A "gyengén pozitív" eredmény esetén kérdéses, hogy valóban történt-e HCV-vírus fertőzés, ezért a szakmai testületek (pl. a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) 2003-ban módosított) irányelvei illetve újabb ajánlásai szerint a gyengén pozitív teszteredményeket közlés előtt más eljárással végzett vizsgálattal konfirmálni kell.

• HCV RIBA teszt egy további vizsgálati lehetőség a vírus ellen termelődött ellenanyagok jelenlétének igazolására. Az esetek többségében alkalmas annak eldöntésére, hogy a pozitív anti-HCV-vizsgálati eredmény valódi HCV-epxozíció következménye (pozitív RIBA) vagy tévesen pozitív (álpozitív, fals pozitív) jelzésnek tulajdonítható (negatív RIBA). Itt is előfordulhat azonban, hogy az eredmény alapján nem adható egyértelmű válasz a kérdésre (határérték RIBA).
  Az anti-HCV-teszthez hasonlóan, a RIBA alapján sem dönthető el, hogy a fertőzés jelenleg is fennáll-e, a pozitív eredmény csupán arra utal, hogy valamikor találkozott a vírussal. 

• A HCV-RNS-vizsgálat arra a kérdésre ad választ, hogy a vírus jelen van-e a páciens vérében; a vírus jelenléte arra utal, hogy a HCV-fertőzés aktív. Ezt általában a kvalitatív HCV vizsgálatnak nevezett eljárással állapítják meg. A kvalitatív HCV RNS vizsgálat eredményét “pozitív” vagy “detektálható” értékeléssel közlik, amennyiben HCV-vírus-RNS-t találtak; egyébként, a leleten „negatív” vagy „nem detektálható” minősítés szerepel. A vizsgálatot kérhetik a kezelést követően is, annak ellenőrzésére, hogy a vírust sikerült-e eliminálni a szervezetből. 

• A vírusterhelés (helyesebben vírusterheltség„viral load”) vagy kvantitatív HCV vizsgálat arra szolgál, hogy a vírusrészecskék számát meghatározzák a vérben. A vírusterhelés vizsgálatokat gyakran végzik a terápia megkezdése előtt és annak során, mivel a kezelés előtt és az azt követő (rendszerint 3 hónap múlva) mért vírusmennyiség összehasonlítása segítséget nyújthat a terápiás válasz megítélésében. A sikeres kezelés jele, ha a vírusterhelés a terápia megkezdése után hamarosan (már 4-12 héten belül) 99%-kal vagy nagyobb mértékben (2 nagyságrenddel), a kimutathatóság küszöbe alá csökken. Egyes újabb vírusterhelés tesztek nagyon kis mennyiségű vírus-RNS kimutatására képesek, ezért több laboratórium már nem végez kvalitatív HCV-RNS vizsgálatot, ha ilyen típusú vírusterhelés tesztettel rendelkezik. 

• Vírus genotipizálást a vírus genotípusának megállapítására használják. A HCV hat fő típusát különböztetjük meg, a leggyakoribb (1-es típus) kisebb valószínűséggel reagál a kezelésre, mint a 2-es vagy 3-as genotípus, és általában hosszabb kezelést tesz szükségessé (48 hét a 2-es vagy 3-as genotípus esetében alkalmazott 24 héttel szemben). A genotípus meghatározását gyakran a kezelés megkezdése előtt kérik, hogy megbecsülhető legyen a kezelés eredményessége és várható időtartama.
  
  Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
  A hepatitis C fertőzés a krónikus májbetegség leggyakoribb oka; Magyarországon a HCV átvészeltség mintegy 0,7-1%, és akut fertőzést követően 75-80%-ban az egyén krónikusan fertőzött marad

A következő esetekben ajánlatos a HCV vizsgálat elvégzése:

• Intravénás kábítószer használata.

• Ha valaki vértanszfúziót kapott vagy szervtranszplantáción esett át 1992 előtt.*

• Ha valaki 1992 előtt alvadási faktor koncentrátumot kapott.
   

• Ha valaki hosszantartó dialízis kezelésen esett át.

• HCV-pozitívan született gyermekek anyjánál.

• Egészségügyben, sürgősségi ellátásban és közegészségügyben dolgozóknál, ha HCV-pozitív vérrel szennyezett tűvel vagy éles tárggyal megsértették magukat, vagy nyálkahártyán át kontaminálódtak

• Krónikus májbetegségben szenvedő egyéneknél.
  
  * Magyarországon a véradók HCV-szűrését az 1992. július 1.-től hatályos 12/1992 (VI. 26.) NM rendelet 4. §-a tette kötelezővé. Azokat a véreket, amelyek a HCV-tesztben pozitívnak bizonyulnak, nem adják be embernek. Annak a kockázata, hogy vértranszfúzió révén HCV-vírussal fertőződik, jelenleg körülbelül kétmillió az egyhez.

A pozitív anti-HCV-tesztet HCV RIBA vizsgálattal megerősíthetik, különösen, ha az eredmény „gyengén pozitív”-nak bizonyul. Ellenanyag-pozitivitás esetén kvalitatív HCV RNS vizsgálatot is gyakran alkalmaznak annak ellenőrzésére, hogy a fertőző ágens jelen van-e még. A HCV vírusterhelés vizsgálat és genotipizálás segítséget nyújthat a terápia megtervezéséhez. A vírusterhelés vizsgálatot és kvantitatív HCV RNS vizsgálatot ugyancsak alkalmazzák a kezelésre adott válasz monitorozására.
 
Mit jelent az eredmény?
Ha az ellenanyag-vizsgálat (HCV AT) eredménye pozitív vagy reaktív, a páciens valószínűleg fertőződött hepatitis C vírussal, még akkor is, ha annak lefolyása olyan enyhe volt, hogy nem vette észre.

Pozitív RIBA megerősíti, hogy a páciens vírusexpozíciónak volt kitéve, míg negatív RIBA arra utal, hogy az első vizsgálat eredménye valószínűleg tévesen pozitív volt, és valójában nem fertőződött HCV-vel.

Pozitív (vagy kimutatható) HCV RNS eredmény azt jelenti, hogy a páciens jelenleg is fertőzött HCV vírussal.

Mit kell még tudnom?
A HCV elleni antitestek rendszerint nem mutathatók ki a fertőzéstől számított néhány hónapig, de mindig jelen vannak a betegség későbbi szakaszában.

1. Ha a betegség nem súlyos, miért kell a vizsgálatot mégis elvégezni?
A hepatitis C gyakran vezet krónikus májgyulladáshoz, amely májzsugorodás (cirrhosis) és májrák (hepatocelluláris carcinoma) kialakulásához vezethet. A vírus korai kimutatása figyelmeztető jel az orvos számára, hogy májfunkcióit gyakrabban ellenőrizze, és mérlegelje a kezelést, ha krónikus fertőzés alakult ki.

2. Más vizsgálatokat is alkalmaznak a betegség követésére?
Igen. Májfunkciós vizsgálatok, például a GOT/AST és GPT/ALT, szintén jelezhetik a májkárosodást. Előfordulhat azonban, hogy a GOT/AST és a GPT/ALT eredménye a HCV-vel fertőzötteknél is a normális érték­tartományba esik. Ekkor a májbetegség nagyon enyhe lefoéyású, és a beteg nem szorul kezelésre. Más májbetegségre utaló vizsgálatokat is elvégeztethetnek, ilyen például az albumin, a prothrombin idő (INR) és a bilirubin. Ezek általában normálisak, hacsak nem alakult ki cirrhosis. Előfordulhat még, hogy májbiopsziát végeznek a májkárosodás súlyosságának megítélésére.

3. Létezik védőoltás HCV ellen?
Nem. Jelenleg nem áll rendelkezésre védőoltás ellene. Kifejlesztése nehézségekbe ütközik, mivel a vírus-molekuláknak több különböző, folyamatosan változó konfigurációja létezik.

4. Lehet-e gyógyítani a HCV-fertőzést?
Igen, több gyógyszer is ismert, amely alkalmazható HCV-fertőzés kezelésre. Leggyakrabban, két hatóanyag (pegilált interferon és ribavirin) kombinációját alkalmazzák, és jelenleg is új gyógyszerek állnak klinikai kipróbálás alatt. Életkortól, nemtől, a HCV típusától és a vírusterheléstől, valamint a májkárosodás fokától függően a gyógyulási esélyei az igen alacsonytól akár 80%-ig terjedő tartományba eshetnek.

5. Van olyan vizsgálat, amellyel otthon is megállapítható, hogy valaki fertőzött-e?
Jelenleg nincs forgalomban önvizsgálatra alkalmas eljárás.

6. Honnan tudhatom, hogy másokat is megfertőzhetek-e?
Ha valakinek a vérében kimutatható mennyiségű HCV RNS van, fennáll az esélye, hogy a fertőzést másoknak is átadhatja. A hepatitis C vérrel terjed. A fertőzés terjedésének módja lehet például: intravénás kábítószerfogyasztás, (például kokain vagy heroin beadása során közös tű vagy más eszköz használata), test-piercing vagy tetoválás kapcsán kontaminált eszközök alkalmazása, egészségügyi dolgozók foglalkozás körében történő fertőződése használt tűk vagy vérrrel szennyezett éles eszközök okozta sérülés révén, szöveti sérüléssel járó szexuális kontaktus. A fertőzést átadhatja az anya gyermekének a szülés során, de az terjedhet sportolás vagy más tevékenység közben szerzett sérülések révén is.